Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 27-52. szám)

1896-08-30 / 35. szám

iránt keble mélyén táplál és amely kiapadbatlan forrása annak, bogy Fenségednek és magas Családjának minden öröme és boldogsága egytől-egyig a magyar nemzetnek is kiváló öröme ós boldogsága. Mint a csörgedező' kristály patak csillogó ezüstfodrai a patak mentén végig futnak : úgy terjed a legtisztább öröm árja és hangja most is, a női erények kimagasló mintaképének, Mária Dorottya magyar királyi hercegnő és ausztriai főhercegnő őfenségének orleansi Fülöp királyi herceg őfenségével történt, államjogi vo natkozásainál fogva is nagy fontosságú és nemzeti ünnepet alkotó eljegyzése alkalmából szivről-szivre és ajkról ajkra az ország minden határáig és a hű magyar nemzet milliónak kebléből azon hő fohászban egyesülve emelkedik az ima az Egek Urához, hogy terjessze ki áldó kezét a drága frigyre I Zalavármegye közönsége is, átérezvén, hogy a szülők jövője gyermekeikben van, élénken osztozik ezen őszinte s boldogító örömben, mely olyan, mint a szeretet, mely nem tud máskép, mint szeretni, és amidőn ezt a legmélyebb tisztelettel tolmácsolja : azon forró óhajának ad kifejezést, hogy a Mindenható különös kegyelme és áldása lebegjen szünetlenül fenséges Urunk és fenséges Családja s a fenséges Jegyesek fölött! Fogadja Fenséged kegyesen igaz érzelmünk őszinte nyilvánítását. A legmélyebb hódolattal Zalavármegye törvényhatósági bizottságának 1896. évi augusztus hó 24 én tartott közgyűléséből. Megyei rendkívüli közgyűlés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága dr. gróf Jankovieh László főispán őméltóságáuak elnöklete alatt f. hó 24 én rendkívüli közgyűlést tartott. Elnöklő főispán őméltósága a szép számmal meg jelent bizottsági tagokat üdvözölvén, előterjesztő, hogy ő császári és apostoli királyi Felsége a folyó évi őszi katonai hadgyakorlatok alkalmával megyénket Csáktornyán legmagasabb megjelenésével szerencséltetni fogja, ami örvendetes alkalmul szolgál arra, hogy a vármegye közönségének hódolata kellő kifejezést és méltó tanúsítást nyerjen. Ép ez okból a mai napra egybehívott rendkívüli közgyűlés tárgyát az ez irányban szükséges intézkedések megtétele képezi. A vármegye közönsége örömmel vette tudomásúl, hogy 0 felsége legfőbb haduri hivatásásának teljesítésé sében vármegyénket Csáktornyán legmagasabb megjele nésével szerencséltetni fogja s hogy ez alkalommal koronás királya iránt tartozó törhetlen hűségét és jobbágyi hódolatát méltólag nyilvánítsa, elhatározta, hogy hódolatának kijelentését egy küldöttség által teljesíti, melynek vezetésére főispán őméltóságát felkérte, tagjaivá pedig Csertán Károly alispánt, Arvay Lajos főjegyzőt, Thassy Kristóf főügyészt, dr. Tuboly Gyula tb. ügyészt, dr. Mangin Károly m. főorvost, Kolbenschlag Béla csáktornyai járási főszolgabírót, továbbá Balaton József, Baranyay Béla, Baranyay Ödön, Barcza László, gróf Battyány Ernő, gróf Battyány József, dr. Berger Ignác, Bezerédy Lajos, Bezerédy László,Bogyay István,Bogyay Máté, Botfy Lajos, Dervarits Akos, Der varitslmre, gr. Deym Nándor, dr. Dunszt Ferenc, Eitner Sándor, Farkas József, Fábiánics Gyula, Fábiánics Károly, gróf Festetics Jenő, gróf Festetics Tassilló, Gadó Mátyás, Gutmann Vilmos, Gyömörey Gáspár, Hajós Ferenc, Hajós Kálmán, Hajós Mihály, Halbig Cziprián, dr. Haudek Ágoston, báró Harkányi Károly, Háczky Kálmán, Hertetelendy Béla, Hertelendy Ferenc, Inkey László, Isoó Ferenc, Karczagh Béla, Koller István, meghajolt az emberi váz előtt. Félt, remegett, szabadulni óhajtott a fényes pompától, el akart futni, de nem tudott, mert az a a fénylő két szem megbűvelte, mint a kigyó megbűvöli áldozatát. Erezte, hogy egy tönkre tett boldogság árán a legnagyobb pompa és gazdaság is mind semmi; mert bármennyire gazdag is ő, mégis örökké remegnie kell e váztól, e tönkre tett lénytől, Szendrey Gyulától. — Min tűnődik az aranyos Erzsike ? Hangzott ekkor az ablak alatt egy ismerős szózat. A kis leány e hangra felriadt. Kinyitotta szemeit és az ablaknál látta állani Gyulát. Ah maga az ? Délután négy órakor a forrásnál beszélni akarok vele, most pedig Isten áldja. Azzal csendesen felkelt, becsukta a nyitott ablakot és hozzá fogott az átöltözéshez . . . Délben csakugyan megérkeztek a vendégek. Erzsike oly kedves, oly szeretetre méltó volt, hogy a „vőlegényt" egészen elragadta. Az igazat megvalva, ez a vőlegény jelölt elég csinos fiu volt. Ebéd után elcsevegtek egyről másról. Az öregek elég tapintatosan magukra hagyták a fiatalokat. A fiatal ember lassanként a házasságra terelte a beszédet. — Látja Eliz uagysám, az a nő, aki az én feleségem leend, minden tekintetben boldog lesz, mert bármit fog kivánni, én azt rögtön teljesíteni fogom neki. Ugy! ez nagyon szép. De mondja csak kérem, mi is tulajdonképen az ön foglalkozása. Remélem, nem veszi tőlem rosz néven ezt a kérdést. — Oh a világért nem. Nos hát az én foglalkozásom tulajdonképen az, hogy százötvenezer forintnak korlátlan ura vagyok. — És egyéb semmi ? — Hát ez nem elég ? — Na hallja, én részemről soha sem lennék ám a maga felesége. És miért nem ? Azért, mert én előttem az olyan ember, a kinek csak pénze van és egyéb semmi, bizony csak semmi. — De most megenged, mert a leendőbeli vőlegényemnek találkát adtam a kertünk alatti forrásnál. Oda kell mennem. Isten önnel uram a viszontlátásig. Kovács Rezső, Malatinszky Ferenc, dr. Mandel Pál, Margitai József, Mild Mihály, Molnár Élek, Nedeszky Jenő, Oltay Gudó, Oszterhuber László, Péller Pál, báró Putheány Géza, Plihál Ferenc, Rozmauith Rikárd, dr. Ruzsicska Kálmán, Simor János, Skublics Gyula, Skublics Jenő, Somogyi Gyula, Svastits Benó, Szabó Imre, Szentmihályi Dezső, Szilágyi Gyula, Szily Dezső, Szmodits Viktor, Tarányi Ferenc, ifj. Tarányi Ferenc, Tóth István, Töreky Aladár, Varga János, Vécsey Zsigmond, Vrancsics Károly, Zalán Lipót János, Ziegler Kálmán törvényhatósági bizottsági tagokat választotta meg. Elhatározta továbbá a közgyűlés a vármegye költségén egy diadalkapú felállítását, valamint a hadgyakorlatok vonalába eső megyei és községi utaknak és az azokon levő hidaknak és átereszeknek a szükség bez képest jó karba hozatalát. Végül az ősi szokáshoz képest elhatározta a közgyűlés, hogy a szomszéd Vas, Veszprém, Somogy és Varasd vármegyék közönségei, továbbá a zágrábi érsek, a szombathelyi és veszprémi püspök, végül a vármegyének a megye területén kivül tartózkodó nagybirtokosai u. m. Esterházy és Batthány Strattmann hercegek, Andrássy Aladár, Széchenyi Béla, Széchenyi Kálmán és Zichy Ágost grófok, Inkey Nándor, báró Jozipovics Imre horvát, dalmát és szlavonországi miniszter és Zichy István cs. és kir. kamarás 0 felségé nek megyénkbe érkeztéről hódolatok kijelentése céljából értesíttessenek. Ezek után főispán őméltósága előterjeszté, hogy a szivbeu, tettben mindenkor hű magyar József főherceg ő fenségének leányát, Mária Dorottya főhercegnő 0 fenségét Fülöp orleansi herceg ő fensége eljegyezte; ezen örvendetes esemény alkalmul szolgál arra, hogy a vármegye közönsége ezen eljegyzés alkalmából József főherceg Ő fenségét igaz hazafiúi lelkesedésének örömével üdvözölje. A közgyűlés főispán őméltóságának előterjesz tését egyhangú lelkesedéssel magáévá tette azzal, hogy József főherceg ő fenségéhez ezen örvendetes családi esemény alkalmából üdvözlő felirat intéztessék. Végül Csertán Károly alispán bejelenté, hogy a keszthelyi apát-plebánostól vett értesülés szerint a keszthelyi r. kath. templom felszentelése í. évi szeptember hó 8-án lesz s a felszentelést Vaszary Kolos bibornok hercegprímás Oeminentiája végezi, mely célból szeptember 7-én Keszthelyre érkezik. Habár a vármegye közönsége ezen ünnepélyre külön meghívót nem kapott, illőnek tartja s indítványozza, hogy Oeminentiája fogadtatásán a vármegye magát küldöttségileg képviseltesse. A közgyűlés a vármegye alispánjának előterjesztését örömmel vette tudomásul s egyhangúlag elhatározta, hogy a bibornok hercegprimás fogadtatásán a vármegye közönsége tiszte letének és ragaszkodásának kijelentését egy küldöttség által teljesíti s ennek vezetésére főispán őméltóságát kérte fel, tagjaivá pedig Csertán Károly alispánt, Árvay Lajos főjegyzőt, Tassy Kristóf főügyészt, dr. Tuboly Gyula tb. ügyészt, dr. Mangin Károly főorvost, Takács Imre keszhelyi járási főszolgabirát, továbbá Baranyay Ödön, Barcza László, gróf Battyány Ernő, gróf Batthány József, Bogyay István, Bogyay Máté, Bezerédy Lajos, Bezerédy László, Botfy Lajos, Botka Ferenc, Botka János, Dervarics Imre, Eitner Sándor, gróf Festetics Tassiló, Gaál Miklós, Gyömörey Gáspár, dr. Gyömörey Vince, Hajós Mihály, Háczky Kálmán, Hertelendy Béla, Hertelendy Ferenc, Hertelendy József, Kemény Andor, Koller István, Malatinszky Ferenc, Nedeczky Jenő, Oltay Guidó, Plihál Ferenc, Simor János, Skublics Gyula, Somogyi Gyula, Svastits Benó, Szentmihályi Dezső, Szentmiklóssy Gyula, Tarányi Ferenc, Tóth László, Vécsey Zsigmond törvényhatósági bizottsági tagokat választotta meg. Az országos ipari kongresszus. Már hetek óta serényen folynak az ezredéves kiállítás alkalmából szeptember hó 21. 22. és 23. napjain rendezendő gyáripari kongresszus előmunkálatai. Az eddigi értekezletek a kiállitási csoportbeosztás alapján több összefüggő csoport, illetve rokoniparág képviselőinek részvételével tartattak. Tekintve azonban az iparosság, de különösen a gyáripar körében jelentkezett és mindegyre fokozódó érdeklődést; a kongresszus vezetősége indíttatva érezte magát az egyes szűkebb iparágak képviselőit külön szak tanácskozásra felhivni, mely alkalommal tág tér nyílik az egyes szakmákat külön-külön érdeklő speciális kérdések alapos megbeszélésére. Lehetőségig mellőzve a gazdaságpolitika nagy alapvető kérdéseit, ezen kongresszus főképen az egyes iparágak szorosabb értelemben vett fejlesztését vagy a fejlődést gátló akadályok elhárítását vette fel programúijába. Az idevonatkozó és határozattá emelendő konkrét javaslatok végrehajtását a kongresszust rendező országos iparegyesület fogja eszközölni Az ipari kongresszus iránt meglévő nagy érdeklődés legjobb fokmérője azon több száz jelentkezés, mely eddig már az ország kiválóbb iparosai részéről beérkezett. Ezen országos értekezlet impozáns keretére enged továbbá ama tény következtetni, hogy három külön tervezett szakkongresszus, egészen ide csatlakozva, ennek keretében óhajtja az illető szakma kívánságait érvényesíteni Érdekes adatként emeljük ki, hogy a munkaviszony és általában a munkásügyet érintő szociálpolitikai kérdések számos felszólalás tárgyait képezték, a melyek aztán összevéve néhány önálló javaslatban fognak a kongresszus napirendjén szerepelni. Megjegyezzük, hogy az orvoslást igénylő ügyet, a megoldást igénylő kérdést épen nem szükséges a maga teljességében kimeríteni, elég egy rövid levélben, esetleg néhány adat felsorolása kíséretében arra csupán reámutatni. Égyes iparostól alig lehet kivánni, hogy mindennapi elfoglaltsága közepette az általános iparpolitikával rendszerint összefüggésben lévő ügyet minden oldalról megvilágítson, hanem a kongresszust előkészítő bizottság feladata, hogy a beérkező indítványhoz, — a mennyiben az további kidolgozást egyátalában igényel — szakelőadót jelöljön ki. A kereskedelemügyi in. kir. miniszter a kongresszus tagjait következő kedvezményekben részesíti: a) Az összejövetel rendezőbizottságának megkeresése alapján a kongresszus minden egyes tagjának egy öt beléptijegyből álló füzetet az ezért járó 2 frt 50 kr. helyett 1 forintért bocsájtott rendelkezésére. b) Intézkedett az iránt, hogy a magyar királyi államvasutak igazgatósága az összejövetel rendező bízott ságának megkeresése alapján darabonként 1 krajcárba kerülő igazolványokat bocsásson rendelkezésére, mely igazolványok alapján a kongresszus illetve díszközgyűlés stb. tagja a magyar államvasutak és az ezek kezelése alatt álló vasutak vonalán I-sq osztályon 2-od osztályú, Il-od oszályon 3-ad osztályú, Ill-ad osztályon pedig 2 od osztályú fél jegygyei utazhatik. Azonkívül a székesfőváros is intézkedéseket tett e kongresszus tagjainak minél olcsóbb elszállásolása végett. Mindeme támogatások csak fokozhatják az iparosság ügybuzgalmát, a mennyiben ebből kiderül, hogy a legfőbb tényezők is kiváló súlyt fektetnek a hazai ipar fejlődésére. Miután a kongresszus előkészítése, de különösen a a kongresszusi tárgyak sokszorosítása és közrebocsátása némi költséget igényel, a — kongresszusban résztvenni kívánók tagdijat tartoznak fizetni, mely személyenkint 5 frtban állapíttatott meg. Ennek fejében a résztvevők a szüséges jelvényt, nyomtatványokat, valamint a kongesszusról kiadandó művet dijmentesen kapják. A székesfőváros látványosságainak kedvezményes áron lendő megtekintése és egyéb szórakozások ügyében külön rendező bizottság fog eljárni. A kongresszuson való részvétel iránti jelentkezések, valamint esetleges indítványok az országos ipar kongresszus előkészítő-bizottsága cimére (Budapest, VI., Uj-utca 4. szám, I. em.) intézondők. A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből, i. A nagy-kanizsai kir. törvényszék elnöke, a nagykanizsai kir. törvényszék, járásbiróság, ügyészség és törvényszéki fogház helyiségeinek fűtéséhez az 1897. évben szükséglendő 590-33 m- első osztályú bükkfa ; továbbá a nagy kanizsai kir. törvényszék ós az annak területén levő járásbíróságok, valamint a nagy-kanizsai kir. ügyészség részére az 1897. évben szükséglendő 450 csomag jóminőségü faggyúgyertya; mégis a nagy-kanizsai kir. törvényszék, központi kir. járásbiróság ós a nagy-kanizsai kir. ügyészség hivatali, nemkülönben a kir. ügyészség felügyelete alatt álló fogház helyiségei- és folyosóinak világitására az 1897. évi január 1 tői 1897. évi december 31-ig terjedő időtartam alatt megkívántató tisztított petróleum és égető olaj, valamint a foglyok és elitéltek fehérneműinek mosásához szükséges mosószappan, nemkülönben a fogház helyiségében levő szalma zsákokhoz megkívántató ágyszalma; végül a n.-kanizsai kir. törvényszék és az annak területén levő kir. járásbíróságoknál az 1897. évi január 1-től 1899. december hó 31 ig terjedő 3 éven át felmerülő könyvkötői munkálatok biztosítása iránt f. évi szeptember hó 7., illetve 9. napján d. e. 9 órakor nyilvános árlejtést tart: mire oly megjegyzéssel hivjuk tel érdekelt köreink figyelmét, hogy a közelebbi árlejtési feltételek a nagy-kanizsai kir. törvényszék irodaigazgatója hivatalos helyiségében a rendes hivatalos órák alatt bárki által megtekinthetők. Sopron, 1897. évi augusztus havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. II. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter f. é. julius hó 30-án 47083. sz. a. kelt leirata arról értesíté alul • irott kamarát, hogy a mult évben Sehott Károly, az osztrák cs. és kir. kereskedelemügyi minisztérium áruforgalmi statisztikai osztályába beosztott számtanácsos által „Handbuch der Vorschriften über Handels statistik und Zollwesen der öster. ung. Zollgebietes" cim alatt kiadott műnek ujabb és bővített kiadása megjelent. Miután a kérdéses mű foganatosított számos újításnál fogva mindazok számára, kik áru bevallásával és vámkezelésével vaunak elfoglalva, megbízható és kimerítő tájékozást nyújt, oly megjegyzéssel hivjuk fel reá érdekelt köreink figyelmét, hogy ezen ujabbi kiadás példányonkint 5 frton, közvetlenül a mű szerzőjénél megrendelhető. Sopron, 1896. évi augusztus havában. A kerületi kereskedelmi• és iparkamara. III. A soproni kir. orsz. fegyintézet igazgatósága a vezetése alatt álló kir. orsz. fegyintézet 1897. évi házi szükségletére beszerzendő mintegy 150 waggon kockakőszén szállításának biztosítására, f. é. szeptember hó 10 ikének d. e. 10 órájáig nevezett igazgatóságánál benyújtandó Írásbeli zárt ajánlatok utján nyilvános árlejtést hirdet. Mire oly megjegyzéssel hivjuk fel érdekelt köreink figyelmét, hogy a közelebbi árlejtési feltételek, nevezett igazgatóságnál, a rendes hivatalos órák alatt bárki által betekiuthetők. Sopron, 1896. évi augusztus havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara.