Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 1-25. szám)
1894-04-29 / 17. szám
Melléklet a „ZAIJAMKGYE" 1894. éri 17 Ik számához. sárlás utján teljesen önállóan intézi a pótlovak beszerzését, és örömmel kell, hogy constatáljam, miszerint a vásárlások csaknem kizárólag tenyésztőktől történnek. Végül biztosítom a gazdasági egyesületet, miszerint minden alkalmat megragadtam a katonai lóvásárok intézményének fennállása óta, azon czél elérésére, hogy a hadsereg szükségletét lehetőleg egyenesen a tenyésztőktől szerezze be; de méltánytalan volna részemről a katonai kincstártól azt követelni, hogy nem tenyésztőtől egyálta Ián ne vásárolja meg a jó minőségű és teljesen alkalmas lovat akkor, midőn annak megszerzését a hadsereg érdeke követeli." A leirat tudomásul vétetik és a gazda közönség tájékoztatására az Értesítőben kinyomatni határoztatik. 7/13. A sümegvidéki gazdakör jegyzőkönyve az 1894, január 16-iki üléséről. Tudomásul szolgál. 8/4. és 8. Kávás község elöljárósága, valamint Mustár Imre Szent Mária község birája az iránt folyamodnak, hogy az egyesület utján nyert tenyészbikák hátralékos vétel ára, azon okból; mert a tenyész állatok időközben meghibásodtak, illetve Szent Mária községben a rosz vizenyős legelő következtében el is hullott mételykórban, részben vagy egészben elengedtessék. A közgyűlés a tenyész állatok vétel árát nem engedi el ; mert azokat a községek úgyis 20% engedménynyel nyerték el, huzamosabb időig ki is használták, de azért, ha egészséges állatok adatnak ki az egyesület által és azokat időközben valamely kór vagy baj éri, az egyesület nem is szavatolhat. É=sen határozat az illető községekkel végzésileg közlendő. 9/9. Csanádmegyei gazdasági egyesület „Memoranduma", melyet az összes hazai biztosító társaságokhoz intézett. Tudomásul vétetik. 10/lG. A tenyésztésre alkalmatlan apa állatok kiselejtetésére alkalmazandó bélyeg használata és beszerzése érdé mében, a tekintetes alispán ur következő átiratot intézi az egyesülethez : „Mult évi december hó 10-én tartott közgyűlésében 81/112/1893. szám alatt kelt becses átiratára válaszolva, tisztelettel értesítem a tek. megyei gazdasági egyesületet, hogy még most is azon nézetben vagyok ugyan, hogy tenyésztésre alkalmatlan, bikáknak kiselejtező bélyeggel leendő ellátása a kívánt cél elérésére elégtelen lesz, mindazonáltal ezen, a gazdaközönség érdekét első sorban érintő kérdésben annak óhaja előtt meghajolva, kijelentem, hogy a kiselejtező vasakat készségesen fogom alkalmazási.a vétetni, de miután ily bélyegzőből minden járásnak s rendezett tanácsú városnak legalább l — 1 darabra, s igy összesen a vármegyének 14 darabra van sző ksége, azok árának fedezésére azonban semmiféle alappal nem rendel kezem : tisztelettel megkeresem a tekintetes gazdasági egyesületet, hogy a szóban forgó kiselejtező vasakat az egyesület pénztárának terhére mielőbb elkészíttetni és hozzám megküldeni sziveskedjenek." Az átirat tudomásul vétetvén, a közgyűlés a 14 db bélyegzővas elkészíttetését elfogadja. Alakra nézve az X alakot fogadja el. Egyúttal felkéri a tek. alispánságot, hogy ezen bélyegző kötelező használatát, valamint azt, hogy az ily jegygyei jelelt állatok, mint tenyész állatok, el nem adhatók, sem meg nem vásárolhatók, inegyeha tóságilag közzé tenni sziveskedjék. A bélyegzők a jövő évtől kezdve alkalmaztatnak. 11/17. és 24. A nagyméltóságú m. k. földmivelésügyi minisztérium az egyesület 1893, évi november hó 8 áról 58/98 .sz. a. kelt felterjesztésére, az egyesület tenyészállat alapjának gyarapítására, 3000 irtot volt kegyes adományozni azon kikötéssel, hogy a phylloxera vész által leginkább suj tott községek részére szereztessenek be tenyészbikák, oly képen, hogy néhány legszegényebb község ingyen, a többiek 20—25% árengedménynyel nyerjenek tenyész bikákat. Az egyesület a következő községeket hozta javaslatba : Szepezd, Kis-Apáti ingyen ; B.-Füred, Káptalantóti, Ilegyraagas és Lesencze Németfalu 25% engedménynyel ; Tapolcza város 20% engedménynyel. Ezen javaslatot a magas minisztérium jóváhagyólag tudomásul vette, minek következtében a tenyész állatok beszereztetvén, már ki is helyeztettek. 12/22. Tuss Antal tapolczai magy. kir. vinczellér iskola igazgató értesíti az egyesületet, hogy az alapítványi 2 helyre Vas József tapolczai és Kis Ernő kővágó eörsi lakósok vétettek fel. Tudomásul szolgál. 13/28. Egyesületi titkár jelenti, hogy az egyesület rendes tagjai sorába felvételre jelentkeztek: Fábiánics Károly misefái, özvegy Bogyay Jánosné sármelléki, Sánveber József zala-baksai, Justus Izidor z. lövői és Majer János árkosházi lakósok és birtokosok. Továbbá a sümegh vidéki gazdakörbe rendes tagul beléptek : Takács Alajos sümegi és ifj. Eitner Sándor ukki lakósok. Örvendetes tudomásul szolgál. Jelentkezők 1894 évi január 1 tői az egyesület rendes tagjai sorába felvétetnek, részükre a felvételi okmány megküldése elrendeltetik. Felvételükről az egyesület pénztárnoka és az első m. ált. bizt. társaság főügyuöksége Nagy Kanizsán végzésileg értesítendők. S * 14/30. Felolvastatik a, Mosonmegyei gazdasági egyesület felhívása a „Dunántuli gazdasági egyesületek szövetkezése" tárgyában. A közgyűlés elvi hozzájárulását már ma kijelenti, további eljárására nézve nyilatkozni azonban magának fenntartja. Meggyőződése, hogy a szövetkezett egyesületek hatályos működést fognak kifejteni bizonyos egyöntetű eljárásuk által a dunántúli gazdálkodási viszonyok előmozdítása érdekében, valamint a magas kormánynál is. Felkéri az egyesületi ügyvezető elnököt, hogy a további teendőkre nézve érintkezésbe lépjen a kezdemé uyező társegyesülettel. 15 31. A soproni kereskedelmi- és iparkamarának az amerikai piacon kedvelt és séta botok készítésére használt fa csemeték szállítása érdemében az egyesülethez intézett átirata az Értesítőben a gazdaközönség tájékoztaiása végett közzététetik. 16 29. A nagy-kanizsai malátagyár- és serlőzde részvénytársaság az egyesülethez száraz maláta csira mintát küldött be a következő levél kíséretében, melyet mint közérdekűt, a gazdaközönség tájékozása végett közzé tenni határozta a közgyűlés. Tekintetes Zalamegyei gazdasági egyesületnek. Ugy tudjuk, hogy a marhát tartó és hizlaló gazda közönség mindinkább hozzá szokik olyan lisztes takarmányok etetéséhez, melyek mindekkoráig nincsenek kellőkép és általánosan elterjedve, de mely takarmányok használata táperejöknél fogva és árviszonyukat is tekintve, igen okszerűnek bizonyultak. Ezek sorában az első hely bizonyára a maláta-csirát illeti meg, mely csupán azért nem kerestetik oly mérvben, amiképen azt a gazdakö zönségnek saját jól felfogott érdekében tennie kellene, mert a kereskedelemben előforduló maláta csira rendszerint 25—30% port, széndarabokat és más szemetet tartalmaz, igy természetesen annak tápértéke nem áll arányban az érte kért árral, sőt tisztátalan voltánál fogva a vele való etetés még hátrányos is. A mi gyárunkból a maláta-csira a legkitűnőbbnek bizonyult technikai beosztás folytán teljesen por és szómét mentesen, közvetlen az első kézből kerül a gazdaközönség elé kifogástalan minőségben, amiről hogy tek. czini is meggyőződjék — voltunk bátor becses cime alatt egy doboz mintát küldeni, egyúttal pedig tisztelettel oicgke ressük, hogy ezen kétségen kivül legfontosabb takarmányt az érdeklődőkkel megismertetni és azoknak ajánlani méltóztassék. Gyárunk ezen niellékterményének árát egyelőre további kötelezettség nélkül, gyárunkban átvéve 100 kgrammonként 6 frtban állapítottuk meg, és örömünkre fog szolgálni, ha a t. egyesületi tagok szükségletük fede zése iránt hozzánk fordulni szivesek lesznek." 17. Szabó Imre tagtárs indítványozza, hogy tekintettel a bor magas árára és azon körülményre, hogy a termés a szőlőkben évről évre csökkenik, célszerű volna a gyümölcsbor készítést kiterjedettebb és Szakszerű módon meghonosítani. Ennek célszerű keresztülvitelére azonban a szükséges és jónak bizonyult eszközöket kell megismernünk ; indítványozza tehát, hogy keresse meg a gazdasági egyesület a magas minisztériumot, hogy bocsásson az egyesület rendelkezésére a gyümölcsbor készítéséhez szükséges eszközöket jelesen: zuzógépet, gyümölcsbor sajtót, hogy a közönség ezek használatát gyakorlatilag is megismerhesse. Az indítvány közhelyesléssel elfogadtatik. 18. Svastíts Benó főispán ur őméltósága, mint a millenáris kiállítás helyi rendező bizottság elnöke, indítváuyozza, hogy tekintettel az ezredéves kiállítás helyi bizottságának mielőbbi szükséges megalakulására, a gazdasági egye sülét ezen célra hirdessen lehetőleg mielőbb közgyűlést, mely Keszthelyre hivassék egybe. A közgyűlés az indítványt elfogad ja és az évenkint egyszer Keszthelyen tartandó közgyűlés határnapjául f. é. április 17 ét kitűzi. Egyéb elintézni valója ezen ülésnek nem lévén, miután a szives érdeklődést ügyvezető elnök ur megköszöni, az ülést bezárja. Kmtt. Jegyezte: Orosz Pál sk., e. titkár. Iláczky Kálmán sk., ügyvezető elnük. Városunk 1893. évi zárszámadása. Városunk 1893. zárszámadásának s az annak alapján mutatkozó vagyoni állapotnak illusztrálása végett közöljük a városi számvizsgáló bizottságnak a képviselőtestülethez beterjesztett következő jelentését: Tekintetes Képviselőtestület! Alulirott számvizsgáló bizottság megbízatásához képest a városi házipénztár, az árvapénztár, kórházipénztár és egyéb, a város kezelése alatt levő alapok 1893. évi bevételei- és kiadásairól vezetett pénztári kimutatásokat l esetről-esetre három tagu bizottságával tételről-tótelré megvizsgálta s a vizsgálat eredményéhez képest jelent hetjük, hogy az összes, a pénztári könyvekbe bevezetett bevételi és kiadási tételek a megfelelő okmányokkal igazolva voltak; továbbá, hogy az összes bevételi és kiadási tételek ugyanazon összegekben a pénztári könyvek bői a főkönyvek megfelelő lapjaira átvezettettek. Megvizsgáltuk továbbá úgy a városi házipénztárról, árvapéuztárról, kórházról és a város kezelése alatt levő összes alapokból a megfelelő főkönyvek alapján egybeállított 1893. évi zárszámadásokat, valamint ezen zárszám adások alapjáu készített mérleget és vagyonkimutatást, amelyeket helyesen egybeállítva találtunk. Midőn ez irányú jelentésünket a tek. képviselőtestület elé terjesztjük : szükségesnek tartjuk egyúttal, mint akiknek ugy a havi vizsgálatok alkalmával, valamint a zárszámadás tételeinek beható vizsgálata alapján a város vagyoni viszonyait illetőleg alkalmunk van bővebb tapasztalatokat szerezhetni, a tekintetes képviselőtestületnek megtelelő intézkedések fogauatosíhatása végett a következőket jelenteni : A zárszámadás szerint 1893. év végén a kifizetetlen hátralékunk 27.9.0 frt 83 (/ 4 kr., zárszámadás szerinti egyéb kifizetetlen hátralékunk 76524 forint 81 1kr., összeseu 104.435 frt 64* 1/., kr.. amelyeket az 1893. év végéig bezárólag fedeznünk kellett volna. A számadás szerint erre fedezetül szolgálna 41.217 frt S4 : i/| kr. követelése a városnak, amelyet a fentebbi tartozásból levonván, 63.217 frt 80 kr. azon összeg, amely 1893. év végén fedezetlenül fennmaradt. Ezen fedezetlen kiadás azonban nagyobbra uő, ha megvizsgáljuk, hogy a zárszámadás szerint összesen 41.217 forint 83 VJ krajcárt tevő kifizetetlen követelősünk miből származik ? Ebben van 12.651 frt 50 kr. pótlékhátralék, amelyről tudjuk, hogy évek óta nem volt revideálva és feltéve, hogy vasmarokkal hajtanok be, 2—3000 frt elhalálozás, elköltözés, vagy vagyontalanság címén belőle nem folyna be. — Itt szerepelnek 1,173 frt 50 kr. elemi iskolai, 2.027 forint alsó toka ipariskolai tandíj hátralék cimén. Ezen 3.200 frt 50 krból is legjobb esetben 2000 foriut folyhat be, 10Ü0 frt pedig elvész. — Továbbá a regále váltság kötvényeink kamatja és a megyei kártalanítás a kaszárnyánál tudjuk, hogy kezdettől fogva — elég hibásan — mert utólag fizettetnek félévenként, a költ ségvetésben három télévi részletben vétetnek lel, pedig egy évben ctak kél lélévi részletet kapunk s igy ezen egy télévi hátralék a követelésünkben csak szerepel, de tényleg hozzá ugy, hogy vele az azon évi tartozásun kai törleszthetuők, soha sem jutunk. A megyei félévi kártalanítás címén a hátralék a zárszámadásban 4.827 frt 52 kr., a regále váltsági kötvények kamata utáu pedig 2.305 frt 12 kr., összesen 7.132 frt 64 kr. Ily kép a fennebb elősorolt zárszámadási cimletek alatt a bevételi hátralék kerekszámban 11.000 forinttal okvetetlenül kevesebb, ami — nagyon természetes — a fedezetlen 1893 ik évi kiadási hátralékot ugyanekkora összeggel nagyobbítván, az nem 63.217 frt 80 krt, hauem 74.217 frt 80 krt tesz ki. Vagyis ez volna azon összeg — a létesítendő főgymnasium épületéhez megszavazott 40.000 írton kívül — amelynek fedezéséről kölcsön utján gondoskodnunk kell; mert ezek az 1894. évi költségvetés keretében fedezettel nem bírnak. Ezt az állapotot tünteti tel az általuuk megvizsgált 1893. évi zárszámadás. A helyzet teljes megvilágításának szempontjából szükségesnek tartjuk a tek. képviselőtestület figyelmét folytatólag felhívni ama körülményre, hogy már a folyó 1894. évben képviselőtestületi lialarozaltal volt uiegsza vazott kiadásunk a tervbe vett felveendő kölcsön terhére t. i. a kaszárnya kibővitésí munkálatok, a kaszárnya kerités ós trágyagödör készítés, amelyek a beterjesztett és képviselőtestületileg elfogadott költségvetések szerint legkevesebb lO.OOo Írtra rúgnak. Ehhez járulnak a nagy vendéglő építésénél előforduló többletmunkák, amelyeknek egy része már közgyü lésileg el is fogadtatott, épitési módosítások, amelyeknek összköltségét legkevesebb 15.000 írtra vehetjük fel; mert a 105.000 forintos kölcsön utáu tényleg a bank által folyóvá tett valód; érték egyébként is kevesebb, mint aminő összeget az építkezés előirányzott összes költsége — az árlejtés alkalmával tett leengedés figyelembe vételével — képvisel. llykép már a f. 1894. év első 4 hónapjában 25.000 forint oly kiadásunk meriil tel, amely nem vétetett fel s a dolog természetéből kifolyólag nem is vehető tel az 1894. évi költségvetésbe s amely — nagyon természetesen csakis kölcsön utján fedezhető. Ezen 25.000 frtot az 1893. évi záívzámadás alapján feltüntetett 74.217 frt 80 krhoz hozzáadván, a törlesztés kölcsön utjáu ez ideig fedezendő kiadások összege 99.217 frt 80 krt képvisel. Végül nem hagyhatunk felemlités nélkül egy körül ményt, ami az 1893. évi zárszámadásból tűnik ki. Ugyanis a pesti magyar kereskedelmi banknál az 1893. év folyamán kölcsöneisk után esedékessé vált az 1892. évi zárszámadás szerint hátralékban maradt 9.625 frttal együtt 43.113 frt 36 kr. Ezen összegből tényleg a városi pénztár az 1893. évben lefizetett készpénzben 12.544 frt 43 krt, mig hátralékban maradt 30.568 frt 93 krral, amely egész összeget a pesti magyar kereske delmi bank azon 105.000 frtos kölcsönünk terhére irt múlt 1893. évi augusztus 2-án és december 11-én a városi tanácshoz intézett levelei szerint, amely kölcsönt az „Arany Bárány" vendéglő felépítésére vettünk tel s amelyet a bank folyó számlán kezel. Záradékul még szükségesnek tartják felemlíteni, hogy a f. 1894. évi jan. 1-én a 200.000 frtos kölcsönünk utáu 5,500 frt, a 105.000 frtos kölcsönünk utáu 2887 frt 50 kr., vagyis összesen 8.387 frt 50 krt kellett volna törleszsósbe a banknál lefizetnünk, amit ez ideig azonban nem teljesítettünk — Továbbá pár nap múlva vagyis május hó 1 én a 210.000 frtos kölcsönünk után 5.775 frtot, a 110.000 frtos kölcsönünk után 3.025 frtot s a 30.000 frtos kölcsönünk után 825 frtot vagyis összesen 9.625 frtot kell fizetnünk, amelyre azonban — mint a zárszámadások vizsgálatakor a városi ellenőrtől értesültünk — fedezetünk nincs s igy a f. 1894. év első felére esedékes 18.012 frt 50 kr. törlesztésből mit sem fizettünk le, pedig az 1894. évi költségvetésünkben a bank által a kölcsön biztosítása céljából lekötött objectumok összes bevételei 48.046 frt 37 krral vannak előirányozva, mig a bankuak fizetendő évi 36.025 frt amortisatio részletek kel együtt a lekötött objectumokra előirányzott kiadások összege 49.487 frt 75 kr. s igy ha a városi tanács a külön részletes költségvetést zsinórmértékül tartaná, a bank követelése esetről esetre fedezetet nyerne, csakhogy ez esetben — ugy látszik — a folyó személyi és dologi kiadások fedezése maradna függőben. Mindezek előterjesztése után tisztelettel felkérjük a tek. képviselőtestületet, sziveskedjék jelen jelentésünket tudomásul venuis^gyúttal a jelentésünkben feltüntetetett fedezetlen kiadások pótlása iránt a szükséges intézkedést mielőbb annyival is inkább megtenni ; mert az „Arany Báráuy" építésére felvett legutolsó kölcsönünk jó része a bank által részint a mult évi törlesztési hátralékaink, részint a folyó évi hátralékok terhére íratván, az építkezés befejeztével eszközlendő végleszámolásnál a vállalkozót nem fizethetjük ki.
