Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 27-52. szám)

1896-11-29 / 48. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1896. évi 48-ik számához. A legutóbbi idők fejleményei lehetővé tették, hogy sikerrel dolgozzanak. A vasutak, a távíró, a szállított tömegek utáu adott refáktiák elősegítik a kész áru föl halmozást úgy, amint az előbb nem volt soha lehetséges. A nagy ingó tőke készséggel megy bele ezekbe a kevéssé menthető spekulatiókbe. Vegyük ehhez a papiros-búzával űzött játék gyors fellendülését és azt, hogy ezzel jó formán vég- és korlát nélkül lehet emelni a vett és eladott tömegeket és be kell látnunk, mily hatalmas eszközök állnak az árcsinálók rendelkezésére és hogy a helyzet a múlthoz képest tökéletesen megváltozott és pedig a termelők rovására. Ez az új helyzet új rendszabályokat követel ; mert a fölhalmozott készletek végső elemzésben nyomják a piacot, csökkeutik az árt. A piacok megzavart helyzete, a bizonytalanság, amibe az emberek esnek, szintén minderre működik. Csoda-e, ha a spekuláns nem azt nézi többé, mennyi termett, hanem váljon az ő piacán melyik párt győz ? E mellett kényszerítve van, hogy nagyban játszék. A játék önmagát sokszorosítja. A piac emberei közt vauuak még a bizományos cégek, amelyek mások részére dolgoznak. Adnak és vesznek. Az ő nyereségük a bizományi dij levén, igyekeznek minél több üzletet kötni, amit nekik rosz néven nem is vehetünk. Ilykép azonban ők is megteszik a magukét a színlelt üzletek szaporítása körül. Ilykép a gabona-börzék jelen szervezetük mellett — akarva, nem akarva — mindinkább elvesztik a szilárd alapot; játékházakká sűlyednek és a játék, amit ott űznek, az árak hanyatlását idézi elő. A különbözeti üzletek egyenként az árak nyomására irányulnak, de még inkább megrontják a piacot azzal, hogy azon mesterkedés folytán, ami az árak esésére vagy emelésére irányul, óriási tömegeket halmoznak fel s ezzel a túltermelés látszatát és az árak szükségszerű esését idézik elő. Azon javaslatok közül, amelyek a buza árának emelésére vonatkoznak, az egyik az ezüst értékének a helyreállítása, illetve a bimettaliisinus, a másik meg ezt mintegy kiegészíti: a különbözeti üzleteknek az eltörlése. Az utolsó két év alatt úgy a bimetálbsmus, mint a szinlelt üzletek ellen irányított küzdelem nevezetes eredményeket ért el. Különösen a papiros-búzával űzött játék tekinteté ben utolsó két év alatt közvéleményünk arra a meggyőződésre jutott, hogy az üzéikedésnek tényleg nagy része van az árak lenyomásában. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a tőzsde reformja tárgyában kidolgozott emlékiratában ezen játék ellen foglalt állást, a magyar gazdaszövetség szintén. Sőt érdekes jele az időknek, hogy a budapesti börze kebelében megindult reformmozgalom e tekintetben szintén némi eredménynyel biztat. A szomszédos Ausztriában nem kevésbbé el vannak keseredve a papiros-buza hatása miatt. A győzelem kétségkivül nem lesz könnyű. Mert a játékosok kezében van a nagy tőke, a bankok, a hitel s a hitel szervezeteinek és fölhasználásának ismerete. Szemben velők fegyvertelen, félénk és szétszórt tömegek, amelyek alig tudják megérteni egymást, habár az ő közös érdekükről van is szó. Van azonban a játékosok ellenében egy hatalmas szövetség és ez : a visszaéléseknek napról napra világosabban mutatkozó káros hatása, amely a játékosok ellen küzdőket előbb utóbb kell, hogy győzelemre segítse. Az idők komoly föladatai SZÍVÓS munkát és komoly férfiakat követelnek. Reméljük, hogy akadni fognak olyanok, akik ettől nem rettennek vissza és a magyar gazdák jobbjai egy szivvel, egy lélekkel csatlakoznak ahhoz a mozgalomhoz, amely a papiros-buza uralmának megtörésére világszerte megíudult. ségébe; rendezett látogatott és sikerült tekeversenyeket, tánccal egybekötve. A tagsági dijakból nemcsak a folyó kiadásokat fedezte, hanem tőkét is gyűjtött. Később gyérült a tagok száma, sőt a helyiség látogatásait is elhanyagolták úgy, hogy az 1888-ik évben jobban csak névleg létezett a társulat, a helyiséget elvétve látogatták. Utolsó beszámoló közgyűlése 1889-ben volt, amikor is az általam előterjesztett számadás szerint az egyesületnek 141 frt 93 kr vagyona volt, mely a z.-egerszegi takarékpénztár részvénytársaságnál 4.186 számú betétkönyvben volt elhelyezve. Az 1889-ik évben az egyesület működését teljesen beszüntette, a tagok tagsági díjat nem fizettek s mert az egyesület volt lelkes hivei Zala-Egerszegről nagyobb részt elköltözködtek, hét év óta senkinek sem jutott eszébe az alvó egyesületet feltámasztani. A hét éves nem törődömségből joggal arra lehet következtetni, hogy az egyesület még 1889-ben megszüntetett működését folytatni nem fogja s igy itt az ideje, hogy tőkepénzénék hova fordítása iránt intézkedjünk. Az 1889-ben 141 frt 93 krt tevő, takarékpénztárilag elhelyezett pénze az egyesületnek időközi kamataival, valamint a kamatoknak kamatjaival együtt f. 1896. évi julius hó l-ig 63 frt 64 krajcárral növekedett, vagyis 205 frt 57 krajcárt tett ki s ehhez számítandó ezen összeg után f. 1866. évi julius 1-től esedékes 4V2%-os kamat. Felkérem ennélfogva az egyesületnek az utolsó évben, vagyis 1888-ik évben volt igen tisztelt tagjait, szíveskedjenek f. 1896. évi deczember hő 6-án délelőtt 11 órakor a polgári fiú-iskolai épület egyik földszinti termében (a felső kereskedelmi iskola felső osztályában) egybegyűlni és elhatározni, hogy az egyesület emiitett vagyona minő célra fordittassék. Amennyiben az egyesület volt tagjai a jelzett időben nem gyűlnének egybe, úgy meg nem jelenésük nekem beleegyezésül szolgálatid atekintetben, hogy a szóban forgó összeget a város két ovodájának részben hiányos felszerelési költségeinek fedezésére szánják s én ez esetben jelzett célra a szóban forgó összeget a város polgármesteri hivatalának átadandom. Tekintve a város szűk anyagi viszonyait, jobb célra jelen körülmények között nem fordíthatjuk az egyesület megmaradt vagyonát, mint ha a kisdedvédelem oltárara helyezzük. Zaia-Egerszen, 1896. november 27-én. TTd-^aarcLy Ignác a tekeegylet volt pénzt;

1 'noka. Kérelem a zala-egerszegi tekeegylet volt tagjaihoz. A zala-egerszegi tekeegylet a nyolcvanas évek elején létesült s nyáron tagjainak kellemes szórakozási hely ül szolgált. Az első években népes volt az egyesület, tagjai szorgalmasan jártak ki a k

aszaházi kertben volt helyi. . . mintha minden átok egy virág Lett volna, egy egy illatos virág, Miket feléje dobnak, hogy szagolja, Oly kedvtelve állt a hölgy előtt Jób ; S midőn az végzé, igy kezdette ez : Hah, Istenemre, hogyha átkozódva Ily szép vagy, asszony Átkozz tovább, szép hölgy, én hallgatom Ha minden átkod megfogamzik is!" Petőfi. Hm, a pür, szitok és átokra ritka térj marad ily udvarias, hanem türelme elfogyváu, a replikái az ulti mátummal együtt ily prózailag és drasztikusan szokta kimondani: „Asszony, szót se többet! fogd be a szádat, mert ha én betapasztom, tudom, nem köszönöd meg ! És a haragos szentem-zt ott hagyja a faképnél. Azért: „Levétetni ábrázatuk Asszonyok nem szeretik, Mert hát akkor kis szájukat Jól be kell fogni nekik." Solymossy cuplé Doktor. „Kérem, legyen szives a nyelvét kinyújtani. (Eközben megírja a reczeptet.) „Ugy, most már rendben van. , ... Hölgy. „DJ kérem doktor ur, hisz rá sem pillantott a nyelvemre, hanem csak irt. Doktor. „Az akartam csak, hogy no beszeljen es nyugodtan viselje magát addig, mig a receptet megírom. (Foly. küvetk.) Gaál Ferenc. Helyi megyei és vegyes Mrek. Fejedelmi ajándék. Vaszary Kolos bíboros hercegprímás ismét fejedelmi ajándékkal lepte meg szülővárosát, Keszthelyt. A közel mult napokban egy remek ornátust küldött a szépen restaurált keszthelyi r. kath. templom számára, mely körül belül 2000 forint értékkel bir. A kegyes főpapnak a katholikus hívek hálás köszönetét dr. Dunst Ferenc apát-plébános személyesen vitte meg s a biboros hercegprímás nagyon örült, hogy kedves földieinek kellemes meglepetést szerezhetett. Nagy Kanizsa varos képviselőtestülete folyó hó 21-én rendes gyűlést tartott Vécsey Zsigmond polgármester elnöklete alatt, amely közgyűlést csak folyó hó 24 én fejezték be. A közgyűlés főtárgya a zárszámadások és az 1897-ik évi költségvetés megállapítása képezte. A képviselőtestület tagjai—szakítva a mult szokásaival — három napon át tárgyalták tüzetesen tételről tételre a városi tanács által egybeállított s a pénzügyi bizottság részéről elfogadásra ajánlott 1897 ik évi városi költségvetést, amelyet némi változtatással — a szükségletet 215.559 frt 40 krban állapítván meg — elfogadtak s a mutatkozó 91.154 frt hiány fedezése végett a községi pótadót az 1897 ik évre 67°.'

0-ban állapították meg. — Kovács Károly városi képviselőnek indítványát, hogy Nagy Kanizsa városa önálló választó kerületté tétessék és önálló törvényhatósági joggal felruházott várossá emeltessék, a közgyűlés elfogadta és a polgármester elnöklete alatt Kovács Károly, Tóth László, dr. Schwarcz Adolf, Gózony Sándor, Simon Gábor, dr. Tuboly Gyula, dr. Hauser János, Itápoch Gyula, Remete Géza, Mikoss Géza és dr. Rotschild Jakab városi képviselőkből álló bizottságot küldötte ki e tárgyban memorandum készítésére azzal, hogy az emlékiratot három hónapon belül a képviselőtestülethez beterjeszszék tárgyalás és elfogadás végett. A nagykanizsai közkórház megvizsgilt számadásait a közgyűlés jóváhagyta. Az államilag segélyezett községi polgári fiú és polgári leányiskola államosítása tárgyában a községi iskolaszék részéről beterjesztett indítványt, valamint e tárgyban az iskolaszék résziről a miniszterhez intézendő felirat szövegét a képviselőtestület elfogadta. Elöleptetes. Gernya László pénzügyi tanácsos, zala egerszegi pénzügyigazgató, a Vl-ik fizetési osztály második fokozatába léptettetett elő. Jótékonycélu hangverseny. A zala-egerszegi jótékony nőegylet december hó 5-én az „Arany Bárány" dísztermében táncmulatsággal egybekötött hangversenyt rendez a következő műsorral: 1. Az első szerelmes levél. Monolog. Itta Thewrewk Árpád. Előadja Fürst Hermina k. a. 2. Tannhauserből „Bevonulás Wartburgba." (WagnerLiszt). Zongorán előadja Mihálovics Alice k. a. 3. a) „Variatíons Concertantes" Mendlsohntól, b) Spanyol szerenád Steinecktől. Gordonkán előadja Sterneck Zsigmond gordonka művész ur. 4. „Az otthon." Felolvasás, tartja Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos ur. 5. a) Bucsu a zongorától (Bethowen), b) Keringő álomban (Sterneck); gordonkán előadja Sterneck Zsigmond gordonka művész ur. 6. „Tüzek." Költemény, irta Kiss József. Szavalja dr. Hajós Ignác ur. 7. Grand Galop chromatique (Liszt) ; zongorán előadják Skublics Gizella k. a. és dr. Réfify Zoltán ur. — A hangverseny kezdete 8 órakor. Helyárak : I—IV. sor 3 korona; a többi sor 2 korona. Páholy 10 korona. Karzat 2 korona. Jegyek előre válthatók Breisach Samu könyvkereskedésében. Megyei rendes közgyűlés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága decemberi rendes közgyűlését december 14 •én tarja; a közigazgatási bizottsági havi gyűlés december 15 én lesz. Csáktornya város képviselőtestülete legutóbb tartott gyűlésén tárgyalás alá vette az elöljáróság részéről az f897~ik évre egybeállított költségvetést, amelyet csekély váltóztatással egész terjedelmében elfogadott. A végleg megállapított költségvetés adatai szerint a bevételek összege 45.507 frt 50'/

2 kr., a kiadásoké 51.777 frt 79 kr. s így pótlék utján fedezendő 6.270 frt. 28'/

2 kr., amelyből a 27.410 frt 09 kr. egyenes adónak minden forintjára 23 kr. községi pótadó esik. — A szépítő egyesület részére gyalogjárók készítésére 600 frtot vettek fel a költségvetésbe. — Az iparos tanonciskolához tanítónak az iskolai bizottság javaslatára Pastinszky Lajos polgári iskolai tanárt választották meg. — Végül elhatározták, hogy a városi ingó és ingatlan vagyonáról pontos leltárt vesznek fel, mely célból a képviselőtestület kebeléből Molnár Elek, Morandini Bálint, Nóvák Ferenc és Petrics Ignác városi képviselőkből álló bizottságot küldették ki. Igazságügyi kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter Csendes Aladár zala-egerszegi kir. törvényszéki aljegyzőtt ugyanezen kir. törvényszékhez jegyzőve kinevezte. Köszönetnyilvánítás. A zala egerszegi népkonyha javára újabban nagyméltóságú gróf Festetics Tassilonó 10 frtot, nagyságos Szily Dezső úr 5 frtot, nagyságos Ziehrer Vilmos úr 20 frtot, nagyságos Hirschler Miksa ur 10 frtot, özv. Hirschler Jakabné őnagysága 5 frtot, nagyságos Weisz Berthold ur (Budapest) 5 frtot voltak szívesek adományozni, melyért hálás köszönetét fejezi ki az elnök. Alapkőletétel. A vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy a zala egerszegi állami főgymnasium épületének alapkőletételi ünnepélye még a f. 1896-ik évben, vagyis a millenáris évben legyen; mivel a? épület a milleniumi középiskolai alkatások közé felvéte tett. Az alapkőletételi ünnepélyen — mint értesülünk — a miniszter helyetteseül dr. gróf Jankovieh László vármegyei főispáut kérte fel. A balaton-füredi Erzsébet szeretetház folyó hó 19-iki ünnepélyének lefolyásáról kaptuk a következő értesítést: Tíz órára a szeretetházban szép számban össz? gyülekezett tanügybarátok s igazgató tanács tagok, élükör« a szeretetház hetven árva növendéke családtanítóikkal, részt vett az arácsi róm. kath. templomban Szkladányi József intézeti róm kath. hitoktató s igazgatótanácsos által mondott isteni tiszteleten. Isteni tisztelet után az intézet tanácstermében folytatódott az ünnepély további része. A fenséges királyi hercegnő arcképe, melyet ez év folyamán kapott az intézet, fel lőn koszorúzva. A már egybegyűlt árvák énekkarának fölhangzott imaszerű éneke után dr. Segesdy Fereuc, az igazgató tanács elnöke, lelkes szavakban méltatta e nap fontosságát s valahány • szor a Fenséges Védnöknő neve előfordult e szép és megható beszédben, mindannyiszor az ifjúság s a jelen volt közönség hosszas éljenzésben tört ki; végre beszédében elnök az árvákat szorgalomra, kitartásra s jó magaviseletre buzdította, mint olyan erényekre, melyekkel az intézet iránt érzett hálájukat leginkább leróhatják. Majd Kölcsey hymnusának, a minden magyar ember imájának, hangjai zárták be az ünnepélyt. Az ünnepély után társasebéd volt, melyen tölköszöntőt mondott dr. Segesdy elnök a királyra, királynéra névünnepe alkalmából, Erzsébet királyi hercegnőre ugyanez alkalomból. Az elnök szép és lelkes beszédeit élénk tetszéssel s dörgő éljenekkel fogadták a jelenvoltak. Keszthely varos képviselőtestülete folyó hó 24-én rendkívüli ülést tartott a Keszthelyen felállítani szándékolt második gyógyszertár ügyében. A tárgyhoz először Lénárd Ernő kir, közjegyző, városi képviselő, szólott, ki mindenkit meggyőző érvekkel fejtegette, hogy Keszthelynek ez idő szerint második gyógyszertárra még nincs szüksége. Minthogy senki sem szólott a második gyógyszertár mellett, Nagy városbíró az ügyet szavazásra bocsátotta, mire a képviselők egyhangúlag a második gyógyszertár felállítása ellen szavaztak. A nagy kanizsai Tamskör f. hó 21-én este igen sikerült és szépen látogatott estélyt tartott; a táncnak csak a késő reggel vetett véget. A mulatságon jelen voltak: Ajkay Miklósné, Clement Lipótné (Igrice), Dervarics Imréné (Kiliman), Deák Péterné, Gózony Sándorné, Hertelendy Béláné, Jemric Istvánné, Koller Istvánné (Alsó Rajk), Kovács Károlyné, Makara ívánné, Marzsó Tiborné, Mikoss Gézáné, Nyuly Györgyné, Parcsetich Ottóné (Palin), Pl hál Ferencné, Schmidt Frigyesné, özv. Skublics Sándorné (Szent-Mihály), Takács Jenőné (Tapolci), Tóth Lászlóné, dr. Tuboly Gyuláné Veber Károlyné, Vécsey Zsigmondné, Vésey Lászlóné (Várhely), Unger Ullmann Elekné, Weidner Diesel lirnőné; Ajkay Flóra, Csertán Emilia, Csertán Ilka (Nemes Apáti), Dervarits Györgyike (Kilimán), Koller Vilma (Alsó-Rajk), Mikoss Melanie^és Hedvig, Nyuly Gizella, Skublics Károlin, Emília és Mariska (SzentMihály), Takács Alice (Tapolca), Tóth Mariska, Vésey Emilia és Irma (Várhely) úrhölgyek. Tanüayi kinevezes. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter Urhegyi János alsó-lendvai állami polgári fiú , Pastinszky József csáktornyai állami polgári fiú és Bencsák Stana csáktornyai állami polgári leányiskolái segédtanítót, illetve tanitónó't ugyanazon iskolákhoz a X ik fizetési osztályba rendes tanítóvá illetve tanitónővé kinevezte. A Csáktornyái tarsaskör Ziegler Kálmán elnök elnöklete alatt tartott évi rendes közgyűlésén az elnök megnyitó beszédében behatóan foglalkozott azokkal a nehézségekkel, melyekkel a tásaskörnek, mint mindé