Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 27-52. szám)

1896-12-13 / 50. szám

teljesen elenyésztetni nem is, de simitani minden esetre lehet és kell is azzal, hogy minden becsületes nemes társadalmi tényezőnek oda kell hatnia, hogy a sors nagygyá növesztett aránytalanságai az igények leszállitásával mentül kisebb méretüekké váljauak. A pénzügyi közigazgatási bíróság határozatai. Az 1893. évi IV. t. c. 14. §-ának az a rendelkezése, amely szerint adómentesnek a fizetésnek csakis az a része tekintetik, amely a szolgálati díj alá vonatik, — a horvát szlavonországi autonom-tisztviseló'k illetményei nek megadóztatásánál is alkalmazandó (1896. é. 875. sz.). Az 1894. évi törvénycikknek a fölemelt illeték kedvezményes lerovásáról szóló 3.. §a csakis a peres eljásás során elkövetett bélyegröviditések eseteiben alkalmazható (1896. é. 6.428. sz.). Az 1894. évi XXVI. t. c. 21, §. III. pontjának az a rendelkezése, mely szerint az ott emlitett felülvizsgálati kérelmek és felebbezések után ,/

5 részszel magasabb bélyegilleték fizetendő', csakis az első ivtől járó bélyegilletékre vonatkozik, de nem az iv bélyegilletékre is (1896. é. 2.662. sz.). Férjes nőnek 315 forinton alóli kamat vagy életjáradék jövödelme csak akkor adómentes, ha a férj általi eltartás pénzbeli értékével együtt sem haladja meg a 315 forintot (1896. é. 1.297. sz.)! Uly háznak vétele esetén, melynek kiürítése és lebontása közbiztonsági szempontból rendőrileg már el volt rendelve, az illeték csak a vételár után szabható ki (1896. é. 1.311. sz.). Ha két tulajdonos hasonló értékű ingatlan részeiket (telkeiket) olykép egyesitik, hogy az egyesités folytán előállott uj parcella tulajdonjoga őket fele-fele részben s egymásközti egyenlő aiányban megilleti, ily esetben értékben kifejezhető vagyonátruházás nem történvén, csupán az okirattal járó ivbélyeg követelhető (1896. é. 2.145. sz.). Ha a zálogjogi bejegyzés peres eljárás folyamán a polgári bírósághoz benyújtott kérvény, illetve a polgári bíróságnak hivatalos megkeresése alapján történik, — a bejegyzési illeték feltétlenül és kötelezőleg kiszabandó s a kiszabás azon a cimen, hogy az illeték bélyegekben rovatott le, — nem mellőzhető (1896. é. 3.771. sz.). Az úgynevezett „dohány-kertészek (telesek) mező. gazdasági cselédeknek nem tekinthetők s az I. osztályú kereset adójukat a gazdájuk nem köteles megfizetni (1896. é. 3.854. sz.). Rendes perben felmerült kérelem fölött hozott végzés utáni állandó bélyegilleték is az 1894. évi XXVI. t. c. 15. §»ában megállapitott időpontban t. i. a tárgyalás befejezésekor rovandó le (1896. é. 4.418. sz.). A szőlŐ8zeti és gazdászati egyleteket megillető földadó mentesség nincsen kötve ahhoz a föltételhez, hogy az illető föld az egyletnek tulajdonát képezze (1896, é. 1.745. sz.). A részvénytársaságok által vezetendő részvénykönyvek, mint üzleti könyvek, bélyegezendők. Figyelmeztetés a postát igénybe vevő közönség érdekében. A karácsonyi postacsomag forgalom fokozott mérvben veszi igénybe a postai alkalmazottak tevékenységét s oly rendkívüli mérveket szokott ölteni, hogy ha a fennálló postai szabályokat a közönség szorosan nem tartja be, a királyi posta a legelterjedtebb intézkedések és a legnagyobb erőmegfeszítés dacára sem volna képes a közönség minden igényének eleget tenni, minek következtében a közönség maga szenved kárt, ha küldeményeik vagy nem érkeznek meg rendeltetési helyükre, vagy ha megérkeznek, nem kézbesíthetők, vagy végre ha kézbesíthetők is, a tartalom meg van sérülve, romolva, stb. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szabályoknak a közönség részéről való pontos betartása a csomag sorsát biztosítja, ennélfogva a kerületi posta és távirda igazgatóság a postát igénybe vevő közönség figyelmébe a következőket ajánlja: Minden egyes küldemény a tartalomnak megfelelően, de minden esetre jó anyaggal és tartósan csomagolandó. Élelmi szerek, játékok, gyümölcs, szövet, kalap, ruha, fehérnemű külön-külön burkolandók. A csomagoknak általában úgy kell gyöngyölve lenni, hogy egyrészt a gyöngyölet (burkolat) a küldemény tartalmát külső beíolyás ellen megvédje, illetőleg, hogy tartalmukhoz a burkolat és a pecsétek megsértése nélkül hozzá férni ne lehessen, másrészt, hogy a tartalom más küldeményeken szállítás közben kárt ne tehessen. Jelentékenyebb értékű tárgyak, kivált ha nedvesség, dörzsölés, nyomás, vagy ütés által könnyen megsérülhet nek pl. csipkék, selyem kelmék stb. és oly küldemények, melyek nagyobb távolságra és,kivált tengelyen szállíttat nak, értékük, terjedelmük és súlyukhoz képest megtelelő módon, közönséges vagy fonákjával kifelé fordított viaszos vászonba, bőrbe, szükség esetén vászonnal körülburkolt dobozba teendők és jól körülkötözendők vagy jó szerkezetű erős faládába csomagolandók. Ékszerek, drágaságok tokban elhelyezve, azon felül vászonnal körül burkolt erős fadobozba, vagy faládácskába zárva és jól körülkötözve és lepecsételve adandók fel. Gsekélyeb értékű tárgyak csomagolásához, ha azok nedvesség, dörzsölés, nyomás vagy ütés által egy könynyen nem sérülhetnek meg, elégséges, ha azokat jóminőségü és többrétű csomagoló papirba burkoljuk és egy darabból álló, erős zsineggel többszörösen körülkötjük. Csomagolás nélköl, csak bezárt utazó táskák, bőrön dük, jól abroncsolt hordok, erősen leszegezett ládák ; továbbá már nem vérző egy egy darab vad adható fel. Több drb vad, pl. nyul, fácán, fogoly stb. csakis csomagolva adható postára. A kosarakba helyezett tisztított szárnyasokat tar talmazó küldemények cim iratát úgy kell alkalmazni, hogy a leszakadás lehetősége kizárassék s e célból leg célszerűbb ha azok cimiratát keresztkötésekkel erős zsineggel a kosárra kötjük vagy pedig a cimiratot fatáblácskára ragasztjuk, vagy irjuk, s a cimtáblácskát sodronynyal vagy erős zsineggel mindkét végénél fogva a csomaghoz tartósan hozzákötjük, hogy a szállítás alatt a cim le ne szakadhasson. Hogy főleg a romlandó tartalmú küldemények kézbesíthetése minden eshetőséggel szemben biztosíttassák, célszerű egy cimirat másolatot a küldeménybe legfölül elhelyezni azon célból, hogy a küldeményre alkalmazott cimirat leszakadása esetén is, a bizottsági fölbontás alkalmával a cimzett megállapítható s a küldemény kézbesíthető legyen. A pecsételésre csak jó minőségű, erős, tartós pecsétviaszt szabad használni. Vignetták csak a csekély értékű küldemények lezárására használandók. Minden csomaghoz szállítólevél szükséges, melynek a csomagra irt összes cim adatokat kell tartalmaznia. A cirazés a szállítólevél adataival egybehangzóan tisztán, olvashatóan és tüzetesen (vezeték és keresztnév, társa dalmi állás, lakhely község vagy posta, utolsó posta, vármegye, utca, házszám, emelet, ajtószám) magára a csomag gyöngyöletére Írassék, hogy a cimzett, főleg ha e küldemény nagyobb városba szól is, könnyen és késedelem nélkül feltalálható legyen Ha a gyüngyöletre irni egyáltalán nem lehet, ez esetben azon papírlapot, melyre a cim irva van, nemcsak széleivel, hanem egész lapjával kell a csomagra és pedig mindig az azt összekötő zsineg alá ragasztani. Gyorsan romló tárgyaknál szükséges, hogy e záradék : „gyorsan romló", törékeny tárgyaknál pedig e záradék : „törékeny" vagy a szokásos palack alak szembetünőleg kitétessék. A Budapest és Bécs fő és székvárosba szóló élelmi szereket tartalmazó küldemények fogyasztási adó alá esnek, a bor és húsfélét tartalmazók pedig, bárhová szóljanak, utólagosan fogyasztási adóval terheltetnek. Szükséges tehát, hogy a szállító levélen és csomagon a fogyasztási adó alá eső küldemény minősége és mennyi sége kilogramm, darab vagy liter szerint megjelölve legyen. (Például : 1 pulyka, 2 kgr. szalona, 3 kacsa, 2 kgr. őzhus stb.) mert különben a küldemény a rendeltetési helyen megadóztathatás céljából fölbontatik, mi a kézbesítést felette késlelteti. Végre a torlódás lehető csökkentése céljából, de még azért is, hogy a küldeményeket még az nap biztosan tovább küldeni lehessen, igen kívánatos, hogy a küldemények feladása a délelőtti időben történjék. E célból intézkedett a postaigazgatóság, hogy kerületében levő nagyobb hivataloknál folyó év december 20—24 ig bezárólag a küldemények a déli órákban is felvétessenek. CSARNOK. Az első estélyről. — Csevegés. — Mert lesz több is még ezen a télen, csak győzze sorba szedni az újság krónikása. Ad vocem krónikás : tehát csak krónologilag értem a cimet, nehogy magamra zúdítsam a következendőket. Ehez pedig csak van jussa, mert december 5-én rendezték városunkban ezt az estélyt, mely bál is, hangverseny is, művészestély is volt egy csapásra. — December első felében. Ekkor nagy ünnep van készülőben. A mikulások már meg indultak. Vájjon miért is olyan nagy ünnep az a karácsony ? Talán azért, hogy a születés elsőbb dolog a keresztelkedésnél, becsesebb a halálnál, lényegesebb a feltámadásnál, sőt megelőzi a menybementelt is ! ? — Vagy azért, hogy mi földmives nép létünkre nyáron dolgozunk s a tél első ünnepénél bőven kivesszük a részt ? Vagy talán röviden azért, mert akkor bideg van? Nem is hinné el szerkesztő ur, milyen fényt és méltóságot, sőt mennyi melegséget önt az ünneplésbe a hideg. Láttam a jégen csúszkálni egy rongyos gyereket, didergett az Isten adta; ott csuszkáit egy előkelő apróság is, annak is vacogott a foga ; e percbf u egy sorsban valának, sőt mintha egyenlők és testvérek lettek volna, ugy összeölelgetődztek a porontyok. Igy van ez a felnőtteknél ís kérem. A didergők iránt felébred bennünk a szánalom. Aztán nagylelküsködünk. Szivünk erénye pompázik az emberszeretetben. Egyik szegénynek adunk egy főzet pityókát, másiknak egy hatost, a harmadik megmelegszik kemencénknél, Komolyan mondom, mert azt hiszem, ez teszi a mi ünneplésünket olyan fényessé, méltóságossá és meleggé. Az a hideg. Ennélfogva nem csak időrendben, de tartalomban is elsőnek nevezhetnők ezt az ünneyélyt, melyet dec. 5 én végig mulattunk; mert akkor már beköszöntött a hideg. Szóval, hogy ne kerülgessem, mint macska a forró kását, megmondom már, hogy azt a dec. 5-diki bálos és hangversenyes és művészies ünnepélyt a jótékony nőegylet aegise alatt rendezték, melynek elnöke Rosen berger Henriette őnagysága. A mit az asszony akar, azt az Isten is akarja — mondja a francia közmondás. — Mind a ketten jót akarnak. Ez a bál azért sikerült. Ott voltam én is szerkesztő ur, és mulattam Isten igazában, mert a szegényeket kell istápolni. A tiszta jövödelemmel jótékonyságot gyakorlunk a szegényeken. Az Ínségben levő nyomorultak iránti szomorkodás indított a vigasságra. A szegéuység miatt táncoltunk, de nem mondom, bogy a szegénység végett is táncoltunk, még hamvazó szerdán sem mondom ezt ki. ablaknak, a leány-cseléd keresztet vetve magára, rohan ki az ajtón, a gyermekek meg sirva-ríva lapulnak meg a sarokban ! . . Hát ilyen csúnya rosz szekánt férj mit érdemel mást, minthogy a felesége amúgy istenigazában megnyelvelje és a keresztvizet félig levegye róla és ennek kárpótlásául a légycsapóval a bogaras férjnek feje bub jára érdemesen rákoppantson, hogy valahára eszére tér jen! — Az asszonyt sem szabad egészen mártírrá tenni; a mi egyiknek igazságos, a másiknak méltányos. Egy ájtatos legenda szerint Szt. Bernát egyházatya nagy tisztelője lévén a bold. Szűznek, mindennap pontos szabott órában megjelent egy kápolnában, hogy ott az oltáron levő Mária szobor előtt papi zsolozsmáját elvégezze. Egy napon fontos dolgai miatt megkésve érkezett a kápolnába, mire a Mária szobor ekkép szólalt meg: „unde tam tarde Bernarde?" „hol késtél Bernát?" Szt. Bernát nagyon meglepetve lévén, hirtelenében Szt. Pál apostol eme szavai röppentek ki száján : „mulieres in ecclesia taceantl" „az asszonyok a gyülekezetben hallgassanak !" (Szt. Bernát megíeledkezett a bibliai bölcs eme mondásáról: „arany alma ezüst edényben az idején mondott ige".) Erre a Mária szobron — mintha élő volna — nagy megilletődés látszott és az arc mintegy pírban égett és mutatóujját telemelve, hallgatás jeléül ajkaihoz tette, — s ez úgy is maradt mindenkor, a miért a hivek ezentúl „Virgo tacita, a hallgatag szii'^-szobrá nak nevezték el. Azóta nagyot fordult a világ, mert manapság már, hogy a nő emancipáció és szólásszabadság beütött, nem tartják meg Szt. Pál apostol figyelmeztetését, kiilönöseu Angliában és Észak -Amerikában, hol a nő emancipáció folytonosan nagyobb tért hódit. Igy a legutolsó népszámlálás óta Angliában van 165 nőlelkész és 1J0 nőügyvéd ; az egyesült államokban 2722 nőlelkész és 208 nőügyvéd. Ott már nemcsak a „gyülekezetben" (egyházakban) lehet a nőknek papolni, perorálni, hanem a bírói termekben is kedvük szerint plaidirozhatnak és débattirozhatnak. Nos, „mein Herz, was willst du noch mehr?!" Oh boldog nő-emancipáció, oh szerencsés Anglia és Amerika ! Lám, mily szép és épületes, mikor Angliában ilyen falragasz olvasható: „a tisztelendő Anna II. S. a férfiak gyülekezetében Jermann Hall ban prédikálni fog pont 4 óraisor. Tizenhat éven aluli fiuknak tilos a bemenet." (Gyanús théma lehet.) Fialadelfiában meg a minap egy kvekker nőhitszónok a többi közt igy prédikált: , Három dolog van a világon, a min leginkább csodálkozom. Az egyik az, hogy a gyermekek annyira bárgyúk, hogy kővel hajigálják a gyümölcsfákat, holott a gyümölcs, amikor meg érik, magától is leesik. A másik az, hogy a férfiak, annyira ostobák, hogy háborúba mennek és egymást gyilkolják, pedig hát előbb u*óbb úgyis meg kell halniok. A harmadik pedig az, hogy miért szaladnak a fiatal emberek a lányok után, holott a lányok maguk is elmennének hozzájuk". (Nos, „hogy tet-zik?!") Okt. 1-éu a nőgymnazium Budapesten megnyílt. A buzgó Wlassicstól még kitelik, hogy nőegyetemet is állít föl. De a gonosz férfi nyelvek erre azt mondják, ha meg is engedik, hogy a hölgyek az egyetemet láto^ gassák, egyetemi „hallgatók" sohasem vájhatnának belőlök, mert itt már a vörösnyelvet nem lehetne nyakukba akasztani, mint a női zárdaneveidékben szokták. Tekintettel a gyengéd-nem azon gyöugeségére, hogy utóirat nélkül rem tud levelet irni: egy másik gyöngeséget is meg kell nekik engednünk, hogy t i. az utolsó szó az övék lehessen. A görögöknél a viszhang ezért volt nő által képviselve. S innen magyarázható meg az is, hogy az asszonyokat azért nem engedik minisztrálni — a misénél szolgálni — mert a Kirie és Christe eleison ból, (melyet a pap és ministráns felváltva mondanak) a kilencedik, vagyis az utolsó a papé, de a nő a tizediket is minden bizonynyal reámondaná . . . pedig ez kánonellenes volna ! Mama: — No Léni, most aztán csend legyen ! Ezt már nem lehet tovább tűrni, mindig neked kell, hogy bogy utolsó szavad legyen ? . . . Léni: — De ez tulajdonképen nem az én hibám; váljon hogyan tudhassam meg előre, hogy te már semmit sem akarsz mondani ? . . . „Úrit jam mature, quod vult urtica manere", vagyis: jó korán elválik, mely tejből lesz turó ... És ha ilyen a zöld gallyacska, milyen lesz a száraz ág ? . . . mert: a nő mig fiatal, csupa szív, ha megörekszik, csupa nyelv. Azért : X. úr mikor özvegygyé lett Mindig szüntelen beszélt, Mivel szóhoz nem juthatott Mig a felesége élt. Hijába prédikáltam annyit a bőbeszédüség és nyelveskedés ellen, most látom, hogy magam is abba a a hibába estem, a miért is a nyájas olvasónő méltán fejemhez verheti: „orvos 1 előbb gyógyítsd meg magadat!" És eszembe jutva a „ne szólj nyelvem, nem fáj fejem" közmondás : már előre érzem, hogy beteg leszek, mert a fejem érdemesen meg lesz gerebenezve, s mivel ez el nem kerülhető, — a suszterinas szerint — jobb szeretném, ha már előre átestem volna a büntetésen. — Hamarosan tehát takarodót fúva, zárópassus gyanánt — engesztelésül — kijelentem, hogy a szépnem iránt nem akarok oly udvariatlan lenni, hogy az utolsó szót ne engedjem át nekik, a miért is végezetül ide iktatom a divatlapok zöld boritékán olvasható eme kishirdetést: — Melyik kedves előfizetőnő társam volna szives a legyezfinyelvet a borjúnyelv pácolásért cserébe átengedni ?" — kérdezi : egy csintalan barna. (Vége.) Gaál Fereuc.