Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 1-26. szám)

1895-03-31 / 13. szám

oly megyéjében, a hol a kender és len eddig csak kis mértékben termeltetett, hasonló mozgalom indult meg. Sőt néhány helyen a kender és len beváltó és feldolgozó vállalat a folyó érben már megkezdi működését. Zaiavármegye gazdasági egyesülete azonban mindenek előtt teljes és alapos tájékozást óhajtván szerezni az iránt, mennyire alkalmasak a megye talajviszonyai az említett iparnövények sikeres és jövedelmező termelésére, azon kéréssel fordul t. eimhez, szíveskedjék április hó 10 ig nyilatkozni: hajlandó lenne-e a f. évben gazdaságában a len és kender, vagy akár csak egyik iparnövény kisérlctképpeni termelését "A,— 1 hold nagyságú területen eszközölni. Ez esetben kérem elhatározását, az elvetendő terület nagyságának megjelelésével, az egyesület titkár: hivatalával tudatni, hogy a legjobb minőségű és ipari feldolgozásra leginkább keresett len- és kendermag az egyesület által ideje korán beszerezhető legyen. A mag, a beszerzési áron és a felmerülő szállítási és csomagolási költségek arányos felszámítása mellett, a kívánt cimre és helyre küldetik, vagy az egyesületnél Z.-Egerszegen lesz átvehető. A termés eredményéről, mennyiség és minőségre nézve, valamint a növény méter szerinti magasságáról sziveskedjék annak idején az egyesületet értesíteni, vagy abból esetleg mintát küldeni. Megjegyeztetik még, hogy a „Berg, Newman és Pia" londoni"és budapesti cég minden oly helyen, ahol az illető birtokosok kötelezik magukat az iránt, hogy körülbelül 500 kat. holdnyi erre alkalmas területen 5—10 éven át kendert vagy lent fognak termelni — a föld minősége szerint — egy kender vagy len kikészítő telepet állít fel. Kelt Z.-Egerszegen, a gazdasági egyesület 1895. évi március hó 27 én tartott üléséből. Orosz Pál e. tikár. Zaiavármegye kisdedvédelme 1895-ben. A vármegye közigazgatási bizottsága március havi ülésén tüzetesen foglalkozott a vármegye kisdedvédelmének ügyével az 1895. évre s ezen nagy fontosságú ügyben hozott határozatát a következőkben ismertetjük: Kisdedovodát állítanak fel, illetve ha már létező kisdedovodájuk mellett még legalább negyven, állandó felügyelet nélküli gyermek találtatnék, akik a meglevő kisdedovodákban el nem helyezhetők — új kisdedovodák felállítására köteleztetnek : Zala Egerszeg, Nagy-Kanizsa, Alsó-Lendva, Csáktornya, Keszthely, Perlak, Sümegh, Tapolcza. Állandó ggermekmenedékházat állítanak fel: Csáb rendek, Dráva-Vásárhely, Kotor, Légrád, Mura Csány, Söjtür, Szepetnek. Ideiglenes (nyári) menedékházat állítanak fel: I. a tapolcai járásban : Balaton Füred, BadacsonyTomaj, Csicsó, Kapoics, Kővágó Örs, Monostor-Apáti, Talián Dörögd; 11. a sümegi járásban: Bazsi, Hany, Káptalanfa, Nyirád, Ohid, Z. Mihályfa ; III. a szent-gróthi járásban : Polgárváros, Szent Gróth, Tűrje, Zalabér, ZalaKoppány ; IV. a keszthelyi járásban : Alsó Páhok, Karmacs, Keszthely Polgárváros, Zala Szántó, Zala vár; V. a kanizsai járásban : Balaton-Magyarod, Bakónak, Galambok, Gelse, Gelse Sziget, Karos, Komárváros, Kis Komárom, Magyar Szerdahely, Mura-lveresztur, Nagy-líécse, Sormás, Szent Balázs, Újudvar; VI. a jjacsai járásban: N.-Kapornak, Pacsa, Pölöske, Szabar, Szt. Péterur; VII. a z.-egerszegi járásban : Szepetk, Zala Lövő; VIII. a novai járásban : Lenti, Nova; IX. az alsó-lendvai járásban : Baksa, Bella tincz, Cserencsóez, Csesztreg, Dobrónak, Felső-Bisztricze, JVigy Palina, Turnischa, Szt.-Györgyvölgy; X. a letenyei járásban: Bánok-Szent-György, Becsehely, Egyeduta, Letenye, 1'. Magyarod, Póla, Tóth Szerdahely, Tóth Szent Márton; XI. a perlaki járásban: Alsó-Domború, Domasinecz, Draskovecz, Dráva-Egyház, Mura Vid, Szt. Mária, Szobotieza ; XII. a csáktornyai járásban-. Belicza, Bottornya, Dráva-Csány, Mura-Király, Mura-Szerdahely, ZalaUj vár. A községek teendőit a gyermekvédelem, illetve ezen kisdedovodák és menházak felállitása körül az 1831. évi XV. t.-cz. végrehajtása tárgyában a polgári községek számára kiadott „Utasítás" tárgyazza, amely egyúttal magában foglalja a kisdedóvásról szóló 1891. évi XV. törvénycikket is, amelynek 6—14 § aiban meg vannak határozva azon feltételek, amelyek mellett a községek, hitfelekezetek, jogi személyek (egyesületek) és magán egyének kísdedovodákat és menedékházakat felállíthatnak. Községi jelleg esetében a szervezkedés el.ső teendőit az „Utasítás" 9. és következő szakaszai állapítják meg, míg a kisdedóvodák és menedékházak fenntartásának módját az „Utasítás" 20. §-a tárgyalja. Amennyiben a községi pótadó az egyenes állami adó 20°/

0-át meghaladja, a 3% pótadó kivethetése végett a közigazgatási bizottság utján a belügyminiszter és pénzügyminiszter hozzájárulása kérendő ki. Ha pedig az összes felsorolt források még igy sem fedeznék a kisdedóvodák és menedékházak fenntartásának költségeit, az államsegély iránti teendők eszközlendők az „Utasítás" 21. § ában foglaltak értelmében. Az állam, a községek, a jogi személyek és magán egyének által fentartott kisdedóvodákbau a felvételi napló, a felvételi jegyzék, a mulasztási naplók és az igazolatnul elmaradó gyermekek havi jegyzékei a közoktatásásügyí miniszter által elrendelt minták szerint állíttatnak kí, amely minták Budapestről a m. kir. egyetemi nyomdából rendelhetők meg. Ha pedig a nyomtatványok máshonnan szereztetnek be, azokkal teljesen egyezőknek kell lenniök. Egy egy példány megtekintés céljából a városok polgármestereinél és valamennyi főszolgabírónál található. A községi és állami kisdedóvodák és menedékházak felügyelő bizottságai részére kiadott külön „Utasitás" a m. kir. egyetemi könyvnyomdában kapható. Az összes érdekelt városok és községek felhivatnak, hogy eljárásuk eredményéről május hó első felében jelentésüket megtegyék. Az állandó ós nyári menedékházakat vezető dajkák kiképzése, illetve az egyes óvodákban rendezendő tanfolyamok ügyében a tanítók özvegyeinek, azok nejeinek és leányainak figyelembe vételével külön intézkedés történik. h iparos ifjak öoképzö egyesületének közgyűlése. A zala-egerszegi iparos ifjak önképző egyesülete Rétid Gábor egyesületi elnök elnöklete alatt évi rendes közgyűlését í. hó 24 én tartotta az egyesületi tagok élénk részvétele mellett. Elnök a megjelent tagokat üdvözölvén s a közgyűlést az alapszabályok értelmében határozatképesnek nyilvánítván, felolvassa részletes jelentését az egyesület 1894-ik évi működéséről, megemlékezvén a kerületi betegsegélyező pénztárnak létesülte folytán az eddig létezett ifjúsági önképző és betegsegélyező egyesület megszűnéséről s az új egyesület megalakulásáról. A jelentés szerint az egye sülét a lefolyt 9 hónap alatt összesen 11 választmányi gyűlést tartott, amelyeken a kör anyagi és szellemi ügyei egyaránt komolyan, higgadtan és lelkiismeretesen tár gyaltattak. A kör szellemi munkásságának kiváló moz zanata, hogy a választmány Schmidt István társelnök indítványára az egyesület. kebelében dalkört szervezett s aunak vezetésére Baján Ferenc tanítót nyerte meg, ki odaadó buzgósággal teljesíti ez irányú működését. Az önképzőkör másik irányú működése népszerű felolvasásokból és szavalatokból állott; az elnökség tagjain kivül Balassa Benő és Mattuschek Rikárd polgári iskolai tanárok tartottak felolvasást, nng az ifjúság egyes tagjai az önkézzőköri gyűléseken íelkes és sikerült szavalataikkal vettek részt. A jelentés szerint főkép Lakatos István, Jády Kái oly, Beucsics József, Libschütz József, Keszly József és Kab Vilmos képezték a szavalat terén magukat, Dicsérettel emlékezik meg a jelentés Balaton Sándor Ámde egyszer már az asszonyka nem birta tovább. Mikor egyszer a férj késő éjszaka vetődött haza, eda ment hozzá kisirt szemekkel és zokogva borult mellére. — Mi bajod ? — kérdezte a férj olyan tetetett bárgyusággal, mintha nem is sejtette volna a nő fájdal mának okát. — Még kérdezheted ?! — szólt az asszony fuldokolva. — Hisz te már nem szeretsz engem ! Ha szeretnél, jobban ragaszkodnál otthonunkhoz. — Ugyan kérlek, ne légy gyermek ! — szólt kel letlenül a férj és hidegen bontakozott ki az ölelő karokból. (Ezzel kezdte bontani a paradicsomkertet őrző, áthatolhatlan sövényt.) Ennek a nő lelket megrázó föllépésnek, amire pedig az asszony csak akkor szokta adni magát, mikor a fájdalom szinig van szivében, — a férj nem tulajdonított semmi nagyobb fontosságot. „Asszonyi scéria !" — szokták erre mondani a bölcs és gyöngéd férjek. A fészek liült, ridegült. A női sziv didergett és ontotta tovább a vigasztalanság köuyeit. Azt hinné az ember, hogy ezeknek a könyöknek a forrása kiapadhatatlan, mert bizony elég asszony van, aki ilyen formán képes áts^rni egy fél életet. Pedig a dolog úgy áll, hogy ez a forrás rögtön elapad, mihelyt akad valaki, akinek sikerül egyetlen egyszer is letörülni az onnan feltörő könyeket. Temérdek házassági dráma beszél róla, hogy szokott akadni. Itt is akadt. Ugyanabban a városban volt állomásozva egy huszár főhadnagy, aki véletlenül megismerkedett a szomorú asszonykával és szerelemre gyúlt iránta. Minek irjam le itt azt a küzdelmet, amit az egyedüllétre kárhoztatott asszony önlelkével vivott, mig hitvesi hűsége legyőzötten omlott porba? Hisz megmondtam, hogy nem fogok sem külső, sem lélektani színezéssel hatást keresni, csak a való történet elmondására szorít* kozom. Az érdekes szép asszony és a huszárfőhadnagy viszonya nem maradt sokáig tilók még a férj előtt sem. Benne azonban nem forrhatott valami különös othelloi vér, mert minden senzációsabb föllépés mellőzésével messzeterjedő befolyásával egyszerűen kivitte azt, hogy a főhadnagy megkapta az áthelyezési parancsot. Valami Csehországban állomásozó ezeredhez tették át. Ez abban az időben, (a negyvenes években), mikor még a szerelmes leveleket nem a gőzös szárnyai vitték szét, majdnem egyenlő vblt azzal a válaszfallal, amit a halál állít két szerető sziv közé. A főhadnagy kétségbeesetten tudatta ezt az asszonynyal és kérte, hogy menjen vele. — Azt nem teszem meg! — szólt végtelen lemondással az asszony. — Férjemhez sirigtartó eskü köt. De ha szeret, haljunk meg együtt! Es másnap őrülten rohantak a férjéért a büróba. Mikor berohant a feldúlt fészekbe, ott hevert előtte a főhadnagy holtan, neje pedig hörögve, haláltusában. A padlóu fekvő pisztolynak mindkét csöve ki volt lőve. Az asszonyt életre keltették, gyógykezelés alá vették, de nem vett be semmit; kijelentette, hogy meg akar halni. Még két napig élt. Ez alatt férje szakadatlanul ágyánál ült és könyeivel áztatta neje vánkosát. • A szenvedő asszony rá rávetette törtfényü szemeit. — Ne sírj, édesem 1 — mondta elhaló hangon. Ha te hűtlenné nem lettél volna édes otthonunkhoz, ez soha sem történt volna. Emlékezzél csak arra az éjszakára, mikor zokogva, megtörten borultam rád és te olyan hideg közöny nyel bontakoztál ki karjaimból ! Akkor a porba tapostál. Halála órájában azt kérte férjétől, hogy a főhadnagy sirjába temessék. Ezt a férj megtette a kiszenvedi asszonynak. Pedig akkor már nem borult az vállára megrázó zokogással. -yegyleti titkárról, úgy az egylet pénztárnoka és ellenőréről kik hivatalos teendőiket lelkiismeretes buzgósággal teljesítették. A közgyűlés az elnöki jelentést helyesléssel vette tudomásul. Ezután bemutattatott az egyesület pénztári forgalma 1894. julius l tői 1895. február 28-ig 6G5 frt 55 kr. bevéttellel, 631 frt 89 kr. kiadással s így 33 frt 66 kr. pénztári maradvánnyal, valamint 1950 írt 26 kr. tiszta vagyonnal. A számvizsgáló bizottság által felülvizsgált és helyeseknek talált számadásokat a közgyűlés jóváhagyta s az egyesület pénztárnokának a felmentvényt megadta. Az 1895. évi költségvetést 400 frt bevételi és 400 frt kiadási előirányzattal a közgyűlés a választmány javaslatához képest elfogadta. A titkár előterjesztését, mely szerint 1894. juliua 1 tői pártoló tagul belépett 114, kilépett 1 s igy a pártoló tagok száma 113, továbbá rendes tagnl beiratkozott 73, köziilök kimaradt 2, elköltözött 15, maradt rendes tag 56 — a közgyűlés tudomásul vette. A tisztikar és választmány állásukról leköszönvén, a tisztujitás Schaffer András elnöklete alatt következőleg ejtetett meg : Réthi Gábor elnök, Schmidt István társelnök, Balaton Sándor titkár, Esser Endre segédtitkár, Kaszás Kálmán háznagy, Schaffer András pénztárnok, Jády Károly ellenőr, Huszják Mihály és Lakatos István könyvtárnokok, Kuhár János és Bedő József zászlótartók. Választmányi tagok : Békefy Sándor, Libschütz József, Göndőcs Gyula, Ujváry Ferenc, Tamaska József, Fodor Imre, Keszly József, Sufíenhauer Frigyes, Zomody Vendel és Pintér György; póttagok: Schless Márton, Rab Vilmos, Bikali Sándor, Makk Ernő, Scbmal Károly, Goldfinger Dezső; számvizsgáló bizottsági tagok : Kaszás Kálmán, Papp Alajos és Huszják Mihály. A közgyűlés a volt tisztikarnak és választmánynak — Papp Alajos indítványára — jegyzőkögyvileg fejezte ki köszönetét önzetlen fáradozásukért. CSARNOK. Tisztelt Közönség! Az 1894. október hó 1 én kibocsátott XXXVII ik törvénycikk intézkedik arról, hogy kik jogosultak előfizetni a Kakas Márton-ra. E törvény egyike a volt Wekerle-kormány legszebb és legliberálisabb alkotásainak. Ennek bizonyítására citáljuk egyes paragrafusait. A Kakas Márton ra előfizethet: 1. Minden magyar állampolgár, aki életének 24-ik évét betöltötte. 2. Minden magyar állampolgár, aki nem töltötte be életének 24 ik évét. 3. Minden külföldi állampolgár, aki bírja a magyar nyelvet. 4. Minden külföldi állampolgár, aki nem birja a magyar nyelvet. A franciák általános szavazati joga 40 millió francia közül csak 16 milliónak adja meg a szavazati jogot, holott a fentcitált törvény nemcsak hazánk népeit, de egész Európát felruházza azzal a joggal, hogy a Kakas Márton ra előfizessen. Felszólítunk tehát mindenkit, hogy éljen legszentebb jogával és fizessen elő a Kakas Márton ra. Akinek ez nem volna elég, azt figyelmeztetjük arra, hogy a kasszabetörések korszaka még nem járt le. Vannak még feltöretlen kasszák és vannak még szabadlábon levő kasszabetörők. Ezek elől a közönségnek kötelessége vagyonát biztonságba helyezni. Hol helyezheti legnagyobb biztosságba ? A Kakas Márton nál. A Kakas Márton kasszáját a legöregebb Papakosztdk sem tudják feltörni. Megjegyezzük, hogy 4 forintnál kisebb betétet nem fogadhatunk el, de azt nem bánjuk, ha ezt valaki eqi/ forintos negyedévi részletekbon küldi be. A letéteményezők minden héten egyszer, házhoz szállítva, vagy (vidéken) postán küldve, egy nyugtát kapnak, mely bizonyítani fogja, hogy a pénzük megérkezett a Kakas Márton hoz. A nyugta Kakas Márton ciinet visel s terjedelménél fogva kitűnő karikatúrákat és sok mulatságos szöveget közöl. Félreértések kikerülése végett megjegyezzük, hogy a nyugta sok költségbe kerülvén, a letéteményezett pénzt nem küldjük vissza. Tisztelettel SIPULUSZ. A Kakas Márton előfizetési árai: egész évre 4 foiiut, félévre 2 forint, negyedévre l forint. Egyes szám ára 10 krajcár. Előfizetni lehet a kiadóhivatalnál Budapesten, VIII. kerület, Rölck Szilárd utca 4. szám alatt. Mutatványszámok ingyen. HivataCos rovat. Zala Egerszeg rendezett tanácsú város tanácsa részéről közhírré tétetik, miszerint az 1895. évi IV. osztályú keresetadó kivetési lajstrom a városi adóhivatalnál, 8 napon át vagyis f. évi március hó 31 tői április hó 7 ig az 1893. évi XLIV. t. c. 16 § a értelmében közszemlére kitéve van. Zala Egerszegen, 1895. évi március hó 28 án. Kovács Károly polgármester. Helyi, megyei és vegyes hírek. Lapunk mai száma ez évnegyedben utolsó levén, tisztelettel felkérjük lapunk igen tisztelt előfizetőit az előfizetés szives megújítására ; hátralékos előfizetőinket pedig felkérjük a hátralékos összegnek mielőbbi beküldésére. A lap kiadóhivatala. Zalavármegye központi választmánya t. hó 28 án Csertán Károly alispánnak, mint a központi választmány elnökének, elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a Csigó Pál elhalálozásával megüresedett tapolczai kerületi or-