Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 27-52. szám)

1895-08-25 / 34. szám

hagyja a fegyvereket, egyetlen vércsepp nélkül is megvalósítja a nagymilliók elméjében táplált gondolatot. Napoleon hadát sem a borodinói szertelenül véres ütközet tette tönkre Oroszországban, hanem az orosz fővezérnek szigorúan behatott elve : az idő és türelem. Díszpolgári oklevél. A képviselőtestület részéről kiküldött bizottság dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter díszpolgári oklevelének a szövegét következőleg állapi totta meg : Díszpolgári oklevél. „Mi Zala -Eqerszeg rendezett tanácsú város polgár mestere, tanácsa és képviselőtestülete, adjuk örök emlékül mindeneknek, a kiket i/let, hogy az 1886. évi XXI1. t.c 58. § ónak rendelkezéséhez képest törvényes időben benyuj. tott Írásbeli indítvány folytán a mai napon kizárólag e célból összehívott és megtartott rendkívüli közgyűlésünkön nagyméltóságú dr. Wlassics Gyula urat, vallás és közök tatásügyi ni. kir. minisztert, általában a kormányzat, de különösen a nevelésügy terén már is elárt sikerei és szerzett érdemeiért, kimagasló hazafiuságáért, államférfiúi bölcse­ségeért, ezek mellett városunk, mint szülővárosa, iránti méleg ragaszkodásáért tiszteletünk, szeretetünk, nagyrabecsülésünk és hatar'.alan bizalmunk jeléül páratlan lelkesedéssel és kitörő örömmel közfelkiáltással egyhangúlag hozott hatá­rozatunkkal városunk díszpolgárává megválasztottuk. Ennek következtében O nagyméltóságát mindazon jogokkal, melyeket városunk polgárai élveznek, ünnepélyesen félruházzuk és Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város dísz polgárának valljuk és elismerjük. Minek nagyobb hiteléül pecsétünkkel ellátott ezen díszpolgári oklevelet szokott aláírásunkkal megerősítve kiadtuk. Kelt Zala-Kgerszeg rend. tan. városban 1895. évi augusztus hó 14-ik napján a városi képviselőtestület ré széröl tvrtott rendkivüli közgyűlésünkben. A soproni kereskedelmi- és iparkamara közgyűléséből. Lenti község kérvénye Icét uj, országos kirakó- és állatvásár engedélyezése iránt. — Zalavármegye közönsége által a kéményseprői ipar gyakorlására vonatkozólag al­kotott, módosított szabályrendelet ellen Zalavármegye érde­kelt kéményseprő - mestereinek benyújtott felebbezése. — Zala-Egerszeg város kérvénye módosított vásári helypénz díjszabályzatának jóváhagyása tárgyában. — A zalaeger s»egi iparbizottság kérvénye a zala egerszegi iparossegédek szakrajztanfolyamának segélyezése tárgyában. A soproni kereskedelmid és iparkamarának f. évi julius hó 18 án tartott rendes közös üléséről felvett jegy zőköuyve alapján a vármegyénket közvetlenül érdeklő s tent elősorolt ügyekre vonatkozólag tett véleményes jelentéseket, illetve határozatot a következőkben ismer­tetjük. A kereskedelemügyi miniszter véleményes jelentés­tétel végett a kamarának lekiildötte Lenti község kér­vényét két uj — minden év május hó 10 én és julius 15 én tartandó országos kirakó- és állatvásár engedélye zése iránt. Folyamodó község kérelmét avval indokolja, hogy a ra. kir. belügyminiszter 1893 ik évi április hó 14 én 19.753. sz. a. kelt rendeletével az eddig gyakorlatban volt és országos vásár jellegével bírt öt bucsuvásár be­tiltatott, mi ugy a községnek magának, mint az ottani iparosoknak és kereskedőknek jelentékeny anyagi vesz­teséget okozott. Ezen kérelmet Alsó Lendva, Baksa, Csesztreg, Letenye és Nova szomszédos vásárjogosított községek támogatják, mig a novai illetékes szolgabírói hivatal el utasítólag véleményezi, valamint Zalavármegye alispáni j hivatala is a kért vásárok csak egyikének megadását ' ajánlja. | az jut az eszökbe, hogy mennyi uj ruhára fog telni az , örökségből és hogy mennyi uj hódítást lehet csinálni a megnagyobbodott hozományokkal. S ilyenkor ők, gyöngéd jó szivükre vallólag, némi részvétet is kezdenek érezni a bácsi iránt, sőt meg is bocsájtják neki azt a szörnyű biinét, hogy nem kegyes­kedett vagy hamarább, vagy később meghalni, hanem éppen ilyenkor a fürdősaison közepén ! — Bánom is én, akár mikor, csakhogy meghalt ! — mondja az egyik szerető rokon. Hanem egyszerre csak valamelyikük egy kellemetlen thernát pendít meg : Hátha a Márta, az öreg egyik leánya, részt követel magának. Elkergette ugyan a házától, mikor azzal a rongyos hivatalnokkal viszonyt kezdett s ki is tagadta, mikor megszökött vele, de hát elvégre, mégis csak a leánya s talán volna is valami kis joga az örökséghez ? Dr. Balázs Gábor ur, az örökösök jogi képviselője, a Márta uagybátyja, büszkén húz elő zsebéből egy írást. A Márta lemondási oklevelét, melyben két tanú elolt kijelenti, hogy az örökségnek reá eső részéből nem kér részt; még a köteles részről is lemond. — Az ostoba libácska! L)e hát hijába, ilyenek ezek az úgynevezett ideálisták. Férjhez megy egy telek könyvi igazgatóhoz és lemond az örökségéről. Ostobaság, Duplán ostobaság. Hallgassátok meg csak a szentimen­tális befejezést. — Atyám elkergetett magától s az ő akarata volt, hogy semmibe se legyen részem. Én engedelmeskedtem az ő akaratának' — Es mibe került ez a lemondás'? — kérdi gú ­nyosan az egyik rokon. — Semmibe! — Ugy ? Hát büszke a kicsike ? Kiilönbeu az ily Minthogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter dr 1892. évi augusztus hó 1(3 án 45.899. sz. a. kiadott j körrendeletének 3. pontja értelmében „uj országos és | heti vásárok csakis kivételesen, jelesen oly esetekben | engedélyeztetnek, midin azoknak tartása az illető vidék közforgalmi és kereskedelmi igényei által sürgősen kö­vetelhetik", ily sürgős követelményről padig a jelen esetben egyáltalán nem lehet szó, mivel a folyamodó községtől 30 kilométernyi körterületen belül Alsó Lendva, Bagonya. Baksa, Bánok-Szent György, Becsehely, Bella­tmez, Csáktornya, Cserencsócz, Csesztreg, Deklezsin, Dobrónak, Kerka-Szent-Miklós, Letenye, Mura Szerda­hely, Nova, Rácz Kanizsa, Stridó, Szent-György völgy, Szent-Ilona, Turnisa, Zala-Lövő és Zala-Szent Balázs zalamegyei, továbbá Battyánfalva, Hódos és Ori -Szent­Péter vasmegyei községekben már ez idő szerint 101, L°nti vásárjaival együtt tehát 104 országos vásár, ezen kívül pedig Alsó Lendva, Bellatincz, Csáktornya, Letenye, Turnisa és Zala Lövő községekben nyolc hetivásár tar ­tátik, ezen, magába véve szegény vidék népességének forgalmi és kereskedelmi szükségletéről tehát kelleténél is jobban gondoskodva van ; minthogy továbbá a kér­vényhez a folyamodó községtől 30 kilométernyi körte­rületen belül fekvő vásár jogosult községek közül az uj vásárra vonatkozólag csak ötnek nyilatkozata van csa­tolva, a többi liusz érdekelt község nyilatkozata pedig hiányzik s igy ezen kérvény fölszerelés dolgában sem felel meg a fönthivatkozott magas rendelet követelmé­nyeinek ; minthogy végül az országos vásárok további szaporítása általában, de különösen Zalamegyében, mely. nek kereskedelme, ipara és forgalma máris az engedé j lyezett országos vásárok túlnagy számának betege, perhorreszkálandó, s minthogy a forgalom minden továobi szétforgácsolása csak ujabb vesztességgel s kárral járhatna vásározó iparosainkra és kereskedőinkre né/.ve, ily nagy­fontosságú közgazdasági érdekekkel szemben pedig el kell némulniok az egyes községek és az azokban székelő iparosok és kereskedők kicsinyes magánérdekeinek : a kamara közgyűlése a kereskedelemügyi miniszterhez intézendő felterjesztésében a Lenti község által kérelmezett vásárok engedélyezése ellen nyilatkozik. A kereskedelemügyi miniszter véleményezés végett megküldte a kamarának Zalavármegye kéményseprő-mes­tereinek fölebbezését Zalavármegye közönsége által a Icé ményseprói ipar gyakorlására vonatkozólag alkotott módo­sított szabályrendelet ellen. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága ugyanis 1894 évi október hó 1-én tartott rendes közgyűlésén — tekintettel arra, hogy a kémények és tűzhelyek szabály­rendelet szerint hónaponként való tisztogatása különösen a szegényebb néposztályra nézve jelentékeny terhet ké­pez ; hogy továbbá a kémények száma az utolsó 9 év alatt nagy mértékben megszaporodott, minek következ­tében a kémények tisztogatása a kéményseprő mesterek­nek hivatalos számítás szerint a dijak leszállítása eseté ben is, a kezelési költségek leszámításával, igen tisztes­séges jövedelmet biztosit: elhatározta, hogy egy földszintes épület kéményének egyszeri tisztogatási diját 8 krra, emeletes épület kéményének egyszeri tisztogatási diját 15 krra, egy orosz kémény kiégetési diját 60 krra, -jgy kémény levakarásáért járó dijat 40 krra, egy befalazott tűzhely tisztogatásáért járó dijat 15 krra, egy befalazott kis tűzhely tisztogatásáért járó dijat 5 krra, egy kis vaskályha tisztogatásáért járó dijat 10 krra szállítja le. Zalavármegye törvényhatósági bizottságának e ha­tározata ellen Zal vármegye összes kéményseprőmesterei föllebbeztek, terjedelmes fellebbezéseikben egyrészt a hivatalos számítások tarthathinságát, más részt e liatáro zatnak saját existentiájukra nézve végzetes következmé nyeit mutatva ki. A kamara ipari szakosztálya ez ügyben az elnökség részéről véleményezésre szóllíttatván fel, indokolt javas­latát a következőkben terjesztette elő : Tekintve, hogyjZalamegye közönsége már 1885 ben a kéményseprési dí jakat szabályrendeletileg oly alacsonyan állapította meg, a mily alacsonyan azokat Zalavármegye különleges viszonyai között a kéményseprői-ipar komoly veszélyeztetése s létföltételeinek megingatása nélkül meg­filiszterek nem is tudnák hova tenni a pénzüket. Hanem azért egypár 100 forintot mégis illő volna adni nekik. Ugy oda csúsztatni valahogy, tudjátok, hogy meg ne sértsük vele. Hallom úgyis, hogy nagyon szegények ! Es míg ez az egyik szobában folyik a családi ta­nácskozás, a szalonban, a ravatal előtt ott térdel egy magas, sápadt arcú asszony, csókolja a halott hideg arcát, könnyeit meg ráhullatja a selyemlerítőre. Mellette áll egy nyúlánk, barna fin. Félig gyermek, félig ifjú. Dacos, büszke tekintettel néz a sápadt fényű gyertyalángokba, a komor gyászdiszítésekre s mikor pillantása a halott arcára esik, idegesen, boszusan harapja össze az ajkait. — Szegény nagyapádat meg sem siratod ? — kérdé szomorúan az anya. — Miért sirassam ? A ki téged megbántott, azt én nem szerethetem. — De fiam, tnég ;s a nagyapád volt I — Eh, a ki engem nem szeretett, sem tégedet, az nekem senkiin I A szomszéd szoba ajtaja halkan megnyílik s kilép dr. Balázs Gábor ügyvéd ur. Lassan, csendesen odalo­pódzik a fiu háta mögé : — Öcsém, fogd, egy kis zsebpénz neked — s a markába nyom egy csomó bankjegyet. A fiu elvörösödik, szeme, tekintete megcikázik s minden szó nélkül lecsapja a pénzt a földre. Azután le­hajol az anyja mellé, szelíden .felemeli s ugy mondá neki: Menjünk anyám, mert még azt hiszik, hogy mi is ' pénzért jöttünk ide. Hiszen ravatalhoz ugy is csak pén­zért szoktak járni . . . állapítani egyáltalán csak lehetett, s hogy ezen különleges viszouyok, melyek főkép abban jelentkeznek, hogy Zalavármegye községeinek legnagyobb részét kicsi, alig néhány kéményt számláló, egymástól távoleső helységek képezik, melyekhez még számos, az útból félreeső major és puszta tartozik, ma is változatlanul ugyanazok ; minek következtében az őszi, téli és kora tavaszi időben a ké mények havonként való tisztítása a kedvezőtlen időjárás és járhatlan utak miatt a kéményseprő segédek egészsége, kitartása és ereje, valamint a mesterek anyagi áldozat képessége iránt óriási követelményeket támaszt, mig a beszedhető dijak változatlanok maradnak; tekintve to­vábbá, hogy a kéményeknek a legutólsó kilenc év alatt történt olymérvü szaporodása, mely a seprési díjaknak 25—50„/ n kai való leszállítását indokolhatná, Zalamegye közönsége részéről beigazolva nincsen, ellenben közisme­retü dolog, hogy ugyanazon idő alatt az állami és községi egyenes és közvetett adók, a segédek munkabére s az élelmiszerek ára és ezekkel együtt az iparosok üzleti kiadásai tetemesen emelkedtek, a kémények szaporodá­sából eredő esetleges jövödelem-többletet tehát ezen üzleti többlet-kiadások — ha ugyau azt a seprési tárgyak szaporodásával szükségessé vált személyzet szaporítás maga nem emészti föl — teljesen abszorbeálják ; tekintve mégis, hogy Zala vármegye közönségének a kéményseprő iparosok évi jövödelmét megállapító kimutatásánál figyel­men kiviil hagyatott a Zalamegyében még nagy számmal előforduló tapasztott fa kémények, melyek kéményseprő' által egyáltalán nem sepretnek, s hogy végül nem helyez letett kellő súly a takaréktiizhelyek számarányának megállapítására sem, melyek tisztítási dija a legtöbb esetben a kéményseprő-segédek mellékjövödelmét képezi s igy a mesterek rendes jövedelmeként föl nem számít­ható ; tekintve végül, hogy Zalamegye közönségének a kéményseprési iparról szóló vármegyei szabályrendelet módosítása tárgyában hozott határozatának helybenha­gyása esetén, Zalavármegye kéményseprőmesterei nem­csak hogy tüzrendőri kötelezettségeiknek nem tudnának pontosan megfelelni, de veszélyeztetett megélhetésük biztosítása céljából régi, gyakorlott segédeiket is el kellene bocsátaniok s iparukat gyakorlatlan segédekkel s kezdő tanoncokkal folytatniok, a mi a tűzveszély rohamos nö­vekedését vonná maga után; az iparszakosztály azt javasolja : méltóztassék a tekintetes kamarának a keres 1 kedelemügyi m. kir. miniszter O nagymóltóságánál a Zalavármegye közönsége által a kéményseprő ipar gya korlása iránt alkotott szabályrendelet szándékolt módosí­tása helybenhagyásának megtagadását indítványozni, minthogy az c-akis a kéményseprő-ipar képesítési szín­vonalának leszorítását s ez által a tűzveszély fokozását vonná maga után. A kamara az iparszakosztály föritkifejtett néze­teit és ezekre alapított javaslatát, magáévá tevén, a ke­reskedelemügyi miniszterhez ily értelmű véleményes jelentést fog tenni. Zala Egerszeg rendezett tanácsú városnak a módosított vásári helypénz díjszabályzat jóváhagyása tárgyában be­nyújtott kérvényét a kereskedelemügyi miniszter vélemé­nyes jelentéstétel végett a kamarának megküldötte, A kamarai iroda Zala-Egerszeg r. t. város szóban levő módositott vásári helypénz-díjszabályzatát beható tanulmányozás alá vonta, nemkülönben annak megváltoz tátott, illetve újonnan fölvett tételeit Zalavármegye másik r. t. városa, t. i. Nagykanizsa vásári helypénz díjszabály­zata vonatkozó tételeivel összehasonlította, tninél fogva ezen tanulmánya, illetve összehasonlítása alapján a követ­kező javaslatot terjesztette elő : Minthogy Nagykanizsa r. t. város vásári helypénz­díjszabályzatában a szarvasmarhák és lovak helypénze szintén 20 krban, a csikók és borjuké 10 krban s a kecskék, juhok és bárányoké 0 krban van megállapítva és e helypénz a nevezett állatok után évek óta minden fennakadás és a forgalom legkisebb sérelme nélkül sze­detik ; az iroda pedig nem talál alapos indokot arra, hogy miért tagadtassanak meg Z. Egerszeg pénzügyileg oly kedvezőtlen helyzetben levő városától azon díjlételek, melyeket a péuzügyileg sokkal kedvezőbb viszonyok között élő szomszédváros már hosszú idő óla élvez; minthogy továbbá a szarvasmarhák és lovak helypénzének 15 krról 20 krra, vagyis 25%-kal, a csikók és borjuk helypénzének 5 krról 10 krral, vagyis 50%,-kal való fölemelése, nemkülönben a kecskék, juhok és bárányoknak a helypénz fizetésére köteles állatok sorába való bevonása az állatíorgalmat nem sújtja valamely ujabb nagymérvű teherrel s ennélfogva a közgazdasági viszonyok kedvező fejlődésére nem is lehet káros hatással; az iroda indít­ványozza, méltóztassék a tekintetes Kamarának a keres­kedelemügyi m. kir. miniszter ur Ő nagyméltóságánál Zala-Egerszeg r. t. város szóban levő módosított vásári helypénz-díjszabályzatának változatlan jóváhagyását ja­vaslatba hozni. A kamara az iroda kifejtett nézeteit és e nézetekre alapított javaslatát magáévá tevén, a kereskedelemügyi miniszterhez ily értelmű véleményes jelentést tesz. Dervarits Lajos, mint a zala egerszegi iparbizottság elnöke, behatóan indokolt beadványban az iránt folya­modik a kamarához: méltóztassék a zala-egerszegi ipa­rossegédek szakrajztantolyamának az eddig nyuitott 50 frtnyi évi segélyösszeget az 1895/6. évre is megadni. A kamara titkára evvel kapcsolatban megjegyzi, hogy leg­utóbbi zalaegerszegi utja alkalmával a tanfolyam több tanítványának rajzait tekintette meg, minek alapján állíthatja, hogy a tanfolyam céljának kitűnően megfelel. A kamarai titkár ezen előterjesztésére, valamint javas­latára a közgyűlés az eddig nyújtott évi 50 frt segély­összeget az 1895,6-ik tanévre is megadja. Iskolai értesítés. A zala egerszegi polgári fiu-, polgári lednip és közép­Icer eskedelmi iskolánál, valamint a polgári leányiskolával kapcsolatosan szervezett női kézimunkatanfolyamnál az 1895 6. tanévi beiratások szeptember hó 1., 2., 3. és 4 én délelőtt 9—-12 ig tartatnak a polgári fiúiskolaépü­letében az igazgatói irodában. Ugyanezeknek a napoknak

Next

/
Thumbnails
Contents