Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 1-25. szám)

1894-04-01 / 13. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1894. évi 13-lk számához. fognak a Balaton halállományában érzékenyebb kárt okozni. A fonyódi csatornákra a már magerősített rostélyok lettek elhelyezve és a tilalmi idő alatt sértetlenül álltak helyükön. Ez évben a Bozót Társulat nem emelhetett panaszt a rostélyok ellen, hogy a csatornák eliszaposodását okozzák, inert tényleg a legnagyobb csatornán, a 174. számú szelvénynél, megejtett mérések igazolják, hogy az iszap magassága április 5 én nagyobb (32 cm.) volt, mint junius 4 éu (14 cm.), pedig ha a rostélyok eliszaposodást okozuának, akkor megfordítva, az iszap magasságának junius 4 én kellett volna nagyobbnak . lenni. A Társulat igazgatója által a halászbérlők ellenőrzése a következő időpontokban teljesíttetett a benzinesen : Junius 25, 28., 30.; julius 10. ; augusztus 4., 17., 25., 2G.; szeptember 21—28.; október 31. és november 7—8. napjain. Feljelentetett általa 9 halászbérlő, I I közhalász és magános. A hét járás főszolgabirái által halászati kihágásért 121 egyén lett 1001 frt pénzbirsággal és külön 368 nap fogházbüntetéssel sújtva. Sajnálattal kell jelentenem, hogy a tabi főszolgabiróság a hozzá áttett kihágási ügyekben szokatlan késedelmes eljárást tanúsított; a feljelentés vétele után eltelt 6—7 hónap, mig végre a tárgyalás napját kitűzni jónak látta. Az ily eljárás épen nem alkalmas arra, hogy halászainkban a törvény iránti tiszteletet fokozza, sőt ennek épp ellenkezőjét fogja eredményezni. Minthogy a tabi járás főszolgabiróságánál időközben változás állott be, alapos a remény, hogy-ez állapotok megszűnnek. Minthogy a Kis Balatonban halászni tilos volt, de másrészt, mert igen kedvező tanyája a rabló csukának, a Társulat elnöksége célszerűnek látta a jégen való halászást megengedni, és a vörsi vizet bérbe adta Csinyát Donát vörsi lakosnak, a zalavári vizet pedig Lucz Ferenc és társainak; mindkét vízterületen csupáu i894. január és február hóban engedvén a bérlőket halászni. Az eredmény az, hogy a bérlők kihalásztak 1506 kg. csukát. 912 kg. kelét, 4 )5 kg. compót, 100 kg. kárászt, 222 kg. pontyot és 60 kg. siigért. Tehát a célt, a mely a téli halászat bérbeadásánál az eluükségncik alapul szolgált, t. i. a kiméleti tereken gyorsan szaporodó rabló halakat kevesbíteni, az apró halivadék leguagyobb ellenségét: a csukát lehetőleg kihalászni, —- jórészben el van érve, a mely tény bizonyára javára szolgált a haltenyésztésnek. A Kis Balaton — mert a Zala folyása által, habár mérsékelten, de mégis folytonosan táplálékot nyer a még ki nem használt vizből — a legtermészete sebb módon alkot egy, az ivarérett halak által az ivás egész ideje alatt kihasználható költőteret, tehát képes óriás mennyiségű halporontyot produkálni. De mert a Kis Balaton a legkedvesebb tartózkodási helye az ikrák és az apró halivadék ellenségeinek, föltehető, hogy az életre kelt porontyoknak nagy százaléka ezeknek prédája lesz. S hogy a Balaton benépesítése minél előbb lehetővé tétessék, a mesterséges tenyésztést fel kellene karolni. Áldozatot igényelne, Szigliget körül megfelelő területet bérelni, egy szakértő tenyésztőt alkalmazni, 5—6 éven át folytatni a szaporítást a költőtavakból; ilyen módon 1900 ban ugy be lenne népesítve a Balaton, hogy feleslegessé válnék a halállomány mesterséges s/.aporítását tovább folytatni. Emlékezetes az öreg Du bicsnak, Európa e leghíresebb halászának, nyilatkozata, a ki vállalkozott rá, hogy 3 év alatt ugy benépesíti a Balatont, hogy bárhol szigonyt dobva a Balatonba, az halba akadna. Dubicsnak az ő nagy tapasztalata és szakértelme alapján tett eme nyilatkozatában nincs ok kételkedni. A haltenyésztés terén kivivott jó hirneve elég garancia arra, hogy a Társulat az ő tanácsát követve, járjon el. Igaz, hogy 4—5 évig holdankint 3 krral nagyobb terhet róna a Társulat tagjaira, de ha tekin tétbe vesszük, hogy az eredmény, a haszonbérnek leg alább is 100% a» de egyes esetekben, a hol ma alacsony bérösszeget fizetnek, 200°/

0-nyi emelkedés lenne: a 3 krnyi járulék nem is áldozat, hanem hasznos befektetés mely 5 év alatt nagy kamattal visszafizeti a tőkét. A Balatonból 1893 ban kifogott halquantumot, a bérlők és községek által beküldött adatok alapján összegezve, a következő számokban kapjuk. Megjegyezve hogy több bérlő tartózko lási helyén az illető község jegyzőjének átadta a kimutatást, tehát ezen adatok tőlük másodszor nei» lettek bekivánva, és vagy a község, vagy a balászbérlő adatai lettek felvéve. Kihalásztak e szerint a Balatonból 58,138 kíloT. fogassüllőt, 2416 kg. pontyot, 143,395 kg. keszeget, 6915 kg. gardát, 652 kg. harcsát, 3293 kg. csukát' 9325 kg. őrit és 36,048 kg. vegyes halat. Együsszegben 2601 métermázsa és 82 kilogramm halat. Tehát ez ada tokát összehasonlítva a bérlők és községek által 1892 ben beszolgáltatott adatokkal, kitűnik, hogy 1893 ban a Balatonból circa 1000 métermázsával több hal lett kihalászva. (Ez adatok a balatoni halászatról a lapokban megjelent és részben hiányos tájékozottságra valló hírlapi cikkek értékét a kellő világításba helyezik.) Lehet, hogy a halászbérlők ez adatok gyűjtésében a saját veszedelmüket látják ; egynéhány közülük már csak azért sem közli az évi összes fogás eredményét, mert attól tart, hogy a kimutatott halquantum nagysága ösztönözni fogja a Társulatot, hogy a halászatot házi kezelésbe vegye, a mi a Társulat érdekében a legmegfelelőbb és legjövedelmezőbb értékesítés lenne. De a mai viszonyok szerint még nincs megérve az eszme, a Tár sulat tagjainak zöme még nem akar arról hallani, a legkecsegtetőbb statisztikai adatok sem lennének képesek a konzervatív nézetet másítani. Ellenben, ha a házi kezelés eszméjét a többség magáévá teszi, akkor e szándék kivételében nem fog gátat képezni a legkedve zőtlenebb kimutatás sem, sőt talán éppen ez ösztönözné a Társulatot arra, hogy a halászást házilag vegye üzembe. A huzóhálók száma üzemtervünkben a kezelési területhez van szabva, tehát a halászbérlők megszabott korlátok között használhatják huzóhálóikat. Minthogy egyes bérlők több kezelési területet birnak bérben, az a gyakortat kezd szokássá válni, hogy egy időben, egy kezelési területen, az általa bérbe birt több kezelési területnek megfelelő számban használja liuzó hálóját. Ez által egy ujabb helyzet van teremtve; u. i. kibérelnek egy haldusabb kezelési terület kedvéért több, mondjuk 4 szomszédos területet csak azért, hogy a 4 kezelési terület után megengedett 4 huzóhálót a haldus területen alkalmazhassák, egy időben eme kezelési területen kínálkozó előnyüket kizsákmányolandó. Ez el járást a következő syllogismussal védelmezik: üzemtervünk 15. §. e) pontja szerint „2000 kai. holdnál kisebb terű let.en egyidejűleg egynél több huzóhálót alkalmazni tilos." Tehát ha 2000 holdon egy hálót, 8000 holdon 4 hálót van joga alkalmazni s minthogy a 8000 holdon mindé uütt halászhat, tetszés szerint alkalmazza hálóit ott, a hol több h ilat észlel. E szerint alkalma van a 8000 holdnyi terület bérlőjének késő őszszel és kora tavaszszal a csapatokba verődő halat egész bérterületén végig 4 hálóval követni és abban a lehető legnagyobb pit3z títást tenni. A szomszéd bérlő, kinek csak 2000 holdnyi bérlete van, az átvonuló csapat halat ha észrevette is, legfeljebb egyszer vethet tanyát és ritk i eset az, ha a csapatban vonuló és a tanyavetés által mozgásba hozott halra kezelési területén az ő egy hálójával mégegyszer tanyát vethet. E két eset szembeállítva feltűnővé teszi az aránytalanságot a 8000 holdas és 2000 holdas bérlő által elérhető előnyük küzött. Minthogy a törvény minden emberre egyformán kötelező, annak alkalmazása által származható jogok, kötelezettségek és hátrányoknak is teljesen egyenlőknek, igazságosaknak kell lenniük. E szerint üzemtervünknek a hálók számát meghatározó ide vonatkozó rendelkezését, — Ugyan kér em 1 — szólt megdöbbenten a legidősebb Bodroghy-lány. —Csak nem képzeli, hogy mi, | a Bodroghy família, gazdatiszti lakásba menjünk lakni, j Dicső apánk, a Bodroghy-familia utolsó férfi sarja, meg ] fordulna sírjában. j — De kérem Nagysád — replikázott az ügyvéd j — a familia érdeke, büszkesége éppen azt kívánná, hogy existeneiájok biztosítva legyen. Ezt pedig csak is e kedvező alkalom felhasználásával lehet elérni. — Nem ügyvéd úr, mi ez ősi kastélytól nem válhatunk meg. Apánknak az volt utolsó akarata is, hogy ez ha összeomlik is, a mi fejünk fölött ömöljék össze. — Szólt egész határozottan a legkisebb Bodroghy-lány s ezzel az alku a miniszter és a Bodroghy familia között el volt ütve. Az ügyvéd haraggal távozott, félóra múlva már ott volt a levele, hogy neki már temérdek desperatus ügye volt, de a lebonyolításukon munkáló józanész elé olyan érthetetlen akadályt soha nem gördítettek, mint a Boroghy ügyek reudezésében. Bármennyire respektálja is tehát őnagyságaik hagyományos ragaszkodását az ősi kastélyhoz, a tisztán gondolkozó észt nem áldozza fül annak. A bizalmat nagyon küszüni, de azt kénytelen visszaadni, mivel észnélküliségekbe nem mehet bele még pénzért sem. A Bodroghy-lányok mégis jól megértették atyjuk akaratát, a Bodroghy familia utolsó férfi sarjadéka nyugodtan szállhatott le paripájáról üsei között: az ősi klenodium mentve lesz. » A Bodroghy-lányok most már ügyvédet sem fogadtak, hanem az ősi birtokot parcelláltatták és eladogatták szépen, apránkint maguk a módosabb parasztoknak. A vételárból kifizették a huszonötezer forint passivát és maradt is még néhány ezer forintjuk, meg— ami fő! megmaradt az ősi kastély; a dicső napokat látott hatalmas családi klenodium. Mig a megmaradt néhány ezer forintból tartott, addig nem volt semmi baj. Mikor az elfogyott, akkor lassankint piacra kerüljek az értékes bútordarabok, képek, fegyverek. De azért a familia ősi nyugalmát, boldogságát nem zavarta semmi. Csupán csak egy olyan dolog történt, ami tol háborította a familia szüztiszta vérét s amire valószínűleg Bodroghy Gábor uram is megtordult sírjában. Az történt tudniillik, hogy a hat leány közöl az egyiket: Bodroghy Justiciát megkérte a szomszédos gróf urodalmi vadásza — s ez nem vonakodott. A Bodroghy lányok egymásután robautak rá: — Apánk megfordul sirjában. — Megtagadod a Bodroghy vért. — Juszti, én kiátkozlak. — Bodroghy Juszti egy vadászhoz ? Pfuj ! — Bezáródik előtted örökre az ősi kastély. De Bodroghy Jusztin mind ezek a rettenetes fenyegetések nem fogtak ; követte szívét és hozzáment a vadászhoz. A Bodroghy-lányok az eskiivü napján elzárkóztak az ősi kastélyba és hallani sein akarlak a kivül történőkről. Szórták az átkot a vértagadó testvérre. A világ azonban sem föl nem fordult, sem meg nem állott. A Bodroghy-kastély fűlött sem haladt el nyomta latiul az idő. Omlott, pusztult. Fala, teteje hámlott, dobálta le magáról a megkorhadt részeket. A bútorok és értékesebb holmik is elvándoroltak. A szél kisérteties melódiával barangolta be az üres termeket. Nem volt neki mesterség bejutni ; minden ablakfiókon kényelmesen besüvülthetett; üveg nem állott az útjában sehol. Csakis a földszint egyik szobájának ablakain talált ellenállásra, ott laktak a Bodroghy-lányok, összekupo rodva a hidegben. Ennek az egy szobának ablakai védve voltak . . . • . kovászos papirral és rongyokkal. Ide küldüzte az egy egy hétre való élelmi szereket a kiátkozott Bodroghy láuy, a vadászné. Ide kül dözték alainizsnájokat szép emberbaráti titokzatossággal a község és vidék uriesaládjai. Hanem azért a vén Bodroghy nyugodtan alhatott sírjában. Öt Bodroghy lány ott pusztult el az ősi kastély lyal. -yaz üzemterv szellemének megfelelő magyarázattal választmányi határozat alakjában rendezni kell. — De szabá lyozandó az eresztőhálók száma is. Ma még van kezelési terület, melyen 6 — 10,000 öl eresztőháló van alkalmazásban. A Balatonon a viharos napok száma nagy és gyakran előfordul, hogy 3—4 napig nem mehet be a halász, hálóját felvetni és a halat kiszedni, ennek következtében a hálóba akadt értékes halat mindenkire használhatatlan állapotban, csak mint büzüs dügüt hozza a partra. Tehát mert sokszor tényleg pótolhatatlan kárt okoz, az eresztő hálók alkalmazását lehetőleg a minimumra kellene redueálni és azon vidékeken, a hol munkás hiány van, egészen betiltani. Arra el lehetünk készülve, hogy ha az eresztő hálók alkalmazásának tiltása üzemtervünkben jóvá hagyatott, lesznek, akik a humanismus elleni merényletnek fogják ezt deciaráini, holott ezzel szemben igazolná a tilalmat az a tény, hogy az egyszerű hálóval halászók 90% a csak hosszabb idő múlva lenne szorgalmas gazdasági munkássá, a mi természetes következménye eddigi életmódjuknak. Tehát inkább a közgazdasági érdeknek tenne szolgálatot a tilalom, semhogy a huma nismus sérelmét lássuk benne; mert mig a ma divó eresztő halászás az egyén puhultságát fejleszti, a tilalom pedig hasznos munkást ad vissza a közgazdáságnak, melynek erre hogy szüksége vau, bizonyításra nem szorul. Helyi, megyei és vegyes hirek. Keszthely gyasza Kossuthért. Keszthely város képviselőtestülete Kossuth Lajos halála alkalmából márc. 28-án rendkívüli ülést tartott, melyen elhatározta, hogy Kossuth Lajos nagy hazánkfiának és a város díszpolgárának elhunyta felett a város legmélyebb részvété és fájdalmának ad kifejezést és ennek emléke jegyzőkönyvileg is megörükíttetik. A nagy halott fiaihoz a város küzünsége nevében részvét iratot intéz. Pénteken reggel a nagy halottat szállító vonathoz B.-Szentgyörgyre testületileg lemegy és a város polgársága csatlakozásra telszólíttalik. A gyászszertartásra Budapestre a városbíró vezetése alatt a város polgárságának soraiból önkéntes jelentkezés utján küldöttség alakíttatik. — A Kossuth szobor költségeire a városi pénztárból 100 frt szavaztatott meg. A temetés napján az üzletek zárva tartatnak. Kossuthért gyászisteni tiszteletek tartatnak. — A keszthelyi iparosok az elhunyt családjához részvétiratot intéztek, testületileg kivonultak Szent Györgyre a vasúti állomáshoz és koszorút tesznek az elhunyt koporsójára. — A gazdasági tanintézet hallgatói szintén tüntető részvéttel vonulnak le a vasúti állomáshoz, koszorút tesznek a koporsóra, 6 hétig gyászolják az elhunyt nagy férfiút. Az iparos ifjak április 1-én délután az „Amazon" szálloda nagytermében gyászünnepélyt rendeznek. Az egész város külsőleg is impozáns alakban nyilvánítja a mély gyászt. Eyyhazi kinevezés. (3 felsége a király Balaton József zala-egerszegi esperes-plébánosnak a szent Andrásról nevezett Visegrád melletti címzetes apátságot adományozta. Őszinte szívből gratulálok a megérdemlett kitüntetéshez. Bfleyyei rendkívüli közgyűlés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága március hó 29 én délelőtt 10 órakor Svastits Benó főispán őméltóságának elnüklete alatt igen látogatott rendkívüli közgyűlést tartott, ame lyen első sorban a vármegye lerótta a kegyelet adóját Kossuth Lajos nagy hazánkfiának, amiről lapunk más helyén emlékezünk meg. A kegyeletes megemlékezés után a közgyűlés öt percre felfüggesztetett, amely után eluükileg újból megnyittatván, főispán őméltósága felhivta a közgyűlés figyelmét a rendkívüli ülés tüzetes tárgyára. Az 1893. évi október hó 2-áu és folytatva tartott vármegyei közgyűlésben hozott azon határozatot, melyben a tervezett Zalavölgyi vasútra törzsrészvények ellenében megajánlott vármegyei hozzájárulás kielégít hetése végett törlesztési kölcsün felvétele és az autnutá sok fedezhetése céljából 1% nyi pótadó emelés mondatik ki —- a belügyminiszter 1893. évi december hó 2l-én 106 876. sz. a. kelt leiratával jóváhagyta és sürgősségi indokból engedélyezte, hogy ezen pótadó emelés tényleges igénybevétele iránt törvényhatósági rendkívüli közgyűlésen hozathassék határozat. Az 1^83. évi XV. t.-c. rendelkezéseinek értelmében elnöklő főispán elrendelte a névszerinti szavazást, melynek gyorsítása végett két szavazatszedő küldöttséget nevezett ki és pedig Skublics Jenő elnüklete alatt Fábiánics Gyula és Orosz Pál és Bogyay Máté elnöklete alatt Szűcs Dezső és Vizy Géza tagokból s a szavazás tartamára a közgyűlés felfüggesz tetett. A szavazás befejeztével a folytatólag megnyitott közgyűlésen főispán őméltósága kihirdette a szavazás eredményét, amely szerint 84 szavazattal 9 ellenében a zalavölgyi vasútra megszavazott 175.00U frt segélynek fedezhetése végett 1%-os pótadó vettetik ki. Egyúttal a közgyűlés a miniszteri leiratban foglaltaknak megtele lőleg kimondotta, hogy a csatlakozása e helyi érdekű vasútnak nem Komárvárosnál, hanem Balaton SzentGyörgynél lesz a magyar vasúti politika érdekében, amennyiben a bares—szobi—balatonszentgyörgyi vasul kiépítésénél a zalavölgyi helyi érdekű vasút amannak folytatását fogja képezni. — Ezután előterjesztetett Zala Egerszeg város képviselőtestületének határozata, amelylyel a Zala- Egerszegen létesítendő állami főgymnasium céljaira évenkint Ötezer forint hozzájárulást szavazott meg, továbbá a főgyinnasiuin épületére egyszer s min denkorra 40.000 forintot és a szükséges telket s hogy a 40.000 forintot torlesztéses kölcsön utján fogja beszerezni. A képviselőtestületi határozat a törvényben előirt követelményeknek megtelelőleg, névszerinti szavazással és egyhangúlag hozatott. A vármegye törvényhatósága Zala Egerszeg város képviselőtestületének ezen hatáioza tát jóváhagyta. A közgyűlés tárgysorozata kimerítve levén, elnöklő főispán megköszüute a bizottsági tagok szives érdeklődését s a közgyűlést bezárta. Küldöttség a főispánnál Zala Egerszeg rendezett tanácsú város képviselőtestületének küldöttsége Németh Elek h. polgármester vezetése mellett március hó 25 én