Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 1-26. szám)

1895-06-30 / 26. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1895. éri 26-lk Márnához. frt 75 ki , Griiubaum kezelőnek és 2 irnokjáuak 1.200 frt, továbbá 54 frt 43 kr. bírság pénz, összesen 34.280 frt 58 V-2 l<r. \ I. I') építkezésekre. Laktanyai pótépítkezésekre 5.040 frt 66 kr., Hárány vendéglő építésére 81.986 frt 91 kr., összesen 87.027 frt 57 kr. (') A pesti banktól kölcsön vett 655.000 frt kölcsön biztosítására lekötött objectumokra s részlettörlesztésekre tett kiadások. I. Töke törlesztésekre 18.884 frt 40 kr., a pesti banknak a többlet fizetésnél visszatérítés 3.000 frt, posta díjakra péuzkiildésnél 12 frt 03 kr., összesen 23.014 frt 73 krajcár. II. Körkemence kiadások. Téglakészítésre 10.211 frt 35 kr., épületek javítása és jó karban tartására 190 frt 05 kr., zsindelyár visszatérítésére 3 frt 50 kr , összesen 10.404 frt 06 kr, III. Laktanyai kiadásokra. Tiszti lakásokra térítinény 147 frt 30 kr., gyakorló terek bére 270 frt, kert bér 30 frt, átvonuló tisztek és legénység után szállásbér 1.093 frt 29 kr., épületek jó karban tartására 1.120 frt 68 kr., kártalanítási nyugták bélyegeire 32 frt 50 kr., tűzkár biztosítás 98 frt 01 kr., árlejtési hirdetés 12 frt 24 kr., összesen 2 804 frt 02 kr. Az összes kiadások 226.287 frt 87 krt teszuek, melyeket a, 226.367 frt 15

l,

2 kr. összes bevételből levon ván, a pénztármaradvány 79 Irt ü8'/

2 kr. A zárszámadás végezetül magában foglalja a vagyon kimutatást,, amely szerint vagyon : pénzmaradvány 79 frt 28'/, kr., jövedelmező ingatlanok 622.860 frt 78 kr,, nem jövödelmező ingatlanok 81.700 frt, jövedelmező jogok 189.750 Irt, jövödelmező értékpapirok 103.550 frt, nem jövödelmező értékpapírok 110.000 frt, jövödelmező ingóságok 11.147 frt 88kr., nem jövödelmezőjngóságok 6.373 frt 17 kr., közbirtokosságtól 459 frt 50 kr., zárszámadás szerinti követelések 36.619 frt 16

3/

4 kr., összesen 1,162.539 frt 78'/

4 kr. Teher : pesti magyar kereskedelmi banknál tartozás 635.036 frt 49 kr., zárszámadás szerinti kifizetetlen hátralékok 70.831 frt 37'/

4 kr., egyéb kifizetetlen tartozások 90.816 frt 71 kr., egyenleg, mint tiszta vagyon 365.855 frt 21 kr., összesen 1,162.539 frt 78'/

2 kr. A megyei jegyző egylet közgyűlése. Zalavármegye községi és körjegyzőinek egylete évi rendes közgyűlését f. hó 25-én tartotta Zalaegerszegen a vármegyeház nagytermében. Az egyesület tisztikara és választmánya részéről jelen voltak Kábdebo István 1. alelnök, Neusiedler József főjegyző, Schoitz Károly pénztárnok ; Baranyay Kálmán, Hajgató Lajos, Molnár István, Bichler Dénes választmányi tagok. A megyei jegyző egylet közgyűlését szives meg jelenésükkel megtisztelték Svastits Benó főispán, Cserián Károly alispán, Gózony László vármegyei főjegyző, Czukelter Lajos vármegyei II aljegyző, Nagy Lajos árvaszéki ülnök, Koczet Mátyás bellatinczi kir. aljárásbiró. Az egyesület tagjai közül a tisztikaron és választ mányon kívül részt vettek a közgyűlésen : Nagy Sándor (Bellatincz), -JIorváth Gyula (Káptalanfa), Seregélyes Károly (N.-Kapornak), Kámán Lajos (Tót Szent-Márton), Koltay László (F. Hahót), Koltay Lajos (Pacsa), Toppler György (Búcsú-Szent László), Vutskits Ignác (Ságod), Tóth Gyula (Felső Bagód), Hartí János (Andráshida), Deli Béla (Sármellék), Szekeres István (P.-Szt László), Koutnyek Ferenc (Páka), Horváth Elek (A.-Lendva), Golinár István (Szécsi Sziget), Fülöp József (Bánok Szt György), Fodor Gusztáv (N. Lengyel)., Takács Lajos (Salomvár). Elnök a nyomtatásban is megjelent jelentését felolvassa s azt a közgyűlés tudomásul vette. azzal. — Ne szóljon, Dénes ! . . Ezt kötelességem volt önnek megmondani. Most menjen haza és gondolkozzék ! Isten önnel. Kezet nyújtott a fiatalembernek s elváltak. Másnap reggel megint ott hevert igéző pongyolában az ottománon a szép. fiatal, 24 éves özvegy s a nyitott ablakon át merengve nézett a derűs égre. A tegnapi nap eseményére gondolt. Maga elé képzelte Sívó Dénest, amint töprenkedve jár föl alá szobájában és keresi a módot, hogy miképen meneküljön problematikus helyzetéből a férfias korrektség megmeutésével. Már bánni kezdte, hogy ennyire belebocsátkozott a dologba. Nem letc volna e jobb egyszerűen kijelentenie, hogy nem akar férjhez menni ? Igy legalább Sívó Dénes megmaradt volua továbbá is háza kellemes vendégjéül, jóbarátjául. Mig most már teljesen el fogja veszíteni. Mert azt múltja keserű tapasztalataiból meg tanulta, hogy teljes önzetlenséget nem igen lehet várni a férfiaktól. Az volt a hite, hogy ez a próba teljesen el fogja szakítani rokonától. Gondolataiból a komorna belépése zavarta ki. Egy kis levélkét hozott. Kíváncsian, szinte reszkető kezekkel szakította föl, mikor megismerte Sívó Dénes írását. A levél rövid tartalma ez volt: „Drága Lilla! Előttem szive a legdrágább, az egyetlen kincs; ha ezzel boldogít s kész velem megosztani szerény sor sómat, a világ leggazdagabb halandójának vallja magát most és mindörökké leghívebbje : Dénes " — A hetedik tehát mégis kiálta a próbát ! — szólt ragyogó arccal. — Ez engem, lényemet szereti. Egy levélpapírra e pár szót vetette gyorsan : „Kedves Dénes! A próbát nemesen kiálltad. Mert csak próba volt az egész. Tied szívein és mindenem. Ölelő karokra vár szerető Lillád /" A választ átadta a komoruának, aztán leborult az ottomán vánko.sára és könnyekben tört ki túláradt szivének boldogsága. —y. Ferenczy János volt egyleti elnök lemondását Hor Gyula hozzászólása után a közgyűlés sajnálatának kifejezése mellett tudomásul veszi. A mult évi közgyűlés jegyzőkönyve felolvastatván, a közgyűlés azt tudomásul veszi és Molnár István felszólalása után, ki a jegyzőkönyvnek nem a következő ülésen, hanem a folyó ülés keboléből kiküldendő 2 tag általi hitelesítését indítványozza, annak hitelesítésére Nagy Sándor és Koltay László* tagokat küldi ki. Olvastatott Botfy Lajos t. főjegyző, I. aljegyző urnák köszönő átirata, melyet a közgyűlés örömmel vesz tudomásul. Az 1894. évi számadás 193 frt 98 kr. bevétellel, 56 frt 91 kr. kiadással, 137 frt 07 kr. pénztári marad ványnyal helyesnek találtatott, pénztárnokuak a felment vény a szokásos óvások fentartásával megadatott. Az 1896. évi költségvetés 2593 frt 39 kr. bevétellel. 814 frt 75 kr. kiadással, 1778 forint 64 kr. pénztári marad ványnyal jóváhagyatott. A megyei jegyzői nyugdíj kezelő választmány kép viseletében Molnár István referál, miszerint a nyugdíjalap tőkéje: a) értékpapírokban 4735 ) frt, b) takarékpénztári betétben 3169 frt 96 kr., c) kamatokban 329 frt 57 kr., d) készpénzben 1208 frt 85 kr., e) befizetetlen hátralékokban 6373 frt 71 kr., összesen 58431 trt 09 kr., erre teher 681 frt 46 kr. s igy tiszta vagyon 57752 frt 63 kr. Referensnek a közgyűlés elismerő köszönetet szavaz. A vármegyei jegyző szigorló bizottság működéséről Kabdebo István referál, jelentvén, miszerint az elmúlt évben megtartott jegyzői szigorlatokon vizsgázott 18, képesíttetett 15, visszavettetett 3 gyakornok. A jelentést a közgyűlés tudomásul veszi és referensnek köszönetet szavaz. A módosított egyleti alapszabályok az idő rövidsége miatt részletes vizsgálat alá vehetők nem voltak, ugyan azért azoknak pontonkinti tárgyalása a jövő közgyűlés elé terjesztetni hatáioztatott. Egyleti tagsági díj hátralékokról pénztárnok közig, járásonkint elkülönítve egyén' kimutatásokat terjeszt elő. A kimutatások az egyes járási egyleti elnökökhöz, hol ilyenek nem volnának szervezve, egyik idősebb kartár.shoz kiküldetni határoztattak, a kik a kimutatások jegyzet rovataiba a bevehetetlenséget, úgy ama körül ményt is, ha valamely hátralékos anyagi helyzete részletfizetési kedvezményt igényelne, bejegyzik. Az országos jegyzői egylet több rendbeli szorgolója terjesztetik elő, melyben nevezett egylet a megyei egyleten fennálló tagdíj követelését sürgeti. Az országos jegyzői egylet megkerestetni határoz tátott az iránt, miszerint tekintettel az átdolgozás alatt álló alapszabályokra, azoknak jóváhagyásáig fizetési halasztást adjon ; mert csak az új alapszabályok fognak módot nyújtani arra, hogy a tagdíjakat közig, végrehajtás utján bevételezhesse az egyesület. Neusiedler József egyl. főjegyzőnek beszámolóját az orsz. jegyzői egylet 1894. évi közgyűlésére történt kiküldetéséről a közgyűlés egészében tudomásul vette s Neusiedler József főjegyzőnek egyleti elnöki indítványra elismerő köszönetet szavazott. Pénztárnok jelenti az orsz. jegyzői árvaház javára ujabban befolyt gyűjtéseket ; az e címen befolyt 53 frt 10 kr. a számadásokban elszámolva levén, tudomásul vétetik. Az orsz. jegyzői egylet 1895. évi közgyűlésére a közgyűlés Neusiedler József egyleti főjegyzőt és Bichler Dénes zalabéri körjegyzőt küldi ki. Pénztárnok jelentése, hogy az orsz. jegyzői árvaház alapjára létesítendő külön alapra mi sem folyt, a köz gyűlés a kintlevő gyűjtő íveket megszorgolni rendeli és az árvaház alap javára két külön alapon kezelt összegek egy cimen kezeltetni rendeltetnek. Pénztárnok jelentése Illés Lőrinc síremlékére befolyt gyűjtésekről. Az e címen kezelt 34 frt 95 kr. a számadásokban elszámolva levén, tudomásul vétetik. A nagy-kanizsai járási jegyzői egylet 1894. évi közgyűlésének bemutatott jegyzőkönyvét a közgyűlés tudomásul vette. Az orsz, jegyzői egylet megkeresése a közig, ál lamosítás tárgyában felterjesztendő memorandum ügyében A sorozások és képviselőválasztások folyamán egyl. főjegyző záros határidőre a megkereső egyletnek elfoglaltsága miatt választ és tanulmányt nem adhatott, mely körülményt a közgyűlés magáévá tesz. A keszthelyi járás jegyzői egyletének megkeresése a Milkovics jubileum ügyében. A jubileum elhalasztása tudomásul szolgál s a közgyűlés megbízza elnököt, hogy annak megtartása esetére 3 tagot a megyei jkar kép viseletére küldjön ki. Az orsz. központi községi nyomda részvénytársaság megkeresésére részvény jegyzések tárgyában, a közgyűlés kijelenti, hogy az egylet, mint ilyen, részvények jegyzésére nem reflektál, a vállalatot a kartársaknak azonban figyelmébe ajánlja. A letenyei járás jegyzői egyletének előterjesztése a katasteri nyilvántartás díjazása tárgyában elfogadtatik s egyleti főjegyző a tárgyban felterjesztéssel élni utasíttatik. Baranyay Kálmánnak pótadó törlések tárgyában beadott indítványa felett célszerütlensége miatt a köz gyiilés napirendre tér. Straus Sándor és Rafael panaszkérvénye tárgyta lanság és illetéktelenség címén elutasíttatott. Elnök indítványára a közgyűlés méltóságos Svastits Benó főispán urnák, Csertán Károly alispán urnák és Gózony László főjegyző urnák a leereszkedő szives látogatásért, alispán urnák ezen kívül a díszterem áteugedé seért hálás köszönetet szavaz. A jövő gyűlés helyéül Csáktornya állapíttatott meg. Posta- és távírda gyakornokjelöltek. A m, kir. kereskedelemügyi minisztérium a posta és távírda gyakornokjelölti állásokra f. 1895. évi junius hó 2 án 39.429. sz. a. az alábbi pályázati hirdetményt bocsátotta ki : A vezetésem alatt álló kereskedelemügyi minisztérium személyzetének keretében a posta" és távirdáná alkalmazandó 108 „posta- és távírda gyakornokjelölt" állásra pályázatot nyitok. Pályázhatnak az 1883. I. t. c. 14. § a alapján kik középiskolát, vagy evvel egyenrangú tanintézetet érettségi vizsgával sikeresen befejezték, 18 életévüket betöltötték s a magyar állampolgársággal bírnak. Ezen feltételeken kívül a pályázók községi erkölcsi bizonyitványnyal feddhetlen előéletüket, közhatósági orvosi bizonyitványnyal pedig ép és egészséges, a posta- és távírda szolgálatra testileg is alkalmas voltukat tartoznak igazolni. A pályázat alá bocsátott állásokat a posta és távírda igazgatóságok fogják betölteni, számszerint minden igazgatóság tizenkettőt. A sajátkezüleg irt és születési, orvosi, erkölcsi s iskolai bizonyítványokkal kellően felszerelt pályázati kérvények ennélfogva és pedig a már közszolgálatban állók által elöljáróságuk, a közszolgálatban nem állók által ellenben az illető szolgabíró, illetve rendezett tanácsú városokban a polgármester utján 1895. évi julius hó 31 ig aszerint, a hol a pályázó alkalmazást óhajt, a budapesti, kassai, kolozsvári, n.-váradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temesvári vagy a zágrábi posta és távírda igazgatósághoz nyújtandók be. A pályázók közül kiválasztottak az illető posta és távirda igazgatóság felhívására az igazgatóság vezetőjénél személyesen jelentkezni tartoznak, a ki azután felfogadásuk iránt végleg határoz. A fölfogadott posta ós táv. gyakornok jeléltek eskü helyett ennek megtelelő fogadalmat tesznek, egy (1) frt napidijba részesülnek s ezen állások elfogadásával a következő feltételek mellett lépnek szolgálatba : 1. Állásukat az igazgatóság felhívására folyó év szeptember 1 én vagy azonnal is elfoglalni tartoznak. 2. U posta és távirda igazgatóság által kijelölendő hivatalnál, melynek fegyelmi hatósága alatt állanak, a posta és távirda szolgálatot gyakorlatilag elsajátítani s rendes szolgálatot tenni kötelezik magukat. 3. 1896. szeptember hó 1-ével saját költségükön Budapestre vagy Zágrábba fognak áthelyeztetni, a posta és távirda tanfolyam szabályszerű hallgatására. 4. A posta és távirda tanfolyam tartama alatt, mint ennek rendes hallgatói, a tanfolyam szabályzatnak miuden tekintetben alávetik magukat, tehát a beiratási és tandijakat is — amennyiben ezek alól a szabályzat értelmében föl nem mentetnek — fizetni kötelesek. 5. Napidija k élvezetében a tanfolyamnak 10 hóra terjedő tartama alatt megmaradnak, de ennek fejében a posta és távirda igazgatóság rendelkezése szerint szabad idejükben rendes szolgálatot tartoznak tenni. 6. Azok, kik ezen feltételeknek eleget nem tesznek, 1 kiknek magatartása bármi tekintetben kifogás alá esik, vagy akik a posta és távirda szolgálatra alkalmatlanoknak találtatnak, a szolgálattól, illetve ezen próbaképeni alkalmazástól egyszerűen felmentetnek. 7. Ellenben azok, kik gyakorlati alkalmazásuk alatt feladatuknak kellőleg megfelelnek, a posta és távirda tanfolyam szabályszerű befejezése után posta és távirda gyakornokokká neveztetnek ki az 1893. IV. t.-c. 11. § ban megállapitott segélydíjjal, az az, ha felsőbb tanintézetet végeztek, évi 500 frt, különben évi 400 frt segélydijjal, a posta és távirda tanfolyam szabályzat által előirt szakvizsga letétel után pedig a posta és távirda tanfolyam hallgatói részére iskolai képzettségükhöz mérten fentartott állásokra nyernek képesítést és amennyiben a gyakorlati követelményeknek megfelelnek, addig, még posta és távirda tiszti állások üresedébe jönnek, mint posta és távirda segédtisztek nyernek alkalmazást. Helyi, megyei és vegyes hirek. Lapunk jelen száma ez évnegyedben utolsó levén, tiszte lettel felkérjük előfizetőinket az előfizetés szives megújítására, hátralékos előfizetőinket pedig a hátralék mielőbbi beküldésére. Az előfizetés negyedévre 1 forint, félévre 2 forint, egész évre K forint. Községi és körjegyzők, valamint tanitók lapunkat egész évre két forint kedvezményes előfizetési áron reudelhetik meg. A lap kiadóhivatala. Személyi hir. Svastits Benó főispán őméltósága f. hó 22. és 23 án Keszthelyen megvizsgálta a közigazgatási hivatalokat s a tapasztaltak felett megelégedésének adott kifejezést. Városi reformpárt Nagy Kanizsán. A nagy kanizsai képviselőtestületnek legutóbb tartott közgyűlésén interpelláció tárgyát képezték azok a mulasztások és szabálytalanságok melyek az ottani városi közkórház ügykezelése körülfelmerültek.Eme mulasztások ésszabálytalanságokra vonatkozólag amegyei közigazgatási bizottság részéről is vizsgálat van folyamatban, melynek során konstatálva lett, hogy a) közkórházi kut használhatatlan : b) csak egy letéti napló vezettetik, s az is sajátszerüen ; c) a pénzkezelés nem kifogástalan s abban hiányok tapasztalhatók ; d) a leltár rendetlen ; e) a számadások rosszak, nem egyeznek meg a törzskönyvvel; f) a könyvek lelkiismeretlenül kezeltetnek ; g) az ápolási költségek egy része elévült; h) tartalékalap nem képeztetett; i) a városi tanács elévült ápolási költségeket önhatalmúlag kiutalt. — Mindezek konstatálása kinos hangulatot keltett a városi polgárság soraiban és arra vezetett, hogy ugy a mulasztások és szabálytalanságok ellensúlyozása, valamint a városi administratio szigorabb ellenőrzése céljából, minden politikai szinezet nélkül, mint városi reformpárt, tömörültek. A legutóbb megalakult városi reformpárt élén a polgárság igen előkelő tagjai állanak, uévszerint: Gutma m Vilmos, kir. tanácsos, llertelendy Béla, ügyvéd, volt országyülési képviselő, — Plihál Ferenc, kir. közjegyző, — dr. Szekeres József, kórházi főorvos, Hirschel Ede, keresk. tanácsos, Eperjessy Sándor, Faics Lajos, dr. Tuboly Gyula, Sebestyén Lajos, Varga Lajos ügy védek, Reithofer János, Csóka Nándor, Stepanek Albert iparosok, ifj. Hegedűs László, Szedlmayer László, Dolnányos László, Kranicz János, luirey László gazdálkodó polgárok stb. stb.