Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 26-52. szám)

1894-10-28 / 43. szám

idézés nélkül megjelenhetnek. Egyezségre idézhetik egymást. , , . A tárgyaláson, a melyre az ügy ielhivasanat a teleknek ott kell lenniük, nem mint eddig, hogy az egyiknek a másikát órák szám kellett lesni _ a felperes szóval adja elő keresetét. Attól, a mit Írásba tett, eltérhet, de hogy «.zen gondatlanságáért, vagy az ellenfelet meglepni akaró rosszhiszeműségéért bűnhődjék, — a felelni nem tudó fél kérésére a birósag az ő költségére elhalasztja a tárgyalást. A keresetből nem mindig lehet per a biróság előtt. Nem a bíróságnál, vagy nem annál a bíróságnál, vagy még, vagy már, vagy ugy nem lehet kereskedni. Ezek a per létrejöttét gátló, pergátló kifoga sok. Ha ezek nem forognak fen, akkor szól csal; az alperes a kereset érdeméhez. Ha nem ismeri el a kere setét, akkor megkezdődik a szóharc, a mely valóságos birkózás. Hisz a felek nem tudnak vívni, mint a kitanult szakértők, az ügyvédek. Azoknak nem lehet megszabni, hogy szépen sorjában tegyenek mindent, s mivel nem ugy tesznek, nem lehet őket a küzdtérről letiltani. A tő az, hogy az igaz győzzön, hogy szabályos küzdelem után e, vagy a nélkül, az mellékes. Ezen küzdelemben a biró személyisége magaslik ki, neki kell a kháoszból rendet csinálni, a küzdelemben a magasabb elvet: az igazságot bevinni, a mely feladatában a törvény majd szuverén úrrá, abszolút hatalommá teszi. A feleket kitanítja, kikérdezi, az okirataikat előadatja velük, a be szerezhető iratokat maga beszerzi. A biró egyezségre hívhatja fel a feleket. Itt egy hosszabb entrefileénél a törvény a fél elmaradása esetére a jog érrettnek megfe lelő szabályokat állit fel. Már előbb említettem a biró szuverén hatalmát az igazság megállapítása érdekében. Még korai volt. A bizonyítékok mérlegelésénél látjuk azt szinte félelmetes nagyságában. „A bíróság a bizonyítékok mérlegelésében törvényes bizonyítási szabályokhoz általában ntucs kötve." A biró szabadsága, a mely sokkalta nehezebb, mint a megkötöttség rablánca. De a mint egyszer a felekkel s egyéb eszközökkel a tárgyat kezébe vette, amiut egyszer nem papirosról látja az igazságot, nem lehet azt mondani, te csak bizonyos föltételek mellett láthatod ezt és bizonyos teltételek mellett igy kell látnod. — I hez a nagy hatalomhoz a régieken kivül megfelelő uj eszközök, hogy kifogásolható tanuk többé nincsenek és igy leszámítva a ki nem hallgathatókat és a tanúság tételt megtagadni jogosítottakat, más mindenki kihall gatható. A biróság kár megállapításánál a szakértőkön kivül egyesekhez is fordulhat tudakozódás alakjában. Az alááirás megállapításánál' a féllel szavakat irathat le és ezeket összehasonlítja az aláirással. De legfontosabb az, hogy az igazság érdekében a feleket is kihallgatja saját ügyük mellett ?! Ez nem abszurdum ? Nem, ez az uj törvény legszebb, legragyogóbb intézkedése. Eddig, ha egyéb bizonyíték nem volt, a biró a feleknek esküt, itélt oda. A félnek, ha el nem akarta veszíteni perét úgy a mint az megígérve volt, le kellett tenni. Valóságos csapda volt a hamis esküre. Most a biró kikérdezi, úgy tudja meg tőle, hogy tulajdonkép hogy áll a dolog. Ez csak több garancia, mint az eskü, melyet a fél majd öntudatlanul a biró után elmondott Rövid gya korlatom alatt nekem is volt esetem, hogy a fél le akarta tenni az esküt és midőn a biró kértemre neki jól megmagyarázta, egy olyan észrevételt talált kiszaszalasztani a száján, a melyből kisült, hogy ellenkező jére akarja a valóságnak letenni az esküt. Aztán a biró, a mint a fél maga mellett vall, csak ugy külön latra veti, mint más tanú vallomását. Azért ez uem köti az igaz tényállás megállapitásábau. A biró a per urává le.tt téve, határozatait is a a célszerűséghez képest alkotja. Hoz ítéletet : ha az egész kereset vagy viszonkereset megérett; végitéletet, ha több követelés közül csak egyik vagy másik dönt hető el; közbenszóló ítéletet, midőn a keresetnek az alapja felett akar csak egyelőre határozni. A peri ségeket határozataikban eddigelé könnyen megszüntették a bírák. Ennek is elejét veszi a törvény. A per bírósága a kézbesítési közegeket késedelmes eljárásuk folytán a elválasztotta őket a szülők rideg önzése; szerelmi bánatukban egymásért haltak ós a közös sir hideg mélyében lelték meg fájó sziveikre az enyhülést, a nyugalmat Megilletődve hallgattam a szomorú fűz bús regéjét. A sivító szél megrázta a száraz ágakat; a végső gyertyák legutolsó fellobbanása emlékeztetett a napra és a helyre, hogy hol vagyok és én sietve hagytam ott az elhagyott temetőt. Minden kialudt és elcsendesült. A kegyelet lerótta egy évre adóját és a sírok lakóit egy hosszú évig nem keresi fel az árva gyertyáival. A zord őszi szél vadúl nyargalász a száraz fák és bokrok között; az elsárgult levelek zizegve hullanak le a földre s vad játékot űz velők a kegyetlen szél. A füzek hajlongva panaszosan nyögnek, mintha csak zokognának, hogy az emlékezés ez egy napja elmúlt s mintha intenének, hogy „mementó mori" I Fáugler István. Sándor szerb király, a szerb királyi konak, Bel grád látképe : megannyi gyönyörű rajz, mely az „Ország Világnak", a legelőkelőbb magyar hetilapnak legutolsó számát díszíti. A szerb király látogatása alkalmából számtalan szép aktuális rajzot mutat be az „Ország Világ" olvasóinak. Bemutatja azonkívül Küry Klárát a nép színház kitűnő uj operettjében a „Lili" ben négy felvételben is; megismertet Behring doktorral, a ditterilisz nagy hírnévre tett gyógyítójával. Igen szép rajzot hoz Goró Lajostól, a kiváló rajzoló művésztől. De nem csupán illustrátióval áll páratlanul az „Ország Világ" valamennvi képes lapunk közt: szöveg, tartalom t- 'íin

tot. be is a legjobbat, legérdekesebbel nyújtja Az „Ország- Világ" a legolcsóbb szépirodalmi hetilap, amennyiben előfizetési ára negyedévre csak 2 frt, félévre 4 frt, egész évre 8 frt. Az előfizetési pénzek a kiadóhivatal cinciére küldendők, Budapest, V. Ilold-u'ci 7. sz. Mutatványszámokkal is készséggel szolgál bárkinek a kiadóhivatal. Melegen ajánluk olvasóink ügyeimébe és pártfogásába. feleknek okozott költségekben marasztalja. — A gyors lebonyolítást igénylő és a liquidebb határozatok, hogy a felebbezés huzavonásra tel ne használtassák, végrehajthatók ; még kiterjedtebb mértékben mint eddig — tekintet nélkül a felebbezésre. A biró határoz és hozzá oly anyag felett, amit maga oldott és a mit a határozathoz maga gyúrt is össze. Hogy ezen hatalmával vissza nem él, erre mi a biztosíték ? Első sorban a nyilvánosság, másodsorban pedig a felebbezés. Ez utóbbi biztosíték főkép a hibás eljárás és határozat megigazitása tekintetében és a hibás bírónak hivatalból a telek kérelme nélkül való marasztalásában. A felebbezési eljárás az első fórum előtt levő eljárással meg vau határozva. A biró az eldöntendő anyagot maga vá'asztotta össze. Ez ellen is kell orvosság. A felek ügyüket, amelyet gyorsabb eljárás végett már előzőleg szellőztetni tartoznak abban az irányban, hogy mit akarnak különösen ujat előadni s mit hibáztatuak az első határozat hozatala körül — a felebbezési biróság előtt egészen újból uiegtárgyaltalhatják. A tényállást asű első ! bíróság jól állapította meg, elég hogy ha felebbezés ese téti az ügyhöz kölcsönös hozzászólásukkal a bírót elha tározásábaü segítik. Ig izságügyí politikai tekintetek a törvényszékeket ruházták fel az első instanciábau az ügy elbírálásával. Úgymint régente volt a megyei törvényazé kéknél, a melyek másodfokban határoztak a szolgabirák határozatai fölött. A harmadik foruátou már uj tárgyalás nincs, csak felülvizsgálat. — A kisebb ügyek nem bírják meg a felebbezési|tárgyalás .költségeit, csak csupán a törvényszék revíziója alá jönnek. A harmadik fórumra sem akarja a törvény, hogy minden ügy fölkerüljön. 200 forinton alul levő ügyeket a második forura végleg eldönti. Az uj sommás eljárással kapcsolatos törvény a perek megapasztása végett az 1000 korouát meg nem haladó pénzösszeg fizetésére vagy határozott mennyiségű helyettesíthető dolgok szolgáltatására Jirá&yuló követeléseknek fizetési meghagyások utján érvényesítéséről intézkedik. Az ii| törvény hatása a bíráktól függ első sorban. Szép hatalmat adott a törvényhozás kezükbe, de ép ezért több rosszat is csinálhatnak vele. Látva* a nagy terhet, amely a biró vállaira fog nehezedni, a közönséghez kell fordulnunk, legyen a biró segítségére a saját érdekében. Járjon el gondosan ügyleteinél, kétes esetekben torduljon a szakértőkhöz. Felhívás Zala-Egerszeg aemesleM közönségéhez í A zord téli idő beálltával, mikor a tarlón keresztül sivít a szél és a hideg havas eső a szobába szorítja az embert, és a fűtött kandalló mellé meghúzza magát: 1 ez az idő különösen alkalmas arra, hogy az ember a világ ferdeségeiről és gyarlóságairól elmélkedjék. Ez utt.l elmélkedésünk tárgyát képezi, hogy a föidi vagyon nagyon aránytalanul van felosztva a vilá gon. Mig a gazdag ember csöbörrel meríti élvezeteit az élet bő forrásából; addig a szegény alig kaparhat any nyit, hogy kenyérmorzsával csillapíthassa éhségéi. Mig a gazdag a téli kemény időben is mulat és vigad, bálokon, conszerteken, estélyeken, kártyaasztalnál és egyik mulatság a másikat felváltja : addig a szegény és nyomorult fázik, éhezik és nyomorog. Tegyük még hozzá, ami legtöbb esetben tényleg úgy is van, hogy beteg és keresetképtelen, akkor a kétségbeesés borzasztó képe áll előttünk, mely elől kitér a gazdag és legjobb esetben sajnálja és ezen érzelmeivei eleget vélt tenni felebaráti szeretetének. Nem csoda tehát, hogy az elégületlenség mindinkább elterjed, hogy a szegényben feljajdul a gyötrött és eltépett kebel és kitör belőle a kétségbeesés jajkiáltása: hogy nincs igazság a világon, vagy ami még legborzasztóbb és rettentőbb, hogy elkeseredettségében és megbomlott elméjében erőszakhoz uyul az igazság helyreigazítása végett. Aki megérti a szegénynek balsorsát és nyomoruságát; ki nem süket az ő segélykiáltása iránt, az nem zárja el szívét, nein csukja be markát, hanem adakoz, segít és enyhíti fájdalmát. A gazdagnak azért adott a jó Isten és áldotta meg javaival, hogy bőségéből és fölöslegéből juttasson sze gény embertársának is. Ezen feladatot tűzte ki magának a helybeli népkonyha, hogy a g.izdagok dúsan terített asztaláról némi morzsát juttasson szegény embertársai számára. Az éhség gyötrelmes és fájdalmas. Aki azt csillapítja s az éhezőnek egy darab kenyeret, egy tál meleg ételt juttat, többet tett az emberiség javára, mint ha világrendítő dolgokat alkot. Fel tehát kedves testvéreim, az összes emberiséget átölelő egyetlen szeretet hitében ! Kiki módja és tehetsege szerint járuljon némi adománynyal a helybeli nép konyha fentartására és céljainak előmozdítására, mely ma napság a szegények részére az életkérdés, a jó embereknek pedig a legszebb mód a jótétemény gya korlására. Nem kételkedem, hogy kérelmező felhívásom eltévesztené hatását a jó emberek szíveihez, melyek sugalatában inkább bízom, mint a szegények szószólójának eme gyenge szózatábau. Síosenbei'g Henriett*; a népkonyha vezetője. A „Dunántúli Közművelődési Egyesület''' köréből. A „Dunántúli Közművelődési Egyesület" választmánya f. bó 19 én Széli Kálmán elnök elnöklete alatt Budapesten választmányi gyűlést tartott. Elnök az ülést megnyitván, előadja, hogy ez évben az egyesület a tagok gyűjtése körül nagyobb mozgalmat nem fejtett ki; mert a felszínen volt egyházpolitikai törvényjavaslatok tárgyalása arra nem volt kedvező. Jobbnak tartja bevárni azt az időpontot, amikor a mai — részben izgatott — hangulat lecsillapul. A fiók egyleteket illetőleg kérdésesnek tartja, hogy ezeknek az alapszabályokban előirt módon való szaporítása kívánatos e; mivel ily módon nehezen jönnek létre és mert némelv fiók egylet a központtal szemben nagyobb önállósági' i törekszik, ami a központi egyesület működésére bénító lag hat. Sokkal helyesebbnek tartja, ha a központi eg\ let erősödik. Ily irányban alkalmasint az alapszabályok teljes módosítása válik szükségessé. Az elnöki előterjesztés helyeslőleg tudomásul vétet vén, a választmány az elnök indítványára az üresedésben volt alelnöki állásra dr. Ecuyvessy Ferenc országgyűlési képviselőt választotta. Porzsolt Kálmán egyesületi titkár részletes jelentést tett a „D. K. E" perlaki ovodájáról, valam-nt arról, hogy legközelebb a fehérmegyei Tárnokon az egyesület mintaovodát fog felállítani, amely 'élra még Osáky gról kultusmíniszter 200 frt segélyt engedélyezett. A választmány a titkár jelentését tudomásúl vette és az elnökséget megbízta, hogy az ezentúl felállítandó óvodák ügyében a kultusminiszterrel a szükséges tárgyalásokat végezze. Az ovodákra nézve a választmány elfogadta a/, elnök indítványát, mely szerint az elnökség bizassék meg, hogy minden dunántúli vármegyében igyekezzék a szűk séges ovodákat létesíteni. E kezdeményezés kétségkívül jótékony hatással lesz az egyesület, terjedésére nézve. Dr. Wlassics Gyula országgyűlési képviselő beje lentette, hogy Perlakon a „D. K. E." érdekében érte kezletet tartott és tagokat gyűjtött 2.253 frt tagdíjjal. A szives buzgóságért a választmány az elnök indítványára dr. Wlassics Gyulának jegyzőkönyvileg fejezte ki kö szönetét. A Franciaországban tanulmányutat tett Porzsolt Kálmán ezután ismertette az ottani vándorkönyvtárakat s indítványozta, hogy a „D. K. E." is szervezzen ilyeneket. Ezer kötetből álló könyvtárak kellenének erős tölgyfából készült szekrényekben pontosan leltározva IM portomenleseu küldve az illető hatóságokhoz, amelyek gondoskolnáuak a vándor népkönyvtáraknak községenkint való továbbításáról. Pázmándy Dénes országgyűlési kép viselő kijelenté, hogy részéről helyesli az eszmét, de azt. szeretné, hogy a könyvtárak szellemileg progressiv iráin bau szerveztetnének. Kezdetben kisebb mennyiségű, köny nyebb olvasmányokból álljon a népkönyvtár. Makfalvay Géza nézete szerint a D. K. É. első feladata a magyar nyelv terjesztése, mely célból képes magyar könyveket kell kiadni és terjeszteni. A választmány az elnök indítványára Porzsolt Kálmán titkárt és Rákosi Jenőt megbizza, hogy a nem magyar vidéken a képes magyar könyvek szétosztására, valamint a vándor könytárak szervezésére nézve tüzete-i programmot készítsenek s azt megvitatás végett a vá lasztmányhoz terjeszszék be. A Balaton vidékén az egyesület ismeretterjesztő füzetei révén szépen gyarapodott az idegeu forgalom és szaporo Inak a nyaraló és fürdőtelepek, amelyek a ki vándorlás meggátlására kiváló fontossággal bírnak. A kivándorlás ügyében jelenté a titkár, hogy a vármegyék alispánjainak hivatalos kimutatása szerint óriási mértékben törjed a kivándorlás ós pedig a vagyonos osztályból is. Ez ügygyei kapcsolatban felemlíté az egyesület elnöke, hogy mig a Felföldre Amer.kából csupán a leszámítoló és pénzváltó bank utján egy évben három millió forintot küldöttek haza, addig a Dunántúlról ki vándorlottak nem igen jönnek vissza és pénzt sein küldenek. Ez az egész kivándorlás amily megdöbbentő, olv annyira fontos az egyesületre nézve. A választmány feladata lesz a kedvezőbb idő fölhasználásával a segítség módozatait megtalálni. Miután Porzsolt Kálmán titkárnak nagy buzgalmáért és önzetlen fáradozásaiért a választmány jegyzőkönyvileg " jezte ki köszönetét, egyúttal elhatározta, hogy a köz gyűlést december hó közepén fogják Budapesten megtartani. Az nrhatnámság szomorú nyilvánulása. A leghitelesebb kutforrásból vettük a következő első tekintetre derültséget keltő, de mélyebb megfigyelés után a legkomolyabb megszivleíést érdemlő tények le irásál. Hazánk egyik legnagyobb gyáripari telepén szükségvolt egy kazánkovácsra. A telep igazgatósága szokott módon közhirré tette, hogy a kazánkovács darabszám után való díjazás és napi két frt bér mellett fölvételre kerestetik. Az első héten nem jelent meg senki és égető szükség lévé.-i ilyen munkásra, az igazgatóság a napibért 3 frtra kihirdette. Nem akadt munkás, de nem akadt napi négy frt mellett sem. E gyártelep tisztikarának egyik tagja ekkor egy tréfás ötletet inscenirozott. Ugyanis a jelzett hirdetmény mellé egy másikat publikált, mely szerint, „napidíjas" kerestetik a gyártelepre 70 kr. napidíj mellett. Műeqye temet végzett egyének előnyben részesülnek. S mi volt az eredmény? Az, hogy három nap alatt 70, mond hetven pályázó jelentkezett, köztük sokan műegyetemet végzettek. A négy frt napi keresetre hirdetett kazánkovács állásra pedig nem jelentkezett senki. Nagyon időszerűnek találjuk közölni ezen tényt, midőn fent és ler,t vérmes reményekkel kisérik az ipar iskolák szaporodását. Nem az értelmi szférában látjuk mi a magyar tár sadalom betegségének jeleit, hanem az erkölcsi világ körében. A mi társadalmunknak a munkát kell tiszteloie és becsülnie. Hogy egés/. tisztán beszéljünk, a kézműipar munkája iránt kell emelkednie a tiszteletnek. Ezen oagv erkölcsi tényezőt nem adhatjuk meg az iskolázás által, ehhez nevelés kell, már pedig a modern iskolázás lehet talán az értelmi fejlesztés műhelye, de bizonyára nem fogja azt senki a nevelés csemete kertjének nevezhetni. Nevelés — annak legteljesebb fogalmiban — hí erkölcsi individualitásnak felkeltésében, ápolásában és fejlesztésében áll. Az nem értelmi műkő lés, riem is az értelemre hat első sorban, haueiu az érzületre, azon belső világra, melyet kedély, sziv nevezetba foglalva ismerünk.