Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 26-52. szám)
1894-09-16 / 37. szám
Me öyei élet. A megyei közigazgatási bizottság szeptember havi ülését Svastits Benó főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 10-én tartotta az újmegyeház gyüléstermében. Az alispáni liavi jelentós a közigazgatás e^'ves ágaiban augusztus hóban előfordult eseményekről telni vastatván, az helyeslőleg tudomásul vétetett. Nagy -Kanizsa város tanácsának jelentése az ott évekkel ezelőtt a széles talpú kerekeknek a kongó uta kon teherszállításnál alkalmazása tárgyában hozott s a vármegye által jóváhagyott szabályrendelet végrehajtása tárgyában tudomásul vétetett. A Nova—inajosfai híd és az ettől a majosfai hegyre vezető közlekedési ut létesítése és íentartása tárgyában a helyszíni tárgyalásról felvett jegyzőkönyv alapján elsőfokulag hozott azon határozat, mely szerint Bollahida, Majosfa és Nova egyenlő mértékben tartoznak hozzájárulni, meglelebbeztetvén. a közigazgatási bizottság az elsőfokú határozatot indokainál fogva jóváhagyta. A vármegye területén átvonuló államutakon ez évben teljesített szállításoknak, valamint a végrehajtott építkezéseknek felülvizsgálására a közigazgatási bizottság kebeléből kiküldettek Farkas József a Zala-Lövőtől Csáktornyáig, dr. Vizlendvay Józsefa Csáktornyától NagyKanizsáig, Eperjessy Sándor Nagy Kaniz iától Kis Komá romig, Bogyay Máté K. Komáromtól Tnpolczáig, Skublics Gyula Tapolczától Siimeghig, dr. Gyömörey Vince Sümeghtől Zalabérig terjedő államulak felülvizsgálatára. Tapolczától Badacsonyig a távírda összeköttetés létesítése végett az érdekelt községek a vezetékhez szükséges póznák szolgáltatására magukat kötelezték, azonbau 29 nél több pózna szükségeltetett az előirányzott számnál s most a posta és távirda igazgatóság ezen 29 pózna árának megtérítését követeli az érdekelt községektől a közigazgatási bizottság utján. Tekintve, hogy az érdekelt községek a vezetéshez szükségelt póznákat az igazgatóság részéről előirt számban saját költségükön megszerezték, valamint a póznák lerakási munkálatainak költségét is viselték, holott a távirda létesítése egyúttal a közügy érdekében is történt: a közigazgatási bizottság a vármegye törvényhatóságát megkeresi a szóban forgó 29 pózna árának kiutalására. Olvastatott a kereskedelemügyi miniszter leirata, melyben tudatja, hogy Sümegh-Mihályfa és B. Magyarod községek kérelmét, hogy a községen keresztül vonuló államúl átkelési szakaszának fentartásához szükséges pénzbeli hozzájárulás alól mentessenek fel, nem teljesítheti, mert a pénzbeli hozzájárulást nevezett községek maguk vállalták el. Andrássy Aladár gróf és a letenyei hitbizományi javak haszonélvezőjének a pécs—varazsdi államuton levő hidakon vámszedési jog engedélyezése tárgyában beadott kéi vényét a közigazgatási bizottság feltétlenül elutasítan dónak javasolta a kereskedelemügyi miniszternél. A közigazgatási bizottsági javaslattal szemben a miniszter a kérvényt érdemleges tárgyalás végett lekiildötte. Kir. tanfelügyelőnek havi jelentése szerint a mi niszter ezen időszakban folyóvá tette a gánicsai állami állandó gyermekmenedékház bérösszegét; a hodesáni gyermekmenedékház bérszerződései felterjesztettek. — A csáktornyai egyesületi kisdedovoda 150 frt államsegélyt A gazdakőzönség figyelmébe ajánljuk a fóldmivelésügyi m. kir. miniszternek f. évi 13.495/IV. 11—12 sz 'alatt a gazdasági egyesiiletekkez intézett következő iratát: Ü. mai gazdasági viszonyok között sok esetben felmerült annak szüksége, hogy a gazdaközönség a külföldi piaci, közlekedési, vagy egyébb gazdasági kérdésekben megbízható tájékozást szerezzen. Ezen tájékozás legczélszerüebben a külföldön mű ködő cs. és kir-. konzulátusoktól szerezhető be. A külügyminiszter ur által intézkedések tétettek, illetőleg az e tekintetben fennálló utasítások kiegészíttettek arra nézve, hogy a konzulátusok a gazdaközönség részéről tett megkereséseknek a legpontosabban eleget tegyenek. Hogy pedig a konzulátusoknak a gazdaközönség érdekében tett infórmatio szolgálata rendszeresebbé tétes sék, a gazdaközönség részéről a konzulátusokhoz intézendő megkeresesésekre nézve — a külügyminiszter arral egyetértőleg a következő eljárást állapítom meg: A gazdák részéről a konzulátusokhoz intézett meg keresések a gazdasági egyesületek, illetve airely várme nyében a mezőgazdasági bizottság már szervezve van, akár ezek, akár az egyesületek, azon vármegyékben pedig, ahol gazdasági egyesület nincs, a gazgasági bizott ságok utján eszközlendők. Az egyesület avagy a bizottság ügyvezető tisztvi selője illetve tagja a továbbítás végett beérkezett meg kereséseket köteles leend megbírálni azon szempontból, i hogy azok nem foglalnak e magokban oly kérdéseket, amelyekre az illető konzulátus által már válasz adatott, vagy olyanokat, amelyek tekintetében a konzulátusok megkeresésére szükség nincs, végül olyanokat, amelyek természetüknél fogva a hivatalos válaszadás, illetve elintézésre nem alkalmasak. Figyelem fordítandó arra is, hogy a megkeresések kellő világossággal vannak-e fogalmazva? A továbbításra alkalmas megkeresések legfelebb 24 óra alatt, egyszerű hátirattal az egyesület, vagy bi zottság utján (pecséttel ellátva) megküldendők az illető konzulátusoknak. Hasonló eljárás követendő az egyesületekhez illetve bizottságokhoz érkezett konzuli intézkedésekre nézve. Célszerű leend a konzuli értesítésekről jegyzéket vezetni, a közérdeküeket pedig alkalmas módon közzétenni, hogy a nyújtott tájékozások az egyesület irattárában feljegyezve, a gazdaközönség körében ismertetve legyeuek. Az iránt, hogy a postadíjak az illető felek által, vagy pedig az egyesületek, illetve b'zottságok ügyviteli költségeiből fedeztessenek e, az egyesületek, illetve bizott ságok saját hatáskörükben határoznak." kapott. — Megállapította a miniszter az iparos segédek továbbképző tanfolyamának szervezetét. — Ezen időszakban tartotta meg a zalavármegyei tantestület évi nagygyűlését Csáktornyán, amelyet főispán őméltósága, nem különben a közígazgatasí bizottság kiküldötte és számos tanügybarát tisztelt meg becses jelenlétével. — Késztvett a csáktornyai állami tanítóképezde igazgató tanácsának ülésében. — Ujabban is volt Zala-SzentMihályon az ottani izr. iskola tanítójának személyi ügyé ben. — Kir. márnökkel és járási főszolgabíróval a MuraSzent-Kereszten felállítandó állami iskola helyisége ügyé ben a helyszínén tárgyalt — Ezen időszakban tartattak meg a zala egerszegi és nagy kanizsai középkereskedelini iskoláknál a pótérettségi vizsgálatok. — Orosztonyban az iskolaszékkel és elöljárósággal az államsegély ügyében tárgyalt. — A fityeházi községi iskola személyi és dologi ügyeiben az iskolaszékké! a helyszínén ülést tartott. — Zala-Egerszeg város kérvényét községi elemi iskolájának segélyezése ügyében a miniszterhez telterjesztette. Keller József becsehelyi tanító megválasztását a közigazgatási bizottság jóváhagyta. A nagy-kanizsai tanítónő választásra elnökül Eperjessy Sándor bizottsági tag küldetett ki. A csoukahegyháti és arácsi ev. ref. elemi iskola államsegély ügye jelentéstételre kir. tanfelügyelőnek kiadatott, valamint Söjtör község jelentése gyermek menedékháza ügyében. Papp Miklós nagy kanizsai polgári leányiskolái tanárnak a közigazgatási bizottság megengedte, hogy a f. 1894/5 ik tanévben a nagy kanizsai főgymnasiumnál a rajztanítást elláthassa. Gombosszeg község kérvénye iskolai járulmányai ügyében a megelőző intézkedésekkel kapcsolatos iratok beszerzése s az ügy mibenlétéről teendő jelentéstétel céljából a kir. tanfelügyelőnek kiadatik. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint augusztus hóban befolyt adóban 352.846 frt 18 kr., amely a mult év hason szakában befolyt 302.514 forint 88 '/ 2 krral szemben 50.331 frt 29'/ 2 kr. növekedést tüntet fel. A folyó év január 1 tői augusztus végéig befolyt 1,479.851 frt 93 kr., 1893. évben ugyanazon időszakban 1,397.698 frt 11 k 1-. folyt be s így a jelen év nyolc hónapjában 82.153 frt 82 krral kedvezőbb volt a befizetés, — A f. év augusztus végén az adóhátralék: egyenes adókban 1,533.570 frt 71 kr., hadmeutességi dijban 87.490 frt 96 V2 ' t r-> szőlőváltsági tartozásban 2.030.158 frt 65 kr., bélyeg és jogilletékben 323.737 frt 01 '/ 2 kr., illetékegyenértékben 7.552 frt 22 kr., fogyasztási és italadókban 60.435 frt 83'/ 2 kr., italmérési illetékben 1.770 frt 65 1/ 2 összesen 4,044 766 frt 05 kr., — Augusztus végéig leírásba hozatott ez évben egyenes adóban 36.691 frt 24'2 kr., hadmentességi dijban 1.566 forint 64 kr. Fizetési halasztás augusztus hóban 3 esetben engedélyeztetett 190 frt 22 kr. összegben. Az árvaszéki elnök jelentése szerint julius végén a fogalmazói karnál hátralékban volt 3.783, augusztus lióban beérkezett 2.480 s igv elintézés alá került 6.263 ügydarab, amelyből augusztus hóban elintéztek 2.581 dbot s igy augusztus végén hátralékban maralt 3.682 db. Az irodában hátralékban volt julius hó végén 997, augusztus hóban leírás végett kiadatott 2.571, összesen 3.568 iigydarab; ebből augusztus hónapban leírtak és expediáltak 2.389 dbot s igy augusztus végén hátralékba maradott 1.179 ügydarab. Alsó-Lendua, 1894. szeptember 12-én. • Zalamegye délnyugati részének szorgalmas és haza tias érzelmű vendajku polgár társaink által lakott vidé ken, Bellatinczon, folyó évi szeptember hó 8-án szép és lélekemelő ünnepély folyt le. E napon szentelte fel Hidassy Kornél szombathelyi megyés püspök a gróf Zichy Ágost által emelt remek kápolnát dr. István Vilmos kanonok, Vidos Lajos püspöki titkár és az összes vidékbeli papság segédlete mellett. A megyés püspök f. évi szeptember hó 7 én vonult be a harangok zúgása, mozsarak dörgése közt és fáklyák fényénél tengernyi nép sorfala között a bellatinczi kas télyba, ahol ugy ő, valamint kisérete, a gróf szívesen látott vendégi voltak . E hó 8-án reggel 9 órakor a püspök kiséretével teljes diszben a templomba vonult, hol a felszentelés kezdetét vette. Ennek befejeztével kezdődött az ünnepélyes nagy mise, melyet a püspök fényes segédlettel maga mondott, miközben a bellatinczi plébános előbb vend, azután magyar nyelven szent beszédet mondott, amelyben méltatta az ünnep jelentőségét, s hálás köszönetet mondott a grófnak nagylelkű áldozat készségéért. Az egyházi szertartás után a kastélyban rendezett díszebéd vette kezdetét, melynél a grót a megyés pöspökre, a megyés püspök a névnapját ünneplő Mária gróf kisasszonyra, ezután ismét a gróf Ferstl Jánosra, a kápolna tervezőjére, ez pedig a grófra mondottak sikeres felköszöntőket. Az ebéd befejezte után a gróf azon óhajának adott kifejezést,hogy az általainál- megszerzett és teljesen felsze relt munka báz, melynek célja az iskolából már kilépett vendajku leányoknak a magyarnyelv és női munkákban való kiképzése, ugyanezeen alkalommal telavattatnék. Kérte a püspököt, hogy a felavatást eszközölni kegyeskedjék. Az öröm és meglepetés rendkívüli volt. A püspök egész kiséretével a már teljesen berendezett munkaházba ment s annak minden helyiségét megáldván, a nemes és hazafias intézetet rendeltetésének átadta. Alsó Lendván a püspök megérkezése alkalmával a gróf nevében és megbízásából Hajós Mihály urodalmi ügyvéd, a járás nevében Szmodits Viktor járási főszolgabíró, az urodalom határán a gróf személyesen üdvözölte. A vidék teljes számban volt az ünnepélyen képviselve. Sok ily nemes leikii, hazafias érzésű főurat kívánunk a hazának ! A nép olvasmányai. A falusi vásárok és bucsuk egyik tipikus alakja az ordítozó fércműárus. Leterített ponyváján ott díszeleg : Rózsa Sándor, Patkó, Sobri. Becskereki, Bogái Imre stb. zsivány notabilitások mellett egy sereg kapcabetyár élet rajza, — megirva Tatár Péter féle írói iskola egyik ta^ia által és nyomva Bagó Márton betüivei. Ott találhatok azután azok a négy oldalas füzetkék, melyeknek kétharmadát valamely babonás, rémületes esemény leirása foglalja el; egyharmadára pedig hosszabb-rövidebb szent éneket nyomott a gép. Ezek épp oly mérgezői a nép szellemi életének és kedély világának, mint az elsők. Nem menti őket a vallásos ének sem, mit talán villámhárítóul biggyesztenek a végére, mert ezek minden hivatottság, mélyebb érzés nélkül íródtak és minden inkább az ilyen, csak vallásos költemény nem. A vallásosság egyetlen kincse a népnek ; rabolják el tőle: elementáris erővel támad megrablói ell'sn. Csakhogy mig népűnk a nyílt ellenséggel szembeszáll, addig az édeskés mérget, mit a ponyváról drága pénzen vesz, nem ismeri fel első tekintetre; később meg több szőri élvezet után annyira megszokja, hogy a tisztességes könyvnek előtte nincs becse. Hiába kínálod neki potom áron, vagy ingyen az igazi kincset, elfordul tőle, mert szellemi kincsesháza a bucsui vagy vásáros bódé lett : a ponyván véli feltalálni mindazt, amit szive lelke kíván. Es ismerik is a nép ezen gyengéjét az üzérkedő lelketlen kiadók; halom számra bocsájtják piacra a lelketölő férc ményeket, mert tudják, hogy a hűséges vevők nem fognak hiányozni. Tudja minegyikök, hogy meghamisítják, tönkre teszik a n'ép érzelemvilágát, de mit törődnek vele, hiszen az ő céljuk nem más: mint hogy teljék az erszény. Az ily fércművek első kiadóinak anyagi sikerein felbuz dúlva, többen is tettek ezen a téren kísérletet; s míg eddig csak a főváros egyes nyomdái küldték ezeket az erkölcsrontó bacillusokat az ország minden részébe, mi már ott állunk, hogy a vidéken is akadnak egyes kiadók, kiknek saját külön provinciális Tatár Péterjeik vannat s ezek silány fércehnényeinek útját valósagos tatárpusztítás jelöli a nép belvilágában. A magyar irodalom előkelőségei a közelmúlt években elhatározták, hogy orvosolni fogják a bajt, ellensúlyozzák a ponyvairodalmat jó munkák kiadásával. Ekkor indultak meg a „Jó könyvek" cimü füzetek, Ezek sorsáról a könyves polcok regélhetnek, hol jórészük sárgul, — talán mai napig. Hogy nem nagyon kaptak rajta, azt a ini vármegyénk népével is bizonyíthatom: a zala vármegyei ember mestergerendáján a „Jó könyvek" a fehér hollók. Midőn ez a szomorú eredmény nyilvánvalóvá lett, a kultuszminiszter vette kezeügyébe a dolgot. Megbízottja Ferenczy J. dr., ki a „Jó könyvek" terjesztésén legbuz góbban fáradozott és munkál jelenben is, a miniszterhez terjesztett jelentésében, a felhozott indokainál fogva megváltoztatta a fűzetkét cimét „Magyar Mosemondó"-ra és árukat jelentékenyen leszállította. A miniszter ur nrincsakhogy jóváhagyta az újítást, sőt ingyen is osztatott ki a vidéken, így azután ez a jobb sorsra méltó vállalat nagyobb tért foglalt népünknél, de korántsem terj ;dt annyira, hogy amazokat kiszoríthatta volna. Mivel nem lett teljes az eredmény, azt nem a íiizetecskék rovására Írhatjuk, mert azok olyanok, hogy a nép egyszerű lelke, kedélyvilága nemes gyönyörrel élvezheti; hanem igenis annak tudható be, hogy a köznép értelmi vezetői ügyet sem vetnek arra, hogy a ponyvairodalomtól megmentsék és a jó népies olvasmáuyok barátaivá tngyék a falusi atyafiakat. Nem is kell bizonyítgatnom, hogy a lelkészek, tanítók, — kiknek kezeibe a föld népének értelmi és érzelmi vezetése van letéve, — egy kis utánjárással nagy eredményeket vívhatnának ki a jó ügy javára. A rosz könyvek olvasása kárhozatos bűn ; ez ellen úgy az egyház, mint az iskola emelje fel tiltó szavát és ne en gc.dje. hogy az igaz, jó és nemesnek csiráját a nép lelkéből, szivéből kiirtsa! Az iskoláztatás keresztülvitele lolytán hovatovább oda jut nálunk is a nép, hogy az írni és olvasni nem tudók száma eltűnik a statisztikai ivekről. S míg minden igaz hazafi szive örömmel dobog fel ezen gyásznumerus kimúlásán, addig kinzó bizonytalansággal tekinthetünk az eredmény elé: váljon az olvasni tudással helyesen éle majd a nép? Ezt a kétkedést szüntesse meg a templom és az iskola az által, hogy terelje el a figyelmet a népirodalom fattyuhajtásairól, szerettess; meg a jó könyveketa néppel. És ha ezt megtette, c<ak úgy érte el célját; de meg az Istenáldás is ott kezd ídik, ahol a jó munka végződik. Körmendy Pál. A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből. 1. A bordeauxi „Societé Philomatique" 1895 ben VIII-ík általános kiállítását fogja megtartani. Ezen kiállítás bor-, szesz-, villanyossági és nemzetgazdasági osztálya egyetemes jelleggel fog bírni, amelyben való részvétel tehát, semminemű korlátozásnak sem vettetik alá. A kiállítás sorrendje ós szabályzata a budapesti kereskedelmi muzeumnál megtekinthető. Ezen kiállításra az érdekeltek figyelmét ezennel folhi va, megjegyezzük, hogy azon Magyarország hivatalosan nem fog rósztvenni. Sopron, 1894. évi szeptember hóban. II. Az „Első magyar varrógépgyár-részvénytársaság" ez év folyamán félmillió frtot neghaladó részvénytőkével Budapesten varrógépgyárat létesített, mely üzemét ez év tavaszán megkezdvén, az e téren is hatalmas külföldi iparral most készül versenyre lépni. Hogy azonban e versenyt eredmény kisérje, szükséges, hogy a nagyközönség a vállalatot megrendeléseivel támogassa. Ennéllogva felkérjük kerületünk összes iparosait, kik iparuk folytatásához varrógépet igényelnek, valamint a nagyközönséget is, mely házi használatra
