Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 1-26. szám)

1895-05-12 / 19. szám

X1Y. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1895. május 12. 19. szám. Előfizetési dij : Egész évre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre 1 írt. Egy szára ára 10 kr. Hirdetmények : 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdij 30 kr. Nyilttér petit som 12 kr. társadalmi, Hvelisí és gaászatí hetilap. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől togadunk el. Kéziratokat nem k&Idfiuk vissza. A „Zalamegyei gazdasági egyesület", a „Zala-egerszegi ügyvédi kamara" és a „Kanizsai járási községi és körjegyzők egyletének" hivatalos közlönye. Meg-jelenik minden vasárnap. Megyei rendes közgyűlés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága májusi rendes közgyűlését Svastits Benő főispán őméltóságának eluüklete alatt f. hó 6 án tartotta. Elnöklő főispán üdvözölvén a szép számban megjelent bizottsági tagokat és köszönetét fejezvén ki a szives részvételért, megnyitó beszédében megemlékezik a legutolsó törvényhatósági közgyülésóta felmerült politikai eseményekről, a parlamentáris módon alakított s kinevezett új kormányról; a közgyűlés általános helyeslése között örömmel említé fel, hogy az uj kormány egyik tagjában, dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszterben, Zalavármegye nagytehetségű szülöttét üdvözölheti; azon óhajának adott kifejezést, hogy az uj kormányt működé sében a haza jólétének előmozdítása, az ország felvirágoztatása vezetendi. Áttérve a vármegye belügyeire, amelyeknek hű kinyomatául az alispáni jelentés szolgál, ennek mintegy kiegészítésekép felemlíti azon veszteséget, mely a törvényhatóságot Csigó Pál, Koller Ferenc és Papp Sándor bizottsági tagoknak s a vármegye két tisztviselőjének, Csoknyay János és Rajky Miklós árvaszéki gyámoknak gyászos elhunytával érte. A közgyűlés — indítványára — elhunytuk felett jegyzőkönyvileg fejezte ki mély sajnálatát és igaz részvétét. A közhelyesléssel fogadott elnöki megnyitó után, a kinyomatott és előzőleg a bizottság tagjainak nyomtatásban megküldött alispáni jelentés felolvasottnak tekintetett s ennek kapcsán Skublics Jenő bizottsági tag felszólalásában felemlité azon örvendetes haladást, mely a jelentés szerint a tanügy terén, főkép az utolsó tiz év óta, örömmel észlelhető s indítványára a közgyűlés a hatóságoknak : Svastits Benó főispánnak, Csertán Károly alispánnak s dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos és tanfelügyelőnek jegyzőkönyvileg fejezte ki az elért sikeres eredményért elismerését. A közgyűlés következő tárgyát az üresedésben levő negyedik aljegyzői állásnak választás utján való betöltése képezte, mely célból megalakittatott a kijelelő választmány, melynek tagjaivá a közgyűlés által dr. Gyömörey Vince, Bogyay Máté és Kol er István megválasztattak, mig Szigethy Antal, Skublics Gyula, Eperjessy Sándor a ípíspán által meghivattak, illetve felkérettek. A kijelelő választmány működését befejezvén, elnöklő főispán előterjeszti, hogy a negyedik aljegyzői állásra Malatinszlcy Lajos jeleltetett ki, akit a közgyűlés éljenzés közt negyedal jegyzőnek megválasztott. Somogyvármegyének a mezőgazdaság érdekében teendő törvényhozási és kormányi intézkedések iránt hozott határozata, valamint Hevesvármegijének az országyüléshez a második évi önkéntesi szolgálat megszüntetése iránt intézett felirata, nem különben Nógrádvármegyének az uj házak adómentességének a vármegyei székhelyeken 15 évre leendő kiterjesztését kimondó törvény alkotása iránt az országgyűlés képviselőházához intézett felirata előtertesztetvén és felolvastatván, Zalavármegye törvényhatósága mind három ügyben hasonló irányú felterjesztést fog tenni. Csáktornya város képviselőtestületének kérelmére a közgyűlés elhatározta, hogy a város által építendő lovassági laktanya után megyei kártalanítás címén évi 7.796 frtot tizet, még pedig félévi előleges részletekben. A zalavölgyi h. é. vasút engedélyesének kérvénye, hogy nevezett vasút igazgatóságába a vármegye két tagot válaszszon, előterjesztetvén, a közgyűlés nevezett h. é. vasút igazgatóságába a vármegye képviseletében gróf Batthány József és dr. Haudek Ágoston bizottsági tagokat választotta. Szent-tíróthtól a hasonnevű vasúti állomásig vezető útnak a törvényhatósági utak sorába való felvétele tárgyában benyújtott kérelmet a közgyűlés nem teljesítette. — Szent Gróth községnek „Zala Szent Gróth" ra leendő átváltoztatása tárgyában hozott képviselőtestületi határo zatát a törvényhatóság jóváhagyta. — Szent Gróthnak az ottani szolgabiróságnál egy szolgabírói állás szervezése tárgyában benyújtott kérvénye érdemlegesen az októberi közgyűlésen tárgyaltatik a vármegye jövő évi költségvetésének tárgyalása kapcsában. A vármegye házipénztáráról, valamint a vármegye kezelése alatt levő különböző alapokról vezetett, a vár megyei számvevőség által megvizsgált, az állandó választ máuy által felülvizsgált 1894. évi számadások, úgy NagyKanizsa és Zala-Egerszeg rend. tan. városok 1894. évi árva számadásai — ellenük észrevétel nem tétetvén — jóváhagyattak. A közigazgatási bizottságnak átirata egyes körjegyzőségek aránytalan területi beosztásának módosítása tárgyában felolvastatván, a közgyűlés annak értelmében a belügyminisztériumhoz felirat intézését elhatározta. A belügyminiszternek rendelete az építéseknél használt falazó és burkoló téglák, valamint a fedélcserepek méreteinek megállapítása tárgyában alkotott szabályrendeletre. továbbá a kereskedelemügyi miniszternek rendelete az egyenes állami adót nem fizető útadó kötelezettekre vonatkozólag alkotott szabályrendelet tárgyába n, valamint ugyanannak rendelete a vármegye törvényhatóság közútjai műszaki szolgálatának szervezésére vonatkozó szabály rendelet IV. fejezet 34. §-ának módosítása iránt — előterjesztetvén, azok értelmében a szabályrendeletek felterjesztetnek. A kereskedelemügyi miniszter a törvényhatósági útalap terhére a megyei számvevőséghez egy írnoki állás rendszeresítése tárgyában hozott törvényhatósági közgyűlési határozatot jóváhagyván, e rendeletben foglalt kívánalomhoz képest ugyanezen határozat jóváhagyás végettt felterjesztetik a belügyminiszterhez. A hazai középitkezésnek az ezredéves országos kiállításon leendő méltó bemutatása érdekében érkezett miniszteri rendelet előterjesztésére a közgyűlés a vármegye néhány, nevezetesebb épületeinek bemutatási költségeire 300 frtot szavazott meg. Nagy-Kanizsa rend. tan. városnak a városi tiszti, segéd , kezelő és szolgaszemélyzet, valamint azok özvegyei és árvái nyugdíjintézetének alapszabályait a közgyűlés jóváhagyta. Az állami közúti hálózatnak törvényhozási uton célbavett megállapítása tárgyában felterjesztett közgyűlési határozatra leérkezett rendelete a kereskedelemügyi miniszternek tudomásul vétetett, amely rendelet szerint a közgyűlés felirata akkor vétetik tekintetbe, ha programmszerüleg az egész országban ez érdemben a tárgyai lást a miniszter megindítja. A vármegyei nyugdijintézeti választmánynak javaslatát Kozáry Lajos vármegyei írnok kérelme, továbbá Varga József és özv. Csoknyay Jánosné nyugdij kérelme tárgyában a közgyűlés elfogadta, illetve az egyes kérvényekben foglalt kérelmeket teljesítette. A szent balázsi körjegyzőséghez tartozó községek módosított szervezeti szabályrendeletei, Sümegh község vágóhídi szabályrendelete, Zala-Egerszeg rendezett tan. városnak a rendőrség számára készített szabályrendelete jóváhagyattak. Csabrendek község képviselőtestületének a vágatási dijak megállapítása tárgyában, Mura Király község képviselőtestületének községi kölcsön felvétele tárgyában, Zala-lstvánd község képviselőtestületének telekkönyvi kiigazítás tárgyában (a vitássá vált parcella kivételével), Kotor község képviselőtestületének a községi temető megnagyobbítása tárgyában hozott határozata, Bazsi község képviselőtestületének községi ingatlan eladásáról kiállitott nyilatkozata, Bucsú-Szent László községnek az ott létesítendő állami iskola érdemében magára vállalt kötelezettségekről kiállított nyilatkozata, Szánthó község képviselőtestületének telekkönyvi kiigazítás tárgyában, Pacsa-Tüttös képviselőtestületének ingatlan vásárlása tárgyában, lacsa és a körjegyzőséghez tartozó községek képviselőtestületének közös jegyzői lak vásárlása tárgyában, Légrád város képviselőtestületének az állatorvos fizetése felemelése tárgyában, Csabrendek község képviselőtestületének 200 frt jegyzői általánynak a segédjegyző A „Zalamegye" tárcája. Tavasz. Irta: Békefi Antal. Ah, vártam ezt a mulatságot: odahajtom jól megfakult, lesoványodott arcomat az ablakfához, fürdöm a napsugárban. Olyan nagy fénynyel, olyau bőségesen ömlik be ez a meleg aranyievegő, hogy káprázik tőle a szemem és elönt egészen. A hosszas, kinos homály után, melynek sötétszárnyu pillangója harmadfél hónapig röpködött a szememen, nagyon nagy ez a fény így hirtelen. Alig állom. Behunyom a szememet; hasztalan : érzem a fényt, átjárja a melege, mint villanyfolyam, a véremet,-minden hajam szála behúzódik a pergamenszerüvó fakult bőr millió pórusába, fölmelegszem, frissülök a langyos, tiszta aranylevegőből, mennyit elbír nyelni ez a '0ncs fujtató, mely a homályban alig pihegett már, élénken ver a a szivem, átháramlik megkönnyebbült agyamon az édes és egyetlen gondolat: élni, kinyújtom karjaimat, szilárdan feszülnek lábaim ; ez az én uj tavaszom, a visszatérő erő, az élet . . . Majd virágzik már az almafa. S megrázza a tavasz fuvalom az ezüst bolyhos virágú barkákat, ezeket a szent ágacskákat, a mikből aztán sokat elvisznek a templomba. Bizonynyal egy bezárt ablak mögül is sok mindent megláthat az ember a tavaszból, ha megadatik neki az, ami nekem, hogy íme: a kis szomszéd liliom-kezecske már kinyitja az ablakot virágaira, melyek közt különösen sokat elnéztem egy jáczint bokrocskát, melynek fehér és kék virága van. A sok fehér és kék szinü virág közt, mint két piros rózsa, olyan a kis szomszédom gömbölyű arcája. Kinyitja a száját oly kerekre, mint egy piros szegfű s ha rálehel a virágaira : fül fordulhat még odakünn az idő, akár visszacsaphat a tél fagyos szele : ép ugy nem árt a virágnak, mint a kis szomszédom kicsattanó orcájának. Szép ez nagyon. Van egy jól megépített fecskefészek éppen az ablak felett, az eszterhéj borul rá védőleg s átkozott flegmával néz ki belőle egy pár verébtíók. Narancssárga csőrüket odafenik a fészek széléhez, egyik ki is áll merészen 8 körülnéz az esztei héj nagy-nagy világa alatt: jön e már az anyamadár? Éhesek a kis szürke proletár fiókok, a pelyhes fészekbitorlók . . . Majd eljön már a fecske s akkor lesz nektek, himpellér kakukfajzat ne mulass, jó lesz megtanulni hamarosan a repülés mesterségét és kotródjatok a tollas fészekből kifelé, mert a fecske hadjáratból, mely elvonul a fellegek közül a tavaszi nap alá, kiválik egy eskadron, ellepi ezt az utcát is, ide az eszterhéj alá is bekering rendesen egy szakasz a villásfarku seregből s akkor jaj, ha itt talál. Szárnyra hát hamar, kis gaminok, mert itt jönnek ők a tenger fölött. Valamivel ha megnő még az akácfa lombja, itt az ablakunk előtt belekapaszkodik egészen a kis szomszédolnék eszterhéjába. Olyan közel esünk mi egymáshoz. Az a pajkos gyerek, a kit hitestársamül választottam, olykor belakapaszkodik az ágakba. Behozott a minap egy lecsípett rügyet, melyet rózsás, éles körmöcskéjével ketté bontott, hogy lássam: tavasz lesz már. Maholnap túlnan az iskolás kisasszony is eléri az ágat a virágai közül. Akkor aztán az ablakból innen is, túlnan is cibálni fogja ez a két gyerek : az enyém, meg a szomszéd uré az akácfa virágot. Egyszer csak, a mint itt fürdöm a napsugárban, előkering a szélben lihegve, bukdácsolva egy pille. Az ám, egy élő, repülő, sárgásszárnyu pille, mely leng, hányódik, mintegy hópehely a szélben, erőtlenül. Szegény kis jószág, korán van még, nem bir a szárnyad se a széllel. Bizonyosan nagyon kimelegedett a föld, vagy a faoducska, a hol életet kaptál. Jó lett volna még várni bizony . . . Csak még egy kis szélcsendre van szükségünk itt, az akácfa alatt, aztán még néhány szárnylibbenés s ott ül már a kifáradt sárga pillangó a kék jácint tetejében kényelmesen szét vetett lábakkal. Ugy megfészkeli magát az illatos, húsos virágon, mintha ott akarná hagyni a lelkét. Milyen szerencse egy ilyen koraszülött pillének; melynek élete addig szokott tartani, mint teszem egy rövid gyermekimádság, hogy íme, az első kimenőben virágra talál. Ez szép és rendkívüli. Már most hiszem, a halál is könnyebb lesz neki. Majd alkonyat tájon, ha a nap visszavonulásával kihűl a lég, akkor kezdődik a haldoklása. Ha ugyan a véletlen szerencse meg nem menti teszem ugy, hogy egyszer csak oda szökken a virágok közé az a két nevető rózsa, a kis szomszéd kisasszony s foglyul ejti a langyos szobába, hogy ott virrasszon a kis bohó a virágok közt. Ez volna ám csak a finom mulatság. De hát a pille, az csak mindég pille marad, az örökké a veszedelmet keresi. Alig virul a rózsa az ablakban : hess, kapja szárnyát és menekül az első pille . .. Ott bukdácsol, szinte hajigálja a szél a bohót, most egy csapat veréb vágódik el telette, szerencsére nem bántja, de találkozhatik igen könnyen már a másik útjában egy rovarevő stigliccel, mely a mig nincs még odakint mag és bogár, nem mászik az ágakra, gyakran átrepül a városon ; most egy erős s az ablakot is megzörgető légáramba kerül a jácint mézzel jóllakott potrohos pille, mely tehetetlenül csapódik a falhoz s aztán elsodródik. A túlsó ablakból pedig az a kis lány ugy, de ugy elmerengett utánna. Aztán a virágai közé bujt és letépte a felemásszinü virágot hajtó jácint bokorról éppen azt a szálacskát, melyen az imént az első pille pihent. Nemsokára betették az ablakot, de ugyanekkor hallottam a kisleány csengetyü kacagását. Egy csinos úrfi lépett ki most a szomszédék kapuján, komoly arcú fiu, pelyhes bajuszszal, ártatlan fényességű szemekkel. Egy szál jácint van a gomblyukában. A lány mosolyog az ablakban. A takaros fickó egész gyönyörrel veti le árnyas szemének tekiutetét a kabátján illatozó virágra. Az első pillangó dőzsölt virágjának himporában. Sebaj, maradt még elég méz ezen az illatos jácinton. Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva.