Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 1-26. szám)

1895-06-02 / 22. szám

XIY. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1895. junius 2. 22. szám. Előfizetési dij: Egész évre 4 frt. Eélévre 2 frt. Negyedévre / frt. Egy szám ára 10 kr. Hirdetmények : 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdij 30 kr. Jíyilttér petitsora 12 kr. II társadalmi, közművelődési és gaziászali hetilap. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket nert kezek dunk el. csak ismert kezektől fogaO Kéziratokat nem küldünk vissza. A „Zalamegyei gazdasági egyesület", a „Zala-egerszegi ügyvédi kamara" és a „Kanizsai járási községi és körjegyzők egyletének" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Pünkösd napján. Midőn a tavasz kifejti minden pompáját s az ég azúrkékjéről a mosolygó nap sugarai aranyozzák be a mindenséget s a természet ünnepi pompája, fénye a szivekbe oly édes zsibongást támaszt, mintha új vágyak, új törekvések, új elhatározások hevitének az emberi szivet: akkor ünnepli a keresztény világ a vigasztalás és felvilágosítás nagy ünnepét, amelyen az isteni erő beszállt a választottak szivébe, hogy az egész emberiséget felölelő szeretet tüzét ott felgyújtsa. Leszállt az isteni erő a választottak lelkébe, hogy onnét szétsugározzék az egész világra . . . Hogy világot nyújtson a sötét éjbe .. . Hogy szeretetet áraszszon a kopár szivekbe . . . Es elszállt a szeretet melege, mely égből származott és a világosság fénye minden táj felé és gazdagok lettek vele százak, ezerek és milliók ! És a keresztény világ minden évben megüli az ég és föld ezen ölelkezésének ünnepét és újra meg újra megzendül az ének milliók és milliók ajakán : Jövel, jövel! . . Nagyon is szükség van itt a földön köztünk, az emberek között, a szív melegére, a lélek világára. Mert valamint a tavaszi ég azúrkékjét, a nap ragyogó világát eltakarja a felhő és homály száll a földre : úgy szállja meg az elmét, a lelket is a tévelygés homálya, amidőn az emberben a salak lesz az uralkodó ; az, ami benne földi és nem bir fölemelkedni oda, hol kölcsönösen megszentesülnek az érzés és gondolat. Midőn megtörik a lélek szárnya az élet sivár küzdelmeiben és mint a szárnyaszegett madár, tapad a mulandó röghöz: mily jó és boldogító, ha a hit ismét kifeszíti a szegett szárnyakat ; midőn ismét szeretettel telik meg a szív, fénynyel a lélek ; midőn felzendül milliók és milliók ajakán : Jövel, jövel 1 . . . És hogy támadnak újra és újra apostolok, akiknek lelkét megszállja az ihlet és hirdetik azokat az eszméket, amelyek először annak igéiben rezdíték meg a sziveket, aki elküldé az ő vállasztottainak a lángnyelveket, hogy tanítsanak minden féle nyelveken! Hogy hirdessék az isteni igéket, amelyek tudattá érlelik az emberi jogokat ; amelyek nem egyesekéi, nem is kasztokéi, hanem közkincsei az egész emberiségnek ! Hogy hirdessék azokat és ha kell, pecsételjék meg vallomásukat vérökkel is és igy legyenek az isteni eszméknek igaz apostolai ! Mert voltak mindig és lesznek is álpróféták és hamis apostolok, akikben nem lakozik az igaz világosság ; akiknek a szivét megfertőzi az önzés ; akiknek a lelke ámítással, elméjük csalárdsággal van tele és mégis kiállanak és hirdetik az igéket, amelyek mérget csöpögtetnek a szivekbe és gyűlölettel töltik meg azt szeretet helyett. Akik a nemzeti épületet fajgyűlöletté szítják; akik arany után mérik az érdemet; akik félnek a naptól és szeretik az éjt, amelynek sötété kedvez akna munkájuknak ; akik rombolnak ott, ahol nem is épitettek ! Oh szükség van itt köztünk, emberek között, a szív melegére, a lélek világára és piros pünkösd napján nemhiába zeng az ének milliók és millióknak ajakán : Jövel, jövel ! . . . II A „Zalamegyei Gazdasági Egyesület" hivatalos értesítője. Jegyzökönyve a zalavár megyei gazdasági egyesület 1895. évi május hó 5 én Zala Egerizegen tartott rendes közgyűlésének. Jelenlevők: Háczky Kálmán ügyvezető elnök, Svastits Benó főispán, dr. Gyömörey Vince, dr. Mangin Károly, Krosetz Jáuos, dr. Háry István, Baranyay Ödön, Osaby L*ajos, Fatér János, Udvardy fgnác, Sümegi Kálmán, Csillagh Gyula, Csertán Károly, Bakó Gyula, Gyömörey Gáspár, dr. Haudek Ágoston, Skublics István, Szűcs Dezső, Szily Dezső, Strausz Sándor, Nagy Károly, Thassy Miklós, Bogyay Máté, Hertelendy Ferenc, Nagy László, dr. Augusz Zsigmond, dr. Vizlendvay József, Smodics Viktor, Skublics Gyula, Csertán László, dr. Czinder István, Gaál Ödön, Csutor János és Orosz Pál egyesületi tagok, utóbbi, mint az egylet titkára és jegyzője. Eluök üdvözölvén a megjelenteket, az ülést megnyitja; a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére lelkérettek Csillagh Gyula és Sziics Dezső egyl. tagok. 15/53. Olvasta tik a tilz- és jégbiztosítást feltételek módosítása s az „ Első magyar ált. Biztosító Társaság" gal kötendő szerződés megújítása végett kiküldött bizottság javaslata. Javaslat, felvéve 1895. évi április hó 28-án a Zala-Egerszegen tartott bizottsági ülésben. Egyesületi titkár felolvassa a gazdasági egyesület 1893. évi május hó 28 án tartott közgyűlési jegyzőkönyv33/63. sz. alatt meghozott és küzgyülésileg is elfogadott bizottsági javaslatot, mely szerint az akkor kiküldött bizottság azt ajánlja a közgyűlésnek, hogy a jegyzőkönyvben felemlített reformok életbe léptetése mellett, az „Első magyar ált. Biztosító Társaság" gal kösse meg újból a szerződést. A mai napra összehivott bizottság a biztosító társaságoktól beérkezett ajánlatok részletes tárgyalása után magáévá tette a tenn említett bizottság véleményét és kimondotta, hogy a közgyűlésnek ajánlani fogja az „Első magyar ált. Biztosító Társaság"-gal való szerződést azon teltétellel, hogy a nevezett társaság a sürgetett reformkérdéseket, a gazdaközönség érdekeinek figyelembe véte lével, mielőbb oldja meg. Indítványozza ezért a következőket : Kerestessék meg az „Első magyar ált. Biztosító Társaság" igazgatósága avégből, hogy a vitás jégkárok elbírálása végett összeállítandó szakbizottságok, iehetőleg a megye, vagy a szomszédos vármegyék szakférfiúiból állíttassanak össze és abban az esetben, ha az ország távolabb eső megyéiből hivatnának meg ily ügyek elbírálására szakfértiak, az ut távolsága folytán (elmerülendő uíi költségeket fedezze a biztosító társaság. Kerestessék meg továbbá a társaság, hogy a jégkár ellen biztosito't termények értéke fix árak alapján határoztassék meg, azaz : a kártérítések kiszámításánál a társaság ne a p aci árakat vegye irányadóul, hanem a bejelentett és általa elfogadott biztosítási egységi árakat. Megkeresendő egyúttal a társaság, hogy teljes (totál) károk esetén, aratási költségek fejében ne vonjon le 107D ot a kártérítési összegből ; mivel az aratókat ily jégkárok esetén is kötelesek a biztosítottak aránylagosan kárpótolni és a biztosító tél, ki termését az arató részszel együtt biztosította, érzékeny kárt szenved. Ha pedig az teljesíthető nem volna, ugy az aratórész fejében levonatni szokott 10 százalék leszámításához mérten csak 90% u

t^

n szedessenek a biztosítási dijak. Javasolja továbbá a bizottság, hogy a biztosításra külön-külön feladott földtáblák terményeiben esett kár, a jégvert földtábla összhozama alapján becsültessék fel, azaz ha a jég vert tábla ténylegés hozama a biztosításra feladott hozamnak megfelel, illetőleg a földtábla egyik részének csekélyebb hozamát a földtábla másik részének A „Salamegye" tárcája. Séta a kiállításon. Egy egész városrész a kiállítás területe. Most olyan persze, mint a többi Budapest. Az ulcái fölásva, mindenütt rakják le a vizvezeték, a csatornák csöveit, a villamos világitáshoz és hajtóerőhöz való kábeleket. Teherkocsik járnak lépten-nyomon, hordják a temérdek gerendát, téglát, meszet, homokot. De a nagy, általános munkálkodás' nyoma már erősen meglátszik. Már kinő a Bábelből az a mesés világ, a mely esztendőre az egész területet elfogja, formát kapnak a hatalmas gerendavázák, s ha csak egy kis fantáziával segítünk a szemünknek, már látjuk, hogy az ezredéves kiállítás külső formája méltó lesz a belső tartalomhoz, a mely ezer esztendő harcát, küzdelmét, diadalait mutatja, s ennek az ezer esztendőnek az eredményeit: a mai Magyarországot. Több, mint egy félmillió négyzetméter, a kiállítás területe; ha a tavat is beleszámítjuk, a hol szintén lesznek kiállítások, még pedig az érdekesebbek közül valók, az egész terület 510,000 négyzetméter. (210,000 négyzetméterrel nagyobb, mint az 1885 iki kiállítás volt.) Ezen a területen 123 pavillon épül; 68 csarnok a kiállítási alapból és 55 magán-pavillon. A kiállítási alapból épülő csarnokok nagy részén már erősen dolgoznak, több épület már tető alatt van, egyik másik egészen elkészült. Nem lesz érdektelen egy rövid séta keresztül kasul a készülő épületek eme tarka labirintusán. Az igazgatósági épület. Már jó ideje teljesen kész és használatban van. Innen intézik ma is a kiállítás ügyeit. Mindkét oldalán szabadon álló, tágas, emeletes épület, renaissance-stílü homlokzattal. Tágas zárt udvarát kettős üvegtető födi s itt van a pompás lépcsőház, mely két oldalt az emeletre *isz. Az emeleten vannak a kereskedelmi miniszternek, mint a kiállítás elnökének helyiségei, fogadó és váróteremmel, a kiállítás alelnökének szobái. Ugyanitt van a pompás famennyezettel diszített 17 méter hosszú nagy ülésterem. A földszinten van a kiállítás műszaki osztálya, a sajtó osztály és a kezelési irodák. Ugyancsak a földszinten a kiállítás ideje alatt posta és táviróhivatal is lesz, valamint egy nagy olvasóterem. Az épülő pavillonok és csarnokok. Az új kiállítási körúton végig, sűrűen egymásután, mintha csak a földből bújtak volna ki, egyre emelkednek egymás mellett a szebbnél szebb épületek. Az egyiknek még csak a pilótáit verik le hatalmas kalapácsosai, zümmögő énekszó mellett, a másik már teljesen kész, csak a falait festik, cifrázzák, megint másiknak a gerendaváza néz bele a levegőbe üres szemekkel, mint egy csontváz. Ha végigmegyünk a kiállítási körúton, sorra a következő nagyobb pavillonokat találjuk : Az oktatásügyi pavillon. A gerendaváza már teljesen kész, s most a kőművesek építik bele a faiakat. Már mutatkozik hatalmas görög stílű homlokzata az óriás csarnoknak, a mely 2500 négyzetméter területet fog be. Bierbauer István főmérnök tervezte. Mellette már most dolgoznak a kertészek a botanikai mintakerten. A pavillon 51.000 forintba kerül. Valamivel közelebb az iparcsarnokhoz le z az egészségügyi csoport. Ennek a főépülete az 1885 iki műcsarnok. Mellette épül most a gyermek pavillon, a melynek védnöke Klotild főhercegasszony. Hatszáz négyzetméteren épül a pavillon, könnyű, csinos, játszitormában. Nagy játszótere lesz, s az épületből erre a játszótérre két íiilke néz, a hol a gyermekeknek frissítőket és csemegéket adnak. A tőszomszédságban épül a mentők pavillonja s a balneológia! pavillon. A Stefánia uton túl az első nagyobb pavillon a bányászati és kohászati csarnok. Hatalmas, háromkapus épület, 4000 négyzetméter alapteriilettel, A faváza már teljesen kész. Korb Flóris és Giergl Kálmán pályanyertes terve szerint épül s 72.800 forintba kerül. Már ide is ellátszik az óriási gépcsarnok hatalmas vasszerkezete. Ugy épül ez a nagy, szinte örök időkre, szánt csarnok, hogy utóbb vasúti pályaudvarra alakíthat ják. Tízezer négyzetméter a csarnok földszintje, s négyezer méterre csinálják az emeletén a kiállítási területet. Itt kisebb munkagépek lesznek folytonos munkában. A csarnokot három hajó alkotja. 192 méter hosszúságban és 50 méter szélességben. A főhajó harminc méter magas. Az egész hatalmas épület, mely Korb és Gieigl p'ilyanyertes tervei szerint épül, 300.000 forintba kerül. A szomszédban épül az állandónak szánt közlekedési csarnok. Kőből és vasból építik. Jóval kisebb a gépipar csarnoknál, mert a hajózási és tengerészeti kiállítás külön helyen lesz, a tó mellett és részben magán a tavon is ; külön épül a vasutak kiállítása, magyar államvasutak csarnoka és kölön pavillonja lesz a posta-, táviró- és telefon csoportnak is. Ugyanitt épül a Ganz-Gyár óriás pavillonja is, ha talmas kupolával, a mely szinte magasabb a bazilikánál s gyönyörű, diadalkapu formájú bejáróval. Szerényen dolgoznak mellette a malomipar csarnokán, a melynek a gerendaváza már megvan, s teljesen kész itt az időleges kiállítások csarnoka és Albrecht főherceg pavillonja. Ez utóbbi pavdlonok mára mezőgazdasági csoportba valók, a melyben a legnagyobb csarnok mezőgazdasági termények csarnoka (költsége 70.000 forint, s a gerendaváza már teljesen elkészült), a legdíszesebbek pedig az erdészeti pavillon és a borászati pavillon egy hatalmas hordó alapmotívumával. Majdnem teljesen elkészültek az iparcsarnok reno válásával és kibővítésével, valamint az uj hangverseny pavillon építésével is. s ha ezeket a csarnokokat elkerül jük, a kiállítás legpompásabb, legmeglepőbb részébe jutunk, a melynek az építésével is erősen előre haladtak, s ez a kiállítás első főcsoportja : Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva.