Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 26-52. szám)

1894-07-08 / 27. szám

g-álása, elvitele. Ugyanigy büntetendő : aki jogos zálogolást meghiúsítani törekszik, aki mezei közös dűlő utat megsziikít, aki másnak területén legeltet, aki másnak földjén jogosulatlanul szekerez vagy marhát hajt, aki kendert vagy lent nem a hatóság által kijelölt helyen és előirt módozatok mellett áztat (94. §. c), d), f). h), 1) pont). — Kisebb, száz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtandó, aki idegen területről füvet, trágyázó vagy fütő anyagot jogosulatlanul szed, aki állatokat felügyelet nélkül legeltet, aki szántóföldeken hátrahagyott mezőgazdasági eszközöket jogosulatlanul használ, aki másnak mive lés alá vett földeire állatokat gondatlanságból bemenni enged, vagy betiltott mezei utat használ, aki idegen területre jogosulatlanul megy vagy átjár és onnét az illető fölhívása folytáu el nem távozik, vagy aki tilalmi jelzéssel ellátott idegen területre jogtalanul megy vagy átjár, ;iki saját területén báriuinemíí döglött állatot tudva elásatlanul hagy, vagy az elásottat kiássa. A XI. fejezet az előző íejezetek által szükséges teendőket a közigazgatási szervezetbe illeszti, fölmentve a gazdákat, hogy sérelmeiket különböző hatóságok által kelljen orvosoltatniok s hogy egyiktől a másikhoz utasíttassanak és épen ezért azokat megtorlatlanul hagyják. Mennyire elégíti ki a törvény a gazdáknak az általa rendezni óhajtott téren szükségleteiket, azt teljesen megbírálni csakis ők hivatvák. Azt hiszem — a gazdákkal való érintkezéseim alapján, — hogy a törvény különösen a rendészetről szóló részében egészen megfelel kívánalmaiknak. E részben a hatóságoktól függ, hogy a törvény által meghonosíttatni kivánt szellem : a mások jogos érdekeinek tisztelete, a rendszeretet, a közönség vérébe menjen. Hogy ezen a kereten belül a törvény a mezőgazdaság vezetését tárgyazó első részében is beváljon, ez pedig érdekeitől áthatott, törekvő, serény közönséget kíván. l>r. Strausz Sándor. Képviselőtestületi iilés. A városi képviselőtestület Németh Elek h polgármester elnöklete alatt f. hó 2-án rendkívüli gyűlést tartott. A megelőző képviselőtestületi ülésről felvett jegyzőkönyv felolvasása és tudomásúi vétele után elnöklő h. polgármester előadja, hogy a f. évi április 19 én tartott képviselőtestületi ülés felhatalmazta a városi tanácsot, hogy amig az új kölcsön felvétetik, a kaszárnya pótépitkezési költségek fedezésére a helybeli pénzintézetek egyikénél váltóra vétessék lel a szükséges összeg, azon ban a képviselótestület nem jelelte meg azon képviselőt, aki a tanács két tagja mellett a váltót aláírja; kéri a közgyűlést, hogy e hiányt szíveskedjék pótolni. Az előterjesztés lolytán Kovács László városi képviselő kéretett fel a váltó aláírására. Olvastatott Varga Vilmos városi választott képviselőnek állásáróljjvaló lemondása. A lemondás tudomásul vétetett s a II. kerületben Zsuppán Gergely, mint első póttag, rendes tagúi behivatik; a regale ügyi bizottságba pedig a kiiépett Varga Vilmos helyébe dr. Kele Antal képviselő tagul beválasztatott. Előterjesztetett a középítészeti bizottságnak több rendbeli jelentése az „Arany Bárány" szálloda építésénél célba vett modositások , illetve változtatásokra nézve. A képviselőtestület a középitészeti bizottság jegyzőkönyvei ben tüzetesen felsorolt módosításokat, illetve változtatásokat elfogadta, s azok kivitele iránt a szükséges intéz kedéseket megtette. A z.-egerszegi közkórházi bizottságnak több rendbeli írásbeli előterjesztése érdemleges elintézés előtt a városi ügyésznek azzal adatik ki, hogy véleményét a jogügyi bizottság elé terjesztvén, ezen bizottságnak javaslatával terjesztessék a szóban forgó ügy végleges intézkedés céljából a képviselőtestület elé. Büchler Jakab z.-egerszegi lakós ama kérelmének, hogy udvari csatornájára nézve a képviselőtestület 1887. évi február 4 én hozott határozatát 1897, évi julius l-ig hosszabbítsa meg, hely adatott. Kovács Károly polgármesternek 1893. évben utazási költségek és kisebb kiadások fedezésére a városi pénztárból felvett összegekre vonatkozó elszámolása pótlás végett azzal adatott vissza, hogy a képviselőtestületi határozatok, amelyekkel a kiküldetéssel egyes esetekben megbízatott, a számadáshoz másolatban csatoltassanak. Ezután a képviselőtestület a városi közmunkák leszolgálása tárgyában készített tanácsi alapszabálytervezetet, valamint a rendőrség szolgálati szabályzatát vette tüzetes tárgyalás alá és fogadta el csekély módosítással. Jegyzőköiiy v. Felvétetett Nagy Kanizsán, 1894. május 28 án a Zalavármegyei községi és körjegyzők egyletének rendes évi közgyűlésén. Jelen voltak : elnök Ferenczy János, főjegyző Neusiedler József, pénztárnok Scholtz Károly ; választ máuyi tagok : Lohoúyai Elek, tíichler Dénes, Baranyay Kálmáu, Hajgató Lajos. Nagy Ferenc langvizi, Szemző Gyula mura-keresztúri, Grünfeld Józset tormási, Fülöp József bánok szt györgyi, Dely Béla sármelléki, Halá. z István orzsztonyi, Koltay László bahóti, Koltay Lajos pacsai, Kánaán Lajos tót szt-mártoni körjegyzők, Kováts Pál orosztonyi, Székely Ernő kiskomáromi s. jegyzők. 1. Elnök meleg hangú megnyitó beszédben hang súlyozta az egyleti tömörülés szükségességét, különösen most, a közigazgatás államosításának vajúdása idején, hog;y a testületi tömörülés által kölcsönözzMnk súlyt petitióinknak, melyekkel személyes és szolgálati érdekeinkre az intéző körök figyelmét felhívni óhajtjuk. A terjedelmes elnöki jelentés felolvastatván, jelen jegyzőkönyv tüggelékeül csatoltati.i határoztatik. Az elnöki jelentés köszönettel történt tudomásul vétele után felszóllal Lo honyay Elek választmányi tag s azon óhajának ad kite jezést, miszerint úgy a jegyzői nyugdíj kezelő választmány, mint a jegyzői szigorló bizottságban a jegyzői kar kebeléből választott tagok kötelezőleg hivassanak fel arra, miszerint az illető bizottságban működésük ered mányéről évenkiut a megyei egyleti közgyűlésnek kimerítő jelentést tegyeuek. A közgyűlés az indítványt helyeslőleg veszi tudomásul s utasítja az elnökséget, miszerint az illető bizottságoknak a jegyzői karból választott tagjait megfelelő eljárásra hívja tel. Ugyancsak az elnöki jelentés tudomásul vétele után elnök indítványára a közgyűlés a legmelegebb kö szönetet szavazza Nagy Kanizsa város polgármesterének, tekintetes Babóchay György polgármester urnák, ki az elnökség megkeresésére készséggel engedte át a tanács kozás színhelyéül a városház dísztermét, s ez által nem csak megszokott előzékeny szivélyességének adott ujabb kifejezést, hanem megnyilatkoztatta egyszersmind ama meggyőződését is, miszerint a községi és körjegyzőknek részben az ügykezelés egyöntetűségét célzó megbeszéléseit, gyűléseit bizonyos tekintetekben közszolgálati ténykedésnek is ismeri, mely előtt kézséggel nyílnak meg a köz épületek termei. E tárgygyal kapcsolatosan élénk eszme csere fejlődik ki a közgyűlések helyeinek megállapítása felett, miután az alapszabályok módosítása tervbe vétetett s igy az eddigi közgyűlési helyek Nagy-Kanizsa, ZalaEgerszeg, Keszthely és Csáktornya változtathatók volnának s vagy az összes megyebeli közigazgatási járások székhelyeire szét oszthatók, vagy a vármegye szék helyére helyezhetők volnának. A kiterjedt vitát elnök, Lohonyay harminc meter széles területen, a hernyót kiirthatja (56. §.). Kedves éneklő — mert többnyire hasznos — madarainkat oltalmazza az 57. Különleges intézkedés van az 59. §-ban. Kirepült méhraját idegen területen is keresheti a tulajdonos, ha azonban „raját két nap alatt nem kereste s el nem fogta, a raj annak tulajdonává válik, kinek birtokán letelepült, vagy ki azt a két. napon túl elfogta." A szőlőmiveléat karolja fel a VIII. fejezet, a mely az annak előmozdítására alakult hegyközségeket ideális szélességű kormányzati joggal ruházza fel az érdekkörükbe tartozó ügyekben. Ezek : a közös őrzés és a hegyrendészet szervezése ; a filloxera által elpusztított sző'ők felújításának vagy uj szőlek ültetésének, továbbá a szőlőpenész ellen való közös védekezésnek előmozdítása, minden egyéb szőlőbetegség ellen való közös védekezés elősegítése; az okszeiíí szőlőmivelés és szüretelés s a szőlők jövedelmezőségének (okozása érdekében szükséges vagy kívánatos közös gazdálkodási és kezelési szervezkedés (64. §.). A hegyközség kormányzati szerve : a begyközségi közgyűlés ; a hegyközségi választmány és a hegybíró (6S. §.). — A nem idézett szakaszok a begyközség alakulását, föloszlását, annak kötelékébe való beolvadást, abból való kiválást tárgyazzák. A mezei rendőrségről szóló rész a IX. fejezetben ,,a mezei rendőrségről" szól. A községek és hegyközségek kötelesek, az egy vagy több, de szomszédos határban száz kataszteri holddal birók, a bekeritett helyek, kertek, gyümölcsösök és szőlők tulajdonosai pedig jogosítvák fölesketett őröket alkalmazni. (74. 75. §.). A mezőőr tontos jogokkal van felruházva. Közbiztonsági közeg, ellentálIni neki hatósági közeg ellen elkövetett erőszak (81. §.). Vallomása teljes bizonyító erővel bir (8(J. §.). A mezőőr zálogolhat vagy megfelelő zálog hiányában a mezei kártételen ért egyéneket bekísérheti. Ev.ektől a lopott tárgyakat vagy a kártételre használt eszközöket köteles lefoglalni, köteles a tilosban talált marhát behajtani. (Mind erre jogosítva van a birtokos és hozzátartozói is). A mezőőr, ha idegen területen ér olyan személyeket, a kik mezei kártétel elkövetésével gyanusíthatók, ezektől a szerszámaikat elvehet. A mezőrendőri kihágások okozta károkat megbecsülni a mezőőr kötelessége első sorban. — A fejezet intézkedéseiből kiemelendő a 90. §.: ,,A tilosban talált baromfi, ha behajtása nehézségekbe ütközik, megölhető, úgy a kóbor eb és macska is. A X. fejezet ,,a kihágások és büntetések" közlésénél zavarban vagyok. Annak minden egyes §-a oly fontos hogy az egészet szórólszóra kellene ismételni. Kiemelem : a kétszáz koronáig büntethető következő kihágásokat. Gazdasági terményeknek a termelési helyről való ellopása, a földtől el nem választott terméknek jogosulatlan leszedése, ellopása, gazdasági terményeknek, fáknak, gyümölcsöknek megrongá- ' lása, ha az okozott kár 60 koronát meg nem j halad, a magán határ- és tilalmi jelek megron- ' légszivattyú, az aöatomía titkai feltárattak s a természeti , tünemények rendszerbe foglaltattak a túlvilági világnézlettel s elmélettel szemben. Az újkor, az már a fent vázolt haladás utján a a felvilágosodás korszaka lett. D'Alembert, Diderot, Voltaire és Montesquieu a kételyt és bírálatot terjesztették, a hol az ész és érlelem mellett az akarat és kedélynek, az ember érzelemvilágának, a sok rombolás mellett majd semmi tér sem maradt. Elért tehát a realismus oda, hol a törvény, a tiszta ész eltörült mindent, el magát az emberi hitet : Istenben, a lélek halhatatlanságában, a szabad akaratban, a más világban, a mennyben és pokolban s teremtett egy olyan j állapotot, mely az epicurcismusra, materialismusra veze j tett végelemzésben. S ezzel befejeződött a realismus iránya és célja, mert oly eszményeket, példákat állított fel a gyakorlati élet eszméje: a realismus, melyek már az idealismust fenyegetik. A realismus bölcsészete ugyanis elvetette legelsó'b ben is a szellem önállóságát s kimondta : hogy ismere tünk csak a külvilágra terjedhet, más nem létezik — az idealismus hiszi, hogy van látható és lathatatlan, hiszi az Istent, nemcsak a természetet ; mi az idealismust szükségesnek s nélkülözhetetlen kovásznak tartjuk az emberi életben s értjük idealismus alatt azt a tevékenységet, mely a gyakorlati életlen az erkölcsi eszmék megvalósítására tőre/eszik. Mi nem bánjuk, hogy ha a fejlődő szellem előre tör s lerombolja a régi vakhitet, ortodoxiát, tekintélyt, babonás előítéletet, de ha a lelket megtagadja s az agyvelő tömecseiuek declárálná, vagy a barátságot consortiumnak ismerné fel, mely érdeken alapszik, és ha a házasságban semmit se látna mást, mint oly száraz szerződést, mint a vagyonküzüsség szerződése, azaz ha a realismus lesűlyedne a materialismus posványába, akkor | | . mégis fölemelnénk szavunkat s a szentirással azt mon | danók : „ha a test szerint éltek, meghaltok !" Az eszménységről lemondani, az eszményt kiküszö- | bölni nem lehet, netn is szabad ; mert arról lemondani, ' . azt kiküszöbölni egy és azonos lenne az erkölcsi eszmék meghalásával, a tökélyesedés elnyomásával. Helyes az, ha a realismus megtanít bennünket a reális életre, az igazságra, az egyéni moggyőződésre, s megtisztít a babonától, kuruzslástól, vakhittől és vak buzgóságtól ; de ha az idealismus tevékenység az erköicsi eszmék megvalósítására, milyenek : a szeretet, becsület, barátság, önfeláldozás, Isten, erkölcs, erény, lélek, akkor az nem ábránd, az nem természetellenes elv, hanem megeszményítése a gyakorlati életben, a sötétben tapo gatódzó ember világnézletének, gondolkozásának és tevékenységé íek, egy jobb része, szellemibb kifejezése az anyagias világnak, mely mellett az ember finomabb, az állat-ember, az anyag ellentéte s a szellemi lények társa lesz. Az idealismus elől kitérnünk nem lehet; az ideális törekvéseknek át kell hatni egész életünket 1 Mi lenne belőlünk, ha kiküszöbölnénk a régi classikusokat, megvetnénk a régi művészeket? Rém-regények, hírlapok táplálják az ifjúság fejlődő szellemét ? A kötelesség hű teljesítése, a hivatal pontos betöltése, csak az erkölcsi eszmék uralmától s annak a fogékony ideális kebelbe csepegtetésétől várható. Azért mondja a nagy Rousseau: Felfoghatom a szépséget és erényt, képes vagyok a jót szeretni és tenni, miért hasonlítanám tehát magamat az állathoz, mely még a napot sem bámulja s a tüzet sem használja ? A lelki ismeret a lélekben van, mint az ösztön a testben, szivünkbe a jó törvénye kiolthatatlan vonásokban van bevésve." — „Mi felelősséget érzünk magunkbau iránta, másokat azután ítélünk meg, önmagunkat mi irányozzuk, ha átléptük annak határait, az érzékiség elleni harc, mely bennünket a szenvedélyek rabjává tesz, magasabb | elv, mely bennünket az érzékiség köréből önfeláldozó erényekre, az igazság-keresésre ösztönöz, kezeskedik értünk a szellem szabadsága által, mely az anyag fölött áll s ura önmagának. Vagy a nagy tettek iránti öntudat lan csodálat, a nemes jellem iránti nemes szeretet az anyagból ered Az öröm vonz a széphez, a természet ben sok zavart és nyomort látunk, de nem a bölcs és jóságos Isten a földi bajok forrása. Légy igazságos és boldog lész !" Arany szavak ezek az idealismus uralma mellett s arra engednek következtetni, hogy az ember a realismus és idealismus egyesülésében lelheti fel végcélját, rendeltetését, hivatását. E kettőnek egyensúlyában fekszik tehát szerintünk a nagy titok, melyre a költő azt mondta : „Jót jól; ebben áll a nagy titok — ezt ha nem érted, szánts és vess s hagyjad másnak az áldozatot!" És igaz is ; mert az ember testével a földön, gondolataival az égben él ; érzékisége lehúzza, szelleme fölemeli; legyen úgy ! A kiben él a kettő, az fenfogja tartani magát mindig eszményi gondolkozásával az erény utján s meg lesz beuue az erkölcsi eszmékért való hevület, a törekvés, melyet jellemnek nevezünk. A történelem, a művészet, a művelődés tprténete, maga intő példa a mellett, hogy az idealismus nélkü lözhetlen kelléke az emberi életnek s bármily szükséges is, hogy az ember testi téren álljon s kancsal szemekkel ne nézze az eget, mégis kimutatható lépésről-lépésre, fokról-fokra, fajról fajra, hogy ott, a hol a gyakorlati élet eszménye (a realismus) túlságosan bevette magát az emberi gondolkozásba, nézetekbe, tudományba, mű vészetbe, és az idealismus szép világa szétfoszlott : ott azok niveau-ja esett. Hatott addig, mig egészséges ala pokon nyugodott s nem ment túlságba, de romlott, hol teljesen kiszorította az ideális felfogást. A legnagyobb elismeréssel fogadtuk fent azt a jóté teményét, mit a felvilágosodás terén tett, — a termé