Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 1-25. szám)

1894-06-10 / 23. szám

Ugy a bíboros főpap jelenléte, mint ama körülmény, hogy Ő fensége Stefánia főhercegnő is itt fogja tölteni újra az ivad egy részét: teljes biztositék arra nézve, hogy a balatoni Metropolis ezidei évadja még élénkebb lesz az eddigieknél. S Füred ezt méltán meg is érdemli Amennyit ez a másfélszázév év óta folyton épülő s mindannyiszor százezreket fölemésztő nagy fürdőintézet csak az utolsó évben is haladt és tett, annyit nem mutat föl a többi kisebb 11 balatoni türdő összevéve sem. A tulajdonos Szent Benedekrend az utóbbi években óriás áldozatokat hozott erre a birtokára. Egyik százezer forint a másik után épült be ide s rengeteg pénzt emész tettek föl azonkivül oly dolgok, mik tulajdonkép észre sem vehetők Igy a vízvezetékek, a csatornázások, a park és partfeltöltések, az esplanade— meghosszabbitás, a villám jelzés vezetékei, a színház renoválása s legujab ban a kórház rendszeresítése. A ft. rend, tudatában a leendő nagy költségeknek, nem akarta anyagi erejét, melylyel első sorban, sőt kizá rólag a hazai tanügyet szolgálja, mint tanító-rend, idekötni s éveken át azou volt, hogy másfélszázados fáradozása gyümölcsét eladja. Már meg is nyerte ahoz a szándékához a kormány s illetve ő felsége engedélyét; de a részvény vállalatok, melyek vevőkül ajánlkoztak, csak ad infinitum részletfizetésre vették volna meg, mely ajánlatok egyrészt a tőke kamatát emésztették volna föl, másrészt a rend hazafias intentióján k sem feleltek mog, hogy t. i. az uj tulajdonos még nagyobb tőkékkel emelje e magyar fürdőt arra a világhírre, melyre Közép-Európa legnagyobb gyógy tava Metropolisaként, az istenáldotta természettől is hívatva vau. Ouid nunc? A rend főpásztora, a nemeslelkii Fehér Ipoly főapát, belátta, hogy a félúton megállni annyit tenne, mint örökre elveszteni a célt Ha ujabb és még nagyobb áldozatokat nem hoz Balatonfüredért, akkor sorsa meg van pecsételve. Stagnálnia kell a nagy kulturális verseny közepette . . . izenkint, ivadonkint meghalni, elveszteni a jövőt, az életet — hogy a bénult kézből kiesvén a Balatonkultuszzászlója, azt a gyönyörű nemaeti eszményt élelmes sálár nép apró pénzzé tegye. Ekkor aira határozta magát a rend, hogy egyik legügybuzgóbb s legpedansabb adminisztrátorát, ft. Kovács Ábel kormányzót, küldi Balatonfüredre azzal, hogy „tegyen belátása szerint", a rend érdekeinek s Balatonfüred kultur-missiójának megfelelőleg. Azóta uj élotet él a Balaton vidék. Az ő körültekintő szelleme, a pedansságig menő lelkiismeretessége azonnal észrevesz minden hiányt, mely pótlást igényel s fáradatlan segitő társa, a mindig munkás Ecsy József intéző segélyével meg is orvosolja azt. Ami jogos igény fölmerül vagy acomfortot, a közegészségügyet, vagy csak a szépérzéket illetőleg is: az teljesítve lesz Balatonfüreden, miről a nyaranta ott megforduló ezernyi fürdőközönség tesz méltányló tanúságot. S a mi a fő, az árak szoliditását is befolyásolta az uj kormányzóság. Mig a legtöbb magyar fürdő intézet ugy gondolko zik, hogy jó vendéglőse csak ugy lehet, ha annak éppen semmi, vagy csak kevés konkurrense lesz; B. Füreden ez fordított viszonyban áll. Itt a koukurrentia bővilésével éretik el az árak soliditása, sőt a kormányzóság fenntar totta magának a jogot s azt szerződésileg is biztositotta, hogy az egyes vendéglősök mily árakat szabhatnak. Természetes, hogy az intézkedés erre már kizár minden neheztelést a drágaságot illetőleg. A tavaszi építkezések közül főként az uj Löbl és „Kisfaludy" vendéglők épületei fogják meglepni Balaton t'iired vendégeit; gyönyörű pavillon-terrasszaikkal s azzal a komforttal, melyet egy elsőrangú fürdőhelytől méltán igényelni is lehet. A Balaton többi 11 fürdőjéről is, legalább Készt hely, Badacsony, Siófok és Almádiról is, örvendetes hala dottságról számolhatunk be. Keszthely város, tudatában annak, hogy a Balaton nyári évada mily rendkívüli mérvben segítheti elő üzleti I I s általános forgalmát: megvette az addigi tulajdonosok tói a balatoni kis sziget fürdőt s azt egy még nagyobb szigetfürdővel nagyobbította. E két fürdő úgy készült, hogy mikor a jég vastag és erős volt, a meghatározott helyen léket vágtak a jégen s oda kőanyagot siilyesztettek. Mindig szélesb szélesb körben készült igy a mesterséges sziget, mig aztán kora tavaszszal, hydraulikus mészbeton körtallal vették körül a szigetet. Tetejét jó húmuszszal látták el jó mélyen s befásitották vízálló fákkal; széleire pedig kabinköröndöt építettek. Aztán közvetlen a parton, pompás kilátással a Balatonra s a csoluak partra, szép emeletes szállodát épitett a város, bérszobákkal, teraszszal. kávéházzal s azt „Hullám" szállodának nevezve el, pünkösd első napján nyitotta meg. Siófok ezidén, építkezések dolgában neiu, de a parkierozások munkálatait illetőleg, sokat tett. A részvénytársaság belátja, hogy klimatikus gyógyhelyen, aminő a Balatonvidék, első feltétel az, hogy a fürdő hatását ne rontsa le az árnytalarság forrósága, s bogy a vér lehü lését, mit a viz eszközöl, rögtön a fürdés után ne tüzelje föl a nyári nap heve. Mert az a rögtöni vérbő változás még idegesebbé, betegebbé teszi az idegeket s a vért, mint a minő volt. Hát ott arra vetik most a fősúlyt, hogy parti telepükön árnyas szép ligeteket teremtsenek. Hogy mikor az araugyis sekély vizből kijönnek a fürdőzők, hűs árny alá menekülhessenek, hol alkalmat találnak nemcsak a rekkenő nyári forróság, de H szél s az obligát somogyi por ellen is. Már közel 600.000 frtot költött e telepébe a siófoki lürdó'társaság, s meg is fogja idővel érni, hogy kamatos leszezatőke. Hanem idő kell, mig a magból csemete, a csemetéből fa . . . Saharából üditő oázis lesz. Badacsony „Hableány" társasága nem vindikál magának oly intentiót, hogy országos fürdőt óhajt teremteni. Szép szállodája a parton, hűs park közepette, kis igényű, zajtkerülő fürdővendégeknek való Van naponta rendes gőzhajó járlata s az ottani „Yacht társaság", valamint a kes/.thelyi egyletek, több kedélyes estét rendeznek ott nyaranta. Rendszeres fürdő még nincs ott. Jövőre épitnek itt tel ilyent. Balaton Almádi annak köszöni jó renoméját, hogy a Balatonon uralgó északi szelek ellen a legvédettebb. Klimája oly enyhe, hogy a meteorológiai feljegyzések szerint nem csak a legállandób enyhe időjárást biztosítja a Balatonon, de e tekintetben az olaszországi ősz-tavaszi fürdőkkel egy nívón áll. Fürdőrészvénytársaság tiz év óta számos parkot, aleél létesített; vendéglője lehető legolcsóbb s több mint száz nyári lakban hnvonként, 15 frttól kezdve, lehet olcsó szobákat bérelni, Bérházának napi szoba árai 1 frt 20 kr. Szepezden, Kenesén, Bogláron, Fonyódon, AlsóŐrsön s a többi kisebb balatonparti fürdőkben még ma sincsenek rendes fürdőrészvénytársaságok, sem bérházak, hová turista vendég szálhatna. Köztük Kenesse az egyedüli, hol a kiadandó lakásokat s azok árait uyilván tartja egy „fürdőbizottság", mely arra ügyel, hogy a fürdővendégek a község házaiban is, a lehető tisztaságot megtalálják. A Balaton parton több mint száz deszka és nád fürdőbódét tart lenn a gazdaközönség s van ott jó vendéglő, jégve' mes pincével, hol estenden jó magyar népzene szól. A fürdőért itt fizetni nem kell. Csupán a fürdőfel ügyelőnek jár némi csekély dij, a fürdőruhák'őrzéseért. Ez ma az „édes" magyar tenger fototipiája. Pár bélre benépesül körös körül a Balatonpart. Ezernyi parti fürdőkben színgazdag sokasága a fürdőzőknek ; künn a sík vizén ötven' vitorlás hajó tarka rajta összevissza; míg innen és túlról pedánsegyenes vonalaikat irják le a rohanó gőzhajók . . . Szép idylli élet az „édes" magyar tenger ivada. Rózsává csattan im bimbója a legszebb nemzeti eszménynek, a Balatonkultusznak ! IIIA felgyógyult szép asszony hallja, hogy kocsi robog az udvarba és férje lakosztálya előtt áll meg. Az ablak hoz siet s megösmeri a kocsin ülőben házi orvosukat s lábainál lát, tisztán lát egy hosszú csomagot, melynek végéből két élesre köszörült kard hegye látszik. Megborzadt egész testében. Aztán látta hogy kijött térje, felült a kocsira az orvos mellé s eltűnt a szép halvány asszony szemei elől orvos, férj — csak a két kardhegy maradt ott a szivében. Mi fog történni? Gondol valamit, amint öltözni kezd és sok habozá* után olyanra szánja el magát, amit eddig meg nem tett, átmegy férje lakosztályába. Űzi, hajtja valamire szive, az a két kardhegytől sebzett sziv. Félve lépi át a küszöböt, megáll az antik Íróasztal előtt, — uiely felett amint megpillantja saját maga olaj íesteményü arcképét, a két kardhegy még mélyeb ben fúródik szivébe. „Mikor tették azt a képet oda. ?" Az asztalon megpillantja férje arcképét is. Nézi, nézi, hosszasan nézi, mily szép, mily deli. homloka magas, arca szabályos, nemes szemei mély tüziiek. Mentül tovább nézi, annál szebbnek látja . . . Az Íróasztalon levelek hevernek, egyuek cime fel tűnik neki: Galay Jenőnének szól s a cim alatt ez áll : „ha elesem, felbontalandó." „Ha elesem." Valami átnyilal a nő agyán a szavak olvasásakor, a levél neki szól, meg kell tudnia, mi van benne, mért ne bontaná fel? Felbontja. Olvassa, olvassa a mi következik : Asszonyom I (Mi az? e hideg megszólítás fáj, ugy érzi.) Volt ember, aki rágalmazni merte fülem hallatára. A térfi minden nőt, de főleg azt, ki nevét viseli, védeni tartozik s lemosDi, ha kell, vérrel —a sértést. Intézkedtem törvényes uton, hogy minden vagyonom halálom esetén az öné legyen. S most még valamit, a mit nem volt szabad meg hallania az élőtől, tudja meg a halottól: attól a perctől, mikor ápolni kezdtelek : szeretlek! szeretlek 1 Jenő. Szeretlek!? ... ő a nemes, az igazi férfi mondja ezt ! Boldogság és fájdalom, remény és kétség marcangolák a halvány nő szivét, melyben az a két kardhegy még mélyebb sebet vág mostan. IV. Még ott áll ugyanazon a helyen, ki tudja mióta, midőn lépteket hall kívülről. Futni szeretne, nem tud, nyilik az ajtó, négy ember hoz egy ötödiket. Amint, leteszik, mit törődik ő az emberekkel, reá borul arra az élettelen alakra, csókolja, csókolja, sikoltva kiáltja : élj! élj! A sebesült felnéz, boldog mosoly látszik az ajkán, alig hallhatóan mondja : szeretlek ! A szegény szép asszony egész valóját átjárja egy boldogító, soha nem érzett érzet . . . A Rebesült siobájában félhomály dereng. Az öreg háziorvos ott ül betege ágyánál, a szép fiatal asszony aggódva lesi az orvos minden szempillantását, ma van a válság napja. „Orvos ur remélhetünk? A veszély elmúlt, ő élni fog. Blanka arca átszellemült, megfogja a férje kezét, csókolja, csókolja s ugy suttogja neki: szeretlek! Szabályrendelet ZalaEjerszeq rend. tan. városban a községi közmunka leszolgálására. 1. §. Községi közmunka alatt oly szolgálmányok értetnek, melyek a közlekedési utak, városi utcák és közlekedési eszközök fenntartására és az utak, utcák és terek tisztán t rtására fordítandók. 2. Községi közmunka kétféle : a) igás munka, mely igavonó állatok (lovak, szarvas marhák, öszvérek, szamarak) erejével szolgáltatik ; b) kézi munka, mely emberi erővel végeztetik. Vonó állatok tulajdonosai igás munka teljesítésére kötelezvék (kik igavonó állattal nem bírnak, kézi mun kát tartoznak végezni.) Minden egyes vonó állat után évenként két igás napszám szolgáltatik, minélfogva minden egyes vonó állategy vagy kettős fogatban, a szerint, a mint rendesui használtatik, közmunkára évenként kétszer kiállítandó, ugy azonban, hogy a közmunkára kiálló hármas, vagy négyes fogatok, csak kettős fogatnak számithatók. Minden földszinti lakóház tulajdonosa éven ként hat, minden további emelet után még két-két kézi napszámot szolgál ; idegen házban lakó egyének évenkint egy egy kézi napszám teljesítésére kötelesek. Családtagok akár önjoguak, akár nem, mindkét esetben évenkint egy kézi napszámot szolgálnak és pedig ha ily családtagok száma háromnál nagyobb lenne is, a kötelezettség egyegy családnál összesen csak három nap lehet. Aki igás munkával tartozik, ha a közszükséglet úgy kívánja, vagy pedig vonó állatjától önhibáján kívül megfosztatott, igás közmunka kötelezettsége helyett egyenértékű aránylagos számú kézi közmunkát tartozik végezni. Ugy a kézi, mint igás közmunka leszolgálásánál egyéni munka feladvány is állapítható a közmunka tervezetben. Községi munkára — az 1890. évi. I. t.-cikk 49. § ában elsoroltakat kivéve, - a község minden lakósa köteles. 3. §. A községi kézi közmunka tartozásnak leg kevesebb a fele része készpénzben váltandó meg: megváltható azonban az egész kézi közmunka tartozás is. A v. tanács azonban olyanokat, kik szegénységüknél fogva nem képesek a közmunkának még tolét sem megváltani, a közmunkaváltság alól felmenthet. Községi igás közmunka azonban csak egyes okadatolt esetekben váltható meg. 4. §. A közmunka összeirást a városi tanács által kiküldölt két tisztviselő eszközli. Az összeírásnál a „jegyzet" rovatban kitűntctendők azok, kik az egész közmunkát készpénzben szándékoznak leszolgálni; kitünteten.iők azok, kik csak a fele részét, végre azok, kik vagyonikig nem képesek a közmunka tartozásnak még felét is megváltani. A közmunka összeirás minden év szeptember ha vában eszközlendő. 5. §. A községi közmunka megváltásának ára egy napra 40 kr. A községi igás közmunka megváltásának ára egy napra 1 frt 50 kr. 6. §. A közmunka összeirásával egyidejűleg elkészíti a városi mérnök a közmunka tervet; ez magában foglalja a közmunka felhasználásának módját; tehát cl-ő sorban rendszeres költségvetés a várható közmunka váltságösszeg mikénti felhasználására ; másodsorban utcák szerinti elosztása a szállítandó és kiterítendő fedanyar mennyiségnek; végre magában foglalja a természetben leszolgálandó kézi és igás közmunkára az egyéni munka feladványt. 7. §. A városi közmunka összeirás és tervezet 8 napi közszemlére kitétetik ; ezen idő alatt bárkinek jogában áll kifogásait a v. tanácshoz benyújtani. A városi tanács a közmunka összeirást és tervezetet, valamint a beadott kifogásokat észrevételeivel a közgyűlés elé terjeszti jóváhagyás végett. 8. §. A képviseletileg megállapított közmunka összeírás és terv két példányban elkészítendő s jóváhagyási záradékkal ellátandó, melynek egyike a polgármesteri hivatalban elhelyezendő, másik példánya pedig a városi mérnöknek kiadandó. 9. §. A közmunka váltság fele része minden év január hó és másik hason fele része minden év április hó végéig lefizetendő a városgazdánál; mit ha érdekeltek a kitett határidőig nem teljesítenének, a polgármester a behajtást végrehajtás utján eszközölheti. - 10. §. A természetbeni leszolgálás akként történik, hogy (lehetőleg a mezei munkálatok szünetelésekor) a városi mérnök közbenjárásával a városgazda, mint utbiztos, összeállítja a bizonyos napon közmunkára kiállítandók névsorát és ezt a felszólítás eszközlése végett a rendőr kapitánynak kiadja. A felszólítás legkevesebb egy héttel a leszolgálás előtt intézendő. A felszólítottak a megfelelő szerszámmal (jól zárt kocsi, kapa, ásó) a kitett napon és helyen megjelenni tartoznak ; azok, kik ezt tenni elmulasztanák, 1 frttól 20 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, behajtatlauság esetén pedig megfelelő elzárással büntetendők. 11. §, A közmunkára való felszólítás a következő nyomtatvány mintán eszközlendő: Közmunkára meghívás. N. N. lakós felszólíttatik, hogy közmunka tartozásának lerovására 189 évi hó n utcában uton megfelelő szerszámmal (kocsi, ásó, kapa) annál is inkább jelenjék meg, mert ellenkező esetben a közmunka sza bály rendeletek 10. § a szerint 1 frttól 20 frtig terjedhető pénzbírsággal, behajthatlanság esetén pedig megfelelő elzárással büntettetik. Zala Egerszeg, 189 évi hó napján, N. N. rendőrkapitány. 12. 8. A közmunka pontos beszolgálására a városi mérnök és a városgazda, mint utbiztos, felügyel.