Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 1-26. szám)

1895-04-28 / 17. szám

Melléklet a „ZALAMKGYE" 1895. éri 17-ik számához. bizottság a számadásokat rendben' találván, azokat a közgyűlés az általa választandó számvizsgáló bizottságnak felülvizsgálás végett azzal adja ki, bogy a vizsgálat eredményéhez képest a közgyűlés nevében az egyesület pénztárnokának a telmentvényt adja meg. Következvén a tárgysorozat értelmében az egyesület tisztviselőinek — a csapattisztek kivételével — a megválasztása, előzőleg Boschán Gyula elnök megköszönte maga és tiszttársai, valamint a választmány nevében a beléjük helyezett bizalmat és felkérte a közgyűlést korelnök választására, akinek elnöklete alatt a választás megejtessék. A közgyűlés méltányolva azon fáradhatlau ügybuzgóságot, amelyet Boschán Gyula elnök éveken keresztül az egyesület érdekében tanúsít, őt egyhangúlag lelkes éljenzés küzött elnöknek megválasztotta, aki a szives óváeióért a közgyűlésnek köszönetet mondott. Az ő el nöklete alatt a választás ekkép folyt le: Udvardy Ignác alelnök, Nagy Antal titkár, Gombás István pénztárnok, Hajik István ügyész, dr. Isoó János orvos, Heigli János szertárnok. Választmányi tagok: a) a pártoló tagokból Csertán Károly, Balaton József, dr. Czinder István, Németh Elek, Fangler Mihály, Breisach Sámuel; b) a működő tagokból Horváth Gyula, Mórocz József, Sípos Antal. A számvizsgáló bizottság tagjai: Ilomor János, Fischer László, Weisz Tivadar. Az 1895. évi költségvetés 1.507 frt 97 kr. bevételi, 874 frt kiadási előirányzattal és igy 633 frt 97 kr. remélhető pénztármaradványnyal elfogadtatott. A költségvetéssel kapcsolatban a közgyűlés elhatá rozta, hogy amennyiben az egyesület a folyó évben oly kedvező helyzetbe jöhet, hogy a szertárt felépítheti, az építéshez az e célra meglevő 1520 frt 16 kron felül az egyesület rendelkezése alatt levő összes alapokat — kivéve a Hanthy-féle alapot — felhasználhatja a választ mány azzal a kikötéssel, hogy a felhasznált összegeket, valamint azok esedékes takarékpénztári kamatait visszatéríteni köteles. Az egyesület orvosának tiszteletdija az 1895. évre a szokásos 50 frtban állapíttatott meg. Az egyesületnek munkaképtelenné vált szolgája részére a közgyűlés a választmány javaslatához képest 50 frf segélyt szavazott meg végkielégítésképen. Egyéb tárgy nora levén, elnök megköszönte a köz gyűlés tagjainak a szives érdeklődést, s a közgyűlést bezárta. A vágóhídi dijak felemelésének ügye. Városunk képviselőtestülete — mint olvasóink előtt ismeretes — 1894. évi augusztus hó 11-én tartott rendki vüli közgyüléséu elhatározta, hogy a város pénzügyeinek javítása céljából a többi között a vágóhídi dijakat is fölemeli, a szarvasmarha diját 2 frtban, borjúét 50 krban, bárány vagy kecskéét 20 krban szabván meg; ez alka lommal azt is elhatározta, hogy mindazok, akik sertéseket eladás céljából ölnek, minden 20 kgnál súlyosabb sertés után 50 kr., 20 kgnál könnyebb sertés után pedig 20 krt fizessenek szemledíj cimon a városi pénztárba. Ezen közgyűlési határozat ellen ifj. Ilajmássy István és társai oly indokolással felebbeztek, hogy e dijak és illetékek a sokkal nagyobb és kedvezőbb helyzetben levő városok szokásos dijaival semmi arányban sem állanak; hogy a mészárosok ezen óriási megterhelés tejében semmi ellenszolgálatot nem nyernek ; hogy a húsfogyasztás és a közönség husfogyasztó képessége minimális, mely ezeknek a magas dijaknak alkalmazása esetében még lejebb szállna úgy, hogy e megfelebbezett határozat megerősítése esetében csakis a húsfogyasztás további csökkenése, nem pedig a városi bevételek nagymérvű szaporodása lenne várható. Egy második beadványukban fölemiitik még, hogy ők már annak idején, mikor a meglevő kezdetleges vágóhidat fölállították és a vágatási dijakat 1 frtra emelték, kifogással éltek; mert Zala Egerszegen csak csekély értékű kis marhákat vágnak, melyek ily nagy terhetel nem bírhatnak, csakhogy akkor ellenszolgálatképen ígéretet nyertek arra nézve, hogy a vágóhid berendezése kényelmesebbé fog tétetni, a nyers bőrök részére száritókainara fog építtetni, ezen felül megfelelő legelő területet is kapnak, mely ígéreteknek a beváltása azonban még mindig késik. A kereskedelmügyi miniszter a városnak a vágóhidi dijak felemelésére vonatkozó és megfelebbezett határozatát véleményes jelentéstétel céljából a soproni kereskedelmi és iparkamarához megküld vén, a kamarai iroda a március hó 28 án tartod közös ülés elé a következő javaslatot terjesztette elő : „Minthogy a beszerzett hivatalos adatok tanúsága szerint Kőszeg, Nagy-Kanizsa, Szombathely r. t. és Sopron sz. kir. városokban egy-egy darab szarvasmarha után csak 30, 70, 75 illetve 105 kr, egy-egy darab borjú után pedig csak 10, 15, 15,illetve 50 kr szemle- és vágódij szedetik, mely 105, illetve 50 krt tevő szemle és vágódij fejében Sopron sz. kir, városban az illető mészárost még a vágóhíddal kapcsolatos legelő használata is megilleti, mig a borjú fogalma alatt minden egy évnél fiatalabb szarvasmarha értetik ; tekintve továbbá, hogy a sertések után sem Kőszeg és Nagy-Kanizsa r. t. városokban, sem Sopron sz. kir. városban nem szedetik szemle- és vágódij, Szombathely r. t. városban pedig a 25 kgr. on felül levő sertésért csak 15 kr., a 25 krg on alul levő sertésért pedig csak 5 kr. szemle- és vágódij van megállapítva ; tekintve mégis, hogy a szemle és vágódijak oly mérték nélkül való felcsigázása, mint a hogy azt Zala Egerszeg, r. t. város képviselőtestülete célozza, oly városban, mint Zaia Egerszeg, a hol tényleg csak gyengébb minőségű szarvasmarha kerül vágatásra, a húsárak érezhető megdrá gulását vonná maga után : tekintve végül, hogy ezen elsőrendű fogyasztási cikk elkerülhetted megdrágulása magának a húsfogyasztásnak feltétlen hanyatlását eredményezné, a mi ugy közegészségügyi, mint nemzetgazdasági szempontból mélyen sajnálandó volna s a szakba vágó ipar és kereskedelem közvetlen megkárosításával járna : méltóztassék a felsorolt társadalmi és ipari indokokra, valamint az érdekelt körök alaposan megindokolt felebbezésére való tekintettel — Zala-Egerszeg r. t. városnak a már az 1887. évben a megengedhető határokig emelt vágóhídi és szemledijai tovább fokozása ellen nyilatkozni." A kamara az irodának fent kifejlett né/^h-it és az ezekre alapított javaslatát magáévá tevén, a kereskedelmügyi miniszterhez a közös ülésből ily értelmű véleményes jelentést tesz. Színház. Szombaton, április hó 20 án majdnem telt ház előtt került szinre Kövessy Albert és Konti József mulattató bohózata „Az uj honpolgár." Ugy látszott hogy a közöné ségünk előtt még ismeretlen darab a rendesnél jóval nagyobb érdeklődést keltett. És a publikum — mondhatjuk — alig csalódott. A bohózat maga ügyes, bonyodalmas és mulattató — igaz — drasztikus is egy kicsit. De ma már csiklandozás kell a közönségnek, nem lágy simoga tás. A magasabb komikum eszközeit és fogásait, alig találnók meg benne s a komikus helyzetek is nem annyira a véletlen körülményeken és a szereplők ártatlan fondorlatain, mint inkább olyan beszédbeli félreértéseken alapszanak, amelyekből a szereplőknek inkább gyenge elmebeli állapotára, mint ártatlan kijátszására következtethetünk. De eltekintve mindentől, a darab elég ügyes és alkalmas arra, hogy egy estére mulatságos szórakozást nyújtson. Ami a szereplőket illeti, játékuk nem maradt mögötte igyekezetüknek. Kedvüket talán fokozta a telt ház is. A két főszerep, a Munkácsról Budapestre szakadt zsidógyerek és a fővárosi varróleány, Borbély Sándor (Goldstein Számi) és Szabó Mariskánál (Virág Toncsi) elég jó kezekben volt. A jobbak közül való volt Kunhegyi is (Tavaszi Aladár), úgy Lipcsey Józsa (Nelli.) Vasárnap, április hó 21 én megint a régi közöny mellett adták „Felhő Klári" t. Egyébként nein volt sokkal többre érdemes az előadás sem. A főszepet (Felhő Klári) Munkácsy Teréz teljesen hatástalanná tette s gyengeségét még szembetűnőbbé tette Szikora Annának (Viola Eva) eléggé sikerült játéka. Békésbeu (András) is láttunk valamit, de kiforratlan, hiányzik jáiékából a routiu és mozdulatai szegletesek. Gyenge volt Borbély (Istók) ós túlságba vitte Szabó Mari (özv. Rokkáné.) Kedden, folyó hó 23 án Verő György operette-je „A szultán" került szinre. A népszerű operette elég szép számú közönséget csalt a szinházba, de — úgy hisszük — végleg kiábrándulva oszlott széjjel a közönségnek az a kis része is, amelyik még tudott bizni s napról napra naiv reménykedéssel járt a szinházba : hátha ma ! hátha holnap 1 A szultánt — alig lehetett volna gyengébben adni. — Gyengék vagyunk, ha gyengét mondunk. Furcsa vállalkozás is, Szelint játszani hang nélkül és operettet adni kar nélkül. Hiszen megengedjük, hogy üres ház és üres kassza mellett ambíció sincs a játékban. De hát az is igaz, hogy színház csinálja a közönséget és nem a közönség a szinházat ! Az egyes szereplőkről nincs mit szólani. Szerdán, f. hó 24-én Thibust és Milleraud énekes bohózatát „A kisvárosi hjressógek"-et adták. A Goldstein Számi után az hittük, legalább elfogadható előadást fogunk látni, de ismét csalódás várt ránk. A szereplők — azon kívül, hogy amúgy is gyengék, még szerepeiket sem tanultak meg. Fennakadások, botlások egymást érték. Pedig azt hinné az ember, hogy egy bohózat előadásához nem is kell valami nagyobb művészet. Legtürhetőbben játszott Molnár Gizella (Fringlot). Legkevésbbé tudta a szerepét Borbély (Bicoquet.) Békés (Ferjassier) legalább ért valamit az alakításhoz. Lipcsey (Francine) solo énekelt, ami egy naivától elég szép dolog. Csütörtökön, folyó hó 25 én másodszor adták az uj honpolgárt. Az érdeklődés azonban már kisebb volt, mint az első alkalommal, az előadás pedig jóval gyengébb és vontatottabb. -ry. Helyi, megyei és vegyes hirek. Személyi hir. Dr. Spitkó Lajos székesfehérvári kir. tankerületi főigazgató folyó hó 22 én — a főgymnasium hivatalos látogatására — Keszthelyre érkezett. A főgym nasium egyes osztályait 22 én délután, 23. és 24 án egész nap többszörösen s hosszabb ideig meg meglátogatta, utána tanári értekezletet tartott, 25 én pedig Keszthelyről a nagykanizsai főgymnasium látogatására utazott. Iskolalatogatas. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos. Zalavármegye tanfelügyelője, a héten Nagy Kanizsán volt az ottani népoktatási taaintézetek látogatása végett, egyúttal tárgyalásokat folytatott a városi tanácsosai az ottani egyesületi óvodák ügyében. Állandó választmányi Ülés. A megyei állandó vá lasztmány f. hó 22-én tartott ülésén a megyei számvevőség által megvizsgált 1894. évi megyei házi pénztári és egyéb alapokról vezetett 1894 ik évi számadásokat, úgy a megyei árvaszéknek, Nagy Kanizsa és Zala Egerszeg rend. tan. városok árvaszókének 1S94 évi számadásait felülvizsgálván, azokat helyeseknek találta s elfogadás végett a közgyűlésnek ajánlja. A számadások a közgyűlés napjáig a vármegyei II. aljegyzői hivatalban közszemlére kitétettek s a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Alapítvány. Gr. Festetics Tassilo a budapesti poly klinika kórháznál egy ágy a'apitványra 200Ö forintot adományozott. A megyei közigazgatási bizottság május havi ülése — tekintettel a május hó 6 án tartandó törvényhatósági bizottsági közgyűlésre — május hó 7 én, a közgyűlés befejezte után, fog megtartatni. A zalaegerszegi községi iskolaszék t hó 21 én Szigethy Antal elnök elnöklete alatt ülést tartott, amelyen több folyó ügy elintézése után elfogadta az iskolaszék az elnöknek részletesen megokolt s felterjesztésbe is foglalt indítványát az iránt, hogy az iskolaszék feliratilag keresse meg a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy az 1895 6--ik tanévben a városunkban létesítendő állami főgymnasiumnak ne az első és második, hanem az első és ötödik osztálya nyittassék meg s ehhez mérten fejlesz tessék fokozatosan a következő tanévekben. Megyei rendes közgyűlés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága május hó 6 án és folytatva fogja tartani rendes közgyűlését, amelynek egyik tárgyát a megüresedett IV. aljegyzői állásnak választás útján való betöltése képezi. Elfogadás végett folytatólag előterjesz tetnek a megyei számvevőség részéről már megvizsgált különböző számadások ; megalakittatnak az 1895. évre a lóállitási bizottságok ; előterjesztetik a közigazgatási bizottság átirata egyes körjegyzőségek aránytalan területi beosztásának módosítása tárgyában, továbbá egyes minisztjri leiratok a vármegye részéről alkotott szabályren deletekre, több községnek a vármegye törvónyhatósá gához intézet megkeresése képviselőtestületi határozataik jóváhagyása tárgyában stb. A közgyűlés tárgysorozatába 95 Ugy van felvéve. Kitüntetett megyei kiállító. Az 1894 ik évben Antwerpenben tartott világkiállításon kitüntetést nyert kiállítóknak érmeiket f. hó 22-én nyújtották át nagy üunepséggel. Magyarország kiállítói közül heten grand prix-t, hatan díszoklevelet, tizenheten aranyérmet, nyolcan ezüstérmet nyertek és kettő brouzérmet. A hazai kiállítók közül legtöbb kitü n te test nyert a natji/-kanizsai Gutmann S. II. cég,mely erdei ip írért a grand prix-í, a kiállított épületfáért egy díszoklevelet és a kiállított taninért egy „hors concours" oklevelet nyert, a cég beltagja, gelsei Gutmann Aladár, pedig egy jury oklevelet. Az ünnepségen a céget gelsei Gutman Viimo3 kir. tanácsos képviselte s ő vette át a cég nevében az elnyert kitüntetéseket. Gazdaköri gyűlés. A Sümegh vidéki gazdakör Szűcs Zsigmond gazdaköri elnök elnöklete alatt f. hó 18-án Sümegben gyűlést tartott, amelyen az anyaegyesület közgyűlésén a gazdakör kérelmére hozott határozatok tudomásul vétettek s ennek alapján a gazdakör a folyó évi munkaprogrammjáról az állat- és gyümölcs kiállítás rendezését levette. Képviselőtestületi Ülés. Tapolcza város képviselőtestületének legutóbbi ülésén elfogadtatott az országos és heti vásárhelypénz szedési jog megvétele tárgyában kötött szerződés és annak jóváhagyás végett a vármegye törvényhatóságához beterjesztése elhatároztatott. Ugyanazon képviselőtestületi ülésen elhatározták, hogy a 8000 forint vételárt a város tulajdonát képező regálepapirok eladásából fedezik s a vármegye törvényhatóságának beleegyezését kérik ki, hogy 8000 frt erejéig regale kötvényeket adhason el a város. A zala egerszegi kerületi betegsególyező pénztár évi rendes közgyűlését a községi elemi iskola' egyik földszinti termében május 5 ón délután 2 órakor tartja a következő tárgysorozattal: Igazgatósági jelentés; a a jegyzőkönyv hitelesítésére úgy a munkaadók, mint a kötelezett tagok sorából 2—2 tag kiküldése; a mult évi számadások és mérleg előterjesztése; a felügyelő bizottság jelentése; az alapszabályok módosítása; a tartalék alaptőke iránt határozat hozatal; a választott bíróság 6 rendes és 3 póttagjának megválasztása; indítványok tárgyalása. Számadas Vizsgálat. Sümeg város képviselőtestülete t. hó 18 áu Gyömörey Gásp írnak, mint a vármegye kiküldöttjének, elnöklete alatt gyűlést tartott, amelyen megvizsgálták a város által kezelt alapítványokról egybe állított 1894. évi számadásokat. A számadásokat a közgyűlés rendben találván, az elöljáróságnak a felmentvényt megadta. A vizsgálat befejeztével a közgyűlés Takách Alajos indítványára jegyzőkönyvileg fejezté ki köszönetét Gyömörey Gáspárnak a szives fáradozásáért. Igazságügyi kinevezes, A m. kir. igazságügyminsz ter Molnár István perlaki járásbirósági aljegyzőt a pécsi kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. Áthelyezés. A m. kir. igazságügyminiszter Janzsó Gyula Csáktornyái járásbirósági telekkönyvezetőt a debreczeni kir. törvényszékhez helyezte át. Egyházmenyei hir. A veszprémi róm. kath. egyház megyében ifj. Vass Ferencz csehii segédlelkész Buzsákra, Sinkovics Nándor márkói segédlelkész Csehibe hasonló minőségben áthelyeztettek. A nagy-kanizsai önk. tűzoltó egyesület vezetősé gének sikerült legközelebb az egyesület kebelében a mentő osztályt megalakítani, amelynek tüzesetek alkalmával ép oly nemes és humánus feladata van, mint az egyesület azon tagjainak, akik tényleg a tüz oltásával foglalkoznak. Zala Lövő község vásárügye. A kereskedelemügy miniszter a soproni kereskedelmi és iparkamarához véleményes jelentéstétel végett megküldötte Zala-Lövő községnek kérvényét, amelyben a már meglevő négy országos vásárához minién év február 24-én tartandó ötödik országos vásár engedélyezése iránt folyamodik. Tekintve, hogy a kért vásár engedélyezését az illető vidék közforgalmi és kereskedelmi igényei nem követelik, mivel a 30 kilometer körterületen 85 országos vásár tartalik Zala Lövő 4 országos vásárán kívül s igy ezen vidék forgalmáról és kereskedelméről kellőkép van gondoskova ; tekintve továbbá, hogy a község folyamodványának felszerelése az előirt követelményeknek nem felel meg, amennyiben ahhoz sem a folyamodó községtől 30 km. körterületen belül fekvő vásárjogosult községek, illotvo vásártartásra jogosultaknak nyilatkozatai, sem a berendezendő állatvásár tervrajza, sem pedig a piaci helypénzdíj szabály-tervezet nem csatoltatott: a soproni kereskedelmiés iparkamara március hó 28 án tartott közös ülésének határozatából Zila-Lövő község kérvényének határozott és végleges elutasítását javasolja a kereskedelemügyi miniszterhez intézendő véleményes jelentésében. Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Kovács István adóhivatali ellenőrt a letenyei adóhivataltól a szombathelyihez helyezte át. Az ország összes kereskedelmi társulataihoz fel hívást intézettt az 1896 iki ezredéves országos kiállítás kereskedelem-, pénz , és hitelügyi csoportjának elnöksége, melyben tudatja, hogy a kiállitás V. csoportjában külön osztálv van tervezve a kereskedelem érdekeit szolgáló