Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)

1896-06-28 / 26. szám

Herczegh Mihály a balatonparti vonalra vonatkozó előmunkálatokat ernyedetlen kitartással végezte s mal­most ott állunk, hogy — értesülésünk szerint — a meg valósításnak nincs akadálya. Az engedély 1895. julius 18-án kelt — Herczegh nem késettannak további egy évre való meghosszabbítását kérelmezni, amit a kereske delmi minisztertől a napokban meg is nyert. E vasút Budapesttől Fiúméig, illetve egyelőre Csáktornyáig van tervezve, kiinduló pontja a budapesti Vámháztér, honnét az ott épülő uj dunai hidon át a Dunántúl következő községei fogja érinteni : Budaörs, Vaál, Lovasberény, Székesfejérvár, Berhida, Vilonya, Veszprém, Almádi, Balatonfüred, Balaton Udvari, Zánka, Kővágó-Eörs, Badacsony-Tomaj, Balaton-Ederics, Készt hely, Zala Szt-Iván. Felső Hahót, Bánok Szent György, Dekanovecz, Belicza és Csáktornya. Értesüléseink szeriut a vasutterv financirozva van s kiépítésének mi sem áll útjában. A vállalatot egy angol pénzcsoport létesíti. Ez lesz az első vonal Magyar országon, melyet angol tőkével épitenek. És ha eltekin tünk attól a nagy közgazdasági baladástól, amely az angol tőkének Magyarországba helyezett bizalmában nyer kifejezést, még két mozzanat merül fel, a mely Magyar­ország érdeklődését ezzel a vasúttal szemben felkölti. Egyik az, hogy Magyarország, mint a modern haladás úttörőjét, mutatja be magát Éurópának, a másik — mint a Pesti Napló mondja — „hivatalosan be nem vallott és be nem vallható előny : a Déli Vasút államosításának olcsóságában és könnyüségében fog mutatkozni." Ez utóbbira vonatkozólag az emiitett lap még kö­vetkezőket mondja : Nem tudjuk ugyan és fel sem té­telezhetjük, hogy a Déli Vasút államosításától való tar­tózkodás, a melyet a vám és kereskedelmi szerződés megujitására vonatkozó tárgyalásoknál tapasztaltuuk, a budapest—fiumei villamos vasútra való tekintetre volna visszavezethető, de tény az, hogy a Déli vasút államo­sítása az ujabb vasútvonal kiépítése után simán és igen előnyösen lesz keresztülvihető." A budapest—fiumei villamos vasút építésére vonat­kozó szerződést az engedményesek az angol tőkepénze­sekkel már megkötötték. Ennek értelmében 3 millió forintot tettek le épí­tési biztosítékképen s tartoznak az építést még a folyó évben megkezdeni. Első vonalszakaszul kiépül a budapest—balaton­füredi vonal; második szakaszul a füred—csáktornyai, harmadik szakaszul a Csáktornya—fiumei rész. Igy szól a szerződés s ennek garantiájul tétetett le a három millió forint. A kiépíttető társaság valószínűleg részvényeket is fog kibocsátani, de az bizonyos, hogy a jegyzések leg­nagyobb részét maga a társaság teendi meg. A villamos vezetéket az angol Lineff rendszere sze rint alkalmazzák, mely abból áll, hogy magukban a sí­nekben van a fedett villamos vezeték. A föld feletti vezeték veszélyessége és a nyitott földalatt vezeték kényessége teljesen ki van kerülve; a forgalom e rendszer mellett minden eshetőség ellen biztosítva van. Az egész vonalon végig kettős vágány fog vezetni. A kitérők rendszerét a vállalkozók teljesen elejtették s a közlekedés fontossága a kettős vágány mellett minden kétséget kizárólag megállapítható. Budapestről tíz per­cenkint fognak egy motoros kocsit indítani. Elővigyázat­ból nem engedélyezték a kettős kocsik közlekedését. Engedélyezés tárgyát képezi még a megengedhető leg nagyobb gyorsaság, a melyet a Linetf rendszere 150 kilóméterben enged megállapítani óránként. Ily gyorsa ság mellett hat óra alatt lehető lenne az utat Budapest­től Fiúméig megtenni, és ez a modern technikának oly vívmányát jelentené, a melynek közgazdasági hasznát alig tudjuk mérlegeíni s a melyben a Balatonvidék fel­lendülésének egyik hatalmas tényezőjét látjuk. A gyors közlekedés és a teheráru küldemények gyorsabb és olcsóbb továbbítása annyira közel hozza az ország fővárosát Balatonvidékünkhöz, sőt az Adria egyet­len magyar kikötőjéhez, Fiúméhoz is, hogy már hazafiúi szempontból is kellene a vállalatnak mielőbbi technikai keresztül vitelét kívánni, miután annak pénzügyi keresz­tül vitele már biztosítva van. Keleti kereskedelmi tanfolyam. A keleti kereskedelmi tanfolyam felügyelő bizottsága a közönség tájékoztatása végett a tanfolyamra vonatkozólag a következő értesítést bocsátotta ki. 1. A vallás- és közoktatási, valamint a kereskede­lemügyi m. kir. minister urak által Budapesten létecített „Keleti kereskedelmi tanfolyam" a f. évi szeptember hó ban hatodik tanévét nyitja meg, mihez képest a keres« kedelmi pályára készülő egyéneknek továbbra is alkalmat szolgáltat arra, hogy Kelet főbb nyelveivel, továbbá kereskedelmi, néprajzi és egyéb viszonyaival megismer­kedjenek s igy kibővítsék azon kört, melyben előmene telüket kereshetik. 2. A keleti kereskedelmi tanfolyam két évre terjed ; úgy az I., mint a II. tanfolyamban az oktatás szeptember hóban kezdődik és junius hóban ér véget. Az oktatás tárgyait képezik : a) rumán nyelv, b) szerb és bolgár nyelvek, c) török nyelv, cl) új-görög nyelv, e) olasz nyelv, f) francia nyelv, g) Kelet néprajzi és történeti ismertetése, h) Kelet kereskedelmi földrajza, i) vámügy és konzuli ügyek, j) közlekedésügy, k) keres­kedelmi szaktárgyak (ismétlés). Ezen tantárgyak anyaga a két évfolyamra fel van osztva. 3. A tanfolyam tanárai : Kúnos Ignác dr., a keletisme és török nyelvtanára. Alexics György dr., a rumán nyelv tanára. Asboth Oszkár dr., a szerb és bolgár nyelv tanára. Fuhrmann Ferenc dr., a vámügy és külkereskedelem tanára. Mátray Elemér, közlekedésügy tanára. Mébold F. J., a francia nyelv és levelezés tanára. Nóvák Sándor, a kereskedelmi szaktárgyak tanára. Rhousopoulos Rhousos, nz új görög nyelv tanára. Rudán Amadé dr., az olasz nyelv tanára. Strausz Adolf, a kereskedelmi földrajz tanára. Otner Feridun efendi, a keleti nyelvek lectora. 4. A hallgatók rendesek és rendkívüliek. 5. Rendes hallgatóknak a tanfolyam első évébe azok vétetnek fel, kik felső kereskedelmi iskolában zár vizsgálatot tettek, vagy középiskola végzése után az egyéves kereskedelmi szaktanfolyamot végezték és minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot nyertek. Ugyancsak rendes hallgatókul fölvétetnek azok is, kik a Isereskedelmi pályán vannak elfoglalva, a 18 éves kort elérték és fölvételi vizsgálat útján tanúsítják, hogy a kereskedelmi szaktárgyakban megfelelő ismeretekkel bírnak. A tanfolyam második évébe, mint rendes hallgatók csak azok vehetők fel, kik az első évben minden tan­tárgyban megfelelő előmenetelt tettek. A rendes hallgatóra nézve a föntebb f), g), h), i), j), és k), alatt megjelölt tantárgyak kötelezők. Szintúgy kötelező az, hogy az a), b), c), d), és e) alatt megneve vezett nyelveknek szabadválasztás szerinti keltője rend­szeressen hallgattassék és megfelelően elsajátíttassák. 6. Rendkívüli hallgatónak fölvétetik mindenki, a ki kereskedelmi szakmában van elfoglalva és az általa választandó tárgyak megértéséhez szükséges előképzett séget bírja. 7. A tantárgyak elméleti oktatása kiegészítést nyer a rendszeresített tanulmányai szemlék és utazások által. A tanfolyam fönállása óta, a kisebbektől eltekintve a következő tanulmányi utazások tétettek : az 1891—92^»ik tanévben Szerbiába ; az 1892—93 ik tanévben, mindkét osztály hallga tóival, Boszniába, HerczegovÍDába és Dalmácziába, Fiume és Trieszt érintésével ; az 1893—94-ik tanévben, az I. osztály hallgatóival Fiúméba és Triesztbe ; a II. osztály hallgatóival pedig Belgrádba, Szófiába, Filippopolyba, Konstantinápolyba és Bukarestbe ; az 1894—95-ik tanévben az I. osztály hallgatóival Belgrádba és a Vaskapuhoz ; a II. osztály hallgatóival pedig Szerbiába, Bulgáriába és Törökországba, valamint konstantiuályon át Kisázsíába; az 1895—96 ik tanévben a II. osztály hallgatóival egyrészt Fiúméba s másrészt Boszniába, Herczegovinába és Dalmácziába. Ezen rendszeresített tanulmányi utazások költsége.t az intézet, illetve felettes hatósága fedezi. 8. A második oszLály elvégezte után megejtendő végvizsgálat eredményéről végbizonyítvány állíttatik ki. A tantolyamnak azon hallgatót, kik jó végbizonyítványt érdemeltek ki, a kereskedelemügyi magy. kir. miniszter úr által a kereskedelmi muzeum keleti kirendeltségeinél betöltendő állásokra való alkalmaztatásnál és a kereske­delmi utazási ösztöndijak adományozásánál első sorban vételnek figyelembe. 9. A tanfolyam rendes hallgatói évnegyedes rész­letekbeu 40 frt évi tandijat fizetnek. Jeles előmenetelü szegény hallgatók a tandij fizetése alól egészben vagy részben való fölmentésért folyamodhatuak. A rendkívüli hallgatók az általuk választott* tan tárgyak minden heti órája után 5 Irt tandíjat fizetnek. 10. A tanfolyam érdemes hallgatóinak hathatós támogatására szolgálnak a kereskedelemügyi magy. kir. miniszter úr által rendszeresített négyrendbeli, egyenkint 300 forintot tevő ösztöndíjak. Rendszeresítve vaunak továbbá a tanfolyam hallgatói részére : a budapesti nagy kereskedők és nagyiparosok társulata részérői egy 300 forintos, a budapesti és kassai kereskedelmi és iparka­marák részéről három, illetve két, összesen öt, 150 forintos tanulmányi ösztöndíj, melyekhez dr. Télfy Iván által az új-görög nyeh ben a legjobb e'ő nenetelt tanúsító hallgató részére alapitott 100 forintos szorgalmi dij járul. Ezeken kivül a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr részéről az intézetünk két jelesen vizsgázó hallgatója évente 800, iletve 1200 foriutos utazási ösztöndíj jal, más két ily hallgató pedig — a mennyiben a magyar keres­kedelmi múzeumnál alkalmazásba nem fogadtatik — egyenkint 100 arany frank díjjal jutalmaztatik. 11. A beiratkozások az 1896—97 ik tanévre szept. hó 20 án kezdődnek és naponta d. e. 9 —12 óra, d. u. 3—5 óra között szeptember hó 24-ig bezárólag tartatnak. 12. Előzetes tudakozódások junius hó végéig a keleti kereskedelmi tanfolyam igazgatóságához (Bpest, V. ker., alkotmány utca 11. sz., a budapesti kereskedelmi akadémia palotájában), a szünet folyamáu pedig Mátrav Elemér tauár úrhoz Budapest, a kereskedelemügyi m. kir. minisztériumba) intézendők. Hivatalos rovat. I. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről közhírré tétetik, miszerint az 1896. évi házadó kivetési lajstrom az 1883. évi 44. t. c. vonatkozó §-a értelmében a városi adóhivatalnál 8 napon át vagyis f. évi junius hó 28 tói julius hó 6-ig közszemlére kitéve van, a hol hivatalos órák alatt megtekinthető. II. Zala Egerszeg rend. tan. város tanácsa által köz­hírré tétetik, hogy a város képviselő testülete 1896. év junius hó 18 án tartott rendkívüli közgyűlésében, a zala egerszegi elemi iskolák államosítása tárgyában s magas állammal szerződést megkötötte. Ezen határozat a szo kásos módon meghirdettetik, és 1896. évi julius 4 ig azaz tizenöt napon át megfelebbezhetés végett a városi főjegyzői irodában közszemlére kitétetik, a hol is hivatalos órák alatt betekinthetők. III. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy a város képviselőtestülete 1896. évi junius I8án tartott rendkívüli közgyűlésében elha'-­tározta, hogy a zalaegerszegi 188, 1742, 158, 868, 2126. számú hiteltelekjegyzőkönyvben 2357 a. 2358 a. 2359/a, 2360 a. 2361/a. 2362/a. 2363/a 2364/a. hrsz. alatt feltüntetett és összesen 3983 I j ölet tevő ingatlan részét a zala egerszegi városi közkórház, 2354/b- 2358/b. 2359/b. 2360. b. 2361, b. 2362/b. 2363/b. 2364/b. hrsz. alatt felvett összesen 1060 P") ölet tevő ingatlan résznek pedig özvegy Mejer Angelusné zala-egerszegi lakós tulaj donáal telekkönyvi kiigazittás utján átirattass'anak, — Ezen határozatot az 1886-ik évi XXII. t. c. 113. §a értelmében 1896. évi julius 18-ig esetleges felebbezés végett kihirdettetik. VI. Zala Egerszeg rend. tan. város tanácsa a peronospora ellen való köteles védekezésül szóló szabályrendelet 3. §a értelmében felhívja a tisztelt szőllő birtokosait, hogy a szőllő elvirágzása után, julius 25 ig 2-szer permetezze­nek, mert ellen esetben 20 Írttól 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel sújtatnak. Zala Egerszegen, 1896. évi junius 26 án. Botfy Lajos polgármester. Helyi, megyei és vegyes hirek. Meghívó. Zalavármegye gazdasági egyesület f. évi julius hó 5 én Keszthelyen a városháza termében d. e. 10 órakor díszközgyűlést tart, melyre t. tagtárs ur ezen­nel meghivatik. A gyűlés főbb tárgyai: 1. Elnöki meg­nyitó. 2, Diszszónoklat, tartja Hertelendy Ferenc tagtárs. 3. Alapítvány létesítése az ezredév emlékére. 4. Folyó ügyek — s netáni indítványok. Zala Egerszegen, 1896. junius 18-án. Háczky Kálmán s. k. ügyv. elnök. Képviselőtestületi Ülés. A városi képviselőtestület Csertán Károly alispán elnöklete alatt julius hó 1 én délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart, amelynek egyedüli tárgyát a lemondás folytán üresedésbe jött városi számvevői állásnak választás utján leendő betöl­tése képezi. Kinevezés. A vailás és közoktatásügyi m. kir. miniszter Borbély György okleveles középiskolai tanárt a zala egerszegi állami főgymnasiumhoz rendes tanárrá nevezte ki. Első érettségi vizsgalat, A keszthelyi kath. fo­gy muasiumnál az" első érettségi vizsgálat jun. 20. és 21-én volt dr. Spitkó Lajos főigazgató elnöklete alatt. Jelentkezett az érettségire 14 ifju. Négyen és pedig név­szeri nt : Scheller József, Reithofer Rezső, Oppel Jenő és Szántó Ármin jeles, hárman jó és heten elégséges ált. ereduiénynyel tettek vizsgálatot. A vizsgálati eredményt maga a főigazgató hirdette ki és elismeréssel nyilatkozott az ifjak szép készültségéről. A zala egerszegi felső kereskedelmi iskolánál az 1895/6 ik tanévi érettségi vizsgálatok f. hó 22., 23., 24. és 25-ik napjain tartattak Discka Győző pécsi főreál­iskolai igazgatónak, mint a vallás és közoktatásügyi minisztérium részéről kiküldött biztosnak, elnöklete alatt. A kereskedelemügyi miniszter részéről Szigethy Antal, a zala-egerszegi ügyvédi kamara elnöke, volt a biztos. Érettségire jelentkezett 41 növendék, írásbeli után egy visszalépett, 2 az Írásbeli alapján egy évre visszautasít tátott. A szóbelit tett 38 növendék közül 3 osztály ismét lésre, 15. szeptember hóban teendő javitó vizsgálatra utasíttatott, míg 20 érettnek nyilváníttatott, még pedig 6 egyszerűen, 9 jó, 5 jeles Osztályzattal. Jeles általános osztályzattal tették le az érettségit Goldner Arthur, Lüwinger Dezső, Mandelbaum Ernő, Mező Károly és Szláby Ferenc. Tanulók felrándulása az országos kiállításra. A zala egerszegi polgári és felső kereskedelmi iskola 60 tanulója ment f. hó 26-án d. e. '/ 210 órakor Budapestre Bődy József és Sehmidt József tanárok vezetése mellett. Részint a majális jövödelméből, részint a segítő egyesület pénztárából mintegy 25 növendék díjtalan rándulhatott tel a kiállításra. A zala egerszegi iparos tanonciskolaban az 1895 6 ik tanévi vizsgálatok mind a négy osztályban f. hó 2l-én tartattak meg szép számú közönség részvétele mellett. Jelen volt a vizsgálaton dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő is, aki elismeréssel adózott a tan testület tagjainak az elért szép sikerért. A vizsgálat be­fejeztével Udvardy Vince ipariskolai igazgató a város és egyesek adományából jutalom könyveket osztott ki a szorgalmas és jó viseletű tanulók között. A zala mihalyfai állam, segélyz. közs. népiskola záróvizsgáját a szokott ünnepélyességgel és érdeklődés mellett folyó hó 23 -án tartotta meg ngos Forintos Kálmán, iskolaszéki eluök ur elnöklete alatt. A Kardos plebanus ur által megtartott hálaistentisztelet után előbb az I. (1. 2.), majd a II. (3. 4. 5. 6.) osztály számolt be évi haladásáról. — Ez évben 123 tanulót tanított 2 tanító 2 tanteremben a minisz. tantervben előirt tantárgyakra. Leginkább örül ­tek a szülék az apró népség körmönfont ügyes számtani feleleteinek. A vizsgálat végével a Bessenyey Ernő-féle alapitvány kamataiból 16 korona, iskolaszéki elnök Forintos Kálmán ur által adott 6 korona, és Steiner Adolf ur által adott 3 korona, s végül egyes szülék által saját gyer­mekeik részére adott 10 korona, összesen 35 korona oszta­tott ki a tanulóknak. Ez a szám nem a hiúságot szolgál ja ; hanem a lélek nemesültségét van hivatva hirdetni és tetre buzdítani. Ezután a vezetőtanitó hálával emlékezve megaziskolákra nézve halhatatlan, bold. emlékű Bessenyey Ernőről, megköszönte meleg szavakban a jelenlévő nemes­szivii adakozóknak is a nevelés oltárára letett ajándékaikat. Majd az elnök ur záróbeszédében köszönetet mondva fáradozásaikért a tanítóknak, a Szózat elzengésével az iskolai ünnepély- és ezzel az 1895/6. tanév befejeztetet. A nemeslelkü adakozóknak ez uton is köszönetet kíván mondani a vezetőtanitó. A zala egerszegi önk. tüzoito egyesület mulatságán befolyt a belépti jegyekből 77 frt 75 kr., felülfizetések­ből 81 frt 10 kr., tekejegyekből 75 frt, összesen 233 frt 85 kr., melyből a 122 frt 35 kr. Kiadást levonván,

Next

/
Thumbnails
Contents