Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 1-26. szám)

1895-03-24 / 12. szám

Mindezt egy tollvonással megváltoztatni nem lehet; a közfelfogásnak, az egész korszellemnek más alapra kell helyezkednie, hogy mindez másként legyen. Mikor az a közfelfogás, hogy az életben való boldoguláshoz sokat tudás szük­séges, akkor hiába állítanók föl élet-igazságul, hogy a sokat tudás nem képezi alapját a bol­dogságnak s hogy az emberi tökéletesedésnek sem biztos záloga, magasabb értelemben. Csak nagyon kevesen hinnék el. Azt pedig még ke­vesebben, hogy az alsóbb fokú iskolákban sokkal fontosabb eredményű az életre a nevelés, mint a tanítás hatása. Minderre vissza kell majd magától térnie a haladás körforgásában az emberiségnek, s akkor idegei is egészségesebbekké lesznek ; nem fogja minden terén szélsőségekre ragadni az idegizgató szenzáció-hajhászat. Megyei ntépitészet. A közigazgatási bizottság március havi ülésén a törvényhatósági közutak fenntartására 1895. évben szük­séges fedanyagról szóló kimutatás tárgyalásáról a tapolczai, sümegi, keszthelyi, szent gróthi, nagy-kanizsai, pacsai, zala egerszegi, novai, alsó-lendvai, letenyei és csáktornyai járási, ugy a nagy kanizsai városi utibizottságok által felvett jegyzőkönyvek bemutattatván, ezek figyelembe vétele mellett a közigazgatási bizottság a következő határozatot hozta: Minthogy az utbizottságok túlnyomó része a köz igazgatási bizottság 344/kb. 895. számú határozatában kifejezésre juttatott alapelveket helyeselte és az ezen alapelvek ellen némely utibizottság által felhozott érvek egy öntudatos útfenntartási rendszer életbeléptetését nem akadályozhatják, a közigazgatási bizottság idézett hatá­rozatát általánosságban fenntartja s ugyancsak az 1895. évi fedanyag kimutatást általában helyben hagyja. Ennek kijelentése után az államépitészeti hivatal által 344/kb. 895. sz. a. bemutatott 1893" évi fedanyag felosztási kimutatás a következő módosítással hagyatik helyben : 1. A Tihany—Aszófő—Pécsek útvonal 8—16 km. szakaszára kilometerenkint csakis 5 prizsma adandó. 2. A Lesencze Tomaj—Sümegi útvonal 3—16 km. szakaszára kilometerenkint csakis 5 prizsma alkalmazandó. 3. A Sümeg—devecseri útvonalon 2/:t részben gödör kavics, '/a részben tört kő alkalmazandó. 4. A Sümeg—Jdnoshdzi útvonalra kizárólag gödör kavics és pedig az első 10 kmterre 100 prizsmával több alkalmazandó. 5. A Puszta Keresztúr—Kelédi útvonal 18. 132 kmtől végig fedanyag nem alkalmazandó, a többi az államépí tészeti hivatal javaslata szerint látandó el kavicscsal. 6. A Aranyod—kehidai ut, mivel annak fontosságát az utibizottság mivel sem indokolta, az utolsó rendű utvonalak közt meghagyatván, annak csakis a legroszabb szakaszaira engedélyeztetik összesen 70 prizsma fedanyag, melynek célszerű felosztása BZ államépitészeti hivatal feladatává tétetik. 7. A Keszthely—baki útvonal azon kilometerjeiről, melyek azt megengedik, 20 prizsma fedanyag elvonandó és a z. szt. mihályi templomtól a hasonnevű vasútállomásig vezető ut fenntartására fordítandó. Ugyancsak a keszt­helyi—baki útvonal 15T6 km. közé 30 pr. helyett 25 és a 16/17 km. közé 25 pr. helyett 30 pr. hordandó. 8. A csömödéri szárnyúira megfele'ő fedanyag elő­irányozva lévén, az államépitészeti hivatal javaslata e részben jóváhagyatik, 9. A Zala-Egerszeg—zala lövői útvonal 22—23 km. szakaszára 25 pr. helyett 30, a 23—24 km. szakaszára 30 prizsma helyett 15 prizsma alkalmazandó. 10. A Nagy Kanizsa—pacsai törvényhatósági közút 0—2 km. szakaszára az előirányzott 50 prizsma helyett loO prizsma bazalt tört kő alkalmazandó. 11. A közigazgatási bizottságnak 344 kb. 95. sz. tejét puha párnán és nem az ő keblén pihenve : a kopor­sóban. — „Nem! ne tudja meg senki, soha azt, hogy 8iivemben hordom az ő nevét — síromig." Másnap utazott Olaszországba, haza hozni elvesztett boldogságát, ami csak titokban volt az övé. * Mikor leeresztették a diszes érokoporsót örök nyugvó helyére, oda borult Lendvay a zokogó anyával a sir szélére. Nem birta visszatartani fájdalmát, az az erőteljes férfi nem birta airjába vinni fogadalmát. Belesugta zokogó hanggal az anya fülébe, amit féltett kincsként őrzött immár két év óta és akart megőrizni sirjáig. „Pedig én őt úgy szerettem !" •y. Néhány nappal később Lendvay doktor levelet ka­pott Faludynétól. Remegő kezekkel bontotta fel a kis gyászkeretü borítékot. Benne volt az „Ő" öröksége, min deu kincse. Egy vers, ártatlan gyermeksziv megnyilatko­zása. Semmi felirat, semmi aláírás, senkihez sem címezve. Ámde az anya, aki azt kézhez vette, megtudta mindjárt a már nem létezőnek szive titkát, talán végső akaratát is, amit ugyau el nem árult, de amit elmesélt e néhány sor : „De mikor őt úgy szerettem ! Es az övé nem lehetek! Tudom, vele esküvőre Soha soha nem mehetek: Fáj a szivem, fáj a lelkem, Teher nekem már az élet De amikor jó anyámnak Búbánatos arcát látom: Megsajnálom s az életbe, Újra vissza kívánkozom.^ I alatt hozott határozatában kifejtett indokok alapján, amennyiben az uti bizottságok részéről ez ellen meggyőző ok fel nem hozatott, sőt ezen eljárás számos utibizottság részéről lelkes helyesléssel fogadtatott, utolsó rendüeknek nyilváníttatnak s fedanyaggal már az 1895. évben sem fognak elláttatui a következő utvonalak : a) a Puszta Keresztúr—kelédi útvonal Ötvös állo­mástól a vármegye határszéléig terjedő része : b) a Karos kis—komáromi útvonal egészen ; c) a Pacsa—dióskáli útvonal egészen ; d) a Felső-Rajk—felső hahóti útvonal egészen ; e) a Kámáncs—Hahót—söjtöri útvonalnak Kámáncs­tól Szent Balázsig és Felső Hahóttói Söjtörig terjedő része; f) a Gelse—szent lászlói útvonal Szent Balázstól — Szent Lászlóig terjedő része ; g) a Tófej—söjtöri útvonal egészen ; h) a Bak—Páka dobrii útvonalnak az Annamajori elágazástól Pákáig terjedő része ; i) a Nova—szilvágyi útvonal egészen ; k) a Csesztreg—szécsi szigeti útvonalnak Lentitől Szécsi Szigetig terjedő része ; 1) a Csesztreg—beilatinczi útvonal Nemesaéptől Bellatinczig terjedő része; m) a Cserencsócz—-ráczkanizsai útvonal egészen ; n) a Miksavár—stridói útvonal egészen ; o) a Stridó—Polstraui útvonal egészen ; p) a Tűrje—szent gróthi útvonal Türjétől a szent­gróthi vasútállomáshoz vezető útvonal beágazásáig terjedő része. Ezen megállapítások után a bemutatott 1895. évi kavicsfelosztási kimutatás megfelelő átdolgozás és a kavics szállítás eszközlése végett a kir. államépitészeti hivatalnak kiadatik, mely hivatal egyúttal felhivatik, hogy az eként megtakarított pénzösszeg terhére a 344/kb. 895. számú határozatban elősorolt útszakaszokon foganatosítandó munkákról szóló terveket és költségvetéseket még oly időben mutassa be, hogy a munkák mielőbb engedélyez­hetők és még a folyó év végéig befejezhetők legyenek. Az egyes utibizottságok által ezen alkalomból tett javaslatokra nézve következő intézkedés tétetik : A tapolczai utibizottság javaslatának elfogadása mellett felkéretik a vármegye alispánja, miszerint Veszprém vár­megye közönségét a Tihany—Aszótő—pécseli tvhatósági közút Veszprémmegye területén folytatását képező ut részének, a vármegyei közutak sorába leendő felvételére, és ennek megfelelő fenntartására keresse meg. A sümegi utibizottság azon kérelmének, mely szerint a törvényhatósági fedanyagnál elért megtakarításból némely községi utak segélyeztessenek, a bizottság az 1895, évi 344/kb. számú határozatában kifejtett indokból nem tehet ez idő szerint eleget, annál kevésbbé, mivel a sümegi járásbeli törvényhatósági közutakra az utibizottság javas­lata folytán több fordittatik, mint mennyit az államépi­tészeti hivatal előirányzott. A Káptalanfáról, Sárosd, Galsa, Hosztó és Megyeren keresztül ltigácsig vezető községi közlekedési közútra nézve a segélyezés csakis a törvényhatósági bizottság által állapítható meg, miért is erre nézve a hozzájárulási tárgyalás az alispán ur által megtartandó lesz. A keszthelyi utibizottság javaslata alapján a Keszt­helytől Hévízig vezető tvh. közútra ezentúl is nagyobb gond fog fordíttatni, sőt ezen ut nivellirozásával a fenn­álló meredek helyek esetleges leszállításának elrendelése végett az államépitészeti hivatal megbizatik. A több helyütt mutatkozó bukkanók tanulmányozása és folytatólagos megszüntetése az államépitészeti hivatal kötelességévé tétetik. A pacsai utibizottság javaslata alapján felhivatik az államépitészeti hivatal, hogy a Felső Hahót, Fakos, baki régi utvonalat tanulmányozza és tanulmánya alapján véleményt adjon, váljon ezen útvonal nem lenne e a Felső­Hahót—söjtöri helyett a törvényhatósági közutak közé felveendő ? Ugyanezen utbizottság javaslata alapján felhivatik a kir. államépitészeti hivatal, hogy a Felső Ilahót—Felső­rajki útvonal Felső Rajk községben levő járhatatlan rész kőalappal leendő kiépítésére költségvetést készitsen ós azt, a hozzájárulási tárgyalás megtartása végett, az alispán urnák mielőbb mutassa be. IJgyanazon utbizottság javaslata alapján Fábiánícs Károly misefai földbirtokos ur azon ajánlata, mely szerint a Szent-Mihály—zala-istvándi útvonal 0—3 km. szaka­szára ingyen terméskövet ajánlott fel, köszönettel elfo­gadtatik és ennek kifuvarozására és beágyazására a kir. államépítészeti hivatal felhivatik. — Hasonlóan felhivatik a vármegye alispánja, hogy ugyancsak a Szt-Mihály— zala istvándi útvonal 14 — 15 km. szakaszának kijelölését és az ott évek óta beterítésre váró kőanyag felhaszná­lását saját hatáskörében mielőbb elrendelje. — Ugyanezen utibizottság értesíttetik, hogy az útadót nem fizetők köz­munka tartozásának mikénti leszolgálására vonatkozó szabályrendelet még tárgyalás alatt áll és a legközelebbi tvhatósági közgyűlésen tárgyaltatni fog és hogy a Kílimán Orosztonyi községi útvonalra a f. évben is beosztatott egy utkaparó tvhatósági költségen, külön segélyezés azonban ez időszerint nem nyújtható és kívánatos, hogy a községek saját közmunkájuk célszerű intensiv kihasz nálása által igyekezzenek ezen útvonal további kiépítését biztosítani. A zala-egerszegi utibizottság áltál, a Z.-Egerszag— zala lövői tvh. közút 20—21. km. szakaszán lévő 'iM­patakai kőhíd állapotára vonatkozólag kifejezett aggályra nézve, a szakelőadó véleménye alapján értesíttetik a bizottság, hogy a mutatkozó repedés nem veszélyes jellegű és folyton figyelemmel kisértetik ; az államépítészeti hivatal azonban felhivatik, hogy ezen híd kijavítása iránt a folyó 1895. év folyamán intézkedjék. Ugyanezen utibizottság abbeli javaslatára, hogy a Vorhota—nagy-lengyeli törvényhatósági közút 0—2 km. szakaszára, annak süppedékes volta miatt 50 prizma fedanyag fordíttassék, az államépítészeti hivatal műszaki felvételek teljesítésére s a vizlovezetésre vonatkozó terv bemutatására hivatik fel, mert előreláthatólag a bajon fedanyag által, mely eddig is bőségesen lett e helyen alkalmazva, segíteni nem lehet. A novai utibizottság javaslata folytán felhivatik az államépítészeti hivatal a Vorhota—N Lengyel—zágorhidai tvh. útvonal 18—19. és 21—24. km. szakaszának ki­építésére vonatkozó tervek elkészítésére, de a bizottság azon kérelme, hogy itt ne csak a földmunkák togana tosítassanak, hanem kavicsolás is eszközöltessék, egyelőre még nem teljesíthető. A csáktornyai utibizottság jegyzőkönyvéből kitűnik, hogy Padusiczky Lajos és Schenk János utibizottsági tagok elhaláloztak és hogy Bekk Felic Beliczán, Tischler József pedig Szelniczán lakik ; az elhalálozott tagok he lyett szükség esetén új tagok ajánlására kéretik fel a bizottság, a lakhely változtatás pedig tudomásul szolgál. Végül tekintettel arra, hogy a Zala Egerszeg városi és a perlaki járási utibizottság a fedanyag felosztási ki­mutatások tárgyalásáról szóló jegyzőkönyveket még a március havi ülésre sem mutatta be, a közigazgatási bizottság feltételezi, hogy a felosztási kimutatás és jelesül a 344/kb. 95. sz. közigazgatási bizottsági határozatban kifejezett alapelvek ellen észrevétel nincsen. Jelen határozat az összes utibizottságoknak, a vár­megye alispánjának és a kir. államépítészeti hivatalnak kiadatni rendeltetik. Közegészségügy. Dr. Mangin Károly kir. tanácsos, megyei t. főor­vos, a vármegye területén február hóban észlelt köze gészségi állapotról és egyéb,a közegészségügyet érdeklőkről, a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság március havi üléséhez : nAz időjárási viszonyok kedvezőtlenek voltak ; a hónap legnagyobb része zord, hideg napokat adott bő havazással, zivatarral, amelyek károsan hatottak a köz­egészségügyre. A közegészségi állapot úgy a felnőtteknél, mint a gyermekeknél csak részben volt kielégítő ; a megye több járásában az a megbetegedések nagy száma miatt nem volt kedvező. A gyógykezelés tárgyát képezett beteg­ségeknek legnagyobb százalékát a légzési'szervek különféle bajai, hurutok és lobok képezték, néha súlyos lefolyással; a hónap második felében influenzának több esete észlel­tetett, amelyek azonban komolyabb complicátiókat nem szültek. A bejelentésre kötelezett fertőző betegségek közül a roncsoló toroklob 24 községben merült tel 46 kóre­settel, amelyek közül gyógyulással végződött 27, ha­lállal 15, a hónap végén további kezelés alatt maradt 4; vörhenyben 5. községben megbetegült 11, gyógyult 9, meghalt 1, ápolás alatt maradt 1 ; fültömirigylob 3 köz­ségben összesen 5, mind gyógyulással végződtek •, sza márhurat 2 községben 13 eset, gyógyult 6, meghalt 4, kezelés alatt maradt 3 ; hasi hagymáznak egy esete lett gyógykezelés tárgya Óbidon ; himlőben 14 községben meg­betegült 63 gyermek, akik közül meggyógyult 26, meghalt 16j további ápolás alatt maradt 21. Mindezen fertőző kórok felmerültekor tovaterjedésük lehető meggátlása céljából az elrendelt óvó- és gyógyeljárás mindenütt teljesíttetett. Boncvizsgálat összesen 9 esetben teljesíttetett, négyszer törvényszéki megbízatás folytán, ötször rendőri tekintetből, A halál legközelebbi okai voltak a törvényszéki bonco­latoknál 3 elvérzés, 1 fulladás, a rendőrieknél 2 meg fagyáskori szivhüdés, i elvérzés, 1 agyvérzés, 1 tüdőlob. Külső hullaszemle rendőri tekintetből volt 2. Siílyos sértés bejelentetett 3. Öngyilkosságot 2 egyén (Tóth János csendőr B. Füreden, Szűcs György Tapolcán) követett el ; mindkettő magát agyonlőte. Véletlen szerencsétlenségnek 3 egyén esett áldozatává és pedig Bogor novai lakós a tűzhely mellett égési se ­beket szenvedett és bele halt, Máté Lukács Monostor ­Apátiban és egy ismeretlen nő Sormásoa megfagytak. Elmekórnak 5 esete lett hivatalos beavatkozás "tár gya. Egy beteg az országos tébolydába, egy a zala egerszegi közkórházba szállíttatott, kettő házi kezelés alatt hagyatott, egy pedig meghalt. Veszett eb Stridón két gyermeket megmart , mind kettő azonnal a budapesti Pasteur.féle ojtó intézetbe szállíttatott." Anyakönyvi kerületek beosztása. Lapunk mult számában közöltük a közigazgatási bizottság javaslatát az anyakönyvi kerületek beosztására nézve. A javaslat szerint a beosztás a körjegyzőségek szerint történt s egyúttal járásonként feltüntettük ezen általános elvtől az egyes eltéréseket. Felemlítettük, hogy a nagy-községek önálló kerületeket képeznek, de egyúttal felsoroltuk ezen elvtől az eltérést, ahol t. i. a fenforgott viszonyok mintegy maguk után vonták, hogy egyes kis községek a nagy-községhez hozzá csatoltassanak. Jelen alkalommal felsoroljuk az anyakönyvi kerü­leteket és pedig első sorban az önálló kerületeket, azután a többit járásonként, megjegyezvén, hogy a sorszám Után következő, dült betűkkel szedett helyek a kerületek székhelyei, a székhely után következő községek az illető anyakönyvi kerületbe tartozó községek, mig a szám a kerületbe tartozó lakósoknak a számát képviseli. Az anyakönyvi kerületek száma az egész .várme­gyében; 119, Önálló kerületek: 1. Nagy Kanizsa 20.619, 2. Ta polcza 5 839, 3.) Balaton Füred 1.788, 4. Sümegh 5.348, 5. Csabrendek .'3.378, 6. ltezi 1,357, 7. Légrád 2.7J8, 8. Perlak 3.886, 9. Alsó Domború 3.341, 10. Kotor 3.611. 11. Mura-Vid 2.082, 12. Muracsány 3.202, 13. Bakónak 1.181. I. A tapolcai járásban: 1.) Diszel Haláp, Sáska 2.555 ; 2.) Gulács B. Tomaj, Káptalan-Tóti, Gyulakeszi, Kis Apáti 4.687; 3.) Tördemicz Szigliget, Hegymagas, Raposka 2.573 ; 4.) N, Vita B. Ederics 2.338; 5.) Lesencze Tomaj L. Istvánd, L. Németfalu 3.189; 6.) Köves Káli a Sz. Békálla, Mindszent Kálla, B. Henye, Monoszló 3.857 ;

Next

/
Thumbnails
Contents