Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)

1896-06-14 / 24. szám

hozzám — mint vidéki választmányi taghoz ujabban ismételten küldött tagtoborzásra irányuló felhívásától: bátor vagyok a megyei tanítóságot, tanári kart s egyáltalán a tanítással bármikép (hitoktatás, nevelők, nevelőnők, házi tanitás <stb.) foglalkozókat a beiratkozásra, tagul jelentkezésre felhívni 1 E felhívásommal kapcsolatban alkalmat veszek magamnak újból emlékezetbe hozni s röviden ismételui, átfutni a mult évi felolvasásom ban fejtegetett azon előnyöket, melyek a tagul való jelentkezést, a belépést ajánlják. * Ha a turistaság minden emberre jótékonyan ható sportnemü szórakozás: úgy akkor az kétszeresen ráfér, ajánlatos, sőt szükséges a tanítónak. Kétszeresen : ugy is mint egyénnek, a kinek egészsége, testi, lelki ereje leginkább van megtámadva s az iskola poros, fülledt levegője után jól esik tele tüdővel szivni a begy üde levegőjét, szórakozni egy kellemes hely, egy szép tájék fenségében, a völgy pázsitos flórájában; ugy is mint tanítónak, ki a beutazott földrajzi s történelmi nevezetességű helyekről s az utazása közben látott állatokról, növényekről stb. közvetlen szemlélet alapján bővült tapasztalatait, művelődését, a tanitása, közlése jobbá vagy könnyebbé tételére használhatja és úgy gyümölcsözőleg értékesítheti. Mert nagyon is igaza van Emericzynek eme szavaiban : „A könyvek nem elegendők a földrajzi ismeretek gyarapítására. Semminemű olvasmány, leírás vagy rajz nem helyettesítheti a közvetlen szemléletet, a saját szemmel megtekintést. Aki csak némileg is kitűnt a földrajzi irodalom terén, az egytől-egyig világlátott ember volt. Ezen utat kövesse a tauitó is. Ha körülményei engedik, tegyen kirándulásokat a szomszéd megyék vagy tartományokba. Nevezetesen az alföldi tanitó el ne mulaszsza legalább egyszer életében felkeresni a hegyes vidékeket, mert az egyforma, egyoldalú róna vajmi kevés földrajzi viszonyokat mutat fel és viszont a felföldi tanítónak, ki szűk völgyéből soha ki nem bujt, vajmi halvány és felületes fogalma lesz a róna vidékéről, azoknak földrajzi állapotáról. Azért a felföldi tanitó ránduljon le az Alföldre, nézzen ott körül s az ott látottakon kivül még atra is hoz magának tisztább képzeletet, milyen lehet a végtelen tenger 1" Csakhogy bármilyen arany igazságot tartalmaz is ezen idézet, még bizonyosabban igez az, hogy a tanitó'nak finánciális helyzete nem engedi meg az ily vágyak nak — mondhatnók —testi lelki szükségleteknek eleget tenni 1 Hanem amit egyebek nem bírnak maguk erejével, azt könnyebben győzik vállvetve, összegyűjtött, összetett erővel. Ezen körülmény, ily fellogás vitte rá fővárosi kartársainkat a „Tanítói Turista Osztály" megalakítására ezelőtt 4 évvel; mely egyesületnek alapszabályzatában 8 ügyrendjében kürülvonalozott célja : a turistaságot a tanítókkal megismertetni, megkedveltetni s terjeszteni; a természet szépségei iránt érdeklődést keltve, a testet edző és lelket üdítő e nemes szórakozás vágyát ébreszteni s fokozni; hazánknak természeti szépségekben gazdag 8 eddig nem eléggé méltatott vidékeit minél tágabb körben megismerni és megismertetni s ezáltal a földrajzi s természettudományi intenzivebb oktatást előmozdítani, az iskolai kirándulásokat meghonosítani. Eszközök ezen cél elérésére : kedvezményes társas kirándulásokat rendez, hazánk szebb vidékeinek hozzáférhetőbbé tételét s olcsóbb ságát előmozdítja, az ország különböző vidékein helyi bizottságot szervez. (Idáig Debreczen tanítói alkottak ilyent) megfelelő népies, vagy szakszerű előadásokat tart; a tagok közti érintkezésre s eszmecserére társas összejöveteleket rendez; szakirodalmi műveket kiad vagy segélyez; ilyenekre pályadijakat tűz ki. Ezen célból ily programmal alakult meg ezelőtt 4 évvel a „Tanítói Turista Egyesület", mint a „Magyar Turista Egyesületnek önnálló hatáskörrel s külön ügyrenddel bíró „Tanítói Osztály" a; s ezen ifjú egyesület Pista éi Lujzika oda meutek hozzá. A plébános ur intésére letérdeltek előtte. Lujzika megsimogatta az öreg asszony szép fehér haját és esdeklő hangon rebegé : -Édes nagymama ne sírj, mert akkor én is sirok, apuska is, meg 1'istikw is. Meglásd nagymama, meggyógyulsz, az Évi néni eljön, és megint boldogok leszünk." „Meggyógyulok gyermekem, meg, feleié bágyadt mosolylyal a nagymama, nemsokára .... mindjárt.... ligy-e édes gyermekeim, jó voltam hozzátok, soha nem bántottalak benneteket. „O édes nagymama —f clelék a gyermekek zokogástól fuldokló hangon, — mintha egy angyal lettél volna." „Ez oly jól esik nekem. Nincs itt Évikém ? Pedig már mennem kell. Ha majd tálálkoztok vele gyermekeim, mondjátok meg neki, hogy volt egy édes anyja, ki nagyon szerette .... Mondjátok meg neki, hogy megáldom utolsó perceimben! Mondjátok meg neki, hogy imádkozni fogok érte fent, valamint értetek is édeseim." A haldokló mosolygott, bágyadt szemei mintha most ragyognának. A magasba néz. Arckifejezése oly megelégedett, mint egy üdvözült szenté. Mintha dicsfény ragyogná körül szép ezüstös fejét. Szája még mozog, de már nincs ereje beszélni. Csak mosolyog. A szemek bezárulnak, a kéz aláhanyatlik, azután .... megszűnt dobogni szive .... * * * Záray Éveline grófnő mély gyászban van. A mágnás világ értesül a kiküldött gyászjelentésekből, hogy a grófnő anyja „Nizzában" meghalt. Azt mondják, hogy vigasztalhatlan ! A mély fájdalom egészen megrendítette. Olykor férje mégis rábirja, hogy kissé sétálni menjenek. Már készen is van séta gyászöltözékével. Még egy utolsó pillantást vet a magas velencei tükörbe és egy finom mosoly vonul végig ajakán. Olyan jól illik neki a fekete ruha !! . . . azóta már szép virágzásnak indult s a kitűzött nemes célok megvalósítását illetőleg már is számos jelét adta életre valóságának; tagjainak száma egyre szaporodik. Elnökük a tanítók minden iidvös törekvésének, valamint maguknak a tanítóknak is igaz barátja és pártfogója : Dr. Verédy Károly székesfővárosi tanfelügyelő. Ezen tanítói turista egyesületnek minden, a tanítással bármi fokozatú és jellegű iskolában foglalkozó férfi és nő s ezek férjei, illetőleg nejei, valamint a tanfelügyelők és hitoktató lelkészek, 2 frt évi tagsági díj lefizetése mellett tagjai lehetnek. E tagsági díj tejében díjtalanul kapják a „Magyar Turista Egyesület" érdekes és szép illusztrá ciókkal díszített s tartalomdúsan szerkesztett, (különben 5 frt előfizetési árban kapható) havi közlönyét : a „Turisták Lapját" és a tanítói osztálynak „Turista Közlöu; " című saját külön folyóiratát, tehát két lapot; továbbá részesülnek minden kedvezményben, s részt vehetnek a bámulatos olcsó pénzen rentlezui szokott s jól sikerülő kirándulásokon. Dj tegyük fel, hogy valakinek szűk anyagi körülménye soha sem engedi meg, hogy egy közös kiránduláson is részt vehessen : maga a szép s minden tanitó könyvtárának díszére váló két folyóirat s a sok kedvez mény, a melyek egyik másikát okvetlen igénybe veszi, nagyon megérdemlik a belépést; vagyis a belépés anyagilag is — a szokásos germanizinussal mondva — nagyon kifizeti magát. P. o. ha valaki egyszer néhány napra a fővárosba rándul, mint a hogy teszem fel a f. évi milleniumi kiállításra már csak „mindnyájunknak el kell menni", annyit megtakarít a tagsági jegyének felmutatása ellenében fonál ló kedvezmények alapján, hogy abból akár 4—5 éven át is kifizetheti az ő 2—2 frt évi tagsági diját; bevásárlásoknál üzletekben, fényképész irodákban, lóvonaton, gőzhajókon, színház, állatkert. Feszti körkép stb. belépti dijainál, gőzfürdőknél, szállodákban stb. 25—50% engedményt élveznek az osztály tagjai tagsági jegyük felmutatása mellett. Egy egész kis könyvecske van az élelmes fővárosi collegák által a tagok részére kieszközölt kedvezményekről, mely könyvecske illetve jegyzék minden tagnak megküldetik. Megemlítendőnek tartom ínég, hogy a „tanítói osztály" közö3 kirándulásokat is rendez a többi osztályokkal és viszont a többi osztály meghívja a mi osztá lyunkat. És én éppen ennek tulajdonitok nagy fontossá got; mert a társadalom különböző osztályához tartozó, tán annak éppen befolyásos, oszlopos tagjaival egy társaságban utazó egyik-másik kartársunknak, a ki t. i. résztvesz a kirándulásban, kedvező alkalom nyílik (mert hisz a kiránduló ember jó hangulatban szokott lenni) társalgás közben kellő tapintattal szóvá tenni előttük a tanügy munkásainak mostoha helyzetét, ellátását, a nem eléggé méltányoltságát foglalkozásunknak. És esetleg saját példájával, fellépésével ineggyőződtetheti az éppen jó hangulatában erre eléggé fogékony nagy uri útitársát arról, hogy nagyobb becsülést és jobb ellátást érdemelnénk. * Ennyi féle fontos missiót szolgál ezen ismertettem egyesület, csak felkarolni, naggyá, általánossá tenni kell ! Miért is és inert ez végre egy oly egylet, a mely nyújt is, ád is valamit tagjainak, sőt a csekély 2 frt tagsági dí j ellenében sokat is ad ; de főleg azért, mert a tanítással foglalkozókat az egyetemi tanártól a kisded óvóig a legkellemesebben összehozza, egybegyűjti : támogassuk mi zalai tanitók is, kik közül még csak csekélységemmel együtt — 6 tagja van idáig. Annyival inkább is legyünk ezen támogatásra, felkarolásra méltó egyesületnek mi zalai tanitók, minél számosabban tagjai : mert hiszen Zalamegye maga is valóságos meleg ágya, igazi fészke lehet a turistáskodás nak, az ő szépen fejlődő városaival, az ő szelíd regényes Balatonvidékével, érdekes várromjaival, fürdő és nyaraló helyeivel, valamit a geográfiái, etnográfiái és kulturális szempontból nagyon érdekes Muraközével, Tömeges belépésünkkel tehát az országos cél mellett speciális megyei érdekeknek is állhatunk szolgálatába, megalakíthatván Tanítói Osztályunknak esetleg kiilön „zalai Fiók-Osztály "-át. Zala Koppány 189G. Ivartárási üdvözlettel Békefi Elek a „Tanitói Turista Osztály" választmányi tagja. A pénzügyi bíróság döntvényei. 59. sz. Ha illetékegyenérték alá eső jogi személyek között, amelyek közül a szerző nem tartozik az 1881. évi XXVI. t. c. 22. § ának c) pontjában felsorolt jogi személyek közé, oly ingatlanra vonatkozólag köttetik adásvételi szerződés, amely ingatlan után — a fenlorgó tárgyi illetékegyenérték mentességénél fogva — illetékegyenértéket sem az eladó nem tizetett, sem a vevő fizetni nem tartozik : a rendes vagyonruházási illeték nem követelhető. 6l). sz. A házbér alá eső ingatlanok átruházása után járó illeték kiszabásánál az 1887. évi XLV. t. c. 4. § a szerinti legkisebb érték kiszámítása céljából az illetékre a kincstár jogának beálltát megelőző évi tiszta jövödelem veendő alapul. 01. sz. Ha ugyanabban a kérdésben bozott I., II. és III. bírósági határozatok eredeti kiadványai, mint mellékletek, bélyegköteles beadványhoz csatoltatnak : eme bírósági határozatok eredeti kiadványai, mint mellékletek közül, csak az a határozati eredeti kiadvány nem esik mellékleti bélyeg alá, mely után az illeték, az illetéki díjjegyzék 48 tételének A., B. és C. pontjai értelmében bélyegjegyekben, vagy ugyanazon díjtétel D. pontja értelmében közvetlen fizetés által lerovatott. 62. Abban az esetben, ha a felek részére az általuk befizetett illeték és a tőlük beszedett késedelmi kamatok visszatéríttetnek s a visszatérített illeték után, a bélyegés illetékszabályok 143. §a értelmében kamattérítés adandó, a teleknek csak akkor van igényük késedelmi kamatok cimén vasszatéritett összegek után kamattérítésre, a midőn a kir. kincstárnak késedelm' kamat beszedéséhez joga nem volt. 63. sz. Midőn az illeték ellen, az 1881. é. XXXIV. t. c. 29. § ának a) pontja alapján birtokon belül beadott felebbezés a fizetési meghagyás kézbesítésének napjától számított öt év alatt elintézést nem nyer: — a felebbe zett illeték, ha ezen idő alatt szorgalmazva vagy biztosítva nem lett, az 1883. évi 44. t. c. 90. §. 2.)-pontja értelmében csak azokban az esetekben évül el, amelyekben ez az illeték törvény alapján biztositható lett volna. 64. sz. A pénzintézetek által záloglevelekben adott jelzálogkölcsönük átváltoztatásánál helye van az 1895. évi 50. t. cikkel hatályában fentartott 1881. évi 70. t. cikkben biztosított illetékmentességnek abban az esetben, ha az átváltóztatott adósság kamatlába kisebb ugyan, mint a régi tartozás kamatlába volt, de a régi és az átváltóztatott kölcsön egyenlő kamatozású záloglevelekben adatott. 65. sz. Ha a III. osztályú keresetadó tárgya megszűnik, a megszűnést követő időre kivetett adónak törlése iránti kérelem határidőhöz kötve nincs. 66. sz. Midőn az iII. dijj. 59. tétel 4. pontja szerint feltételesen illetékmentes kereskedelmi levelek bíróság előtt, vagy más hivatalos célokra való használatuk alkalmából illetékkötelesekké válnak, az ilyen levelek alapján kirótt rendes és esetleg felemelt illeték a köz vetlenül érdekelt, ilbtve szerződött oly felektől sem követelhető, akik a leveleket a mondott célokra nem használták. 67. sz. Elemi csapások által okozott károk rend • kívüli eseteiben az 1883. évi XLIV. t. c. 50. § ának utolsó bekezdése alapján haszonbérbe adott oly birtok után, melyre nézve az elemi kár következtében netán elengodendő földadónak a bérösszege leendő betudása a bérlő javára szerződésileg biztosíttatik : habár a földadót maga a bérbeadó fizeti, aki egyszersmind az évi bérösszegnek minden levonás nélkül való kiszolgáltatását elemi csapás által okozott károk esetén is — kikötötte, földadó elengedésnek helye nincs. 68. sz. A sommás eljárásról szóló 1893. évi 18. t. c. hatályba lépte előtt keletkezelt sommás perbeli illetékek ellen az 1894. évi 26. t. c. életbe lépte után beadott felebbezések bélyegilletékének lerovása tekintetében a most idézett 1894. évi 26. t. c. 22. §-ának rendelkezése alkalmazandó. 69. sz. Egyházhatósági kezelés alatt levő azok az alapítványok, amelyek tőkéinek kamatjövödelme, az ala pitó rendelkezéséhez képest, bizonyos meghatározott időpontig az alapítvány gyarapítására, azon túl pedig az illető valláslelekezet tényleges alkalmazásban levő lelkészeinek segélyezésére és javadalmazására lesz fordítandó, nem tekinthetők oly jótékonysági intézeteknek, amelyek tőkéinek kamatjövödelme az 1875. évi 22. t. c. 2. § ának 7 pontja értelmében a tőkekamatadó alól kivétetik. Vasúti tisztképző tanfolyam. Ma, midőn a többi életpályákra előkészítő felsőbb tanintézetek annyara túl vannak tömve, hogy az életbe kilépő fiatalság tekintélyes része megfelelő elhelyezést alig talál és kellő munkatér hiányában nem ritkán képzettségének s a tanulmányaira fordított költséggel és idővel arányban nem álló csekély javadalmazásu foglal kozásokra kénytelen átmenni, kétszeres figyelmet képes kelteni a vasúti tisztképző tanfolyam, mely kiválólag gyakorlati jelleggel bírván, folyvást igen hálás teret nyit meg a vasúti vállalatok szolgálata felé törekvőknek. A vasúti tanfolyamon előadatik szakszempontból heti 30 órán : Építmények és berendezések, távirda szolgálat, forgalmi szolgálat, kereskedelmi szolgálat, földrajz, a vasutak fejlődésének története, jog és törvényisme, számtan és könyvvitel, anyag és áruisme. A német és francia nyelv a heti 30 órában bennfoglaltatik oly módon, hogy a német nyelvi előadások hallgatása szintén kötelező heti 2 órán azokra nézve, kik e nyelvből a vasúti szolgálat szempontjából elegendő ismeretekkel nem bírnak ; míg a francia oktatás csak azoknak nyujtatik, kik ezt óhajtják. Tanfolyami hallgatókúl oly egyének vétetnek fel, kik eredeti vagy közjegyzőileg hitelesített okmányokkal igazoljuk, hogy 1.) megfelelő elméleti képzettséggel birnak, 2.) 18-ik életévüket betöltötték, vagy a tanév végéig, illetőleg a képesítő vizsgák időpontjáig betölteni fogják ; 3.) magyar állam polgárok ; 4.) a hivat, magyar nyelvet szóban és Írásban tökéletesen bírják ; 5.) feddhetetlen előéletűek, a tanulmányoknak netán már korább történt befejezte óta eltelt időre nézve hatóságilag megerősitett foglalkozási bizonyítványokkal igazolandó ; 6.) a vasúti szolgálatra testileg is teljesen alkalmasak, minek bizonyítására a vasúti vállalatok orvosai és a küzhatósági orvosok hivatvák. Mi az elméleti előképzettséget illeti, hallgatókúl azok vétetnek fel, kik valamely főgymnasiumot vagy főreáltanodát vagy azokkal egyenrangban álló kereske delmi vagy katonai tanintézetet sikerrel végeztek s az előirt érettségi vagy zárvizsgát megfelelő eredménynyel letették, valamint azok, kik a cs. és kir. hadsereg, vagy a m. kir. honvédség tényleges állományában (beleértve a számvivő hadnagyokat is) szolgáltak s a tiszti vizsgát sikerrel letették; úgy a tartalékos tisztek is. A főgymnasiumokon és főreáltanodákon kivül ide értendők: v bpesti, fiumei, kolozsvári, székesfehérvári, debreczeni, aradi, pozsonyi és soproni keresk. akadémiák ; az u)vi déki, bpesti II. VI. s IX. kerületi községi, a brassói, turócz-szent-mártoni, fogarasi állami, a zalaegerszegi államilag segélyezett községi, a szegedi községi és a miskolczi társulati középkereskedelmi iskolák, a Wiezner féle temesvári, a Köser és Aranyosi féle bpesti és a Porges féle pécsi középkereskedelmi iskola; az alsó kubini, homonnai, nagy-rőczei, szombathelyi, késmárki és lippai állami polg. iskolákkal kapcsolatos középkereskedelmi iskolák, Zombor sz. kir. város középkeresk. iskolája, a nagy-váradi (nyilv. joggal felruházott) középkereskedelmi iskola, a zágrábi, valamint a zimony