Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 1-25. szám)
1894-04-22 / 16. szám
megvalósíthatjuk. A szükséges munkaerőt az iskolás gyermekek szolgáltathatják, akik tanítójuktól beoktatva, a mezei munkákra már nem menő idősebb családtagok felügyelete alatt okszerűen gondozhatják a selyemhernyókat. Ily módon termelve selyemgubót, nem lesz kénytelen a családfő 5—6 hétre szegre akasztani rendes foglalkozását, más részt alkalmat nyujtunk a 10 — 12 éves gyermekeknek iskolai kötelességeiknek elhanyagolása és minden nagyobb fáradság nélkül 10-15 frt szerzésére. Már magában ez utóbbi tény elég annak indokolására, hogy a selyemtenyésztés nagyon is jövedelmező. Mindezek után könnyea beláthatjuk, hogy a selyemipar meghonosításához és emeléséhez nem egyeseknek nagy áldozata, hanem sokaknak az ügy iránt való érdeklődése és abban való részvétele kívánatos. Ha meggondoljuk, hogy ezen iparág általánosításával sok szegény családnak jobblétét biztosítjuk : lehetetlen az ennek érdekében teljesítendő csekély szolgálattól visszariadnunk. Szegényeinknek pénzt adva, a legtöbb esetben csak rövid időre segítünk rajtuk, de ha számukra egy jövedelmező iparagot teremtünk, segélyezésünk minden időre ki fog terjedni. Alispáni jelentés. Csertdn Károly vármegyei alispán a május hó 1-én tartandó közgyűléshez a közigazgatás összes ágaira vonat kozólag a múlt év szeptember 1 tol a f. évi március végéig terjedő időszakra részletes és kimerítő jelentést terjesztett be, amelynek alapján közöljük a következőkét: A felnőttek közegészségi állapota szeptember és október hónapok folyamán általában kielégítő', sőt nagyobb részben teljesen kedvező volt; novemberben a rosz időjárás következtében több vidéken emelkedett ugyan némileg a inegbetegülések száma, azonban a közegészségi állapot a csáktornyai járás kivételével egyebütt még mindig kielégitőnek volt mondható, decemberben és januárban ez kedvezőtlenné vált, mert egyéb kóruetnek nagy száma mellett a már december hónap közepe táján fellépett influenza a megye majd tniuden vidékén épen olyan mérveket öltött, mint a négy év előtti hasonló járvány alkalmnval. Alig volt ház, melynek e bajban szenvedő betege ne lett volna; kórkimenet tekintetéből azonban a jelen járvány szelídebb természetű volt, mert az esetek nagy szám ihoz képest súlyos lefolyású compli catiók gyéren észleltettek ; februárjhónapban az általános közegészségi állapot javult és márciusban a csáktornyai és novai járások kivételével ismét kielégítővé vált, sőt a megye egyes vidékein teljesen kedvező lett. A gyermekek közegészségi állapota a köztük felmerült járványok miatt egyáltalán kevésbbé volt kielégítő, mint a felnőtteké. Az észlelt és gyógykezelés tárgyát képezett beteg ségek közt a légzési szervek bántalmai adtak legnagyobb százalékot, ezeken kiviil pedig a csúzok, bélhurutuk, hasi hagymáz, valamint a gyermekeknél szórványosan a hökhurut, dyphteritis, torokgyik fordultak elő említést érdemlő számban. Felemlitendőnek tartom, hogy cholerának egy esete merült fel, egy a déli vasúton Budáról jött vasúti liltő Kanizsán megbetegedett s meg is halt. A hevenyfertőző kórnemek közül a roncsoló toroklob 21, a vörheny 3, hagymáz 2, kanyaró 2, a vérhas és hökhurut pedig egy— gy községben öltött járványos jelleget. A védhimlőoltás a múlt évben 39 oltási körben 38 orvos által teljesíttetett; beoltatott összesen 12784 gyer mek, ezekből jó sikerrel 12743. Boncvizsgálat összesen 48 esetben teljesíttetett, huszonötször törvényszéki megbízatás folytán és huszonháromszor rendőri tekintetből; külső hulla szemle rendőri tekintetből történt 43, súlyos sértés bejelentetett 21 ; öngyilkosságot 26 egyén követett el; öngyilkossági kísérlet volt 2, véletlen szerencsétlenség általi halálnak 23 egyén esett áldozatává, elmekórnak 6 esete lett hivatalos beavatkozás tárgya. A vármegyei népesedési mozgalom adatait illetőleg mult év szeptember 1-től a f. év március végéig terjedő hét hónap alatt a vármegyében született 9729, meghalt 7,120 s igy a szaporodás 2.609. A hasznos háziállatok egészségi állapota kielégítő volt; fordultak ugyan elő egyes helyeken ragályos beteg ségek, igy szórványosan lépfene és a sertéseknél orbánc, de a kellő szigor és szakértelemmel alkalmazott óvrendszabályok folytán azok megszűntek. A fennálló megyei szabályrendelet értelmében az apaállatok megvizsgáltattak. A vármegye területén 37 fedeztetési állomáson 107 állami mén van elhelyezve. A hasznos háziállatok járlati és kereskedelmi forgalmát illetőleg a központból kiadatott 106.349 drb 5 kros, 36.895 drb 3 kros marhajárlati űrlap, melyekért összesen 6424 frt 30 kr. bélyegilleték szolgáltatott át a m. kir. adóhivataloknak. A vármegye területén előfordult tüzesetek száma összesen 83 volt, melyeknél az összes elhamvasztott érték a hivatalos kárfelvételi jegyzőkönyvek szerint 142.750 frt 90 krt tett ki ; — biztosítás által megtérült 60.501 frt, s igy a biztosítatlanul szenvedett kár 82.249 frtra rug. A tüz keletkezésének oka a teljesitett vizsgálatok szerint 12 esetben gondatlanság. 14 esetben gyújtogatás és 57 esetnél kideríthetetlen volt. A vármegye népoktatás ilgyénelc állapotát illetőleg a tankötelesek száma 73.220, a tényleg iskolázók száma 61.072; közülök <?lemi iskolába jár 24.170 fiu, 22.576 leány, általános ismétlő iskolába 6.170 fiú, 5.767 leány, iparos tanonc iskolába 982 fiú, alsó-foku kereskedelmi iskolába 86 fiú, felső népiskolába 115 fiú, 77 leáuy, polgári iskolába 752 fiú, 262 leány, küzépkereskedeluii iskolába 116 fiú, középiskolába 501 fin. Vallásukra nézve: 52 244 rótn. kath., 2 gör. kel., 1462 helv. hitv., 1.179 ág. ev., 2.679 izr., 2 unitárius. Anyanyelvükre nézve 49.359 magyar, 459 német, 9.425 horvát, 2.325 vend. — Az igazolatlan iskola mulasztásokból begyült 364 forint. A tavaszi iskolázásnál egyes vidékeken előfordulni szokott nagymérvű mulasztások megszüntetése és megtorlása céljából a közigazgatási bizottság a szükséges intézkedést megtette. Ugyancsak a közigazgatási bizottság intézkedett a földrajzilag alkalmasan nem csatolható puszták és ma jorok 30 at meghaladó tanköteleseinek állítandó iskolák ügyében. — A tankötelesek 414 elemi-, 4 felsőnép-, 8 polgári-, 2 középkereskedehni-, 3 alsótokú kereskedelmi és 7 iparos tanonc iskolában nyernek oktatást. Keszthelyen uj alsó-fokú kereskedelmi iskola létesült; a nagykanizsai izr. középkereskedelmi iskola egy éves önkény tességi joggal ruháztatott fel; Zala Égerszögen az iparos segélek számára szakrajztantolyam s kereskedelmi esti tanfolyam engedélyeztetett; Perlakon uj iparos tanonc iskola nyittatott. — A vármegye tanítóinak száma 658. Az 1893. év nyarán 15 nyári gyermekmenedékház nyittatott meg ; Perlakon a D. K. E. kisdedóvodát állított, Légrádon a róm. kath. hitközség, Kotor pedig állandó menedékházat. N. Kanizsán két kisdedóvodában hathavi és hatheti dajk tanfolyam tartatott. Z. Egerszegen minta óvoda létesült. A rendes óvodák színia a vármegyében tizenöt. Az egyenes adó és hadmentességi díjtartozásokat illetőleg egyenes adóban hátralék volt a vármegye területén 1892 bén 918.104 forint 98 kr., 1898. évi előírás 1,890.891 forint 48 kr. igy megállapított adó tartozás 2,808.996 forint 46 kr., melyből 1893-ban befizettetett 1,861.666 frt 14 " 2 kr. s igy 1893. végével a hátralék 947.330 frt 3l l /. 2 kr. Hadmentességi díj hátralék volt 1892 ben 94.669 frt 04 kr., 1893. évi előírás 63.271 frt 44 kr., összesen 157.942 frt 48 kr.. 1893 ban befiezttetett 59 824 frt 25V2 kr., hátralék 1893. végén 98.117 frt 22'/ 2 kr. A törvényhatósági közutak k üapota fokozatos fejlődésben van. Az 1893 ra előirányzott tedauyag szállítási, hídépítési és fentartási és egyéb munkálatok befejeztettek. Az 1893 ra termelt 21.280 halom fedanyag az utbizottsági tagok közreműködése mellett átvétetett s abból 20.911 prizma tényleg már be is ágyaztatott. — Vasutügyünk terén felemlítendő, hogy a zala-egerszegi állomásnál a kibővítési munkálatok befejeztettek; a Szt.-Gróthról K.-Komáromig tervezett h. é. vasútvonal közigazgatási bejárása megtar tátott. — Gőzkazán 263 van üzemben, melyek közül a lefolyt évben 39 szilárdsági próba alá vétetett, 224 pedig megszemléltetett. A vármegyei útadóra nézve egybeállított kimutatás szerint 1893. ápril 10-én hátralékban maradt 69.109 frt 68 kr., 1893. évi előírás és szaporodás 223.096 frt 22 kr., összesen 292.205 frt 90 kr. 1893. december végéig befizettetett, részben leíratott 202.095 frt 32 kr., maradt hátralék I893.végén 90.110 frt 58 kr., 1894. évben ápril 10-ig befizettetett 24.564 frt 01 kr., hátralék 1894. ápr. 10 éo 65.546 frt 57 kr. Közgazdasági viszonyainkat illetőleg az 1893. év általában a száraz időjárású évek közé sorozható; sem a tavaszi, sém a nyári időszak csapadékokban nem bő velkedett, a termés aránylag jó volt és minőségre nézve kifogástalan lett. Kukorica általában középtermést adott, mig a burgonya jól sikerült. Takarmányból réti sarjú vidékenként kielégítő mennyiségű és kitűnő minőségű termett; a lóherések és lucerna, ugy a csalamádé és vetett kukorica nagy részben elsültek, minek folytán a télire gyűjtött takarmány tekintélyes részét a gazdák már a nyár, illetve ősz folyamán kénytelenek voltak felemésztetni s mivel a szalma termés is gyenge volt, a megye eg es vidékein takarmány hiány mutatkozik. — Némi pótlásul szolgálnak a buján fejlődött őszi vetések, melyek legelőül használtattak. — Bortemésünk gyenge volt, igen nagy vidéken mi sem termett, kivételt egyedül a Balaton mellék képez. A tavaszi vetések teljes befejezést nyertek, kivéve a burgonya ültetést és a tengeri vetését, melyek folyamatban vannak. A gyümölcsfák meglehetős termést ígérnek, ha azokat a fagy utóbb meg nem sem misiti. A jelentés részletesen elősorolja a személy• és vagyon biztonság ügyében a vármegyében felmerült eseményeket, valamint a megyei csendőrség működését. A csendőri őrjáratok alkalmával letartóztatva lett: gyilkosságért 5, gyermekgyilkosságért i, gyilkosság kísérletért 1, gyilkosság gyanújáért 4, rablásért 1, rablás kísérletért 1, rablás gyanújáért 3, emberölésért 4, emberölés kísérletért 4, sikkasztásért 1, súlyos testi sértésért 19, lopásért 152, lopás gyanújáért 13, betörés lopásért 8, lopás kísérletért 1, gyújtogatás gyanújáért 3, csempészésért I, csalásért i, igazolvány nélküli csavargásért 1, okirat hamisitásért 1, hatósági közeg elleni erőszakért l egyén, továbbá 4 katona, 1 rabszökevény és 4 körözött egyén fegatott el és szolgáltatott át az illetékes hatóságoknak. A vármegye különböző alapjainak mikénti állását illetőleg a megyei pótadónál 1H93. ápril 10-én hátralék volt 33.884 frt 09 kr., ,893. évi előírás 114.624 frt 55 kr., összesen 148.50S frt 64 kr., 1894. ápril 10 ig befolyt 127.183 frt 11 kr,, hátralékban maradt 21.325 frt 53 kr.; az erdészeti alapnál mult év ápr. 10 én hátralékban volt 4.623 frt 94 kr., 1893. évi előirás 16.487 frt 60 kr., összesen 21.111 frt 54 kr., f. év ápr. 10-ig befolyt 15.945 frt 83 kr., hátralékban maradt 5.165 frt 71 kr., megyei nyugdíj hátralék volt mult év ápril 10 én 518 frt 09 kr., leíizettetett f. év ápr. 10-ig 431 frt 31 kr., hátralékban maradt 86 frt 78 kr.; községi jegyzői nyugdíj hátralékban volt 1893. ápr. 10 én 8.224 frt 18 kr., 1893. évi előirás 5.299 frt 95 kr., összesen 13.524 frt 13 kr., 1894. ápril 10 ig lefizettetett 7187 frt 58 kr., hátralékban maradt 6.336 frt 55 kr.; ebadö 1893. április 10 én hátralékban volt 208 frt 09 kr., 1893. évi előirás 4.99J Kábultan, felizgatva hagyta el a kastélyt s álmatlanul, kinos vergődés között töltötte az egész éjet. Néma fájdalomtól gyötört keblében újra feltámadt a vágy az édes szerelem után s a sokat szenvedett, méltatlanul mellőzött sziv ismét megdobbant, hangosan követelve jogait. Hogy szeretett volna oda borulni Juliskája lábaihoz, könyörögni az eltásult asszonynak, hogy czeresse forrón, igazán, ugy, mint akkor, midőn először csókolta kéjtőt remegő ajaka az övét, s kérni, hogy ne legyen iránta oly hideg; mert e közöny tőrként járja át szivét, azt a szivet, melynek még mindig az övé minden dobbanása, s a mely sirként rejté magába emésztő fájdalmát. De hát miért kért, könyörgött volna, hisz tudta már, mi szokott a válasz lenni esdő szavaira. Egy mély sóhaj, egy elfojtott köny, egy kitérő szó, vagy a néma hall gatás. Az elmúlt nap izgalmait leküzdve, a következő délutánt Miklós, mint rendesen, tanítványai : a kis comtesse ek körében töltötte s bár egész figyelmét az arany hajú kedves gyermekeknek igyekezett szentelni, mégis nem kevéssé bántotta a grófné szokatlan elmaradása. Már eluiult négyóra s a szép asszony ínég mindig nem mutatta magát. A szegény nevelő izgatottan szára lálgatta a perceket, s zavartan tekintgetett az asztal felett függő fali órára. Majd meg az a gondolat villant meg agyában, hogy tán, tegnapi zavarában, valami ostobasággal eljátszotta úrnője kegyeit, midőn egyszer csak, egész váratlanul, megnyilt az ajtó s a grófné bájos mosolylyal lépett a terembe térje karjain. A gróf, egy beteges kinézésű, kiélt arcú, korán elaggott férfiú, szótlanul, nagyúri kényelemmel ereszke dett egyik közeli feuteuilba s kérdéseket kezdett intézni gyermekeihez, kik atyjuk szigorú, rideg modora által egészen megfélemlítve, ulig voltak képesek valamit dadogni. — No! — szólt a büszke főúr, egy hosszú negyed óra elteltével, miután a kis comtesse eket teljesen kihozta sodrukból — az examen meglehetős rosszul sikerült! Tauitó ur, mondhatom, az eredmény legkevésbbé sem elégít ki s miután nem vagyok barátja a kontárkodásnak, ön inától fogva megszűnt gyermekeim nevelője lenni. — Jövőjéről azonban gondoskodtam, miért is, ha niucs ellenére, kinevezem ezennel titkárommá. — A kastélyban fog lakni, végzi a levelezéseket s a család kényesebb természetű s bizalmasabb ügyeit, este pedig felolvas nekem és a grófnénak. Megértette? Miklós, a dolgok e nem remélt fordulata által egészen meglepetve, elpalástolhatlan zavarában, némán ! hajtotta meg magát a gróf előtt, ki — gőgösen bólintva fejével — karjára fiizte nejét s távozott. — Apropos ! — szólt az ajtóból visszafordulva — Titkár ur, szivesen látom ma vacsorára. A grófnétól halló m, hogy kitűnően zongorázik. Rjrnélem tehát, hogy estére lesz alkalmunk gyönyörködhetni művészi játékában. Az uj titkár ismét mélyen meghajolt, azután lázasan dobogó szívvel sietett haza s a legkülönbözőbb érzelmek között várta az órát, inelybeu isuiét megjelenhetik a főúri család körében. A gróf nagyúri leereszkedéssel, a grófné bájos mosolylyal fogadta. Vacsora alatt ott ült a szép asszonyközvetlen közelében. A nap át élt eseménye, a helyzet szokatlausága azonban oly izgatottá tették, hogy csak nagy nehezen volt képes elfogultságát leplezgetni s ajkára alig jött szó. Mikor azután vége Ion a pazar estebéduek, s felszolgálták a párolgó theát, oda telepedett a zongora mellé s szivének háborgó érzelmeit bele fojtotta azokba a mélabús accordokba, melyek az öreg grófot egészen megbűvölték. A dagadó fouteuilban kényelmesen végig he verve, elandalodva hallgatta a szívhez szóló hangokat s közbe-közbe élvezettel szürcsölgette a gőzölgő theát a nehéz ezüst edényből, melynek elfogyasztott tartalmát azután sietett kétszeresen is pótolni az előtte álló rumos üvegből. A szép asszony elmerengve, ábrándozva, ott ült, egész közel, az uj titkár mellett, igéző tekintetét egy percre sem véve le szomszédjáról. Miklós érezte a ragyogó szempár égető tüzét ; de nem volt bátorsága fel pillantani, nehogy tekintete találkozzék bájos úrnője szemeinek villámaival. Szive lázasan lüktetett, vére forrott, feje szédült s ujjai meg-megtévedtek a fehér billentyűkön. Majd egyszerre ugy érezte, mintha villany folyam futott volna végig egész valóján. A grófné apró, bársony kacsóival szenvedélyesen ragadta meg mindkét kezét s a hurok, mintegy varázsütésre, elnémultak. — Nézze ! — Nézze csak ! — szólt azután bánatos hangon, oda mutatva férje felé — s mondja nem-e én vagyok a legszánandóbb teremtés az egész világon?! Miklós zavarodottan emelte fel szemeit s egészen megrettent a látottakon. A gróf végig nyújtva lábait a szőnyegen, lelóggó kezekkel, lehorgasztott tővel, mozdulatlanul terült el a kényelmes karszékben s csak nehéz ós mély lélekzelo árulta el, hogy még életben van. — Lássa — folytatá Sabina grófné, amint kissé leküzdötte izgatottságát — ez, majd mindennap igy van. Ha lépten-nyomon nem ügyelek rá s nem őrködöm felette, azonnal áldozatává lesz rút szenvedélyének. Ír galmas Isten ; de hát miért is sújtottál ennyire ! Miklós elfogult zavarában, néhány udvarias vigasztaló szót dadogott. — Hagyja el kérem — vágott közbe a szép asszony fájdalmasan. — El van az én életem átkozva ! — átkozott még az a perez is, melyben feláldoztam szivemet s ifjú korom rajongó ábrándjait, jelenlegi fényes helyzetemért. — Maradtam volna inkább mindig sze gény s tán elégedettebb, boldogabb volnék, mint manap. — Szülőim azonban másképp gondolkodtak. — Atyám egy magas állású, nagyra vágyó, de szerény jövedelmű, állami hivatalnok, szerencsének, kitüntetésnek tartotta, ha látogatásaival tisztelte meg házunka' egy Iteczédy gróf. Mikor azután megkérte kezemet, oda ígértek neki, anélkül, hogy engem csak megkérdeztek volna. Grófné lettem, dúsgazdag, sokaktól irigyelt asszony. Fényt, pompát s mindent, mi cs-ík egy halandót elvakítani
