Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)

1896-05-03 / 18. szám

Az 1895. év semmi tekintetben sem sorozható a kedvezőbbek küzé Zalavármegye gazdasági viszonyaira nézve. A kedvezőtlen időjárás, zordon tó), valamint a késő tavaszodás következtében a kalászos növények, kölünösen a rozs és árpa, zab, igen silány termést nyújtottak; dacára a rosz termésnek, az ár is nagyon alacsonyan alakult ; sok kárt okoztak a felhőszakadásszerű esők is. Takarmány, dacára azon körülménynek, hogy az első kaszálás a réteken majdnem átalában beiszapoltatott, vagy elsodortatott, mégis bőven takarult; mert a mesterséges takarmány-félék és a sarjú réti széna jól sikerültek. Szőlő csak a kellően permetezett szőlőkön adott kielégítő termést és jó bort; az egyáltalán nem, vagy felületesen permetezett szőlőkön kevés és rosz minőségű bor termett; legjobban a Balaton melléken és a kanizsai völgymelléki hegyeken sikerült a bortermés. Gyümölcs egyáltalán nem termett. Takarmány és cukor répa gyenge termést adtak, ugy a kukorica és burgonya is. Állat-tenyésztésünk fokozatosan fejlődött az 1895. évben is ; ló és szarvasmarha az év legnagyobb részében élénk keresletnek örvendett ; járvány csak a sertések között pusztított. Áttérve az egyesület működésére, arról következőkben számolok be: Tekintettel arra, hogy az 1894-ik évben 2 kiállítás tartatott ugymmt: Sümegen és NagyLengyelben ; továbbá mivel az ezredéves kiállítás is a közelben volt, de leginkább a rosz termés viszonyok következtében 1895-ben kiállítás nem reudeztetett. Egyéb irányban az egyesület szokott működése körében mozgott, jelesen : beszerzett és kihelyezett 21 drb tenyész szarvasmarha apa állatot 20" „ kedvezményes árban; ezenkívül a magas kormánytól az „alsólendvai" járás részére kieszközölt még 10 drb eredeti siementhálí apa állatot, melyek, tekintettel ezen vidék mostoha vagyoni viszonyaira, a kormány által 4U°/

0 engedménynyel osztattak ki Heszerzett az egyesület tagjai részére vető magokat, rézgálicot, ló pokrócokat, egyéb gazdasági cikkeket; kiadott kertjeiből : ezerkétszáz nemesített fát, sok nemesitett rózsát, haszonfát és cserjéket. Tekintettel a kalászosok mindinkább hanyatló árára, kísérletet tett a kender és len termelés meghonosításával; a tagok közül mintegy 25 eu vállalkoztak is a fonál növények kísérlet képeni termelésére, azonban a magkereskedő által küldött mag rosszul kelt s így a termés is hiányos lett; mindennek dacára a sümegvidéki gazda kör területén len és kender beváltó és feldolgozó telep létesítése iránt a magas kormánynál a lépések legközelebb megtétetnek. Ugyan az elmúlt évben vásárolt az egyesület mintegy 10000 frt értékben magyar fajú igavonó állatokat, oly formán : hogy azok május hóban az állat tenyész alap tőkéjéből vásároltattak, mert tenyész állatokra akkor már szükség nem mutatkozott ; a vásárolt ökrök a jelentkező egyesületi tagok között elárvereztettek, a vásár lási összeg november hóig tehát 6 hónapig 5"/

0 kamatozás mellett a vásárlónál hagyatott. Az országos III ik gazda kongresszuson 15 tagú bizottsággal képviseltette magát az egyesület. Az egyesület és az „ b^lső m. ált. bizt. Társaság" között a jég- és tűzkár elleni kedvezményes szerződés 6 évre megköttetett. Ugyancsak 1895 ben szept. 20 án tartott rendkivüli közgyűlésén lett az „országos magyar gazd. egyesület" átirata tárgyalva, mely Magyarország és a Lajtán túli társ országok között kötendő vám- és kereskedelmi szerződések szabályozásával foglalkozik. Az egyesület a közös vámterületet csakis az ország eddigi jogainak fenntartása, sőt kibővitése mellett óhajtja, elleneseiben a külön vámterület felállítását tartja kívánatosnak. Következő segélyeket nyújtotta 1895 ik évben az egyesület : „Szálljon le a menyországból édes barátom, semmi szin alatt nem csókolom meg. Mit gondol ? Hogy is ígérhettem én ezt magának ! Hát szabad ez'? Illik ez ? Maga nem is kiváuhatja ezt komolyan, ugy e nem ? Mit is ér maga egy csókkal? Az semmisem ! Volt, nincs, elröpül. Más valamit mondok, a mi sokkal többet ér. Most már látom, hogy maga szótartó férfi, kibírta a hat hónapot, egy csók nem jutalom ily hősiességért. Inkább készítek magáuak egy szép olvasójegyet, vagy óratartót, török sipkát, szivar tárcát, va»y más e féle csinos kézi munkát. Meglássa, meg lesz vele elégedve." De Géza nem állt rá a cserére, folyton a csókot hangoztatta; veszedelmesen közeledett Ilonkához, ki egész arcát elfödte és kezeivel védekezett. Léptek zaja hallatszik ! Nem volt veszteni való idő, Kossutli Lajos szelíden néz le a falról, a Mauczi is alszik a kalitkában, a nap is tudja az illemet, és szerényen egy felhő mögé búvik. Géza hirtelen megfogja a piruló leány kezeit, átkarolja derekát és egy hosszú tüzes csókot nyom eper ajkára. Ilonka magánkívül volt. Keservesen sírt. Lelkiismereti furdalást, bűnt emlegetett zokogástól fuldokló hangon. Géza alig tudta megnyugtatni. Végre mégis lecsillapodott, és nedves szemekkel kérdé : „De ugy-e nem csal meg, ugye igazán nem szivarozik többé?" „Nem, Ilonka, nem. Őszintén köszönöm, hogy erről a csúnya szenvedélyről leszoktatott ! Nem is tudom, hogyan háláljam meg?" Ilonka lassan lassan megvigasztalódott. Boldog volt abban a tudatban, hogy egy szivarozó bűnöst megtérített ! És én a világért sem árulnám el Ilonkának, hogy Géza minden ebéd és vacsora után bezárkózik szobájába, leereszti a függönyöket, végig hever a pamlagon, valódi szenvedélylyel szívja havannáit, és minden szivarozás után egy doboz illatos sálon cukrot fogyaszt el, különösen mielőtt Ilonkáékhoz megy. Szántó Ferenc. Keszthelyi gazdakörnek 400 frt, sümeghi gazdakörnek 300 frt, n. leugyeli gazdakörnek 200 frt „Balaton melléki phylloxera ellen védekező egyesületinek 300 frt, az alsó-lendvai védekező egyesületnek 300 frt, a tapolcai vincellér képezdei alapítványi helyekért 240 frt. Békefy Elek zala koppányi igazgató tanítónak a gyümölcsfa ne velés terén szerzett érdemei elismeréseit! 2 db. 10 traucos arany : összesen 1740 frt és 20 franc aranyban. Az 1895. év folyamán tartatott: 3 rendes, 1 rendkívüli, 3 bizottsági ülés. I'zeken elintéztetett 96 ügydb. Az egyesületnek 1895-ben volt alapító tagja 130; ezek közül élő alapító tag volt 73, kik közül az év folyamán elhalt 2 alapító tag, így az év végéu volt alapító élő tagja 71. Rendes tagja volt az egyesületnek 1895 ben_ uj évkor : 250, az év folyamán belépett 15 ; uévszerint : id. Bozzay l'ál, Deutsch Lajos, llirschmann Nándor, Kodolányi Antal, Szamek Adolf, Molnár Kálmán, Matisz Lajos, Mohaupt Oszvald, Nusszer János, Lengyel Benő, Sauvéber József, herceg Szulkowszky Victor, Stern Mór és fia, Szabó Dőmc és Káptalanfa község. így lett év végén 265 rendes tag. Ev dijas tagul belépett: Takács Gyula. Sajnálattal kell itt elhalt tagtarsainkról megemlékeznem ; elvesztettük alapító tagjaink közül: Ecsy Lászlót és Varga Imrét. Rendes tagjaink sorából: Csigó Pál, Gencsy Ödön, Koller Ferenc, Marton Gáspár, Papp Sándor és Táncos Jánost. Törölve lett 2 tag, u. m Blum József, ki kilépett, Erdélyi Mihály töröltetett. így az 1895. évvégén levonva a 15 szaporulatból a G elhalt és 2 törölt összesen 8 tagot, maradt : egyesületi redes tag 257. Átté rve az egyesület vagyoni állapotára, itt arról csak összesitve emlékezem meg ; mert a bemutatott szám adás vizsgálati jegyzőkönyv annak részleteivel foglaL kozván, azt minden irányban megvilágosítja és kitünteti. Ingatlanokban: ház, kertek, egyéb épületekben volt 1895-ben vagyon érték: 11.700 frt, azaz tizenegyezer hétszáz forint. Tőkék, követelések és kötvényekben volt: 34.985 frt 8 kr., az az liarmincnégyezer kilencszáz nyolcvanöt forint és nyolc krajcár. Egyesületi bevételek összege volt 1895 ben 18.561 írt 98 kr., azaz tizennyolcezer ötszáz hatvanegy frt 98 krajcár. Egyesületi kiadások összege volt 13.745 frt 32 kr., az az tizenháromezer hétszáz negyvenöt forint 32 krajcár, mely levonatván a bevételek összegéből, marad az egye siileti pénztár javára felveendő az 1896. évre 4816 fit 66 kr., az az négyezer nyolcszáz tizenhat forint 66 kr. Egyéb jelenteni valóm nem levén, méltóztassék ezen jelentésemet tudomásul venni. Kelt Zala Egerszegen, 1896. évi ápril 18 án. Orosz Pál Hác/.kj Kálmán e. titkár ügyv. elnük. Alispáni jelentés a törvényhatósági bizottság május 12-iki közgyűlésére. Csertán Károly alispánnak a vármegye közigazgatásának és az ezzel összefüggő ügyeknek állapotáról szóló és .a múlt év szeptember 1-től a f. év március végéig terjedő időszak eseményeit felölelő jelentése alapján közöljük a következőket: A közegészségi állapot a vármegye területén rn. é. deczember hó elejéig mindenütt teljesen megnyugtató volt; e hó második felében azonban a keszthelyi és csáktornyai járásokban a megbetegedések szántának és a súlyos kóreseteknek szaporodása folytán hanyatlás állott be ; a változott idő- járás káros befolyást gyakorolván a közegészségi állapotra, az folyó évi január és februái hónapokban csak egyes helyeken mondható kielégítőnek, inig a vármegye más részében kedvezőtlennek kell jelezni. A felmerült különféle kórneniek közt az ősz és tél egész folyamán a légzőszervek bántalmai észleltettek legnagyobb mennyiségben, mint hurutok, tüdőlobok, nem különben az influenza is; gyógykezelés tárgyát képezték még a hasi hagymáznak szórványos esetei említésre méltó számban. Márczius hónapban a betegforgalom apadt, és a közegészségi állapot a csáktornyai járás kivételével a megye egész területén javult. A bejelentésre kötelezett fertőző betegségek közül a roncsoló toroklob a két rendezett tanácsú városban és 107 községben merült fel, e helyeken a 135003 főnyi összes lakosságból megbetegült 388, a betegek közül gyógyult 254, meghalt 116, további ápolás alatt maradt 18. Hasi hagymázban 23 község és 2 város összes 63621 lakosságából betegült 100, a betegek közül gyógyult 86, meghalt 9, ápolás alatt maradt 5. Vörhenyben "l város és 18 községben megbetegült 111, gyógyult 106/ meghalt 55. Vérhasban 2 város-, 3 községben betegült 27, gyógyult mind. Himlő 2 város-, 9 községben betegült 28, gyógyult 23, meghalt 4, kezelés alatt maradt 1. Kanyaró 1 város- és 10 községben betegiilt 27, gyógyult 24, gyógykezelés alatt maradt 3. A hökhurut Zalabérben járványos jelleget öltött, hol 46 gyermek betegiilt meg e kórban, meggyógyult 16, márczius végén további ápolás alatt maradt 30. Mindezen kórnemek kevés helyen öltöttek járványos jelleget, s ha bárhol felmerültek, tovaterjedésük meggátlására mindenütt azonnal alkalmazásba vétettek a legszigorúbb óvrendszabályok. Ezen eljárás eredményének tulajdonitható, hogy a járványok rendszerint rövidebb tartamnak és szelídebb lefolyásúak voltak ; a védekezés módjai közül leghatásosabbnak bizonyult a fertőtlenítő eljárás, miért is a már szép számmal (22) beszerzett fertőtlenítő gépek rendeltetésüknek megfelelőleg igénybe vétettek. A perlaki és lendvai járásokban a trachomás betegek, mint eddig, most is hatósági felügyelet mellett 2 járási-, 1 községi-, 4 körorvos ésl állami járvány orvos által kezeltetnek. A súlyosabb lefolyású s műtétet igénylő betegek részére Perlakon berendezett s államilag segélyezett kórházban Dr. Feuer Nathániel egyetemi tanár kir. egészségi felügyelő legutóbb márczius hó végén 24 egyénen teljesített sikeres műtétet. Az általános gyógykezelés eredménye annyiban kedvező, hogy a betegek legtöbbje rövid idő alatt tetemesen javul, sőt a gyógyultak száma is örvendetesen szaporodik, azonban a nyári munkaidő alatti gyógykezelési szünet, valamint a népnek munkakeresés czéljából idegen tájra távozása, és a szomszéd steier-, sziavon- és barcsvidéki munkásokkal való érintkezése ujabb fertőzéseknek szolgálnak alapul és igy a kórnak teljes kiirtására a legkitartóbb hatósági eljárás mellett is alig van kilátás. A roncsoló toroklob gyógykezelése czéljából a megyehatóság által mult évben megrendelt gyógyszeruin, a beérkezett orvosi jelentések szerint mindazon esetekben, hol ideje korán alkalmaztatott, jó sikerűnek tapasztaltatott, miért is a közadakozásból e czélra gyűjtött és a megyének rendelkezésére állott összeg árán ujabban 30 üvegcse ily gyógyszer lett beszerezve. A minisztérium rendelete értelmében a bárgyúk és hülyék a mult évben összeiratván, vármegyénk 246 községében és 2 városában összesen 608 ily szerencsétlen találtatott; ezekből szétszórtan a 2 rendezett tanácsú városra és 147 községre összesen 192 jut, mig Muraközre és a lendvai járásnak a Mura folyóhoz közel eső részére, nem különben a Dráva partján fekvő Légrádra, s igy ez utóbb emiitett vidékek 99 községére 416 esik. — Ezen helyeken a már e század első feléről észlelt és azóta szaporodott hülyeség tájhonosnaK mondható, és annak okai közt legfőbb szerepet a telluricus viszonyok játszanak, ugyanis a Mura és Dráva kiáradásainak ártérül szolgáló agyagos talaj, ki nem száradható posvány ok és mocsaras tavak, gyakori köd, a talajvíz magas állása, és azon körülmény, hogy az áradási víz az ártér mély fekvése miatt a mederbe teljesen vissza nem folyhat, mind csirjául szolgálnak a cretiuismus fejlődésének. Ezeken kivül a hülyeség keletkezésére nagy befolyással van a nép társadalmi viszonya, a túlzsúfolt és tisztaság tekintetéből kifogás alá eső lakások, rosz táplálkozás, kemencze körüli alvás, a pálinka korai megszokása sat, A baj megszüntetésére alig lehet számitanunk, mert az említett kór-okok legtöbbjet leküzdenünk a lehetetlenséggel határos; óvó intézkedések kitartó alkalmazása által azonban sikerülhet a cretinismus tájhonos jellegét mégszüntetni. Ilyenek lennének a talaj-és légkör javítása a Mura és Dráva folyók szabályozása által, a magán lakásoknak egészségrendőri felügyelet alatt tartása, a lakosságnak tisztaságra és mértékletességre való ösztönzése, főképen pedig a bárgyúk és hülyék házasságának lehető megakadályozása. A cél elérhetésére a hatóságok ugy hivatalos-, mint társadalmi uton is igyekeznek a kivánt feltételeknek lehetőleg érvényt szerezni. Az 1895. évi védhimlőoltás az őszi időszakban befejeztetvén, az ennek eredményét feltüntető jegyzőkönyvek beterjesztettek; ezek szerint 1C95. évben beoltatott 13869 gyermek, jó eredményű volt az oltás 13842-nél; újra oltatott 22428. Bonczvizsgálat rendőri tekintetből 26 esetben teljesíttetett, ezeknél a halál legközelebbi okául 12 esetben fuladás, 4 szivhüdés, 4 szervi szívbaj, 4 elvérzés, 2 mérgezési gyomorlob, 1 roncsoló toroklob, és 1-szer csontűszök találta,ott. Külső hullaszemle rendőri sze npontból huszonkétszer ejtetett meg. Öngyilkosságot 17 egyé.i követett el, kik közül 8 akasztással, 2 lövéssel vetett véget életének, 2 mérget ivott, 3 nyakát átmetszve elvérzett, 2 pedig Ja robogó vasúti vonat elé vetette magát. Véletlen szerencsétlenség általi lialálnalc 42 egyén esett áldozatává, és pedig: vizbe fult 13, elégett 6, magasbóli leeséskor agyrázódást szenvedett 5, szénéleg mérgezés folytán halt el 6, leomló part alá temettetett 3, ledőlt fa által agyonüttetett 2, működésben volt malomkorong által agyonzuzatott 1, gőzzel telt boroshordó szétrobbanása folytán koponya repedést szenvedett 1, nyavalyatörés! roham alatt az utczai sárba fulladt 1, vasúti vonat által ködös időben elgázolhatott 1, kocsivali feldüléskor belső elvérzést szenvedett 1, revolverreli játszás közben ennek véletlen elsülése folytán agyonlövetett 1, lórugás által koponya törést szenvedett 1. Elmekárnak 10 esete lett hivatalos eljárás tárgya, 4 beteg mint csendes őrült házi gondozás alatt hagyatott, 4 a z.-egcrszegi és kanizsai közkórházakban helyeztetett el, 2 pedig, mint közveszélyes, az országos tébolydába szállíttatott. Veszett eb által novemberben Rádon 3, januárban Kővágó-Eőrsön 1, és februárban Csányban 1 egyén maratott meg; e két utóbbi azonnal Budapestre szállíttatott a Pasteur féle ojtó intézetbe, a íádiak azonban erre reá vehetők nem voltak, s itthon vétettek gyógykezelésbe; ez ideig mindnyájan egészségesek. A vármegye népesedését illetőleg mult év szeptember 1-től a f. évi március végéig született a vármegye területén 9.606, meghalt 6.658 s igy a szaporodás 2.948. A hasznos házi állatoknál, noha a száj- és körömfájás megszűnt, a lépfene szórványosan jelentkezik, a sertésvész folytonosan rettegésben tartja a vármegye lakosságát, mely járványos betegségnél az okozott jogos aggodalmat fokozza, hogy az állategészségügyi törvényben előirt óvintézkedések a baj megszűnését nem biztosítják. A jelenté szerint a vármegye területéről származó kérődző állatoknak Ausztriába való bevitele ellen ragadós száj- és körömfájás miatt elrendelt tilalom folyó évi április hó 11-től kezdődőleg hatályon kivül helyeztetett; ezen naptól kezdve tehát a szarvasmarhák, juhok és kecskék Zalavármegyéből Ausztriába, az általános állategészségrendőri szabályok megtartása mellett,ismét szabadon bevihetők. A vármegye területén 41 fedeztetési állomáson 110 állami mén van elhelyezve. Az 1896. évi fedezésre bejelentett magán mének megvizsgáltatván, a tapolczai járásban 8, a sümegiben 1, a keszthelyiben2, akanizsaiban 1, a pacsaiban 1, a zala-egerszegiben 6, a novaiban