Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 1-25. szám)

1894-02-04 / 5. szám

tett s bolgároké politikai okokból, a kiszenvedett "üartenau gróf hamva most örökre a bolgároké lett a nép szeretetéből. Mindkettő csendes ember már, de életkiizdelmükből, sorsukból hatalmas fénynyel magaslik ki jellem-nagyságuk, példányképül ragyogva az ember milliói előtt, hogy az emberi szívbe vésett örök igazságok diadaláért miként kell mellőzni a külsőségeket, miként kell széttépni az embereket elválasztó rang-korlátokat békésen, szépen, nemesen, az ősjogok érvényesítésére megedzett lelki erővel. Mi, közönségesebb, normálisabb életviszonyok között élő emberek is leborulhatunk a jellem-nagyságok előtt ; életünk kisebb keretű hullámzásában példányképül tekinthetjük őket a törhetetlen jellemerő érvényesítésére. Es hálás emlékezettel lehetünk irántuk mindnyájan, mert föl- és lefelé egyaránt ható küzdelemmel megmutatták az irányt, mely a nagy emberi társadalmat a kibontakozás kikötőjébe vezetheti. Képviselőtestületi ülés. A városi képviselőtestület Néirietli Elek h. polgár mester elnöklete alatt j; nuár 30 án rendkívüli közgyűlést 1 tartott. Elnök üdvözölvén a nagy számmai megjelent kép viselőket, előadja, hogy a közgyűlés a napi rendre kitűzött tárgyak mindegyikének tárgyalásához határozatképes. Előterjesztetett a városi igazoló választmány jelentése az 1894 ik évre kiigazított legtöbb adót tizető városi képviselők névjegyzékéről. A jelentés szerint — mivel időközben Háczky Kálmán, Horváth Miklós, dr. Ober sohn Mór a virilista képviselőjogukról lemondottak s mint választott képviselők lesznek a képviselőtestület tagjai — virilista képviselők az 1894-ik évre Hidasy Kornél szombathelyi megyés püspök (képviselője Balaton József), zalaegerszegi takarékpénztár részvénytársaság (képv. dr. Mangin Károly), Balaton József, Skublics Imre, Zalamegyei nemesi pénztári választmány (képv. Earkas József E.-Bagód), Arvay Lajos, Kaiser József, Eischer László, Eürst Benedek, dr. Czinder István, Krosetz János, Kovács Kálmánné (Budapest), Büchler Jakab, Horváth Károly, Boschán Gyula, Stefanecz József, Kuzsich Károly, Szigethy Antal, Handler István, Schütz Sándor, Grünbaum Ferenc, Rosenberg Sándor, Hajik István, Dervarics János (Kozmadombja), Hubinszky Adoltné (képv. Dervarics Lajos), Kesseldorfer Mihályné (képv. Boschán Gyula), Weisz Ede, dr. Háry István, Ritser Gyula, Izraelita hitközség (képv. Fischer László), Deutsch Manó fiai, Csesznák Sándor, Pirity János, Graner Géza. Póttagok: Weisz Mátyás, Kaszter Sándor, Vöczköndy László, Ösztreicher Márkus, Kohn Salamon, dr. Hajós Ignác. A közgyűlés legfontosabb tárgya volt a városunkban létesítendő főgymnasium fentartására évenkénti 5000 trt segélynek, az épület építéséhez egyszer s mindenkorra 40.000 frt hozzájárulásnak megszavazása s ezzel kapcsolatban a főgymnasium telkének megszerzése, az állam részére átadása iránt végleges határozathozatal. Miután a főgymnasium ügyre vonatkozó összes adatok, nevezetesen az ez ügyben hozott városi képviselőtestületi s megyei törvényhatósági közgyűlési határozatok, valamint miniszteri rendeletek előterjesztettek s egész terjedelmükben felolvastottak: a képviselőtestület névszerinti szavazással az évi 5.000 frt segélyt, a telket, az épület céljaira egyszer s mindenkorra fizetendő 40.000 frt hozzájárulást megszavazta s egyúttal folytatólag határozatilag kimondotta, hogy az évi 5.000 frtot pótlék utján I fedezi, mig az egyszersmiudenkorra fizetendő 40.000 frt hozzájárulási összeget, valamint a telek beszerzésére szűkségleudő pénzt kölcsön utján szerzi be. Tekintve, hogy a főgymnasium ügye az egyhangúlag hozott képviselőtestületi határozattal befejezettnek tekinthető, a képviselőtestület a helyettes polgármester inditványára jegyzőkönyvileg fejezte ki hálás köszönetét Svastits Benó őméltóságának, Zalaváriucgye szeretett főispánjának, mint aki hathatos befolyásával úgy a köz oktatásügyi miniszternél, mint a vármegye törvényhatóságánál ezen, városunkra úgy kulturális, valamint kös gazdasági szempontból oly kiváló fontosságú ügyet a végmegoldás -stádiumába juttatni kegyes volt s egyúttal a közgyűlés ezen határozatának átadására külön küldött séget választott. A közgyűlés utasította a tanácsot, hogy az irodai szerek-, világító anyag-, könyvkötő- és nyomdai munkákra újból hirdessen árlejtést, s terjeszsze be annak eredményét. Eisiuger Henrich n-kanizsai lakóssal a kőszén szállítása tárgyában kötött szerződést a képviselőtestület nem hagyta jóvá, hanem megbizta a tanácsot, hogy a kőszén szállí tására nézve hirdessen árlejtést. A vármegye által a város helyett teljesített közmunkáért járó 180 frt 59 kr. tartozása a városnak a letétben kezelt közmunkaalapból kiutaltatik. A peronospora ellen kötelező védekezés tárgyában alkotott városi szabályrendeletet a minisztérium jóváhagyván, annak kőlapon sokszorosítása elhatároztatott. Sanits Mihály volt városi pénztárnok kérelmét — kegydij utalványozása tárgyában -- a közgyűlés fedezet hiányában nem teljesíthette, bár elismeréssel adózott azon buzgóság és pontosságnak, amelylyel hivatali kötelességét mindenkor teljesítette. Tikk László tanító részére új fizetésének megfelelő új dijlevél kiállítása és megerősítés végett a közigazgatási bizottsághoz felterjesztése elhatároztatott. Pesthy Pál rendőri írnoknak — írásban beterjesztett kérelmére — a címzetes fogalmazó cím a megfelelő hatáskör nélkül megadatott. Hagymássy Gyula építész kérvénye 657 frt már kifizetett követelésének kamataiért, továbbá ugyanannak kérelme részint tervek, rés<- nt szakértői munkákért régibb időtől járó 296 frt követeléséuek kiutalása tárgyában véleményezés végett a jogügyi és gazdaságügyi bizottságnak kiadatik. Almer Vince és Prohászka Ignácnak a városi tanács előterjesztése alapján a telepedési engedély megadatott. Tekintve, hogy a helyi érdekű vasút táisaság a város közönségétől s egyes birtokosoktól a vasút céljaira kisajátított területeket már 1889. évi szeptember hóban birtokába vette s az egész kisajátítási eljárás a társaság részére befejeztetett, a kisajátított részeket azonban a földadónyilvántartásba még eddig át nem íratta, s e mulasztás miatt az összes adóterheket az előbbeni tulaj donosok kötelesek viselni: Szigethy Antal képviselő indítványára utasíttatik a polgármester, hogy a kisajátí tott részletekre nézve a földadó nyilvántartást le- és az átiratást azonnal teljesíttesse, ennek alapján az összes állami, törvényhatósági és községi terhekre nézve az egyes birtokrészletek után eső kiszámítást teljesítse s egyéni kimutatásba foglalva elkészíttesse s úgy a várost, mint az egyeseket megillető követelések behajtásával a város ügyészét bízza meg. A női kézimunka tanfolyam kibővítése. Lapunk f. évi 3-ik számában közöltük a vallás és közoktatásügyi miniszternek a megyei kir. taufelügyelőséghez 1893. évi 3.410 sz. a. kelt rendeletét, amelyben a zala-egerszegi községi iskolaszék megkeresésére meg engedi, hogy a zala-egerszegi polgári leányiskolával kapcsolatban szervezett női kézimunka tanfolyam növendékei a gyakorlati női kézimunka oktatáson kívül két éven át heti 4—5 órában az üzleti levelezés— és könyvvitelből is rendszeres tanításban részesíttessenek. Az iskolaszék a miniszter ezen rendeletét december 31-én tartott ülésének határozatából kifolyólag a polgári iskola igazgatójának azzal adta ki, hogy a végrehajtásra vonatkozólag javaslatát az iskolaszékhez terjeszsze be. A polgári iskola tantestülete január havi ülésén foglalkozott a szóban forgó rendelettel s megállapodott abban, hogy a női kézimunka tanfolyam növendékei heti 4 órában részesüljenek elméleti oktatásban. Mindkét évfolyam növendékei részére heti két órában taníttatnék a levelezés; egyúttal a kereskadehni ismerettan alapvető fogalmai is ezen két óra keretén belől adatnának elő ; heti egy órában taníttatnék a könyvvezetés oly mértékben, hogy egy havi üzleti eseménye ket felölelő dolgozatot képesek legyenek a növendékek a pénztárkönyv-, napló és főkönyvben elkönyvelni; heti egy órában taníttatnék a számtan, még pedig oly mér tékben, hogy első sorban a polgári leányiskola négy osz tályában elvégzett tananyag átismételtetnék, illetve ismeretkörük a köny vezetés körébe vágó gyakorlati példák kidolgozásával kibővittetnék, fő súlyt fektetve a száza lékszámitás különböző nemeire, továbbá a kamatszámításra lehetőleg műfogásokkal, a belföldi váltók leszáini tolására, áruszámlák kidolgozására és készítésük módjára s ezen számlák alapján az egyszerű árvetési számításra s az értékpapír számításra. Az iskolaszék január 28 án tartott ülésében vette tárgyalás alá a beterjesztett javaslatot s azt egész terje delmében elfogadta. A polgári iskola igazgatójának javaslatára egyúttal határrzatilag kimondta az iskolaszék, hogy ezen elméleti tárgyak tanulására jelenkezhetnek a polgári leányiskola négy osztályát elvégzett oly növendékek is, akik a női kézimunka tanfolyamba nem jártak be, valamint viszont a kézimunka tanfolyam növendékei közül az elméleti oktatásban csak azok részesülnek, akik arra önkényt jelentkeznek. Ez intézkedés célja, hogy a növendékek a megfelelő szakoktatást megnyerhessék a női kézimunka kii lönböző ágaiban, és ugyanakkor mód nyújtassák nekik oly ismeretek szerzésére, amelyeket jobban kereskedelmi irányban értékesíthetnek. Végül a kettőnek egybefolyá sával az arra törekvő növendékek mindkét irányban nyerhessenek gyakorlati kiképzést. Az elméleti oktatással oda kell törekednünk, hogy — amint aTa a felvett tárgyak tanítása s azok tananyaga irányul is — a növendékek lehetőleg mind azon tantárgyakat elsajátíthassák, amelyek a miniszteri szervezetben a női kereskedelmi szaktanfolyamra elő vannak irva, még pedig lehetőleg ugyanazon terjedelemben, hogy igy egyúttal azon kedvezményekben is részesülhessenek, melyeket a női kereskedelmi szaktanfolyam elvégzése az illető növendékek részére biztosít. Az elméleti oktatás tényleg február 1 én megkez dődött, még pedig az idei csonka évben a női kézimunka tanfolyam első és másod éves növendékei az elméleti tárgyakat együtt hallgatják. A pénzügyi közigazgatási bíróság döntvényei. A 16 éven alóli egyének a II. oszt. kereseti adó fizetése alól felmentve nincsenek (1893. évi 8.216. sz.). Ha a zálogjoggal terhelt ingatlan értéke 100 frtot meg nem halad, bejegyzési illeték nem jár (1893. évi 6.294. sz.). Rakpartdíj követelés tárgyában hozott elsőfokú határozat elleni felebbezés az ill. díjj. 13. tétel IV. 14. pontjában megállapított bélyegilleték alá esik (1893. évi 6.035. sz.). Utóajáulat folytán újabb árverést elrendelő végzés elleni felfolyamodás az ill. díjj. 13. tétel IV. 14. pont jában meghatározott állandó bélyegilleték alá esik (1893. évi 6.601.). Kamattérítésre akkor is van az adóköteles félnek igénye, ha a végrehajtás utján tőle behajtott hátralékos adóösszeg elévülés miatt a folyó adó tartozásába betudatott. Jogtalanul beszedett adó végrehajtási költség visszatérítése nincs az 1883. évi 44. t.-c. 90. §-ában megállapított 3 évi határidőhöz kötve (1893. évi 6.638. sz.). Az 1887. évi 45. t. c. 1. § ában előző birtokváltozás közelsége alapján továbbra is fenntartott illetékmérséklés az örökbefogadó szülők és az örökbefogadott gyermekek közötti vagyonátruházásokra is kiterjed (1893. évi 6.446. szám.). Kir. közjegyzőnek az árvaszékhez intézett beadványa, amelylyel az előtte kiskorúak érdekeltsége mellett létrejött jogügyletet jóváhagyás végett beterjeszti : bélyegmentességben nem részesül (1893. évi 7.445. sz.). Ha valamely ingatlan bizonyos feltételeknek meghatározott idő alatti be nem következése esetére adatott el, a szerződő felek pedig még e határidő letelte előtt és anélkül, hogy a vevők az ingatlant birtokukba vették volna, a jogügylettől közös beleegyezéssel elállanak, a kiszabott vételi illeték még abban az esetben is leírandó, ha az ingatlan tulajdonjoga a vevők nevtre már. előjegyeztetett. Az előjegyzés utáu azonban l%o%"

0

8 illeték jár (1893. évi 7.663. sz.). Ármentesítő társulatok gátőrházai a házadó alól kivéve nincsenek (1893. évi 5.214, sz.). Ha a váltóeljárás folyamában hozott végrehajtást elrendelő bírói határozat alapján bekebelezett végrehajtási zálogjog tulajdonjogának az engedményes javára leendő átkebelezése az eredeti I. fokozat szerinti bélyegilleték alá eső és azzal el is látott váltóra vezetett engedmény alapján kéretik, — a váltóbélyegilletéknek a II. fokozatnak megfelelő összegre való kiegészítése nem követelhető (1893. évi 7.448. sz.). Bírói végzés másolatának hitelesítése végett benyújtott kérvények az ill. díjj. 13. tétel II. pontjában meghatározott bélyegilleték alá esnek (1893. évi 7.092. sz.). Szentszék előtt folyt válóperben felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyvek bélyegmentességben nem részesülnek (1893. évi 7.667. sz.). Ha a részvénytársaság elsőbbségi kötvényeit ugyanilyen mennyiségű és értékű részvényekkel kicseréli, emti Egyszer épen szenderegtem, mikor belépett. Kivü- 11 lem más senki sem volt a szobában. Lassan, lábujjhegyen közeledett az ágyamhoz. Azt hitte, alszom, s nem akart fölzavarni. Homályosan láttam az alakját, amint közelhozott egy széket az ágyfejhez és rá ült. Szinte éreztem arcomon tekintetét és a jótékony meleget, amely nyomábau támadt. Nem ébredtem ; szemeimre zárólag nehezedett a bágyadtság. Egyszer csak valami forró, remegő érintést éreztem karomon ; úgy tünt fel, hogy a leány fölém hajol ; a világosságot eltakarta valami szemeim elől, s gyöngén, mint valami fuvalom, érinteni éreztem arcomat. Megcsókolt. Valaki nyitotta az ajtót s én fölébredtem a zajra. De ekkor már a leány nyugodtan ült a széken. Az asszonyom jött be ; az orvosságot hozta. Ez a dolog nem várt fordulatot képezett; most már magam sem voltam tisztában, mi fog történni. Lesz e erőm tisztán csak a megfigyelő szerepére szorítkozni ? Egyelőre igyekeztem ébren lenni, ha hozzám jött, a mivel már amúgy is lábbadozó beteg voltam, könnyen megtehettem. Nem sok időre rá föl is keltem és hosszabb sétákat tettem a szabadban. — De unalmas is az ilyen járás kelés egyedül —szóltam egy izben hozzá, amikor épen hazajöttem a sétálá-ból s az udvaron találkoztam vele. — Lássa, elkísérhetne néha néha — tettem hozzá mosoly gva, de épen nem olyan formán, mintha komo lyan érteném. A leány rám nézett, fölsóhajtott és szótlanul tovább ment. Azt hittem, megint valami patáliát csinált az apja, azért olyan levert, de mégis, mintha valami szokatlan, szenvedélyes lángot láttam volna ellobbanni szemében, mikor rám tekintett. Másnap reggel 8 órakor sétálni mentem a ligetbe. Csipős, őszi idő volt, nem sokan jártak a pusztuló uta kon. Egy könyvbe mélyedve haladtam előre, mikor valaki hátulról mellém került. Rátekintek. Anna volt, kezében a könyvtáskával. — Kisasszony ? 1 — szóltam a csodálkozás és meglepetés hangján. — Hogy kerül Ön ide ? Hiszen 8 óra már régen elmúlt s önnek az iskolában kellene lennie. A leány lesütötte szemeit és hallgatott. Világos lett előttem minden ; s a gonosz szellem erősen elfogott. Számítottam. Most fél 9, az iskolából délben mennek haza, van tehát 3 és fél óránk, amit kellemesen eltölthetünk. De győzött bennem a jó. Atyai aggodalommal szóltam hozzá : — Menjen csak kisasszony, menjen 1 Minő meg gondolatlanság. Önnek iskolába kell menni ; mondja, hogy valami baja történt az uton, talán nem fogják még megbüntetni. Siessen, csak siessen 1 . . . Es elindítottam a karjánál fogva, s néztem utána, mint ballag tovább szomorúan, szemlesütve a néptelen fasoron. De nem néztem sokáig, elfordultam, féltem, hogy nem lesz elég erőm. Egy hét múlva elhurcolkodtam a házból, s azután nem hallottam felőle hosszú ideig semmit. Már majdnem elfelejtettem, mikor egy alkalommal egyik barátommal találkoztam az utcán. — Tudod-e, mi újság ? — szólít meg. — Mi? — Gondold el, a Tóbi megszöktette az Annát. Most panaszkodott sírva az anyja. Ez a Tóbi egy léha társunk volt, aki cseppet sem volt szép, de annál szemtelenebb és vakmerőbb. — A gazember — szóltam összeszorított fogakkal. Pedig hát ki tudja. —ry.