Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 27-52. szám)

1896-10-11 / 41. szám

évi augusztus hó végére kitűzött előfizetési határidőt f. évi október hó végéig meghosszabbította. E kiváló fontos­ságú mezőgazdasági szakmunkára olvasó közönségünk figyelmét azzal hívjuk fel, hogy az előfizetési határidő elteltével a munka csak az eredeti előfizetési árnak négyszeresére rugó bolti áron lesz megszerezhető. Öszi esték. Halk zizegéssel hullnak a fákról a levelek, a gyermekvilág legjobb barátja, a szép szabad természet, téli álomra készül. A szülők és nevelők körül­tekintenek, hogy kárpótlást szerezzenek a kicsinyeknek, meg a serdülőknek azért a sok élvezetért, a melyet a nyár nyújtott nekik és a melyet most már hat hónapig nélkülözniük kell majd. Jobb kárpótlást ne n nyújthat nak annál, a melyet a szivet és lelket nemesítő, a mellett pedig szórakoztató olvasmány ad nekik. Ilyen olvasmány pedig a kicsinyeknek a Pósa Lajos lapja, Az Én Újsá­gom, mely közel nyolc évi pályafutás alatt kivívta magának az első rangot a gyermekolvasmányok sorában. Munkatársai a legkiválóbb magyar irók, közleményei egytől-egytg olynnok, hogy megkedveltetik a gyermek­világgal az olvasást, fejlesztik a hazazeretetet és minden jóra fogékonynyá teszik a szivet. A mit Pósa lapja a kicsinyeknek nyújt, folytatja a serdülők részére a „Magyar Lányok" cimü szépirodalmi képes hetilap, a melyet Pósa Lajos közreműködésével Tutsek Anna szer­keszt. A tizenegy és tizenöt év közti fiatalság ebben leli legjobb barátját, útmutatóját és ízlésének fejlesztőjét. Mind a két lap külső disz és kiállítás tekintetében nemcsak hogy kiállja a versenyt, a külföld hasonirányu vállalataival, de túl is szárnyalja azokat. A ki arról meg akar győződni, kérjen mutatváuyszámot, a meiyet a kiadóhivatal (Andrássy-ut 10. szám) kívánatra bárkinek ingyen küld. Az én Újságom ára negyedévje 1 frt. — A „Magyar Lányok"'é negyedévre 1 frt 50 kr. A magyar bűnvádi perrendtartás, az életbeléptetési törvény és az esküdtbiróságok szerveséséről szóló törvény. Az indokolások nyomán indokokkal, úgy a vonatkozó rendeletekkel, döntvényekkel, jegyzetekkel ellátta és kézi könyvül szerkesztette : dr. Felber Arthur ügyvéd, zala­egerszegi kir. ügyész. Ezen munkám közrebocsátásának indokai azonosak azokkal, amelyek a már eddig meg­jelenteknek is létjogot szerezni voltak hivatva; azon szives fogadtatás és buzdítás pedig, melyben ugy a sajtó, mint a jogászközönség és annak számos kimagasló egyé' nisége munkálkodásomnak I-ső, azután pedig II ik és III ik köteteit is aunak idejen mindannyiszor részesíteni kegyesek voltak : kellő szerénység mellett is meggyőztek arról, hogy eddigi fáradozásom uem volt hiába való és hinnem engedik, hogy tán a mostani törekvés sem lesz meddő. Ezen félre nem magyarázható tényeknek tudata és ezzel kapcsolatban egyrészt annak tapasztalati felis­merése, hogy a hatályba lépő nagyobb törvények és azoknak néha rendkívül nagyterjedelmü indokolása, a gyakorlatnak sokoldalú, majdnem minden időt felemésztő teendővel elterhelt férfiai által azonnal és az egész anyag leihasználása mellett beható tanulmány tárgyává nem tehetők és egész terjedelmükben még áttanulmányozás után sem kezelhetők a gyakorlatban célszerűen, — más­részt pedig annak figyelembe vétele, bogy az emiitett Operatumok lehetőleg alapos ismeretének szüksége az életbeléptetés időpoutjával önmagától kényszeritőleg még is előáll: serkentettek arra, hogy törvényhozásunknak a bűnvádi perrendtartást tárgyazó és korszakot alkotó nagy művét a jogtudománynak egész tárházát képező anyag­gyűjteményével együtt egy manuale-ba akkép dolgozzam tel, hogy ez — a kötetekre terjedő és rögtön kellő alapossággal nem mindig értékesíthető anyag lényeges részét lehetőleg kis keretbe szorítva s azonnal hozzáfér hetővé téve — ekképen a kezdet nehézségeivel szemben a törvényt a gyakorlatba átvinni segitsen és következ­ményképen gyorsabb és alaposabb törvénykezést is közvetítsen. Megfelelt-e az eredmény a kitűzött célnak, kellő érzékkel és kellő tapintattal választatott e ki a fölötte nagy terjedelmű anyagnak leglényegesebb és leg nélkülözhetlenebb része, és fog-e fáradozásom ezen ter­méke a gyakorlatban érvényesülni s használható voltának beigazolása által a ráfordított időéit és fáradozásért kárpótolni : azt a gyakorlat és a jogászközönség bírálata fogja eldönteni, kinek ezen munkámat jóakaratába ajánlom. A munka a törvények beosztását követi és a §-ok sor­rendjében közli minden § után a ministeri és országgyűlési indokolásoknak lényeges részét, mely a törvény szövege megértbetéséhez és a netáni felmerülő kételyek eloszlatá sához szükséges ; — azon kivül széljegyzetek a momentáu keresett anyag felett nyújtanak áttekintést és ez által az esetleges elnézéseknek és késedelmeknek célozzák elejét venni, — mig egy teljesen kimerítő tárgymutató azonnal és minden irányba elvezeti az olvasót az összes feldolgozott anyagnak még a legrészletesebb intézkedései­hez is; — ha végül mésr felemlítem, hogy az egyes törvényes intézkedésekké, azon felsőbirósági döntvényeket is közlöm, melyek egyik-másik a törvényben elfogadott elvnek úttörői voltak és hogy a fent jelzett törvényekre vonatkozó összes rendeletek is felvétettek : azt hiszem, hogy munkálkodásom legalább némi részben hozzá fog járulni a törvénynek a gyakorlatba átültetéséhez — és azt reménylem, hogy ebbeli törekvésemet mindazok, akik a bűnvádi perrendtartásnak korszakalkotó jelentőségét, a törvénykezésben kiáltó sürgősségét s mint tanulmány nak rendkívüli nehézségeit elismerik : méltányolni fogják, még ha működésem fölött más Ítéletet sein hangoztatná­nak, mint „In magnis voluisse satest!" A munka körül­belül 30 íven nagy nyolcadrét alakban fog megjelenni és ára 3 frt 50 kr; az előfizetések a szerzőhöz posta­utalványon íntézendők, mire a mű megjelenése után bérmentve küldetik meg. Z-Egerszeg, 1896. évi szept. hó. A magyar műveltség Mátyás király korában A műtörténet irók majdnem egyhangú véleménye szerint az úgynevezett renaíssance korszak Magyarországon, a dicső Mátyás király udvarában vette kezdetét. Annyi bizonyos, bogy különösen a Mátyás király korabeli építészeti mű­emlékeink már a renaissance Ízlésének nyomait viselik magukon. A nagy művészi és tudományos átalakulások­nál nagyon nehéz a kezdet nyomait pontosan kikutatni; de minden esetre megállapított történelmi igazság gyanánt kell elfogadnunk, hogy a renaissance korszak kezdetén a magyar királyi udvar, Mátyás budavári palotájában, vezérszerepet vitt ugy a tudomány, mint az irodalom, általában pedi^ a művelt ég tekintetében. A d'cső Hunvady Mátyás ud vara lulnyomó részben művészekből és tudó­sokból állott. Leggazdagabb kincsét világhírű könyvtára és műkincs gyűjteménye képezték, a melyeknek szétszórt romjaiból fenn maradott egyes részleteiből következtetést vonhatunk ennek a roppant könyvtárnál: és műkincs­gyűjteménynek abban a korszakban íelülmulha'atlan gazdagságára. Ezt a Hunyadyak és különösen Mátyás király alatti művelődés történetet tárgyalja < „Aihenaeum" r. tarsaság kiadaoabau megjelenő „A magyar uemzet története" cimü tiz kötetes nagy munka (milleniumi kiadás) negyedik kötetének „A Hunyadyak és Jagellók kora" befejező, 82. 83. 84. füzetei. P>zekben a füzetek ben Fraknói Vilmos, e korszak különösen művelődés történeti részének szerencsés kezű művelője, nagy szaka­vatottsággal tárgyalja a képzőművészetek állapotát, a fiípapok, városok és világi urak műalkotásait, ebben a korszakban oly virágzó ötvösség, a zománcozás stb. művé­szetét. Ezek a füzetek tele vannak erre a korszakra vonatkozó képzőművészeti alkotásokról vett sikerült képekkel. Mindjárt a 82. tiizethez csatolt műmellékleten látjuk Mátyás király és Beatrix királyné domborművű arcképeinek ténynyomatát ; a 83. füzethez pedig három szines hasonmás van csatolva, fényes kivitelben. Az egyik „Fugger Amál arcképe", mely a XVI. századbeli és a hires Fugger-család aranykönyvében található vizfestirÓDy után készült; a másik szintén a Fugger­család aranykönyvében levő XVI. századbeli vizfestmény szines hasonmás „Thurzó Györgyöt'' ábrázolja; a har­madik pedig gersei Pethő család 1507. szeptember 22 én kiállított címeres levelén levő érdekesrajz: „II. Ulászló és gyermekei". Az egyes füzetek ára 30 kr. Előfizetés negyedévre (12 füzet.) 3 trt. 60 kr. Félévre (24 füzet) 7 frt. 20 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. Közgazdaság. The Gresham életbíztosítosító társaság Londonban. E társulat 47 évi jelentése, mely az 1895. évi december 31-én befejezett üzletévről szól és a részvényesek 1896. évi julius I-én tartott rendes közgyűlése elé terjesztetett, rendelkezésünkre állván, a következő főpontjait közöljük : Az 1895 ik évben 8761 kötvény 82,267.300 korona tőke összegről lett kiállítva. A díjbevételek, levonva a vissz­biztosításért fizetett összeget, korona 21,556.656.77 fillérre rúgtak, mely összegben a korona 3,5l7.i69.17 fillért tevő első évi díjak benloglaltatnak. A kamatszámla mérlege a lefolyt üzleti évben korona 5,538.218.43 fillért tett ki, és a társaság jövödelmét a díjbevételekkel együtt korona 27,094.875.20 fillérre emelte. A társaság az elmúlt évben korona 10,032.755 fillért utalványozott oly köve­telések alapján, melyek életbiztosítási kötvényekből ered" tek. Lejárt kiházasítási és vegyes biztosításokra korona 2,383 221.67 fillért, visszvásárlásokra 1,209.712.50 fillért tizetett ki a társaság az elmúlt évben, A biztosítási és járadékalapok a lefolyt üzleti évben korona 8,692.230.03 fillérrel gyarapodtak. Az aktívák főösszege 1895. dec. 31-én koronu 147,562.080.41 fiiérre rúgtak. Tőkebefek­tetésak : koroua 490.778.85 fillér angol és írországi állami papirokban, korona 630.212.40 fillér indiai és gyarmati kormányok értékeiben, korona 27,002.077.81 fillér idegen államok értékpapírjaiban, korona 5651.001.56 fillér vasúti részvények, elsőbbségek és garantáltak, korona 60,105.982.71 fillér vasúti és egyéb kölcsönkötvények­ben, korona 18,364.621.04 fillér a társaság ingatlanaiban (ezek között vaunak a társaság budapesti és bécsi házai) korona 6,556.711.77 fillér jelzálogokban és korona 28,760.694.27 fillér különböző értékekben. Foulárd-selymet 60 krtó! 3 forint 35 krig méterenkint— japáni, chinai, stb a legújabb min tázattal és színekben, u. m. fekete, fehér és szines Henneberg selymet 35 krtól 14 Irt 65 kr. méterenkint sima, csikós, kockázott, mintázott, damasztot stb. (mint egy 240 különböző minőségbeli és 2000 szin-és mintázattal) stb. a megrendelt áru postabér és vám­mentesen a házhoz szállítva és mintákat postafordul tával: kiild Henneberg G. (cs. kir. udv. szállító) selyemgyára Zürichben. Svájczba címzett levelekre 10 kros és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéz­tetnek. Nyilt-tér. Krondorfi savanyúvíz. Stefánia trónörökösnó forrás. kitünö gyógyvíz, kedvelt asztali viz. Zala-Egerszegen Ján Fereucuél s minden nagyobb tüszerkereskedésben kapható. ü 11 e r­szálloda „A V 15UDAPESTEN. A város központjában. Újonnan berendezve. Villanyos világítás. A földalatti vasút végpontján. Uj tulajdonos. Kitűnő szolgálat. Igen mérsékelt' árak. Világítás és kiszolgálat nem számíttatik. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: UDVJVEDY IGKÁC. ad. 3787/tkv. 96. Árverési hirdetmény. A zala egerszegi kir. törvszék, mÍDt telekkönyvi hatóság, közhírré teszi, hogy a zalaegerszegi takarék pénztár végrehajtatónak Farkas László és neje Bara­nyay Lujza végrehajtást szenvedő elleni 570 irt tőke­követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a z.­egerszegi kir. törvényszék területén levő, a dobronhegyi 50. sz. tjkvben Farkas László és neje Baranyay Lujza tulajdonáúl felvett következő ingatlanokra: f 74. hrsz. alattira 249 trtbau, f 101. hrsz.'alattira 63 trtban, f 129. hrsz. alattira 108 trtban, j 113. hrsz. alattira 102 trtbau, f 137. hrsz. alattira 365 trtban az alábbi feltételek mellett ezennel meghatározott kikiáltási árban elrendelte és hogy a feunebb megjelölt ingatlanok az 1896. évi október hó 22 ik napján (I. e. Í0 órakor Dobrone hegyen a község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becs­árának 10%-át vagyis: 24 frt 90 krt, 6 frt 30 krt, 10 frt 80 krt, 10 trt 20 krt, 36 frt 50 krt készpénz­ben, vagy az 1881. évi LX. t. c. 42. § ában jelzettár­folyammal számított és az 1881. nov. hó 1 én 3333. sz. a. kelt igazságügyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadék­képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. cz. 170. § a értelmében a bánatpénznek a biróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A kir. törvszék telekkönyvi hatósága. Zala Egerszegen, 1896. évi május hó 27 én. Klltich, kir. trvszéki biró. 24131. ni. 1896. Hirdetmény. Az 1886-ik évi XXI. t.-cikk 25. §-a értelmében ezennel közhírré tétetik, hogy a megyei legtöbb ádot fizető bizottsági tagok 1897. évre érvényes névjegyzéke összeállításának alapjául szolgáló adóhivatali kimutatások Zala-Egerszegen a megyei első aljegyzői irodában ki vannak téve, hol azok folyó évi október hó 15-ig meg­tekinthetők, továbbá, hogy a/, adóhivatali kimutatások' elleni felszólamlások ugyancsak a fentebb említett napig lesznek hozzám benyújthatók. Azok pedig, kik már a hivatkozott 1886. évi XXI-ik törvcikk 26. §. kedvezményét igénybe venni kívánják, vagyis a megyei legtöbb adófizető bizottsági tagok névjegyzékébe kétszeresen számított adójuknak megfelelő helyre kívánnak felvétetni, — e végett, az idézett törvény 27-ik szakaszához képest, folyó évi okt. 15-én délelőtt 11 órakor a megyei igazoló választmány előtt Zala-Egerszegen a megyei első aljegyzői irodában szóval vagy írásban jelentkezzenek s jogosultságukat igazolják. Zala-Egerszeg, 1896. október hó 5-én. Csertán Károly sk., Zalavármegye alispánja. m fp S'X­Xtl* w KR •xSx KSg láSZLÓKAT a képviselő választásokhoz logolcsóbban ajánl FISCHER MIKSA Zala-Egerszegen. 598/v, 1896. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t. c. 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a zalá egerszegi kir. járásbíróság 7792. számú végzése által Zala-egerszegi takarékpénztar végrehajtató javára Fatér Ferenc és Jakabfy Lajos gébártí lakósok ellen 160. Irt tőke, ennek 1896. junius hó 20 tói járó 6% kamatja úgy járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával b róilag lefoglalt és 815 írtra becsült szalmás gabona és egy pár ökörből álló ingóságok nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis Gébárton leendő eszközlésére 1896. október 23-ik napjának d. u. 2 órája batáridőül kitüzetik és ahoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. c. 107. §Ja értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. c. 108. §Jábau megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Zala-Egerszegen, 1896. szeptember hó 25-én. Nagy Sándor kir. bír. végrehajtó.

Next

/
Thumbnails
Contents