Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)

1896-04-12 / 15. szám

vannak ennek már is, de még szomorúbbak lesznek, ha az eddigi arányban hatalmasodik el. Legközvetlenebb szomorú következménye az lesz, hogy az érzékenyebb lelkületű, de hivatott egyének mind jobban ritkulni fognak a közéleti szereplés terén a helyettök mind jobban felburjánzanak a jó gyomrú, de hívatlan stréberek. Es igy ennek is csak a közélet, a közérdekek adják meg az árát. Képviselőtestületi ülés. A városi képviselőtestület Botfy Lajos polgármester elnöklete alatt 1. hó 8 án évi rendes közgyűlést tar tott a képviselőtestület tagjainak élénk részvétele mellett. Rlső sorban felolvastatott és tudomásul vétetett az 1895. évről szóló polgármesteri jelentés. Folytatólag felolvastattak az 1895-ik évi zárszáma dások, valamint a számvizsgáló bizottságnak azokra vonatkozó előterjesztése. A képviselőtestület a számvizs gáló bizottság részéről megvizsgált és helyesnek talált zárszámadásokat elfogadta s azoknak jóváhagyás végett a vármegye törvényhatóságához felterjesztését elhatározta. A zárszámadásokkal kapcsolatban a képviselőtestület elhatározta, hogy a) további intézkedésig a zár számadások kinyomatását s azoknak a képviselőtestület tagjai számára megküldését nem rendeli el, mivel a tör vény értelmében 15 napon át úgyis közszemlére vannak kitéve s így mindegyik képviselő azokat betekintheti és tanulmányozhatja; b) mivel az elemi iskolánál 911 frt 50 kr., az iparos tanonciskolánál 2.446 frt a tandijhátralék, mely legnagyobb részben behajthatatlan, a tanács megbizatik, tegyen tüzetes előterjesztést a behajthatatlan tandijkövetelésekre nézve és az a képviselőtestület elé terjesztetvén, megállapítható lehessen a behajtható összeg, a behajthatatlan pedig törlésbe vétessék ; c) hogy az elemi iskolai tanulók részéről tanévenként fizetendő 15 kros illeték az országos nyugdijalapra minden év nov. végén az elemi iskola igazgatójának a létszám feltüntetésére vonatkozó kimutatása alapján az adóhivatalba be fizettessék ; d) hogy az elemi iskolai tanulóktól az iskolai könyvtár javára a városi pénztár által beszedni szokott 25 krajcáros illeték minden év november végén az elemi iskola igazgatójának a kitűzött célra leendő fordíthatásuk végett kifizettessék ; e) hogy a vármegye törvényhatóságát megkeresi kérvényileg az iránt, miszerint — tekintettel a város súlyos anyagi viszonyaira — a városnak a makadatn útra való hátralékos tartozását el engedni szíveskedjék. Felolvastatott a tanács javaslata a város és közkórház között fenforgó követelési illetőleg tartozási vi. zonynak rendezése tárgyában. A javaslatot, mely szerint a város követelése tőke- és kamatokban 2.660 frt 11 krban, a kórház követelése tőkében és kamatokban 2.504 frt 03 krban s igy a városnak a közkórházzal szemben a követelése 156 frt 08 krban állapíttatott meg, a képviselőtestület elfogadta s ezen követelésétől a város eláll azon esetben, ha a közkórházi bizottság a volt Storn féle kórház épületet a város szépítése céljából 3000 frtért hajlandó a városnak átadni, amely összeget kamat nél kül tíz éven át évi 300 frtos részletben türlesztené a város. A képviselőtestület a bor- és bormust hectoliterje után — a miniszter' engedélyező rendeletben megállapított összeghez képest — 75 krajcár fogyasztási pótadó kivetését elhatározta s az ez érdemben a tanács részéről készített szabályrendelet tervezetet változatlanul elfogadta s annak megerősítés végett a miniszterhez való felterjesztését elhatározta. A pesti magyar kereskedelmi bank tehermentesítési engedélye előterjesztetvén, a törvény értelmében annak tár gyalására harminc nap múlva új közgyűlés tartatik. A város utcáinak világítása tárgyában Rosenthal L. céggel kötött szerződést, mely szerint lámpánként és naponként 8 krajcárért teljesíti a világítást, a közgyűlés elfogadta. Dr. Frey Mór orvostudornak a letelepedési enge délyt a képviselőtestület megadta. A kataszteri munkálatok költségeinek előlegezését a közbirtokosság részéről e cimen takarékpénztáriig kezelt 133 frtból a képviselőtestület azzal engedélyezte, hogy a munkálatok befejeztével, mikor is a költségeket a birtokarányhoz képest a birtokosok tartoznak fizetni, az ily befolyandó összegöől az visszatéritiessék. .Molnár Sándor nyug. kir. segéd tanfelügyelőnek, mint több hirlap rendes levelezőjének, kérelmét, hogy a képviselőtestület ülésén részére rendes hely tartassék fenn és a táigysorozatok neki megküldessenek — a kép viselőtestület, tekintettel a gyűlési terem szűk voltára, más részről meg hogy a tárgysorozatok csakis a város képviselőinek s a városi elöljáróság tagjainak küldhetők meg, nem teljesítette. A vármegyével a kavicsbánya bérbeadása tárgyá ban kötött szerződést a képviselőtestület jóváhagyta. A város belterületén levő utcákat és a közutakat illető utrendőrségről a tanács részéről beterjesztett sza bályrendelettervezetet a közgyűlés elfogadta. Polgármesteri jelentés az 1895. évről. A város polgármestere által a képviselőtestület f. hó 8-án tartott rendes gyűléséhez beterjesztett és ott felolvasott jelentése alapján közöljük a következőket : I., Közigazgatási iigyelc. Az 1895. évi deczember 12-én Kovács Károly polgármester betegsége miatt állá sáról lemondván — helyébe a képviselőtestület egyhan gulag Botfy Lajos megyei első aljegyzőt és tbeli főjegyzőt választotta meg. Az 1895ik évben a mezőrendőrségről, továbbá a korcsmák-és pálinkamérésekről szabályrendeletet készített a képviselőtestület. > -iiA í Az iktató könyvek tanúsága szerint 1895. évben beérkezett 107 elnöki, 3.612 közigazgatási, 1 076 katona ügyi, 201 iparügyi, 596 árvaügyi, 3.010 adóügyi, 621 illetékiigyí kézbesítés, 355 városi kézbesítési, 483 községbírósági beadvány, vagyis összesen 10.061 db, amelyek mind elintézést nyertek. Volt két rendes és 14 rendkívüli közgyűlés, amelyek főbb tárgyait a jelentés tüzetesen felsorolja. Tanácsülés volt 70, árvaszéki ülés 52, szakbizottsági ülés 186. Az 1896 ik évre az országgyűlési képviselőt választók névjegyzéke egy beállittatván, a jegyzék szerint 6 régi jogcímen, 180 földbirtok alapján, 94 házbirtok révén, 275 jövödelem folytán, 107 értelmiség cimén s igy összesen 662 egyén vétetett fel a választási jegyzékbe. II. Katonaügy. Az 1895-ik évben az átvonuló katonák száma 1.450, szállásnapok száma 4.302, kincstári lovak száma 1.287, átvonuló tisztek száma 148, a szállás napok száma 334, a katonaság és csendőrség részére előállított fogatok száma 55, a jelentkező katonaság száma 502, nyilvántartásban levő népfelkelők száma 1.150. Az első korosztályból sorozás alá került 48, be soroztatott 16, póttartalékba 1, visszahelyeztetett 31 ; a 11-ik korosztályból sorozás alá került 42, besoroztatott a közös hadseregbe 4, a honvédséghez 5, visszahelyeztetett 30, fegyverképtelennek osztályoztatott 2, végleg töröltetett 1 ; a III ik korosztályból sorozás alá került 21, besoroztatott honvédnek 1, póttartalékba 5, fegyverképtelennek osztályoztatott 21. III. Rendőri ügyek. Beérkezett 2.278 közigazgatási, 347 kihágási = 2.625 ügydarab. Lopás miatt 42, sikkasztás miatt 6, csalás miatt 2, testisértés miatt 6 esetben történt feljelentés. Öngyilkossági kísérlet 3 volt. — Az országban pusztitott sertésvész városunkban is kiütött augusztus 7 én s a város zár alá helyeztetett. A 326 megbetegedett sertés közül 225 db. elhullott. Tüzeset 9 ízben volt ; a leégett épületek biztosítva voltak. Cselédkönyv 110 db. adatott ki. Kihágási ügy az év folyamán 347 fordult elő és a feljelentések következtében 215 egyént büntettek meg, akik 374 napi elzárást szenvedtek ei, a pénzbüntetésből befolyt 475 frt 57 kr., melyből 124 frt 50 kr. az adóhivatalba, 351 frt 07 kr. pedig a városi pénztárba fizettetett be. Csavargás és koldulás miatt a város területéről 42 egyént utasítottak ki. Illetőségi helyére 27 egyént toloncoltak. Két éven alóli gyermek 28 volt dajkaságba kiadva. A közeltartásban részesülő szegények között 2.482 frt 70 kr. osztatott ki. A közegészségi állapot felnőtteknél ugy, mint gyen mekeknél egész éven át elég kedvező volt, amennyiben járványosán egy bántalom sem lépett fel ; a szórványosan fellépett heveny fertőző, ragályos bántalmak, főleg roncsoló torok lob, alhasi hagy máz a legtöbb esetben gyógyulással végződtek ; a betegedések száma is feltűnően kevés volt. Meghalt 1895-ben 79 férfi, 105 nő, összesen 184. Beoltatott 247 gyermek, újra lett oltva 264. mind eredeti borjú nyirkkal. Orvosrendőri boncvizsgálat 4 esetben foganatosíttatott, külső hullaszemle minden egyes halálozási esetben. IV. Arvaügy. A gyámoltak és gondnokoltak létszá mát illetőleg 1894. december hó végén gyámság alatt volt 398, gyámság alá került első félévben 18, második félévben 6 422, felszabadult gyámság alól az I. félév ben 5, a II-ik félévben 2=7 s igy 1895. d-ecember végén gyámság alatt maradt 415. Gondnokság alatt volt, 1894. végén 5, gondnokság alá került az év folyamán 3 8. Az árvaszék tevékenységét illetőleg hátráiékban volt 1894. végén 65, beérkezett az I. félévben 327, a Il ik félévben 268=660, ebből elintéztek I-ső félévben 340, a Il-ik félévben 275=6)5, elintézetlenül maradt 45 ügydarab. A gyámoltak és gondnokoltak tulajdonát képező ingatlanok becsértékét illetőleg í 894. végén nyilvántartásban volt 62,146 frt 01 kr. ház és földbirtok, 30.024 frt csupán házbirtok, 17.105 frt csupán földbirtok 109.275 frt 01 kr., az év folyamán nyilvántartás alá jutott 6.163 frt ház és földbirtok, 706 frt csupán házbirtok, 1.239 frt csupán földbirtok - 8.108 frt, vagyis összesen 68.309 frt 01 kr, ház- és földbirtok, 30.730 frt csupán házbirtok, 29.144 frt csupán földbirtok 128.183 frt 01 kr.,; év folytán a nyilvántartásból kivezettetett 175 frt házbirtok és igy 1895. végén nyilvántartásban máradt 68.309 frt 01 kr. ház- és földbirtok, 30.555 frt csupán házbirtok, 29.144 frt csupán földbirtok = 128.008 frt 01 kr. X. Erdőügy. Az 1895. évben 7 holdnyi turnuson eladott fáért befolyt 1,083 frt 30 kr, ág töredékért 46 frt ; a felső erdőn nyírfáért befolyt (515 frt 11 kr. Irtás földek után 135 frt 30 kr. ; az alsó-erdei irtás földek után 74 frt 98 kr. A gubacs nyilvános árverésen 400 frtért adatott el. A 7 hold turnust makkal ültették be, az előbbi évi turnusokat kijavitották. Az apróbb fából a város részére jutott még 154 öl tűzifa. VI. 1 églaügy. Az 1895. évben égettek 376.750 db. faltéglát,' 83.700 db. cserépzsindelyt, 5.800 db. burok téglát, melyek összes értéke (a faltégla ezerét 10, a cserépzsindelyét 14., a burok tégláét 11 írttal számitva) 5.003 frt 10 kr ; az előállítási költség 3.772 frt 39 kr. s igy marad 1.230 frt 71 kr. A f. év január 1 én az egész téglakészlet eladatott. VII. Közmunkaügy. Kivettetett 3.293 gyalogközmunka ; ebből leszolgáltatott 106, hátralékban maradt 3.187. Igás közmunka kivettetett 396, természetben le szolgáltatott 213, hátráiékban maradt 183. A le nem szolgált közmunkák a városi pénztárnál megváltatnak, mely összegből sáncolásokra és utca csinálásokra kiadatott 622 frt 28 kr. VIII. A városi adóhivatal és pénztár. A beérkezett 3.010 ügydarab mind elintézést nyert. Az adókat illetőleg hátrálék volt 24.687 frt 77 '/

2 kr.] egyenes adóban, 3.524 frt 60 kr. hadnientességi dijban, 17 frt fegyveradóban, 701 frt 0272 kr. kamarai illetékben, 3.107 frt 17

a/|kr. az összesítve kezelt megyei pótadókban, 3.968 frt 76'/

2 kr. megyei útadóban, 8.581 frt 44'/a kr.' községi pótadóban, összesen 44.507 frt 78

f/-2 kr. Az 1895. évi előírás 56.548 frt 28 kr. egyenes adóban, 708 frt hadmentességi dijban, 109 frt fegyveradóban, 371 fit 76 kr. kamarai illetékben, 4.214 frt 12'/

4 kr. összesített megyei pótadóban, 5.468 frt 69 kr. megyei útadóban, 35.680 frt 09'/

2 kr. községi pótadóban, vagyis az 1895. évi előírás összesen 103.099 frt 94

3/

4 kr. Az 1895. évben lefizettetett 56.326 frt 37'/

2 kr. egyenes adóban, 621 frt 28 kr. hadmentességi dijban, 105 frt fegyveradóban, 463 frt 04'/2 kr. kamarai illetékben, 7.330 frt 39 kr. összesítve kezelt megyei pótadóban, 4.983 frt 86 kr. megyei útadóban, 34.837 frt 47 kr. községi pótlékban s igy 1895-ben összesen lefizettetett 104.667 frt 42 kr. Maradt az év végén hátrálék — figyelembe véve az év közben eszközölt törléseket, valamint szaporodásokat — 22,364 frt 09kr. egyenes adóban, 2.152 frt 32 kr. hadmentességi dijban, 25 frt fegyveradóban, 609 frt 74 kr. kamarai illetékben, 4.418 frt 01 kr. megyei útadóban, 9.424 frt O6V2 kr. községi pótlékban, vagyis 1895. év végén, az összes hátralék 3.8993 frt 23'/

4 kr. A vagyon kimutatást illetőleg tiszta vagyon a házi pénztárnál 382.580 frt 31 V2 kr, közbirtokossági pénztárnál 5.674 frt 64 kr, Jakum Ferenc alapítványnál 13.545 frt 96 kr, Aggápolda alapnál 5.444 frt 53 kr ; közkórháznál a) forgalmi alapnál 50.466 frt 04'/

2 kr, b) Stern B. család alapítványa 10.000 frt, c) Kovács Kálmán alapítványa 200 frt, d) Jótékonycélu mulatság alap 200 frt, e) dr. König Gusztáv alapítványa 200 frt, f) Szekeres József alap 2000 frt ; Szent Háromság kápolna és Szent Antal szobor alapnál 1.751 frt 85 kr, szegény alapnál 4.019 frt 57 kr, temető alapnál 426 irt 75 kr, szépészeti alapnál 42 frt 50 kr, közkórházi tartalék alap 5.209 frt 96 kr, Móczer István alap 1.515 frt 50 kr, orgona alap 39 frt 09 kr., kataszteri munkadíj alap 113 frt 55 kr., elemi iskolás szegény gyermekek ruházatára szánt alap 2 frt 93 kr, kath. iskola alap 55 frt 35 kr, közös iskola alap 2.178 irt 31 kr., polgári iskolai építési alap 2.484 frt 57 kr., vasárnapi iskola alap 14 frt 95 kr., városiskola alap 997 frt 61 kr., kisdedovodai alap 13.544 frt 44 kr., városi közmunka alap 52 frt 52 kr., vendéglősök és szaktársaik szegény alap 21 frt 80 kr. Az árvapénztár számadási mérlege : vagyon : kamatozó adóslevelek , értékpapírok- és takarékpénztári betétekben 21.806 frt 94 kr., kamathátrálékan a magán feleknek adott kölcsönök után a takarékpénztári betétek kamataival eg) ütt 2.893 frt 57 kr., kamatozatlan adóslevelekben 24.057 frt 91 kr., letéteményekben 3.697 frt 26'/

2 kr., pénztári maradvány készpénzben 47 frt 63 */

2 kr., takarékpénztári könyvekben 38.253 frt 20 kr., összesen 90.756 frt 52 kr. Teher: gyámoltak és gondnokoltak követelése : a) tőkében és kamatokban 60.415 frt 03 kr., b) értékpapírokban 792 frt 50 kr., c) kamatozatlan tőkékben 24.057 frt 91 kr.. d) letéteményekben 3.697 frt 26 '/

2 kr., összesen 88.962 frt 70</

2 kr., s igy 1895. végén a tartalékalap 1.793 frt 81</

2 kr. A megnyitás előtt. — Az ezredéves kiállításról. — Már közel az a nagy nap, mikor egész Magyarország szine-java előtt ő felsége, az apostoli király, a kiállítás fővédője, királyi szóval megnyitja a magyar nemzet ezredéves kiállítását. Ágyúdörgés és harangzúgás hirdeti majd messzire, hogy a világraszóló esemény megtörtént, s előttünk megnyílnak a kapui annak a mesés világnak, amely esztendők óta buzgó, nagy rátörő ambícióval készül, amelynek a munkájában osztályos a fél ország, s amely büszkén fogja hirdetni országnak-világ. nak ezeréves multunkat, megnyugtató jelenünket és sokat igérő jövőnket. Az egész ország érzi a május másodiki nagy ünnep emelő hatását, az egész ország tudja, hogy nagyot és szépet, az ünnepi alkalomhoz és a nemzethez méltó művet alkotott, s minden magyar ember büszkén néz ama pillanat elé, amikor egész pompájában látni fogja a nagy alkotást. Aki csak vidéki ember az utóbbi időkben Budapesten járt, 8 kiment csudálni a földből kinőtt meseországot, mindmegannyi egy-egy bűzgó apostola lett a kiállításnak, aki viszi házról házra, faluról-faíura a hirét annak, hogy Magyarország nagy ünnepe olyan fényesnek, olyan szépnek készül, aminőt még nem értünk meg soha. Elmondtuk már minő kedvezményeket biztosítanak a földmives népnek, a szegényebb iparosoknak és munkásoknak. Olyan olcsóvá tették az útját és életét, hogy valósággal kevesebbet költ majd a millennium ünnepén, mint dologtévő napon odahaza. Még fontosabbak azok az intézkedések, melyeket a tanuló ifjúság és a tanítók érdekében tesznek. A kereskedelemügyi miniszter és a vallás és közoktatásügyi miniszter együttesen indították meg e nagyszabású akciót, hogy Magyarország minden tanítója és minden tanulója, az<-gény és gazdag egyaránt, a. felsőbb iskolák hallgatói és professzorai épugy, mint a tanyai iskolák parasztgyerekei és tanítói részesei lehessenek a nemzeti ünnepnek s legalább egy pár napig megnézhessék az ezredéves kiállítást. A tanulók felrándulásainak szervezése a következőképen törtéuik : A vallás és közoktatásügyi miniszter elrendeli, hogy a fővárosban az iskolai szünet junius 15 ikén kezdődjék és szeptember 15-éig tartson. — A főváros nagyobb iskoláit erre az időre kizárólag tanuló ifjúság számára lakásoknak rendezik be, még pedig be rendeznek ilyen lakásokat: az V. kerületi gimnáziumban, az V. ker. íeáliskolában, a VI. ker. reáliskolában, a VII. és VIII. kerületi gimnáziumban és a református gimnáziumban. yi tanulóknak ott semmi egyebet nem kell fizetniök, csak a takarításért egy csekélységet és a bútorok kopásáért valamit. Az ellátást a tömegesen felránduló tanulók, a kiket mindig a tanáraik vezetnek, a kiállítás területén kapják, reggelit, ebédet és vacsorát. Hozzáértő vezetőkről az országos tanáregyesület gondoskodik. A vasutak is tetemes kedvezményeket nyújtanak. A tanulók második osztályon III. osztályú jegygyei jöhetnek, a harmadikon féláru jegyekkel. A kedvezményeket mind egybevetve egy tízesztendősnél korosabb tanulónak, aki tehát mindenütt felnőtt számba megy, három napi budapesti tartózkodása, beletudva az utazást, a lakást, élelmet, a belépő jegyeket, kerül :