Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 27-52. szám)

1895-09-29 / 39. szám

Alispáni jelentés a vármegye törvényhatósági bizottságának október hó 1 én tartandó rendes közgyűlésére. Csertán Károly alispánnak a vármegye közigazga • tásának és az ezzel ' összef üggő ügyeknek állapotáról szóló jelentéséből közöljük a következőket : A közegészségi állapot a lefolyt időszak négy első hÓDapjában általában kielégítő, sőt a legtöbb helyen teljesen kedvező volt, csakis a csáktornyai járás tett aprilban e tekintetbeu kivételt, a mikor is ott a megbetegedések száma még mindig több volt a rendesnél, májustól azonban julius hónap végéig az egész megyében folyton javult a közegészség ügye, a gyógykezelés alá került, gyér mennyiségű kóresetek legtöbbje igen enyhe lefolyást vett; augusztusban a rendkívül változó és gyakran hirtelen nagy hőfokkülönbözettel járt időjárás a megbetegedések számát ismét felszaporít'ván, a küzegészségi állapotra káros hatást gyakorolt, különösen a már évek óta alig észlelt váltóláz majd minden vidéken nagy mennyiségben lett gyógyeljárás tárgya, e mellett az emésztő szervek hurutos bántalmai is meglehetős százalékkal járultak a megbetegülések számához. Dacára azonban a nagy beteg forgalomnak, örvendetes körülményként jelenthetem, hogy a halálozási százalék kevés maradt. A bejelentésre kötelezett fertőző betegségek közül a himlő 40, a dyphteritis, vörheny és vérhas pedig csak 1 — 1 községben öltött járványos jelleget; mind e járványokat külön említve fel : himlőben Balaton^Magyaródon, KisKomáromban, Pakodon, Szent Adorjánon, továbbá az alsó lendvai járásnak 12, a csáktornyainak pedig 24 községében összesen megbetegült 281, ezek közül gyógyult 208, meghalt 74; — dypliteritisben a 839 lakóssal biró Zala Lövőn megbetegült 16 (l\,%)> gyógyult 12(757,,), meghalt 4 (25°/,,); — vörhenyben Csáb Reudeken 3369 lakósból betegült 20, gyógyult 15, meghalt 3, a hónap végén további gyógykezelés alatt maradt 2; — vérhas Vakonya községben 254 lakós közül 5 egyént lepett meg, kik mind gyógykezelés alatt vannak. Ezen járványokon kivül a fertőző kórnemek szórványos eseteit is bejelentve : dyphteritisben 64 községben megbetegült 155, gyógyult 98, meghalt 53, kezelés alatt maradt 4 ; — vörhenyben 11 községben megbetegült 34, gyógyult 29, meghalt 1, augusztus végén gyógykezelés alatt maradt 4; — himlőben 19 községben megbetegült 46, gyógyult 41, meghalt 4, kezelés alatt maradt 1 ; — hasi hagymázban 12 községben megbetegült 45, gyógyult 23, meghalt 8, gyógykezelés alatt maradt 14 ; — kanya rónak 5 községben 7, — a hökhurutnak pedig 6 községben 21 esete merült fel, melyek mind gyógyulással vég ződtek. Mindezen kórnemek felmerülte alkalmával azok tovaterjedésének meggátlására a szükséges óvintézkedések az illető hatóságok által megtétettek ; a csáktornyai és lendvai járásokban fellépett himlőjárvány elleni óvó- és gyógyintézkedések miként teljesítésének felülvizsgálása céljából a vármegye főorvosa april 30 án és május 25 én a járvány lepte vidékekre utazott, hol az illető főszolgabíró és járási orvossal az egyes községeket bejárva, a csáktornyai járás némely községében azt tapasztalták, hogy a kóresetek felléptének köteles bejelentése az erre kötelezettek által több esetben elmulasztatott, s ennek folytán az óvintézkedés és gyógykezelés is vagy későn vétethetett foganatba, vagy el is maradt; mindezeknél fogva a főorvos által szükségesnek tartott pótintézkedések, valamint a járványos kór által fertőzött községek összes, a 30 éves életkort el nem ért lakósságának újra oltása a legszigoruabban elrendeltetett. Ezen rendelet végrehajtása által sikerült a járványt julius hónapban teljesen megszüntetni. A perlaki és lendvai járásokban a trachomás betegek gyógykezelése a szokott módon teljesíttetik ; a kórnak súlyosabb alakjaiban szenvedő — és műtéti eljárást igénylő betegek részére Perlakon berendezett kórház julius 21-én megnyílt, ugyanitt a gyógykezelést dr. Böhm Sidney járási — és dr. Vizteleki Frigyes körorvos teljesítik, mig a szükséges szemészi műtéteket időszakonként dr. Feuer Nathaniel kir. egészségi felügyelő személyesen végezi. Boncvizsgálat összesen 47 esetben teljesíttetett, és pedig 29 szer törvényszéki megbízatás folytán és 18-szor rendőri tekintetből; a halál legközelebbi okai voltak a törvényszéki boncolatoknál: 3 agyroncsolás, 1 agyhártya lob, 4 elvérzés, 3 genyvér, 13 fuladás, 1 szivhüdés, 1 elvetélés, 1 kizárt sérv, 2 mérgezési gyomorlob; a a rendőrieknél: 18 fuladás, 3 elvérzés, 6 szivhüdés, 2 hashártyalob, 3 agyrázódás, 2 bélhurut, 1 mérgezési gyomorlob, 1 tüdőlob, 1 tüdőgümőkór, 1 szivburokvizkór. Külső hullaszemle rendőrj tekintetből volt52-szer; súlyos sértés bejelentetett 14. Öngyilkosságot 23 egyén követett el, kik közül 4 mérget vett be, 14 felakasztotta magát, 1 vízbe ugrott s belé fult, 1 az ágyban zsineggel fojtotta meg magát, 3 pedig lövés által vetett véget életének. I életlen szerencsétlenség általi halálnak 69 egyén esett áldozatává és pedig elégett 8, vizbe fult 44, magasból eséskor agyrázkódást szenvedett 2, villám által agyon sújtatott 4, mérges gomba evés folytán halt meg 8, gaz dasági gép által zúzatott össze 2, véletlenül meggyuladt ágynemű füstjében fult meg 1. Elmekórnak 17 esete lett hivatalos beavatkozás tárgya, 3 beteg tébolydába szállíttatott, 9 a zala-egerszegi és nagy-kanizsai közkórházakba helyeztetett, 5 pedig házi gondozás alatt hagyatott. Veszett eb által Sármelléken egy egyén, — veszeti macska által pedig a sümegi hegyen szintén egy egyén maratott meg, kik azonnal Budapestre a Pasteur féle ojtó intézetbe szállíttattak, s jelenleg egészségesek. A lelkészi hivatalok kimutatása szerint a folyó évi április 1 tői augusztus 3l-ig bezárólag a vármegye területén született 6.719, meghalt 4.554 s igy a szaporodás 2165. h:> 1 Az állategészségügyi viszonyok a több helyen felmerült járványok miatt kielégítőnek nem mondhatók, mert az előző hónapokban szűnni kezdett sertésorbánc újólag járványosán lépett fel, melyhez hozzájárul a vármegye több községében előfordult sertésvész, s a szarvasmarhák ragadós száj és körömfájása. A sertésvész terjedésének megakadályozása céljából, a nm. földmivelésügyi m. kir. minisztériumnak távirati meghagyása folytán folyó évi junius hó 27 én 14233 ni. 1895. számú rendelettel sertéseknek a megyéből kivitele és elliajtása megtiltatott, sertésvásárok tartása a vármegye egész területén betiltatott, s utasíttatlak a járási tőszóigabirák, hogy a sertésvészt gondosan nyomoztassák és az esetleges eltitkolásokat szigorúan megtorolják ; — felhivattak továbbá a járási főszolgabirák, miszerint gondoskodjanak arról, hogy a sertésvész fellépése esetén teendő intézkedésekről és utasításokról a lakósság — kellőképen kioktattassék az abban foglalt rendelkezések lényege felől, különösen pedig arról, hogy állataik megbetegülését pontosan jelentsék be, mert csak igy számit hatnak a betegség fellépése esetén arra, hogy pusz'.ulás nak kitett állataikat az állam az ő kártalanításuk mellett magához váltja, s ekként őket nagyobb károsodástól megóva, e súlyos csapástól az egész környékező vidék, s az ország is mihamarabb megszabadíttatik. Az előfordult eseteknél a törvényes szabályok foganatosítva lettek s a bejelentés körüli mulasztások miatt az illetők fele lősségre vonattak. A szarvasmarha járlati és kereskedelmi forgalmát illetőleg folyó évi április hó 1-től augusztus hó 31 -ig a központból az illető községi megbízottak részére kiadatott 112.383 drb 5 kros és 42.341 drb 3 kros marhajárlati űrlap, melyekért 6889 frt 38 kr. bélyegilleték szolgáltatott át a m. kir. adóhivataloknak. A hasznos házi állatok közt előfordult járványokon kivül még egyéb elemi csapás is érte a vármegye lakósságát. Ugyanis a folyó évi junius hó 6-tól 9 ig előfordult óriási zivatarral párosult nagy zápor és jégeső a vármegye majd minden részén, de különösen a pacsaikanizsa' és egerszegi járásokban tett nagy pusztításokat. Junius 6 án este Alső Felső-Hahót, Dióskál, Alsó Rajk, Orosztony és Kerecseny községekben dühöngött felhőszakadás az utakat és műtárgyakat annyira megrongálta, hogy azoknak ideiglenes helyreállítása csak a legnagyobb erőfeszítéssel volt lehetséges. A junius hó 7 én este 8 órától egész éjfél utánig tartott felhőszakadás és vihar folytán a kanizsai járás területén Galambok községben 23 lak ház részint teljesen összedűlt, részint lakhatlanná vált; élelmi-, házi és gazdasági eszközöket ragadott el az ár; széna , gabona és szőlőtermésben okozott rendkívüli károkat. Itt egy 3 éves — Marton Terézia nevü — kis leány is áldozata lett a vizáradásnak, kivel édes anyja a viz elől menekülni akarván, a kis leányt a viz az anyától elszakította, s hullája csak másnap került elő. — A becsii szerinti kár a 22 ezer forintot meghaladja. Garaboncz, Bakónak, Merenye, Nagy Récse, Újudvar, Gelse, Gelsesziget, Kilimán, Murakeresztur, Fityeháza, Kis-Komárom, Komárváros, Balaton-Magyaród község gekben szintén több épület, ló, szarvasmarha, sertés és élelmi szerek lettek a romboló elem martalékává, nagy károkat sznvedtek még széna, gabona és szőlők ; a pusztítás Nagy Kanizsa város területén is a vidék elszomorító képét tüntette fel. A törvényhatósági utakon, ne vezetesen a Korpavár és Kámincsi határok között a nagyviz csatornán, valamint az Újudvarnál levő hidat a viz egészen elsodorta, a garabonczi pusztánál lévőt pedig felerészében rongálta meg, rcely műtárgyakon a közlekedés csak nagy vigyázat mellett volt lehetséges. A viz rohamos áradása következtében a vasúti töltések Kilimántól—Murnkereszturig aláásva és megrongálva lettek, több helyen a síneket a talpfákkal együtt kiszakította és elsodorta ugy, hogy ezen vonalon a vasúti közlekedés több napon át szünetelt. A jégverés Bakónak, Homok Komárom, és Palin községek mezőin és szőlőiben okozott nagyobb károkat. A junius hó 7 én volt jégverés s felhőszakadás következtében jött árviz Söjtör község határában körülbelül ezer hold területet tett tönkre; az úgynevezett bükkaljai patakon volt műtárgyakat, köztük a thv. uton levő nagyhidat legnagyobbrészt elvitte, de a közlekedés egy ideiglenes híd felállításával folytatható volt. Sok kárt szenvedtek még Puszta Szent-László és Puszta-Ederies községek, a hol a jég majdnem az összes terményeket elverte annyira, hogy azokat lekaszálni és a földeket újból felmunkálni kellett. Az utakat és műtárgyakat ért károk megszüntetése, illetve azok helyreállítása iránt, úgy a trvh., mint a községi közlekedési közutakon a kellő intézkedések foganatosíttattak, a hol pedig az előfordult károsodások miatt adóelengedésnek volt helye, a becslés és bejelentés a m. kir, pénzügyigazgatóságnál megtétetett. A folyó évi április hó 1 tői augusztus hó 31 ig a vármegye területén előfordult tüzesetek száma 48 volt, melyeknél az összes elhamvasztott érték a hivatalos kárfelvételi jegyzőkönyvek szerint 90.311 frtot tett ki, ebből biztosítva volt 38.154 frtnyi érték, s igy a bizto sítatlanul szenvedeti kár 52.157 frtra rug. Az előfordult tüzesetek közül fel kell említeni a folyó évi április hó 17 én éjjel Pákán volt tüzet, hol több lakház, gazdasági épületek, bútor, ruházat, élelmiszer, takarmány, gabona, továbbá számos házi állatokon kivül még egy férfi, két nő és három gyermek, összesen 6 emberélet is a lángok martalékává lett. A vármegye területén előirásbau volt egyenes adó és hadmentességi díjakat illetőleg a) egyenes adóban 1894ben hátralékban volt 858.631 frt 17 kr., 1895. évi I., II., III. negyedévi előirás 1,486.794 frt 64'/

2 kr., összesen 2,345.425 frt 81 «/.

2 kr., 1895. évi befizetés" 855.541 frt 39'/

2 kr., bátrálék augusztus végével 1,489.884 frt 42 kr; b) hadmentességi díjban 1894. évi bátrálék 90.645 frt 72 kr., 1895. évi befizetés 9.107 frt 04V

2 kr., hát rálék 1895. augusztus végén 81.538 frt 67'/

2~kr. A törvényhatósági közutak állapota fokozatos fejlődésben van. Az 1895. évre törvényszerűen előiráuyzott és az 1895/6. évi költségvetésben fedezetei találó munkák és szállítások, köztük a tvli. közutak fenntartására szükséges fedanyag mennyiség megállapíttatott és a megállapításnál megtakarított 17.937 frt 13 krajcárnyí összeg a nagykanizsa—pacsai-, a gyülevész—galamboki és a zala' egerszeg—zaia-lövői törvényhatósági közutak egyes szakaszainak alapos kiépítésére, továbbá a nagy-kanizsa— pacsai, zala-egerszeg—bak—becsehelyi", a keszthely-hévizi és a kotor—alsó-domborui tvh. közutak egyes szakaszainak hengerezésére fog fordíttatni. Vasutügyünk terén említést érdemel a szent gróth — balatonszentgyörgyi h. é. vasútvonal építésének megkezdése, mely munkálat elég gyorsan halad. Posta és távírda ügyek terén külön rnegemlhést érdemlő mozzanat nem történt. Gőzkazán 273 van a vármegye területén, melyeknek szemléje és megpróbáltatása nagyrészt foganatosíttatott. A tűzi fecskendők és tüzoltószerek megvizsgálása a községekben alkalmilag foganatosíttatik. Az 1895. évi törvényhatósági útadót illetőleg 1895. április 1 én hátrálék volt 123.438 frt 28 kr., április 1-től október l-ig esedékessé vált 111.828 frt 62 kr., összesen 235.266 frt 90 kr. ; ebből szeptember l-ig befizettetett 62.736 frt 80 kr. s igy hátralékban maradt szeptember 1-én 172.530 frt 10 kr. A vármegye közgazdasági állapotát illetőleg az őszi gabona termés az erős tél, a tavaszi pedig a folytonos esőzés miatt középen alulinak mondható. Széna kevés takarult, sarjú azonban ugy mennyiség, mint minőség tekintetében igen jó. — A szőlők igen jó termést mu tattak, azonban azokat a hosszantartó nedves időjárás miatt a peronospora eddig soha nem tapasztalt nagymérvben megtámadta, s dacára, hogy a szőlőtulajdonosok a permetezést szorgalmasan teljesítették, a szőlőpenész annyira pusztítja, hogy igen silány termésre van kilátás. A kapás növények közül a tengeri elég jól állott, azonban a nagy aszály, valamint az ezt megelőző igen nedves időjárás miatt rosszul fejlődik és legfeljebb középszerű termést fog adni : a burgonyából a sok esőzés és a burgonya szá'nak idő előtti elszáradása miatt nagyon silány termés várható. Általában vévo a folyó év a legrosszabb gazdasági évek egyike, mihez járul még az is, hogy a szarvasmarha és sertés kereskedés rendkívül meg van szorítva ugy, hogy a lakósságnak alig van valami bevételi forrása. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségróí szóló 1894. évi XII. t. c. végrehajtása tárgyában a következő intézkedések tétettek : A mezőőrök javadalmazására vonatkozó községi pótköltsgévetések beérkeztek s törvénvhatóságilag jóváhagyattak ; a főszolgabiráktól beérkezett jelentések szerint a mezőőrök — egy két már legközelebb megoldandó vitás eset kivételével — mindenütt felfogadtattak, s jelvénynyel elláttattak. Nyomásos gazdaság a vármegyében általában nem űzetik, s a beérkezett jelen tések is ezt tanúsítják. A járási főszolgabirák felhivattak, I hogy részletes kimutatást terjesszenek fel arra nézve, hogy megtartattak e a törvény és a végrehajtási rendelet 6. §-ában előirt közbirtokossági közgyűlések és hogy hozattak-e azok által megfelelő határozatok. A beérkezett kimutatások szerint a törvény vonatkozó intézkedései a községek túlnyomó részében végrehajtattak ; a hol pedig ez meg nem történt, a járási főszolgabirák a szükséges intézkedésekre és az eredmény bejelentésére szigorúan utasíttattak. Felhivattak továbbá a járási főszolgabirák, hogy a kártékony állatok és növények irtására vonatkozó szabályok kihirdetése iránt intézkedjeuek, s intézkedéseik eredményét bejelentsék. A jelentések az intézkedések végrehajtását tanúsítják. A kender és lenáztató helyek a végrehajtási rendelet 17. §-a értelmében kijelöltettek. A peronospora viticola kötelező irtására vonatkozó vármegyei szabályrendelet pontos végrehajtására a főszolgabirák ujabban is utasíttattak, s jelentéseik kielégítő eredményről tanúskodnak. A hegyközségek alakulása már megkezdődött; figyelem fog fordíttatni arra, hogy a hegyközségek a hegyközségi rendtartást a törvényes határidőn belől megalkossák. Intézkedés történt, hogy a kihágási pénzbüntetésekről vezetett nyilvántartási könyv és pénznapló kellőleg okmányolya a lezárást követő hó 15 napjáig a vármegyei számvevőséghez beterjesztessenek és az által megvizsgáltassanak, s egybegyüjve bemutattassanak. A személy- és vagyonbiztonság a lefolyt időszak alatt a betöréses és apróbb lopások kivételével semmiféle nagyobbméryü bűntett által megzavarva nem lelt, a kisebb tolvaj ások tettesei a csendőrség által részben kinyomozva az illetékes bíróságoknak átadattak, részben nyomozás alatt állanak, s így a közbiztonság a vármegye területén ez idő szerint kielégítőnek mondható. Z. Egerszegen m. kir. csendőrszárnyparancsnokság s Zala-Szántón csendőrőrs állomás rendszeresíttetett, melyek működésüket folyó évi julius l én megkezdették. A vármegye különböző alapjainak állása a jelentés szerint : a) egyesített megyei pótadónál hátralék 137.510 frt 13 kr., lerovás 21.965 frt 47 '/2 kr-; hátralék szept. 1 én 115.544 frt 65'/

2 kr.; b) megyei nyugdíjnál hátralék 32 frt, lerovás 5 frt 98 kr., hátralék szept. 1 -én 26 frt 02 kr.; c) község jegyzői nyugdíjnál bátrálék 7.001 frt 38'/

2 kr., lerovás 521 frt 61 '/a k

r-> hátralék szept. 1-én 6.479 frt 77 kr.; d) erdészeti alapnál hátralék 9.862 frt 00'/

2 kr., lerovás 3.510 frt 19 kr., szeptember 1 én hátralék 6.351 frt 81'/

2 kr. ; e) ebadónál hátralék 506 frt 14 kr., lerovás 284 frt 97 kr., szept. 1-én hátralék 221 frt 18 kr. A vármegyei törzsvagyon állaga folyó évi szeptember hó 1-én 12.817 frt 05 krt tett ki, mely összeg részint földtehermentesítési ~ s takarékpénztári, részint pedig magán kötvényekből áll, s gyümölcsözőleg kezeltetik. Végül a jelentés közli a vármegyei közigazgatás összes központi és járási hivataloknak, valamint a vármegyei árvaszéknek ügyforgalmi kimutatását, amely szerint 1895. március 31-én hátralékban volt 4.927, április l-tői augusztus 31 ig beérkezett 69.175, összesen 74.102 ügy darab; ebből elintéztek 68.870 drbot s igy augusztus 31-én elintézetlen maradt 5.232 ügydarab.