Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 1-26. szám)

1895-04-21 / 16. szám

Árvaügy. Csesznák Sándor árvaszélei elnöknek a közigazgatási bizottság április havi üléséhez beterjesztett negyedéves jelen tése alapján vármegyénk árvaügyére vonatkozólag közöljük a következőket: A gyámoltak és gondnokoltak létszámát illetőleg 1894. évi december végén gyámság alatt volt 25.966, az 1895. év első negyedében gyámság alá került 535, összesen 26.501. Ezek közül az 1895. év első negyedében gyámság alól felszabadult 597, az 1895. év március végén gyámság alatt maradt 25.904. Az 1894. év végén gondnokság alatt volt 327, az 1895. év első negyedében gondnokság alá került 7, összesen 334 ; felszabadult ez év első negyedében gondnokság alul 3 s igy az 1895. év március végén gondnokság alatt maradt 331. Gyám volt az 1894. év végén 14.529, a jelen év első negyedében gyám lett 223, összesen 14.752. Az 1895. év első negyedében megszűnt gyám lenni 83 s igy a f. év március végén maradt 14.6ü9 gyám. Gyámi számadás hátralékban volt 1894. év végén 1893-ról 304, az 1895. év első negyedében számolni tartozott 1.095, összesen 1.399; beérkezett az 1895. év első negyedében 362 számadás és igy a f. év első negyedének végén hátralékban maradt 1.037 számadás, melyek közül 120 az 1893., 917 pedig az 1894. évről. A fogalmazói karnál az 1894. év végén hátralékban volt 2.575, az 1895. év első negyedében beérkezett 8.693 és igy elintézés alá került 11.258 iigydarab. Ebből az 1895. év első negyedében elintéztek 8.479 ügydarabot s igy az 1895. év első negyedének végén hátralékban maradt 2.779 ügydarab. Az irodánál az 1894. év végén hátralékban volt 1.036, az 1895. óv első negyedében leirás végett kiadatott 8.476, s igy összesen 9.512 ügydarab. Ebből az 1895. év első negyedében leírtak és expediáltak 8.653 ügydarabot s igy a f. év első negyedének végén hátralékban maradt 859 ügydarab. A gyámpénztár állását illetőleg az 1894. év végén maradt ín.564 frt 98 kr. készpénzben, 721.085 frt 83 kr. kötelezvényekben, 835.550 frt 66 kr. értékpapírokban, 4.117 frt 93 kr. drágaságokbau, összesen 1,571.314 frt 40 kr. Az 1895. év első negyedében beérkezett 64.469 frt 92 kr. készpénzben, 20.310 frt 32 kr. kötelezvényekben, 57.940 frt 10 kr. értékpapírokban, 5 frt 83 kr. drágaságokban = 142.721 frt 17 kr., vagyis összesen 75.029 frt 90 kr. készpénzben, 741.396 frt 15 kr. kötelezvényekben, 893.490 frt 76 kr. értékpapírokban, 4.123 frt 76 kr drágaságokban = 1,714.040 frt 57 kr. Ebből az 1894. év első negyedében kiadatott 71.494 frt 99 kr. készpénzben, 19.443 frt 50 kr. kötelezvényekben, 101.610 frt 40 kr. év ték papírok bari, vagyis összesen 192.548 frt 89 kr. s igy maradt az 1895. év első negyedének végén 2.534 f: i 91 kr. készpénzben, 721.952 frt 65 kr. kötelezvényekben, 791.880 frt 36 kr. értékpapírokban, 4.123 frt 76 kr. drágaságokban s igy összesen 1,521.491 frt 08 kr. A magán feleknél elhalyezett tőkét illetőleg 1894. év végén kihelyezve volt 546.119 frt 22 kr., az 1895. év olső negyedében kihelyeztetett 12.445 frt 24 kr., összesen 558.564 frt 46 kr; ebből az 1895. év első negyedében visszafizettetett 11 327 frt 68 kr. s igy az 1895. év március végén k

;nn maradt 547.236 frt 76 kr. Kamathátralék volt az 1894. év végén 5.318 frt 28 kr., az 1895. év első negyedében befizettetett 2.953 frt 64 kr. s igy az 1895. év első negyedének végén kamathátralék maradt 2.364 Irt 64 kr. A pénzügyi közigazgatási bíróság elvi határozatai. .Ha a hátramaradt házastárs az elhalt házastárs hagyatékába közszerzeményként tartozó ingatlan vagyont a hagyatékba természetben be nem szolgáltatja, hanem az örökösöknek csakis annak értékét fizeti ki — az ily kifizetés ciinéu átvett ingatlau vagyonra nézve vevőnek nem tekinthető és csakis az esetleges telekkönyvi átirás után követelhető, az ill. díjj. 16 tétel. A b) pontja szerinti l%

0<V„-tóli illeték (1894. é. 14.260 sz.) Csődtömegbe tartozó árukészleteknek a csődtömeg által szabadkézből történt elárusítása, adózási szempontból ugyanazon tekintet alá esik, mint a nyilvános bírói árverésen való eladás ; az ily értékesítésből befolyó jövödelem tehát adó tárgyát nem képezheti (1894 é. 12.757 sz.) Bűnvádi eljárás befejezése és a hozott bűnfenyitő Ítélet jogerőre emelkedése után az elitélt bűnösre kisza bott büntetés megkezdésének elhalasztása céljából kiálli tott kezességi okirat — illetékkötelés (1894. évi 13.139 szám.) Ha valamely erdővétel, illetve a vett erdőnek kitermelése kizárólag az illető vevő által folytatott ács iparhoz szükséges faanyag beszerzésére szolgál, az erdő kitermelés külön kereseti forrásnak, illetve adótárgynak nem tekinthető (1894. é. 10.608. sz.) A magyar írók segélye»ylete javára tett hagyományok -- illetékmentesek (1895. é. 709 sz.) Perben meghatalmazott képviselőként eljárt ügyvéd a fölös és tévesen lerótt bélyegilleték visszatérítését az ügyfélnek külön meghatalmazása nélkül is jogosan kérheti (1894. é. 15.874 sz.) Az 1894. évi XXVI. t. c. 31. § első bekezdésének az a rendelkezése, mely szerint az ott megállapított határidőben történő fizetés esetén a felemelt illetéknek csak kétszeres összege követelhető, nem alkalmazható azokra a bélyegröviditésekre, amelyek az említett törvény hatálya előtt követtettek el, bár a fizetési meghagyás ezen tör vény hatálya alatt lett kézbesítve (1895. é. 1.044 sz.) A belföldi váltók után járó bélyegilleték lerovási módjának megváltoztatása iránt 1894. évi augusztus hó 19 én 89.187 sz. a. kiadott pénzügyminiszteri körrendelet nemcsak a kiadása napjától keletkezett, hanem a már folvamatban levő ügyekre is alkalmazandó (1895 évi I.236 sz.). Árviz, mint elemi csapás által, gazdaságilag mivelt kerteken okozott kár esetén — földadóelengedós jár (1894 é. 2854 sz.) Valamely község úrbéreseinek birtokosságn (egyeteme), mint ilyen, nem tartozik az 1881. évi XXVI t c. 22. § ában említett illetékegyenérték köteles jogi személyek közé ; az úrbéresek egyeteme által vásárolt ingatlan után tehát teljes 4V

1

(,%-tóli adásvételi illeték fizetendő (1895 é. 1.457 sz.) Midőn egy beadványban sommás és rendes váltóvisszkereset adatik be, az illetéki díjjegyzék 48 tétel jegyzetének 5. poDtja értelmében a sommás végzésre járó határozati bélyeg a keresethez csatolandó, arra való tekintet nélkül, hogy egyben rendes per is lett megindítva (1895 é. 868 sz.). Midőn kir. közjegyzők birói megbizis folytán teljesített eljárásukból felmerült díjaiknak ingó vagy dologi végrehajtás utján való behajtását kérik, ebbeli beadva nyaik, mint hivatalos jelentések, bélyegmentesek (18J4 é. 17.358 sz.). Gyárvezető vagy gyári irodatiszt lakásául szolgáló helyiségek után állandó házadómentesség nem jár. Ha a pertől való elállási nyilatkozat sommás perben a tárgyalási jegyzőkönyvbe s nein külön okiratba vétetik fel, ily esetben az elállási nyilatkozat után külön okirati bélyeg nem jár (1894. é. 10.464 sz.) Váltók, amelyeken a lejárat napja kitöltve nincsen, II. fokozat szerinti bélyegilleték alá esnek (1894. évi 10.028 sz.) Ha az illetéki díjjegyzék 13 tétel IV. 4. pontjában említett előadások vagy mutatványok több napon át, habár megszakítással és ujabb bejelentés mellett tartatnak is, a teljes illeték csakis az első három előadás után jár, mig a többi, bár ujabban, illetve folytatólag bejelentett előadások után csak fele az illetéknek fizetendő (1894. é. 17.158. sz.) A telepitvényi földbirtokok rendezési ügyeire az 1873. évi XXII. t.-c. 24. §-ában biztosított illetékmentesség, a telepitv. váltságtartozások behajtása és biztosítása iránti egész eljárásra terjedvén ki, az ily eljárás során érvényesített felfolyamodások szintén bclyegmentesek (1894. é. 9.804 sz.) Ha felperes keresetét kizárólag ismét örökösök ellen adta be, a perbirság asouban ismeretlen örökösüknek hirdetmény utján való perbe idézését rendeh el, ez eset ben az illeték díj) 13. tétel IV. 9, pontjában megállapított magasabb beadványi bélyegilleték az illetéki szauályok 27. §-ában megállapított határidőben pótlandó és lelet csakis ennek elmulasztása eietén vehető fel (1894. é. 14.760 sz.) Ha a bérbeadó javára a zálogjog — a bérleti szerződés biztosításául — a bérlő ingatlanaira több évi haszonbéri összeg, vagy az egy évi bérösszeget meghaladó óvadék erejéig kebeleztetik is be, a bejegyzési illeték csak egy évi haszonbér összege alapján szabható ki (1895. é. 711.) A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből, i. A földmiveléstlgyi m. kir. miniszter ur a magyaróvári m. kir. növénytermelési állomással kapcsolatosan oly intézményt létesített, mely mindazon esetekben, midőn a növényféleség azonossága magvizsgálat utján meg nem állapitható, termelési kísérlet utján azonban meghatározható, a gazdaközönségnek, a magkeroskedőknrk, szóval minden megkeresőnek rendelkezésére álljon és a szükséges felvilágosítást megadja, illetőleg a kérdéses magfélékkel foganatosított termelési kísérlet alapján bizonyítványt kiszolgáltasson. Mely intézményre kerületünk mag- és terménykereskedőinek figyelmét oly megjegyzéssel van szerencsénk fölhivni, hogy a termelési kísérlettel kapcsolatos eljárás szabályzatai hivatalos helyiségünkben (Sopron, Várkerület 24. sz.), vagy a magyaróvári m. kir. növénytermelési állomásnál megtekinthetők. Sopron, 1895. évi április havában. II. Az országos kereskedelmi és iparcsarnok f. é. május hó 26-án Budapestről kiinduló s Belgrád, Nis, Szófia, Filippopel, Konstantinápoly, Szmyrna, Pyrdeus, Szaloniki, Monastir és Üszkübben való kiszállás mellett junius hó 11 én ugyancsak Budapesten végződő keleti tanulmányutat rendez, mely tanulmányútra azon megjegyzéssel hívjuk fel kamarakerületünknek a keleten érdekelt kereskedelmi s gyáros cézgjeit, hogy előjegyzések az orsz. keresk. és iparcsarnok titkári hivatalánál eszközölhetők, a hol mindennemű felvilágosítással is szolgálnak. Sopron, 1895. évi április havában. III. Klebersberg Géza m. kir. posta és távírda segédtiszt az 1896. év január havában, „Magyar Postai Tarifák" cime alatt egy időszaki vállalatot szándékozik megindítani, mely a magyar posta-, táviró és távbeszélőre vonatkozó szabályokat és díjtételeket fogja tartalmazni, évente kétszer, január és juliusban 6—8 ívnyi teljes füzetekben, április és októberben pedig az időközben előfordult változásokat tartalmazó pótfüzetekben fog megjelenni. Az évi előfizetési díj 1 frtban van megállapítva, s az első teljes füzet megjelenésekor fizetendő. Mely hézag pótló vállalatra oly megjegyzéssel hivjuk fel érdekelt köreink figyelmét, hogy esetleges megrendeléseiket a kiadó előleges tájékoztatása céljából, t. évi jVlius hó végéig küldjék be Klebersberg Géza cinjére. (Budapest keleti p. u.). Sopron, 1895. évi április havában. A soproni kereskedelmi- és iparkamara 1894. évi tényleges bevételéinek és kiadásainak kimutatása : Bevétel: 1. Pénztár maradvány 1893. év végével 19721 frt 71'/, kr. || 2. Illeték fejében befolyt . 15255 „ 53'/, Nevetve, pajzánkodva száz apró jelét, A szerelemnek drágagyöngyeit, llogy egykor a szép emlékek nyomán Majd visszaálmodhassuk mind az átélt Gyönyört, mely ép ugy tisztább, ragyogóbb a Távol ködén át, mint a csillagok. A boldogságban a megfogható Elvész nyom nélkül; mig a felhevült Sziv álma, mint szép emlék, megmarad S fölékesíti a kopár valót A képzelet dús virágaival. Hagyj álmodozni hát behunyt szemekkel. Hadd élem át veled még egyszer újra Az édes tegnapot, kéjét a múltnak ; Varázs tavában lelkünk megfürödvén, Megifjodik! Repülhet az idő, Nem vesszük észre, mig emlékeink Hulláma ringat, mindig junius Hajnali álma lesz mohé szerelmünk, Szivünk ábrándos, fiatal marad, S mi elfelejtve kort, embert, világot, Csókok tüzében együtt suhanunk, Mint örök életű szerelmesek A halhatatlan istenek közé. II Egy vallomás. (A „szerelmek" cyklusból.) Irta: Liptai Kiiroly. Az ajtón kopogtatás hallatszik. Ella ijedten ugrik föl a kerevetről, majd tétovázva megáll. Nem azért nem felel a kopogtatásra, mintha nem hallotta volna ; sőt ellenkezőleg, de a mama éppen most távozott hazulról és nem tudja, váljon illik-e az ő távollétében . . . Újból kopogtatnak, mire elszántan kiabálja: szabad. Megnyílik az ajtó s azon egy kifogástalan öltözékü un ember lép be. Szemere Jenő, az Ellácska legrajongóbb udvarlója. — Kezeit csókolom kedves Ella nagysád ! — Jó napot, Szemere úr. Alig ismertem fül. Milyen ünnepélyes ma. Csak mint közönségesen, kedves nagysád, ós a kedves mama ? — A mama? A mama éppen most ment el, nem találkozott vele az utcán ? — Oh nem, valóban azt hittem, hogy itthon találom. Hogy hazudik a kópé. Éppen az elébb látta az ablakból, hogy az Ellácska mamája eltávozott hazulról. Hiszen ép azért jött, hogy egyedül akar lenni az imádott lénynyel; talán akk or lesz bátorsága bevallani előtte, a mit titkolni nem bir. Szóval Szemere úr vallomásban utazik. — Tessék, foglaljon helyet Szemere úr. — Igen köszönöm kedves Ella nagysád. Leültek egymással szemközt. Tudja, hogy maga nékem adósom — kezdé a társalgást Ellácska. — Oh, nagyon tudom, nem felejtettem el. Ha jól emlékszem, Ella nagysáddal szemben fogadást vesztettem el. — Igen, igen és azt ígérte, hogy legközelebb meglepetésben fog részesíteni. — Meg is tartom és biztosítom, hogy nem távozom 'nnen ma a nélkül, hogy többszörös meglepetésben ne részesítsem. — Ah! — Ugy van. De mondja csak Ella nagysád, nem fog a kedves mama neheztelni azért, hogy az ő távollétében bátorkodtam tiszteletemet . . . — Oh, dehogy kedves Szemere úr I Hova gondol. On régi jó ismerősünk, szívesen látjuk bármikor. Ámde, halljuk a meglepetést. — Azonnal. Előbb azonban hadd fejezzem ki ölömmel elegyes sajnálkozásomat, hogy a kedves mamát nem találtam itthon. — Sajnálkozásának és örömének ? Ugy van. ^Sajnálatomnak, mivel nem időzhetem társaságában. — Nos és örömének ? — Igen örömömnek, mivel oly dolgot akarok önnek elmondani, a mit az ő jelenlétében aligha említettem volna. Ellácska fülig pirult. Nem értette ugyan teljesen Jenő szavait, de hát a fiatal lányoknál oly önkényteleniil történik a pirulás, hogy nemcsak a tudás, de a sejtelem is biborpirba vonja az arcocskákat. — Nem értem önt Szemere úr. — Engedje, hogy megértessem magam. Talán ern lékezni fog még Ella nagysád arra a bálra, melyen az a szerencse ért, hogy önnel megismerkedhettem. Akkor egy körtánc előtti séta alkalmával azt vitatta kegyed, hogy az első látás nem elég ahhoz, hogy két lény egymásba szeressen, fcn akkor a nők iránti puszta udvariasságból nem mondottam ellent és korántsem gyanítottam, hogy a mit akkor szinte meggondolatlanul erősítgetek, rövidesen szórói-szóra beteljesül rajtam. A bál után eddig ismeretlen érzés kezdte szivemet uralni. Észrevettem, hogy szerelmes vagyok s hogy rabja lettem az ön szép szemeinek . . . A pontok azt jelentik, hogy Szemere úr a megkezdett vallomást lélekzetnélkül még soká, igen soká húzta. Ellácska azonban az első szavak után annyira zavarba jött, hogy egy 3zót sem hallott az egész vallomásból. Nem, mintha váratlanul érte volna a meglepetés, mert hisz már régen sejtette, hogy Jenő szereti, hanem zavarba jött az adandó válasz miatt, melyet Jenő bizonynyal azonnal fog küvetelní. Mit mondjon neki? Hiszen titokban bár, ő is szereti ezt a szép barna fiút, ki olyan regényes szép dolgokat tud mondani, hogy élvezet hallgatni. I)e hát bevallja, hogy szereti? Megérdemlik a férfiak azt, hogy már az első ostromra a nők a boldogító igennel reagáljanak. Nem ! Jenő úr téved, ha azt hiszi, hogy Ellácska kapitulált. 1 Most megfogja tréfálni és kosarat fog neki adni Ugyan mit fog tenni ? Hogy megnyúlik majd az arca milyen érdekes lesz . . . nagyszerű . . . pompás kitűnő, kacagott magába Ellácska, miközben Jenő úr,