Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 27-52. szám)

1895-08-11 / 32. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1S95. éri 32 Ik számához. Lesz e haszna az áldozatnak ? Lesz-e sikere a fá r idozásoknak V Az egyedül a gazdaközönségtől függ. Ha a valóságnak teljesen megfelelő adatokat nyerünk, megvethetjük azt a biztos alapot, melyre nyugodtan építhetünk; de ha a valóságtól eltérő, hamis adatok folynak be, nemcsak a sok költség, munka, fáradozás vesz kárba, hanem a magyar mezőgazdaság felvirágoztatásán táradó hatóságok és szakkörök annak a veszélynek is ki lesznek téve, hogy a valótlan adatoktól félrevezettetve, hasznos helyett káros intézkedéseket tesznek. Az adatok bevallásánál tehát legelső feltétel a teljes őszinteség. A titkolózással gazdaközönségünk csak ma gának ártana ; olyanforma volna ez, mintha a beteg azon igyekeznék, hogy az orvos valahogy bl ne találja baját, hanem egészen más betegség ellen gyógyitsa. A tiszta valóságnak bevallásából senkire semmiféle kár vagy hátrány nem háramlik. Felkérem ennélfogva a hazai gazdaközönséget, hogy ha netalán itt-ott olyan balvélemények támadnának, hogy ez az összeirás adóztatási célból történik, világosítsák fel a tévelygőket és télrevezetetteket s magyarázzák meg, hogy ezek az adatok kizárólag a mezőgazdaság és a földmivelő nép érdekében gyűjtetnek ; adóhivatalok, vagy más pénzügyi hatóságok még csak látni sem fogják ezeket; szóval a mezőgazda sági statisztikai összeirás uincs összekötve semmitéle adóztatási céllal. De felkérem ga/daközönségiinket, ügyeljen arra is, nehogy egyesek tréfából vagy hiúságból "valljanak be hamis adatokat s az ily kicsinyes, nevetséges emberi gyarlóságok meghiúsítsák a nagy, országos mű sikerét. A mezőgazdasági statisztikai összeirás az egész, nagy gazdaközönség buzgó, tevékeny közreműködése nélkül eredményes nem lehet. Az ország és saját érdekük egyaránt kivánia, hogy tegyenek meg minden lehetőt a munkálat érdekében. Minden gazdálkodó már jól előre tekintsen körül figyelmesen gazdaságában, jegyezgesse fel, hogy mennyi földön gazdálkodik, mennyi és milyen gazdasági eszköze, házi állata, stb. van, hogy annak idején egész pontosan jelenthesse be az adatokat az összeíró ügynöknek. Az egész összeirási munkálatban legfontosabb személy az össziró ügynök. Kivánatos, hogy erre az igen fontos állásra a legintelligensebb gazdák, birtokosok vál lalkozzauak. Nem alázza ezzel meg magát senki, legyen bármily nagy ur, vagy előkelő személyiség. Sőt dicsősséget szerez vele, mert polgári kötelességet hiven teljesíteni s osztályérdeket tisztes munkával szolgálni : csak emelhet mindenkit a közbecsülésben. Ne enged jék gazdáink, hogy összeíró ügynökökül olyanok alkalmaztassanak, kik a füídmiveléshez csak alig értenek, vagy ha értenek is, nincsenek közvetlenül összeforrva a mezőgazdaság érde kével.. Az öntevékenységre a legszebb alkalom kínálkozik; mutassák meg gazdáink, hogy abban a nagy és fontos társadalmi osztályban, melyet ők képviselnek, van elég közszellem, van elég ^értelmiség, van elég buzgóság s mikor saját javuk, boldogulásuk torog szóban, nem állnak félre összedugott kézzel. A magyar gazdaközönségnek nemcsak hazafiságára, hanem saját jólfelfogott érdekére hivatkozom s gazdáinkat a legelsőtől a legutolsóig teljes bizalommal kérem tel, hogy a mezőgazdasági statisztikai összeirás nagy munkáját minden kitelhető módon támogatni és előmozdítani szíveskedjenek. Helyi, megyei és vegyes hirek. Képviselőtestületi Ülés. Keszthely város képviselőtestülete folyó hó lián tartott közgyűlésének tárgyát az 1896. évi költségelőirányzat tárgyalása és az anyakönyv vezetési hivatal berendezése — képezte. A képviselőtes tület elfogadta az elöljáróság által egybeállított költség előirányzatot, amely szerint bevételek : a) pénzmaradvány 1894 ről 4.753 frt 53Vi kr., b) értékpapírokból 3.971 frt 74 kr., c) haszonbérekből 21.096 forint 04 kr., d) balatoni fürdőből 4.704 frt, e) rendkívüli bevételek 4.043 frt s így a bevételek összege 38.538 frt 31 >/

2 kr. Kiadások : a) tisztviselők és szolgák fizetése 5.338 frt, b) kegydíjak 240 frt, c) lelkész, kántor és templom szolga járandósága 311 frt, d) tanügyi kiadások 10.661 frt 97 kr., e) nyugdíjak 264 frt, f) vegyes kiadások 20.790 frt 22 kr., g) rendkívüli kiadások 12.743. frt 14 kr., h) balatoni fürdő 1.500 frt, összesen 51.898 frt 33 kr. s így fedezetlen kiadás 13.360 frt ÖP/2 kr., melyből az urodalom megtérít 28%-ot vagyis 3.740 frt 80 krt s így községi pótadőval fedezendő 9.619 trt 21'/

2 kr., amely az 1895. évi 23.944 frt 82 kr. egyenes adóösszeg után kive tendő 40% pótadóval fedeztetik. — Az elöljáróság javas latához képest az anyakönyvvezetés céljaira a kis tanács termet használják s a képviselő testület megbízta az elöljáróságot, hogy a kis tanáéstermet e célra a szükségnek megtelelőleg rendezze be. Jótékonyság. Báró Hornig Károly veszprémi megyés püspök a felső páhoki róm. kath. templom kijavítására 100 frtot, az alsó páhoki önkénytes tűzoltó egyesületnek alapítói tagsági díjul 50 frtot adományozott. A Csáktornyái polgári leányiskola ügyében a vallásés közoktatásügyi miniszter értesítette a kir. tanfeliigye lőséget, hogy hajlandó a csáktornyai államilag segélyezett községi polgári fiúiskolát és az 1895/6. tanévben megnyitandó polgári leányiskolát az 1896/7. tanévben álla mosítani és a város által az iskolaépület építési céljaira felveendő kölcsön törlesztését tárcája terhére elvállalni, ha a város az államosítandó iskolák részére egy megfelelő építési telket ingyen rendelkezésére bocsát, az iskolák részére az 5%-os iskolai adót és tandijat megszavazza és a polgári fiú-iskola, úgy szintén a szervezendő polgári leányiskola összes' felszerelését és esetleg létező alapva gyonát az állami iskolák részére átadja. Felhívta egyúttal a kir. tan felügyelőséget, hogy a város közönségével ez iránt tárgyalásokba bocsátkozzék, az általa kikötött hozzájárulások megajánlására vonatkozólag kötelező nyi latkozatot állítthasson ki és azt a vármegyei hozzájárulással ellátva terjessze fel. Tájékoztassa egyúttal a kir. tanfel ü"vclő,.w, mekkora összegre lesznek az építési költségek tehetők ' Amennyiben a város a községi polgári leányiskolának már az 1895/6. tanévben leendő megnyitásához ragaszkodik és a két osztályt saját költségén megfelelően elhelyezni, úgy szintén a dologi kiadásokat fedezni képes, fentartja a már előző rendeletében tett abbeli igéretét, hogy a szükséges tanerők évi illetményeit a kinevezési jog fenntartása mellett az állampénztár terhére elvállalja. Meghivó. A „Zalamegy ei általános tanítói testület" évi rendes közgyűlését Zala Egerszegen, a vármegyeház nagytermében 1895. évi augusztus hó 27-én délelőtt 10 órakor tartja a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Elnöki jelentés az egyesület működéséről. 3. Felméri padagogiai rendszere. Felolvassa Altmann Mór nagykanizsai izr. polgári iskolai tanár ur. 4. A turistaság és a tanítók. Felolvassa Békefi Elek zala koppányí áll. seg. községi népiskolai igazgató-tanító ur. 5. A népisme (ethnografia) és a tanító. Felolvassa Gönczi Ferenc zrinyi falvai állami efemi iskolai tanító ur. 6. A játék és a torna. Felolvassa Baján Ferenc zala egerszegi községi népiskolai tanító ur. 7. A számvizsgáló bizottság jelentése. 8. Indítványok tárgyalása, 9. Tisztújítás. A közgyűlést megelőzőleg augusztus hó 26 án délután 6 órakor az előértekezlet a polgári fiúiskola épületében tartatik. A tantestületi közgyűlésre az egyesület tagjait, valamint a tanügy barátait tisztelettel meghivja Zala Égerszögen, 1895. augusztus 7 én. Udvardy Ignác, a megyei tanítótestület elnöke. Helyi érdekű vasúti gyűlés. A keszthely—balaton szt györgyi helyi érdekű vasút igazgatósága Nagy István elnöklete alatt tartott ülésében Bogyay Mátét igazgatósági elnökké, Nagy Istvánt igazgatósági alelnökké, Üllmann Vencelt üzletvezető igazgatóvá és Lendvay Józsefet új igazgatósági taggá választotta meg. Óvodai zároünnep. A zala-egerszegi, mind két ovodába járó gyermekek záróünnepélye az új ovoda épületében az ovodai felügyelő bizottságnak és szép számú közönségnek részvétele mellett folyó hó 4 én délelőtt 9 órakor volt, Szigethy Antal iskolaszéki elnök üdvözölte a felügyelő bizottság nevében a megjelenteket s egyúttal az ovodai utasítások alapján ismertette az ovodák célját és rendeltetését. Ezután kezdetét vette a kis gyermekek záró ünnepélye; a kis apróságok szép énekét, szavalatait, valamint az ének kíséretében tartott játékait édes örömmel élvezte végig a közönség. Az ünnepély végén az elnök fejezte ki a felügyelő bizottság nevében az elért siker felett elismerését. Eljegyzés. Dr. Fried Ödön nagy kanizsai köz- és váltó ügyvéd eljegyezte Győrött Iieichenfeld Ilona kisasszonyt, Iieichenfeld magányzó leányát. Az alsó-bagodi róm. kath. templom helyreállítása érdemében aug. 4 én délután A.-Bagódban Máyer István szolgabíró úr elnöklete alatt népes gyűlés tartatott, a melyen a plébániabeli községekből, névszerint Alsó- és F. Bagódból, Apátfából, Vitenyéd Szt Pálról, Hagyáros-, Kis-Kutas-, Kálóczfáról, Boldogta és Andráshidáról nagy számban jelentek meg az uri és mindenrendü érdekeltek. Miután okmány, de még hagyomány sincs arról, hogy az a. bagodi templom kinek költségén épült és nincs annak nyoma, hogy valaha a tiókküzségek a föntartáshoz vagy csak az 1859—60- ban történt renoválási költségé hez hozzájárultak volna, annak a megállapítása vált szükségessé: vájjon mily arányban járuljanak kötelezőleg a veszélyessé vált és hatóságilag be is zárt alsó-bagodi templom helyreállításának költségéhez a fióközségek ? Ama fiókközségek, melyekben templom nincs (Felső Bagód, Vitenyéd, Szt Pál, Hagyáros), azon ajánlott tervhez, hogy a költség a külső községekben is adóforint után egyenlő arányban vettessék ki, hozzájárultak ; Kis Kutas és Kálóczfa együtt 150 frtot, Apátf'a pedig egymaga szintén 150 frtot ajánlott önként; a kötelező és adófrtos hozzájárulásnak azonban ezek is ellenzői. Boldogfa község megtagadott a templom fölépítéséhez való minden köte lező hozzájárulást (kivéve Nagy Károly földbirtokos urat) és minden intézkedést is azon a címen, hogy Boldogtáu templom van és egy kápolna is és hogy az ő templomuk ép ugy plébániatemplom, mint a bagodi; hogy ők kötelesek föntartani a maguk templomát, tehát nem járul hatnak a bagodi templom felépítéséhez. Ha a bagodiak templomot akarnak, építsenek a maguk erejéből a templomtalan községek segítségével olyant, a milyen nekik tetszik és a milyent anyagi erejök megbír. Hasonlóképp Andráshida is megtagadott a templomhoz való minden kötelező hozzájárulást (Thassy Miklós és Farkas Ferenc urak kivételével) azon a cimen, hogy nekik is van templomuk, ők a magukét kötelesek föntartani, és az övék is ép úgy plébániatemplom minden harmadik vasárnap vagy ünnepen, mint a bagodi; a mikor a kötelező sorrend szerint Andráshidára esik az isteni tisztelet. Mert a „canonica visitatió" szerint a mikoAndráshidára kerül a mise, akkor sem Bagódban, sem Boldogfán, sem sehol másutt isteni tisztelet a plébániában nem tartatik ; szóval ilyenkor Andráshidára gyűlnek isteni tiszteletre a plébánia hivei. Tehát azért, mert a plébános Alsó Bagódban lakik, nem vindikálhatja magának Bagód azt, hogy egyedül az ő temploma az anya-, vagy máskép plébániatemplom ; mert hiszen az egyházi szertartások a három templom között oszolnak meg. Andráshida nem kívánja, hogy Bagód neki kötelezőleg templomot építsen és tartson fenn, Bagód se kívánjon Andráshidától ilyen méltánytalanságot. A gyűlés jkönyve végül felolvastatván, a jelenlevők községenkint aláirták. Kiváló dicséretet érdemel Mayer István szolgabiró urnák, mint a gyűlés kiküldött elnökének, a gyűlés vezetésében tanúsított tapintatossága, pártatlansága és a kellő időben alkalmazott erélyessége. Mert bizony akartak ám az atyafiak itt is az ő községi gyűléseikben szokásos módon — egyszerre beszélni valamennyien, és oly dolgot előhozni, a mi a gyűléshez nem tartozik, de egy egy helye sen alkalmazott ráolvasás meg csak elcsendesítette őket. Annyi bizonyos, hogy egyhamar nem fog isteni tisztelet tartatni a bagodi templomban, ha a bagodiak a templomos külső községeket is be akarják vonni kötelezőleg az építésbe. Minden ecetre a bago.li templom részére esetleg könyöradományt gyűjtők elől sem Boldogla, sem Andráshida kath. népe nem fog elzárkózni. Egy jelenvolt. Kérelem. A megyénkben levő jótékony és egyéb célú egyesületek, kaszinók, társaskörök testületek titkárait tisztelettel kérjük, szíveskedjenek az egyletekre vonatkozó adatokat (Hoffmann Mór tanár címére Nagy-Kanizsán) hozzánk juttatni, hogy sajtó alatt levő „Zalavármegye és Városai ; Évkönyv a Milleniumra" ciinii kiadványainkban lelhasználhassuk. Az adatokat legjobb e schema szerint összeállítani: Az egylet neve, célja, keletkezési ideje, működési köre, tisztikara, választmányi és rendes tagjainak száma, vagyoni állapota stb. Ez adatokat augusztus 15-ig kérnők, hogy összeállításuk késedelmet ne szenvedjen. Halis István és Hoffmann Mór a Zalavármegye és Városai kiadó szerkesztői. Eljegyzés Kiizdy Árpád alsó lendvai urodalmi fő erdész Sümjghen eljegyezte Bánfi Pannika kisasszonyt, Bánfi Alajos siimeghi elemi és felső leányiskolái tanító kedves leányát. Jotekony célú mulatsag deficittel. A zalaegerszegi önkénytes tűzoltó egyesület f. hó 4 én tartotta a Kaszaházi kertben tekeversenynyel egybekötött táncmulatságát. Dacára, hogy a mulatságot a szertár építési költségeinek fedezésére 3 így a lehető legnemesebb cél érdekében rendezték ; dacára, hogy tűzoltóink csak legközelebb is, a julius hó 29-iki tüzeset alkalmával úgy gyors megjelenésükkel, mint fáradhatlan tevékenységükkel nagyon is rászolgáltak a közönség meleg elismerésére és hathatós támogatására: mégis oly részvétlenség mellett folyt le mulatságuk, hogy a bevétel még a tett kiadásokat sem fedezte. Pedig az idő ellen sem lehetett kifogást tenni; mert kellemes, hűs idő volt, amely hogy a kirándulásnak nagyon is kedvezett, mutatta ama körülmény, hogy ugyanakkor más mulatóhelyek tömve voltak, mintha csak a közönség ezzel is tüntetni akart volna az oly humánus cél szolgálatában álló egyesület ellen. Megvall juk, csudálkoznunk kell ily körülmények között, hogy a közönség eme fagyasztó részvétlenségével szemben a csapat tagjai mégis hívek zászlójukhoz! Mikor ők saját életük veszélyeztetésével is védelmezik a közönség vagyonát, nem érdemelnek ily részvétlenséget ! Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Jspánlty Imre tapolcai adótisztet a felső pulyai adóhivatalhoz ellenőrré nevezte ki. Jegyzők értekezlete. A sümeghi szolgabirói járás jegyzői Sümegben Soós Pongrác tőszolgabiró elnöklete alatt értekezletet tartottak, melynek tárgyát a mezőgaz dasági és mezőrendőri törvény és annak életbe léptetése tárgyában kiadott rendeletek képezték, hogy mily módon lehetne a törvényt a leggyorsabban és a legüdvösebben keresztül vinni a gyakorlatban ; majd tüzetes megbeszélés tágyát képezték az állami anyakönyvvezetés behozatala körül teendő intézkedések. A csendőrség új beosztasa. A hivatalos lap közlése szerint a csendőrség új beosztást nyert, mely szerint az egész ország VI. csendőrkerületre osztatott fel. A VI. csendőrkerületnek, melyhez vármegyénk beosztatott, törzsállomása Székes Fehérvár s felosztatik hat szárnyra. Az első szárny Székes-Fehérvárott van 3 szakaszszal és pedig az 1. szakasz Székes-Fehérvárott, a 2. Veszprémben, a 3. Sárbogárdon ; a második szárny Sopronban van 3 szakaszszal; az 1. szakasz Sopronban, a 2. Győrött, a 3. Magyaróvárott; a harmadik szárny Pécsett van 3 szakaszszal és pedig az 1. szakasz Pécsett, a 2. Mohácson, a 3. Szegszárdon ; a negyedik szárny Szombathelyen van 2 szakaszszal és pedig 1. szakasz Szombathelyen, a 2. Körmenden ; az ötödik szárny Kaposvárott van 3 szakaszszal és pedig az 1. szakasz Kaposvárott, a 2. Lengyenltótiban, a 3. Csurgón. A hatodik szárny ZalaEqerszegen van két szakaszszal. Az első szakasz Zala« Egerszeg következő őrsökkel: Zala Egerszeg, Zala-Lövő, Nova, Pacsa, Keszthely, Tapolcza, Köves Kálla, BalatonFüred, Sümegh, Szent Gróth, Nyirád, Nagy Kapornak, Nagy Lengyel, Söjtör, Zala Szánthó, llévviz, BalatonFüred (a két utóbbi fürdő különítmény). A második szakasz Nagy-Kanizsán a következő őrsökkel : Nagy= Kanizsa, Gelse, Kis Komárom, Bánok-Szent György, Letenye. Perlak, Csáktornya, Stridó, A. Lendva, Turnischa, Csesztreg, Alsó-Domború, Zalavár, Páka. Hymen. Havasi József sümeghi tisztviselő eljegyezte Sümegben Tiborcz Mariska kisasszonyt, Könnye József sücneglii elemi iskolai tanító kedves nevelt leányát. A zala egerszegi önkénytes tüzolto-egyesülnek f. hó 4-én tartott jótékonycélú táncmulatságán befolyt belépti díjakból 18 frt 25 kr., tekejegyekből 23 frt 25 kr., felülfizetésekből 19 frt 10 kr. vagyis összesen 60 frt 60 kr., mely a 78 frt kiadással szemben 17 frt 40 kr. hiányt tüntet fel. Felülfizetni szívesek valának : Bo schán Gyula 3 frt, Grünwald Mór 2 frt 50 kr., özvegy Farkas Dávidué 2 frt, Kaiser Albert 1 forint, Gombás István 90 kr., Breisach Sámuel, N. N., Ösztreicher Samu, Homor János, Heinrich Pál, Fángler Mihály, Kummer Gyula 75—75 kr., Mayer István, dr. Grünwald Samu, Csillag Aladár, Kiss János, N. N., Udvardy Ignác, Mayer János 50—50 kr., Ragendorfer Jakab 30 kr., Sipos Antal, Nagy Józsefné 25—25 kr., Farkas János 15 kr., összesen 19 frt 10 kr. A szives felülfizetőknek az egyesület nevében ez uton mond köszönetet a Gombás István egye sületi pénztárnok. Kérelem városunk igen tiszte t lakossagahoz. A „Zalamegyei általános tanítói testület" t. 1895. évi közgyűlését augusztus hó 27-én Zala-Egerszegen tartja. Ezt megelőzőleg augusztus hó 26 án lesz az előértekezlet. Zala Egerszeg városnak a tanügyért melegen érző lakóssága úgy 1876-ban, valamint 1886 ban az itt tartott lanítótestületi közgyűlések alkalmával a közgyűlésen megjelent tanítóknak szives volt ingyen szállást nagyiéi küen telajánlan . Azzal a kéréssel lordulok városunk nagyérdemű lakosságához, sziveskegjék e rjagylelküséget a mostani alkalommal is gyakorolni s ' az elszállásolási bizottságot kegyeskedjék e tisztében támogatni. Zala Egerszeg, 1895. augusztus 6. Udvardy Ignáe, a megyei tanítótestület elnöke. A zala egerszegi ipartestület az ipartestületnek önhibájukon kivül munkaképtelenné vált tagjai, özvegyei és árvái segélyezésének alaptőkéje gyarapítására 1895. évi augusztus hó 18-án vasárnap, a kaszaházi kertbea