Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 27-52. szám)

1896-11-29 / 48. szám

érzés [talán megbánás vagy ennél is roszszabb] szállja meg szivünket erkölcsi visszahatásul. Hanem azért egy más alkalommal megint csak újra kezdjük ezt a bámulatos kitartással folyó robotolást. i Igen ! Ez a különbség ! A régiek a téli estéket egyszerűen bár, de vidáman átélvezték ; mi pedig fény nyel, pompával, a ragyogás versenygésével ugyan de fáradtan, lélek nélkül átroboioljuk A buza és a papiros buza. Ily cimmel Bernát István, a „Magyar Gazdák Szeüalé|e

a szerkesztője, laptában alapos tanulmányt tesz közzé, melyet érdekességénél fogva kivonatilag következőkben adunk : A fejlődés első stadiumában a fogyasztó a termelőtől vásárolja a búzát, amire szüksége vau. A gazdasági élet azonban bonyolultabbá lesz. Szükség vau közvetítőre, aki fölkeresi a piacot, abol legolcsóbban vehet s a fogyasztót, aki legdrágábban vásárol Ez egyénileg jövödetine/.ö a köznek szempontjából hasznos foglalkozás. Az r."' '^yeulősitését idézi elő az egyes piacok között. A ii.nndás azonban itt meg nem áll. Az a szoros összeköttetés, amelybe az egyes orszá gok a vasút, posta és távíró utján jutottak, aránylag kikerülhetlenué tette azt, hogy az árak az egész föld kerekségén egy színvonal felé ne törekedjenek. A folyton csökkenő szállítási költségek zavaró hatása napról napra jelentéktelenebbé vált. E mellett a kereskedés fokozódó ambitiójának csekély lett az a hatáskör, amelyet az áraknak ily módon azaz térbelileg való egyenlősítése nyújtott. Vállalkozott arra, hogy előre nyul és megálla pitja előre az árakat. Ennek eszköze a határidő üzlet. A kereskedő megveszi a gazda búzáját azzal, hogy azt őszszel adja át. Kz az üzlet előnyös lehet az adóra ; mert nem kell bevárnia az őszi idő eshetőségeit, a kereskedő spekulatív tehetségének pedig az őszi constel latio kiszámítása csaknem mérhetlen tért nyit meg. Az üzletnek ez a formája husz év alatt, amióta t. i. Amerika, mint buzaexporteur, nagyobb jelentőségre emelkedett, érdekesen módosult. A chicagói és new yorki gabonabörzék körül igen megszaporodott azoknak a száma, akik üzletet akartak csinálni. Bármennyire emel kedett is az eke alá vett terület, azok a milliók, melye^ ket az amerikai farmer termelt, nem elégítették ki a kereskedők üzletkötési vágyát. A körülmények megszülték az expedienst, megszületett a határidő üzlet búzában buza nélkül. A börzén élők számát nem korlá tozzák többé a termelés szűk keretei, meg van adva a csaknem korlátlan terjeszkedés lehetősége. Az a kereskedő, aki őszi határidőre vásárolt, gyakran jutott arra a meggyőződésre, hogy az árak a termésig esni fognak vagyis hogy ő nem lesz képes búzáját haszonnal eladni. Miként mentse meg magát a várbató veszteségtől ? Azon a napon, melyen emberünk így tépelődött, a börze látogatói közül sokan voltak hasonló véleményen. Lehetett venni búzát olcsón. Sietett tehát magát biztosítani. Volt 10.000 q. búzája útban Európa felé; ezt vette 2'/

2 dollárért meter mázsánként. Eladott ugyanenuyit ezen az áron októberre, de csak papiros búzában. Most már nyugodtan alhatott, biztosítva volt. Ha az októberi terminuson a buza ára 2'/j dollár fölött áll, akkor neki a papiros-búzánál meg kell fizetnie a különbséget, azonban ezt a veszteséget a valódi búzánál elért nyereséggel fedezheti. Ha ellenben a búzának ára alább szállott, akkor nyer a papiros buzá nál és nem vészit a valódinál ; mert várhat vele, mig az árak reá kedvezően alakulnak. Reá nézve tehát kellemesebb, ha az árak a határidőig esnek ; mert módjában van olcsó papiros-buzát venni, amivel a határidő ben lebonyolíthatja engagement-ját. Mivel pedig ez soknak érdeke, könnyen megszületik a mesterséges baisse vagyis polyglott osztrák-magyar nagy ármádiát egy maga képes lenne széjjel pörölni és hazakergetni a — nyélvével! „Lengyel, cseh, tót, horvát, dalmát, morva, szerb, rácz, (-görög) orosz, oláh, bosnyák, magyar, német és szász: Uczczu neki, retirálj, És hazáig meg se állj ! De a füstnélküli puskaporral nincsenek kibékülve a nők, mert az asszonyi háborúnak kell, hogy legyen : előszellete, füstje, (a pöry, dörgése, villámlása és meny köve! Bölcs Sokratesz ilyen vallomást tesz: „én mióta eszemmel élek, csak bárom rosszat ismertem a világon: a nyelvtant, a szegénységet és a gonosz feleséget. A két elsőt kikerülhettem ugyan, de a gonosz feleséget épen nem." Es szegény feje nem is kerülte ki, mert midőn felesége Xantippe, pörlekedése elől hazulról menekülni akart, kedves életpárja nem engedte szárazan távozni, hanem az ajtón kiléptekor egy amphora (korsó) vízzel nyakon öntötte! — „Ha már dörög és villámlik, — mondá nyugodtan a bőrig átázott bölcs — gondoltam, hogy zápor is következik utána." Még szerencse, hogy a menykőcsapás elmaradt, mert az aniphorát nem vágta a fejéhez. Bizony már rég megmondotta Szt. Jeromos : „Ha télen által a házereszek elöntik a házat vizzc-l, a ház urának ki kell költöznie abból; hasonlóképen ha a goasezony nyelvét megereszti, kipöröli férjét a házból." Ti jámbor térjek ! az Üdvözítő mondása szerint: „imádkozzatok, hogy futástok ne legyen télen, avagy szombaton, (éjjel) nehogy ugy járjatok, mint Petőfi „Ambrus gazdája", kit: „a felesége Éjjel kivetett a ház elébe!" De a példabeszédek könyve szerint, mégis: „jobb a padlás szögletében ülni, jobb a pusztaságon lakni, jobb oroszlánnal és sárkánynyal együtt tartózkodni, hogy sem a versenygő nyelves asszonynyal közös házban élni." az árak csökkentésé. Ha azonban a különbségeket kiegyenlítették, a piac a mesterséges nyomás alól felsza^ badul, az árak, bár rövid időre is, emelkednek. E pillanat, az amikor emberünk a tizezer metermázsa búzáján túladhat és nyerni fog akkor is, ha olcsóbban adja el, mint vette ; mert a papiros búzánál többet nyert, mint vesztett a valódinál. Ilykép emberünk minden irányban fedezve van. Reá nézve azonban jobb, ha ez árak koronként esnek ; mert ekkor a határidő előtt olcsón veheti meg azt a papiros búzát, mit neki szállítani kell ; ellenben ha az árak emelkednek, őt a határidőig is fedezet adására kényszerithetnék. Igy vannak ezzel spekuláló társai mind. Az ő elemük az áraknak gyors hullámzása, mely végső eredményében csökkenés felé irányul. Nekik erre van szükségük, nem pedig búzára. Mit is tudnának evvel csinálni?! Nekik a buza, a gazda veritékes munkájának drága gyümölcse, csak ürügy, ok a játékra és a dolgok fejlődése olyen különös, hogy mig ők megélnek ebből az ürügyből, a papiros buza eladott és vett ezer meg ezer métermázsájából: az alatt a föld művelőinek kezéből kiesik az eke szarva, a föld megszűnik jövödelmet adni. A játékosok kedvező esélyeket föltételezve —- megélhetnek abból a különbözetből, amely az alacsony és magas árak között fennáll. Egyéb nem is kell nekik Az effectiv búzával való vesződést hagyják azokra, akiknek kedve van hozzá. E? utóbbiak száma azonban a játékosokéval szemben erősen megapad. Es ez természetes is. A szolid buzakereskedés ugyanis szakismereteket, sok pénzt, raktárakat és alkalmazottakat igényel, míg a játékos mindezek nélkül meglehet. Csekély tőkéből is fenntarthatja magát, ha az e-ihetőségeket ki tudja használni. Az ő számuk tehát nagyon megszaporodot ar.nyira, hogy háttérbe szorították az igazi búzával Kereskedőket. A piacokon, amelyek a termelő és fogyasztó jövője fölött határoznak, a játék vált döntő tényezővé. Közgazdasági életünk szilárd alapjai meg vannak bontva A gabna tőzsdék üzletei ma kevés reális alappal birnak. Nagy, magasra nyúló és in udinkább terjeszkedő alkotmányt építenek föl egy igen keskeny és meg nem felelő alapra. Természetes tehát, hogy az alkotmány megérzi a legkisebb vihart, kész összeomlani az első erélyesebb támadásra. A börzék rendkívüli érzékenysége ez alapokra vezethető vissza. Ezért idéz elő egyetlen rosz hir valóságos pánikot, nem egy esetben összeomlást. Azok az emberek, akik a különbözeti játékot üzifc, nagyon gyengék. A játék természete és a piac bizonytalansága a régi szolid üzleti erkölcsökben és tőkékben gazdag elemeket nagy részt egészen kiszorítja a piacról. Az üzlet azonban igazán feltűnően virágzik, aminek igazodásául szolgálnak az egyes tőzsdék kimutatásai. Igy eltekintve az amerikai tőzsdék kimutatásaitól, felemiitjük csupán a budapesti tőzsdét, ahol az 1895 ik évben a valódi üzletek az összes kötéseknek csak 8 — 14°/

6-át tették, mtg a többi 86%-ka a kötéseknek papiros buza üzletekre vonatkozott. Ennyire haladva, ki kell fejtenünk, mily alapokra építik a papiros-buza lovagjai az ő kártyaváraikat, ha a termés eredményeit, a kivánat és kínálatot többé nem hajlandók figyelembe venni. Emlékez<ünk c?ak yissza arra, hogy évek soráu át a túltermeléssel igyekeztek megfejteni az árak hanyat lását. Oh némely hazugságnak élete igen szívós ! Mi ugyan épen nem tudjuk, hol van hát az évről-évre szaporodó fölösleg, amelynek maradnia kellett, de ennek dacára ez az elmélet még is folyton tartotta magát. Ki lehetett mutatni a bevetett terület apadását, sőt a megművelt földek apadó terméseit, a hanyatlásnak oka mind e mellett a túltermelés volt. Distingváljunk ! Igen, a túltermelés; de nem ez, arait a gazdákra rónak, hanem az, ami a börze munkája. Nem az a buza nyomja le az urat, ami például az Alföld fekete barázdáin terem, hanem az a buza,. amit a játékosok az ő Icötjegyeik alakjában kasszáikban bezárva tartanak s amit végtelenül lehet szaporítani, Egy nyelves asszony reggel panaszkodik a férjének, hogy az éjjel kiesett egyik foga. — Ugy ! — feleié a férj, — no akkor az ugyan csak fog örülni, hogy nem kell neki egy kvártélyon lenni a te nyelveddel! S minthogy az alma nem esik messze a fájától, — igen valószínű, hogy a nyelves mamácskának — az át öröklés elméleténél fogva — a kedves leánykája is olyan lesz. — Nem mondhatod — szól egy nyelves asszony férjének — hogy leányunk tőlem örökölte fecsegő rosz nyelvét!" — Nem ám — válaszol a férj — mert a mint látom, a tied még meg van. Egy, szellemessége- és kedéiyességénél fogva közkedveltségben álló öreg ur — ki az asszonyi ellenmondás és nyelveskedés miatti félelmében agglegény maradt — igen sok menyegzői ünnepélyre hivatalos volt. — Az esküvő után az uj asszonykának többnyire ezt a tanácsot szokta volt adni: „Kedves húgom ! miután az oltárnál az ünnepélyes „igen" t elmondotta, ha boldog házas életet óhajt, arra kérem, hogy azt a csúnya „nem" et hagyja itthon örökre !" De sajna! nem igy szokott lenni, hanem azt az izgága nem-et bepakolják a stafirung közé és magukkal viszik a férj ur.im házába és kész a fogékony tapló és pazdorja, melybe egy kis szikra hamar belekap és lesz belőle u. n. — szoba tüz, házi csetepaté. Izaíás próféta nyelvét egy tüzes parázszsal megtisztította az Ur; az asszonyok nyelvének is igy kellene. Az apostolokról írva vagyon, hogy tüzes nyelvek alakjában rájok szállá a Szentlélek és (uj) nyelveken kezdének beszélni. — Az asszonyokra nem a Szentlélek tüzes nyelve száll, hogy szóljanak, hanem elfutja őket a Szt. Antal tüze, a — méreg, hogy pöröljenek ! Az asszonyi nyelvről az olánok azt szokták mondani : „bár olyan gyors volna a lába az asszonynak, Hogy ne volna túltermelés, amikor magának Amerikának börzéi is 10—20-szor eladják az egész világ termését, e mellett pedig Liverpool, Mannheim, Berlin, Bécs, Budapest is megteszik a magukét. Mivel ily módon az eladó mennyiségek számát tetszés szerint lehet szaporítani : ez az egyetlen körül • inény is megfejti, miért hanyatlik a buza ára, amióta a papiros-buzát feltalálták. Lássuk már most benső szervezetét annak a játéknak, amelynek hatása tönkremenéssel fenyegeti a két világ gazdáit. A játékot az eladó kezdi. Ajánl 5.000 metermáz a búzát három hóra, ektóberi határidőre. Az üzletet megkötik. B. megveszi az A. által ajánlott búzát és másnap eladja C.-nek. A papiros-buza igy cirkulál tovább a fölmondásig, amig egy hosszú lánc keletkezik, amelyet A. kezd meg és Z. zár be. A láncban az elsőt és utolsót kivéve mindenik vevő és eladó is egyúttal. Az első és utolsó azonban csak kap vagy fizet. Ahol effectiv üzletről van szó, A. októberben átadja a búzát Z.-nek s az üzlet le van bonyolítva. A különbözeti üzleteknél azonban erről szó sincs. Ha a leszámolás napján a buza 8 frton áll, A. pedig 7 frt 50 krért adta el, fizeti Z.-nek a differentiát, az ötven krajcárt metermázsánként s igy le van az egész. Ellenben ha 8 frt 20 krért adott el, akkor Z. 20 krt fizet a napi áron felül, azonban a búzát nem veszi és nem adja át egyik sem. Hisz ez a legtöbb esetben nincs is meg. Igy állanak elő azután azok az óriási eladások és vételek, amelyek messze meg haladják az egész világ termését. A spekulánsok közül egyiknek sincs köze magához az árukhoz. Mennyi a termés, mennyi a fogyasztás, ez keveset nyom a latba. Az a kérdés tulajdonképen, hogy milyen a p

;ae hangulata. Ezt pedig lehet csinálni, csak tudni kell a módját. Tény az, hogy bár a hullámzások nem maradnak el, de az árak évek óta egészben véve hanyatló irányt követnek. A különbözeti játék ellenesei ezt az árhanyatlást épen ennek a játéknak róják fel. Ez mások szerint erős tévedés; mert hiszen amennyiszer le, annyiszor föl a a kerék, borura derű, baisse re hausse következik, Az árak esése azonban ennek ellent mond. A budapesti tőzsde jegyzései szerint 1886. óta 11 éven át 8 -szór őszszel az árak alacsonyabbak voltak s csak három esetben volt megfordítva. Lehet-e azután csodálni,hogy a játékosok ezt látva, mindinkább hajlandók á la baisse játszani s igazuk is van. A gazda azonban ezt a maga kész árujával nem teheti meg; mert kára világos lenne. Törekvéseivel jóformán egyedül marad a piacon. Csoda e, ha legyőzik? A gabonapiacok matadorjai nem engedik, hogy a viszonyok a maguk rendje szerint fejlődjenek, megkísértik azokat a maguk javára módositani. Igyekeznek emelni az árakat. A végből, hogy az á la baisse-re dolgozók munkáját sikertelenné tegyék, lefoglalják nem csupán a disponibilis készleteket, hanem a terminárut is. Ha ez a vállalkozás sikerrel jár, az árak tényleg emelkednek ; mert olcsó áru nem lesz a piacon. Ezt azonban nem könnyen érhetik el ; mert maguk részéről az á la baisso dolgozók is megtesznek elleue mindent és annyi valódi és papiros-buzát halmoznak össze a piacon, amennyit csak birnak. Ha pedig arról van szó, hogy az árakat lenyomják, ezt csak nagy méryü eladásokkal érhetik el. Aminek föltétele, hogy az Ja la baisse spekulálok kezében sok legyen a valódi vagy papiros-buza. össze kell tehát szedni, amit csak lehet. Ha az árak emelése sikerült, az a Ia hausse dolgozók megkezdik az eladásokat és ha készleteiken túladtak, nincs érdekükben, hogy az árakat tartsák. Úgy de a magas árak mindenfelől a piacra vonják az árut és ennek ára, ha többé nincs, aki a hanyatlást gátolja, a túlkínálat miatt szükségszerüleg esni fog. A spekulánsok tehát úgy az áruk emelése, mint csökkentése esetében kénytelenek annyi árút fölhalmozni a piacra, ami a valódi szükséglétet jóval felülmúlja. TTMi f I , ^—— mint a nyelve, hogy elfoghatna egy kis villámot, melylyel reggel a tüzet felgyújtaná." A férfiaknál temperamentumosabbak levén a nők, nem lehet csodálni, hogy sokan vannak köztük u. n. kardos menyecskék, kik egyéb dicséretes jó tulajdonságaik mellett a perlekedést, nyelveskedésttartják tő virtusuknak. „Oh jaj, mi szép, oly csintalan, Rózsás ajkin pör untalan ; — O férfitől hamar nem tél, Kivált az ügy ha nyelvre kél. — Most kezde csak honn kis vitát, Csöröl-pörül, ver a mit lát; Férjén a sor, ki zugban ül." stb. Kisfaludy K. Ha igaz az olasz közmondás, hogy: „la lengva Toscana in bocca Komana", vagyis : a toscanai nép szájában legszebben hangzik a római nyelv: akkor a köl'ők leirása szerint az ennivaló eperajkakról, cseresznye szájacskákról és rózsás nyelvecskékről (ezt már nem szabad megenni) csupa csöppentett szinméznek kellene csordogálni, nem pedig holmi csör-pörnek, mely a daráló malomra, pergőrokkára és szélkelepre emlékeztet .... Ilyen esetben aztán hazugságban maradnak a szegény poéták, (és udvarlók), a kik a nő hangját, beszédét aeolhárfa rezgéséhez, varázsfuvola bűbájához és eziistcsengetyű zengéséhez szeretik hasonlítani, — holott ezek helyett olyan haranggá lesz a nő nyelve, a mely nagycsütörtökön és pénteken is szól, búg berreg ! „Rózsás ajak, tüskés nyelv" : mily rosszúl hangzik ez ! Milton angol költő, vakkorában vett nőül egy liarpla asszonyt. Buckingham berezeg egykor rózsának nevezte a költő feleségét. — Színéről nem Ítélhetem meg, de hogy tövise van , azt érzem — mondá a költő. Vagy talán némely nő azt hiszi, hogy jól áll neki, mikor a harag biborrózsákat test az arcára, villámló tüzet gyújt szemsugaraiba, felduzzasztja a piros ajkakat és szapora beszédessé teszi a hegyes nyelvecskét ? ! . . .