Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 1-25. szám)

1894-04-08 / 14. szám

a tanulság világossága sugározzák időtlen időkön át. Láthatják a népek, láthatjuk mi magunk is mindnyájan, hogy a nemzeti erkölcsök leghatalmasabb alapköve : a kegyelet, szeplőtlenül él a magyar nemzet szivében. A zalamegyei cukorgyár ügye. E lapok lisztéit olvasói előtt ismeretes, hogy egy, Zalavármegye területén létesítendő cukorgyár iránt megtartott előértekezlet alapján a Zalamegyei gazdasági egyesület vette kezébe a cukorrépa próbatermelésére és a cukorrépa termelésre az egyes löldbirtokosok által tel ajánlandó területek összeírására vonatkozó előmunkála tokát. A próbatermelés eredménye csakis a gazdasági év végé a lesz ismeretes, de azon területek, melyek az egyes földbirtokosok által a répatermelésre máris kijelöltettek, jóval meghaladják azon térmennyiséget, a mely egy cukorgyár fennállását minden körülmények közt biztosítja. Tekintve a megajánlott termelőterület nagyságát; tekintve továbbá azon körülményt, hogy vármegyénk egyes helyein a közelmúlt években termesztett cukor répa minősége, a megejtett polárizáeió alap ján, az ok vet len szükségesnél sokkal jobbnak találtatott, amiből kifolyólag egy cukorgyár Zalamegye területén való felállítása mi nehézségbe sem ütközik : csakis azon kérdés várt még megoldásra, hogy a cukorgyár a vármegye területén hol állíttassék fel ? Egy oly szabású cukorgyár ugyanis, mint a milyen nek létesítése vármegyénk területén terveztetik, percen kint 0 hectoliter és igy 24 órában 8640 hectoliter vizet fogyaszt, 8 kérdés támadt, váljon Zala Egerszegen, mely hely a vármegyei vasúthálózat kiépítése folytán erre legalkalmasabb, ily vizbőség feltalálható e? Azok előtt, kik Zala Egei szeg földtani fekvését és vízrajzi viszonyait ismerik, nem volt kétséges, hogy Zala Egerszeg vizbőség dolgában is megfelel annak, hogy a cukorgyár itt Zala Egerszegen állíttassék fel ; s ez kifejezésre jutott már azon értekezlet alkalmával is, mely február hó 13 án Zala-Egerszegen főispán úr ő méltóságának elnöklete alatt és Mandel Pál orsz. képviselő részvétele mellett tartatott; mindazonáltal élénk érdek lődéssel vártuk az illetékes gyárkonzorcium részéről kiküldendő szakértő mérnök véleményét, mely hivatva lesz a cukorgyár helyének kérdésében dönteni. A szakértő mérnök március hó 31 én megérkezett és még a délelőtt folyamán jelentkezett főispán ur ő méltóságánál. Őméltósága a nála megszokott előzékeny Béggel fogadta Berounszky Albrecht urat, a Sehlatii ,,Bolzano, ledesco és társa" gyár> cég főmérnökét, s kalauzul melléje rendelte Lányi Kálmánt, államépítészeti hivatalunk főnökét. A szemle, mely Zala Egerszeg város egész területére kiterjedt, igen jó eredményre vezetett. Zala Egerszeg bő forrásai kétszeresen elegendők a cukorgyár üzeméhez szükséges vizmennyiség szolgáltatására ; 8 ha ezek nem volnának is, ott van a Zala folyó, meg a Váliczka csatorna, mely utóbbi maga — a megejtett megfigyelés és számítás szerint - 15 hectolitert szolgáltat percenkint Zala-Egerszeg dombozati viszonyait is igen kedvezőknek találta Berounszky úr s mindazon tényezőket, a melyek egy cukorgyár felállításánál düntőleg szerepelnek, a legkedvezőbb mértékben feltalálta Zala-Egerszegen. Igy tehát teljes bizodalommal nézhetünk a jövőbe, mert minden körülmény összejátszik arra, hogy Zalavármegye egy cukorgyárt kapjon és hogy ezen cukorgyár Zala Egerszegen állíttassék feli A mezőgazdasági, közlekedési, vízrajzi és geográfiái kedvező viszonyokon kiviil, melyek ezen, közgazdaságilag oly nagy fontosságú vállalat létrejövetelét elősegítik, oroszlán rész jut a zalavármegyei gazdasági egyesületnek, de főképen Svastits Benó őméltósága rármegyénk szeretett főispánjának. — Az övé lesz a főérdem, ha a cukorgyár létesül. Evek óta egyikét képezi azon gondjainak, me lyeket a gondviselésére bizott vármegye anyagi és erkölcsi felvirágzása érdekében kifejt: egy cukorgyárnak a vármegye területén való felállítása. Evek óta foglalkozik ezen eszmével és felhasznált minden alkalmat, A svábokat említettem. A nők ruházatában ezeknél a sötét kék szin az uralkodó. A férfiakat a klumpájukról, szürke szőr harisnyájukról ismerhetni föl. A klumpát fegyverül is használják verekedéseik közben ; mert ugy látszik nemcsak nyelvünket, hanem a harcias terinésze tünket is elsajátították. A somogyi elem reám általában azt a benyomást teszi, hogy pozitivabb, mint a mienk. Abból a józan, pozitív formából, a mely dolgozik, dolog után vidáman mulat. (Legjob cigánya van hamarjában Somogynak.) Mindenesetre az élet — reánk váró küzdelmeiben megfelelőbb, alkalmasabb természet ez, — különösem a mai gazdasági társadalomban. I)e viszont a miénk az, a mely erősebben kifejlődve, rendkívüli viszonyok közé kerülve, csinálja a szónokot, költőt. Nem véletlen, hogy Deák és Kisfaludy a miénk. Ennek a vogue természetünknek gyöngye az itt is emlegetett éa elismert vendégszeretet. Vendégszerető házainkról is meg lehet tenni azt a megjegyzést, a mit egy párisi a muzsikáló cigányra tett. Azt mondja hozzá a mellette álló: „Nézze, a hegedű majd egygyé olvad azzal az emberrel." „Nem" — feleié a másik — „a cigány olvad bele a hegedűbe." A vendégbe is igy olvad bele, igy veszi őt körül nálunk a gazdája. Ez a vendég szeretet teszi Zalát felejthetetlenné az idegen előtt is. Ez nem csinált, ez a szükségből fakadt gyönyörű tulajdonság, a melyet a modern áramlat — sajnos — hova tova elsöpör. Az élet — mondja Bourget — a hidegeknek kedvez. Strausz Sándor. hogy ennek propagandát csináljon, hogy a létesítés talaját előkészítse s nem nyugszik most sem ; mert a vármegye politikai kormányzata mellett minden idejét vármegyéje anyagi jólétének előmozdítására áldozza. jlogy egy cukorgyár a megyei vagyonosodás ha talmas emeltyűje leend, az a következő számadatokból is kitűnik : 1 a répalermelés katastrális holdankint közép számítással 180 frt tiszta jövedelmet hoz, mely jövedel mezőség a répatermelésre alkalmas földterületek értékét hatványozotttan emelni fogja ; 2. a cukorgyár évenként legalább 500000 mm. répát dolgozik fel, mely vasútra szállíttatván. 5000 waggon forgalmat, a nyerstermelőnek visszaadandó répaszelet szállítása pedin 3000 waggon, a sziikséglendő kőszén és mészkő végű! 500 waggon vasúti forgalmat idéz elő. Ha ehhez hozzászámítjuk a munkás nép munka keresletét, az ily gyárivállalattal járó kereskedelmi és fogyasztási fellendülést : akkor elképzelhetjük azon előnyöket, melyek egy cukorgyár létesítésének nyomában járnak. Mindezeknél fogva ürömmel üdvözöljük azon férfiakat kik az iparvállalat előkészítésében hathatósan közreműködnek s egyszersmind kérjük a vármegye tisztelt gazda közönségét, hogy a cukorrépa termelésre szánt területek tömeges felajánlása által, valamint Z. Egerszeg várói lakosságát, hogy a terv megvalósítását a maga módja és hatásköre szerint elősegíteni, előmozdítani szi veskedjék ! L. MeghivóZfilamegye gazdasági egyesülete f. évi ápril hó 17-én d. e. 10 órakor Keszthelyen a városház termében rendkívüli közgyűlési tart, melyre t. tag urak ezennel meghivatnak. A miUennaris kiállítás rendező bizottságának meg alakítása sürgősen szükséges lévén, a zalamegyei gazdasági egyesület folyó évi március hó 29 én Zala-Egerszegen tartott rendes közgyűlésében, a Keszthelyen tartatni szokott nyári gyűlése helyett, ezen gyűlés megtartását határozta el. Ezen gyűlés főbb tárgyai: 1. Az ezredéves kiállitás rendező bizottság megalakítása. 2. Az időküzben beérkező folyó ügyek tárgyalása. 3. Netáni inditványok. Zala-Egerszegen, 1894. évi április hó 3 án. Háczky Kálmán sk., ügyvezető elnük. A soproni kereskedelmi kamara középkereskedelmi iskolánk érdekében. A soproni kereskedelmi- és iparkamara folyó évi január hó 4 én tartott rendes közös üléséből — mint annak idején közöltük — a zala-egerszegi középkercskedelmi iskolának a létesítendő i'őgyinnasium mellett továbbra való fenntartása érdekében a kereskedelemügyi miniszterhez ineleg hangon irt felterjesztést intézett. A kereskedelemügyi miniszter e felterjesztésre f. évi 3.484/V1. sz. a. a kamarához a következő leiratot intézte : „Folyó évi január 4 érői kelt 194. számú fölterjesztésére, inelylyel az iránt kérelmeze'.t. nálam, hogy hassak a vallás- és közoktatásügyi miniszter urnái oda, miszerint a zala egerszegi polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskolának az esetben, ha a polgári iskola főgymnasiinniná alakíttatnék át, a kereskedelmi iskola, mint önálló intézet., tartassék fenn, értesítem a kamarát, hogy ezen kérelmét elvi akadályok miatt nem teljesíthetem: Ugyanis a hazai kereskedelmi szakoktatás érdekében lévőnek tartom, hogy a kereskedelmileg kevésbbé fontos, kisebb vidéki városokban fennálló s polgári iskolákkal kapcsolatos kereskedelmi középiskolák száma fokozatosan csökkentessék, mert sokkal több ily intézet van az országban, mint a mennyire tényleg szükség van. Ezen elvtől a jelen esetben annál kevésbbé térhetek el, minthogy a zala-egersbegi iskolán kiviil a kamara kerületében még két ily szakiskola áll fenn, tehát az ez irányú szükséglet az ország azon részében is teljesen kielégítettnek tekinthető." A miniszter leirata a legutóbbi rendes közös ülésen felolvastatván, a kamara azt sajnálattal vette tudoinásúl; mert a vallás és közoktatásügyi miniszter hivatalos jelentése szerint az 189-'

3-ik tanévben Magyarországon 151 gymnasiuin és 32 rcaliskola 49.004 tanulóval és csak 31 középkereskedelmi iskola állott fenn 2.302 növendékkel úgy, hogy a felső iskolákra előkészítő tanintézetek és ezek tanítványainak, valamint a gyakorlati élet számára nevelő kereskedelmi középiskolák és ezek növendékeinek száma közt fenálló aránytalanságról csak az utóbbi tanintézeteket illetőleg lehet szó, amiből kifolyólag azon érv is, hogy az országban már ez idő szerint is sokkal több az ily intézet, mintsem szükséges, könnyen megdönthető; továbbá mert a kamara kerüle tében a zala egerszegir. kiviil fennálló még két (helyesen három) kereskedelmi középiskolára való utalás sem indokolható, amennyiben ez utóbbi három kereskedelmi középiskola felállítása a zala egerszegi régibb szakiskola virágzását a legkisebb mértékben sem érintette, mely körülmény ez intézetnek egy részt életképessége, más részt szükségessége mellett tanúskodik ; végül mert a fent említett 31 kereskedelmi középiskola közt csak 9 I állami intézet van, mig 11 községi iskola, 2 felekezeti intézet, 5 magánvállalat, 4 pedig társulati jellegű, minél fogva az állam részéről támogatott és kipróbált szakiskolák egyikének feloszlatása kétszeres súlylyal esik a mérlegbe. Ezek alapján elhatározta a kamara, hogy a zala egerszegi kereskedelmi középiskola további fenntartásának kérdését — annyival is inkább, mert ezen intézetnek végleges feloszlatása csak évek multán követ kezhetik be — élénk figyelemmel kiséri és hogy néze tének, valamint álláspontjának érvényesítésére minden kínálkozó alkalmat meg fog ragadni. Iliszsziik, hogy a kultusininiszter jobban fogja méltányolni a szóban forgó kereskedelmi középiskola további fenntartása érdekében a kamara felterjesztésében foglalt érveket; más részt figyelembe véve a város részéről a tanügy érdekében meghozott uagyinérvű áldozatokat és súlyt fektetve az igy előálló csekély költségtöbbletre : a város egy jelentékeny részének vitális érdekét képező ezen ügyet kedvezőleg fogja el intézni. S midőn e reményünknek kifejezést adunk : egyúttal elismeréssel kell adóznunk a soproni kerületi kereskedelmi és iparkamarának azon meleg érdeklődésért, amelylyel városunk ezen ügyét kiséri. Uj találmányok és miiszaki leírások. Közli: Ben] Sándor szabadalmi és műszaki irodá/a Budapesten, I lL. Erzsébet-körut 38. Mi mindent leltet az emberből csinálni, ha azt szétbontják, azt a vashingtoni természettudományi niuzeum szelencékben és palackokban tárja a látogatók szeme elé. Egy 154 font súlyú egyén holttestéből a küvetkező ket állították elő és őrzik a inuzeumban : Egy nagy üvegpalackban először is 96 font viz, mely nagy mennyiség talán némelyeket visszariaszt; egy másik iivegszelen eébe 3 font vegytiszta, a testből nyert tojás fehérnyét, mig az euyvtartalmát egy 10 font súlyú tábla representálja; egy másik iiyeg az összes 4'/.

2 font súlyú tisztított zsiradékot tartalmazza, mig a csontokból 8'/

2 font foszforsavas meszet, l font szénsavas meszet nyertek ; cukor, keményitő, tfuorealeium, konyhasó mindegyik üsszekütésből mintegy l font került ki a tetemből. Egy másik ugyanitt lévő kiállitás az emberi testben lévő legfontosabb elemeket tartalmazza részben számokban,"részben pedig valóságos anyagokban. E szerint egy ember mintegy 97 font éleuyt, 15 font künenyt, 3'/2 font légeuyt és egy köbláb szenet tartalmaz. Továbbá nyertek belőle 130 gr. chlórt, 99 gr. ffuórt, 500 gr. foszfort, 90 gr. ként, 60—60 gr. nátrium és káliumfémet, valamint 3 fout calcium fémet. Törött öntött vastárgyak kijavítása. Eddigelé azt hitték, hogyha egy öntöttvas .tárgy eltörött, hogy azt többé nem lehet kijavítani és azt, mint hasznavehetetlent, el kell dobni. Van azonban egy ragasztó, melylyel az eltört részeket ismét össze lehet ragasztani és e ragasztó következőképen lesz összeállítva: Vegyünk két rész szalmiakot, egy rész tisztált ként és 16 rész öntöttvas forgácsot, ezen alkatrészeket egy mozsárban összekever jük és e port tartsuk tökéletes szárazon. Ha azután hasz nálni akarjuk, akkor súlyának húszszoros mennyiségű tiszta vasforgáe.scsal keverjük, az egészet megtörjük mozsárban, vizzel felöntjük, mig tésztává nem lesz, mely lyel a tört részeket bekenjük és a tárgyat üsszesajtoljuk Bizonyos idő múlva a megragasztott helyek oly erősek és kemények lesznek, mint a többi fémrészek. Tömeges ölés villamossággal. Nagyobb városokban °ly n«gy tömegekben szállítják a gazdátlan kutyákat a rendőrséghez, hogy London és Párisban, a tulajdonosok által rövid időn belül el nem vitt állatokat gyors eltávo litásuk végett, eddig egy légmentesen elzárható kalitkába tették es abba szénsavat vezettek be, ugy hogy a kutyák gyorsan megfúltak. E kültséges eljárás Londonban immár villamos kivégzéssel lett helyettesítve: a szegény hazátlanok e célból egy ketrecbe vitetnek, melynek talapzata sodronyszüvetből van, mely egy dynainógép saroksodro nyaival áll összeköttetésben. Ha a fémpadlozatba az áram bevezettetik, akkor az állatok oly erős villamos ütést szenvednek, hogy a halál fájdalom nélkül azonnal beáll. Palackok elcseréléséből, melyek élvezeti, vagy gyógy szerek helyett mérges folyadékokat tartalmaztak, maisok baj származott; sajnálatos példa volt erre nézve legküzelebb Angolorszégban Tyndal tanár halála, fgen figyelemre méltó tehát az angol Jeffries javaslata, a ki oly méreg-palackokat szabadalmaztatott, melyek olyan belső beosztással birnak, hogy a mérges folyadékoknak való helyen kiviil, ínég egy második rekeszük van a megfelelő ellenméreg felvételére, ugy hogy baleseteknél a segély rögtön kéznél van, mig különben az ellenméreg beszerzése sok időt igényel, sőt gyakran alig lehetséges. Helyi, megyei és vegyes hírek. G^asz isteni tisztelet az izr. imaházban. A zalaegerszegi izr. imaházban f. hó 4 én d. e. volt a utegdi csőült nagy hazati, Kossuth Lajosért Ünnepélyes gyász isteni tisztelet, mely kegyeletes megemlékezés alkalmára a templom falai fekete drapériával voltak bevonva. Az énekkor Schleininger főkántor vezetése alatt összevágóan s meghatólag magyarúl is énekelt. Az ünnepség fénypontját Engelsmann Izrael főrabbinak a meghatottság hangján elmondott szép beszéde képezte, amelyben a nagy hazafinak hervadliatlan érdemeit méltatta. Az ima házat a küzünség zsúfolásig megtöltötte. Gyaszistení tisztelet Kossuthért Nagy Kanizsán. Míg Budapesten, az ország szivében, Kossuth Lajos nagy hazánkfiát leirhatlan gyászpompával kisérték f. hó 1 én örök nyugvó helyére, Nagy Kanizsán d. e. 10 órakor az ev. templomban, 11 órakor pedig az izr. imaházban tartottak a küzünség nagy részvéte mellett gyászisteni tiszteletet. Az ev. templomban Hütter Lajos lelkész, míg az izr. imaházban dr. Neumann Ede főrabbi méltatták hazafias szellemű beszédben hazánk jelesének kimagasló érdemeit. Keszthely gyásza Kossuthért. Meghatóan nyilvánult a gyász, mely mindnyájunk szivét eltölti, f. hó 2-án a keszthelyi rk. templomban ós másnap, f. hó 3-án az izr. templomban lefolyt gyászisteni tiszteletek alkalmával A rk. templomot zsúfolásig megtöltötte a város lakossága valláskülönbség nélkül. Ott álltak a virágok és koszorúk által gazdagon díszített ravatal körül a 48-as honvédek Vértessy Iván 48 as főhadnagy vezetése alatt; a gazdasági tanintézet hallgatói, a fó'gymnasium tanuló ifjúsága