Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 1-25. szám)
1894-05-27 / 21. szám
A város 1993. évi zárszámadása. A.) Rendes bevételek. Állandó jóvödelmek. Földbérek 254 forint 90 kr., korcsmabér hátralékok 233 frt 41 kr., városház alatti boltbérek 1.057 forint 08 kr,, aggápolda épületben levő szoba bér 30 frt., kavicstelep bér 200 frt, homokbánya bér ^40 frt, vadászatibér 212 frt, tüár 235 frt, Barossligeti vendéglő bére 620 frt, szénáspajtabér 160 forint, összesen 3.038 frt 39 kr. Változó jóvödelmek. Adóbehajtási illetékek 450 frt 97 kr., marhalevelek kiadása és átíratása 564 frt 29 kr., szemétkihordási illetékek 6 frt, letelepedési dijak 41 frt 76 kr., oltványok és füzvessző eladásából 35 trt 20 kr., községi pótlékból 14.761 frt 36'/ 2 k l'-, összesen 15.859 frt 58 kr. Elemi iskolai jóvödelmek. Tandijakból 1.741 forint, iskolai értesítőkből 44 Irt 40 kr., dr. Hérics Tóth alapítvány kamataiból 100 frt, tintadijakból 186 írt 50 kr., tanítók gyűlési fuvar- és napidij maradványa 29 írt 20 kr., összesen 2.101 frt 10 kr. Alsófoku ipariskolai levételek. Iparhatósági engedély dijakból 39 frt, tandijakból 156 írt, államsegélyből 300 frt., összesen 495 frt. liegálejoghoz tartozott épületek utáni bérek. Fehérképi vendéglő bére 980 frt, tartozási dijból 30 írt, adó- és járulékai téritményéből 16 frt 97 kr., összesen 1.016 frt 97 kr. 15.) Rendkívüli bevételek. Vegges jóvödelmek (melyekben fogyasztási és italmérési adótöbblet 1.505 frt 82 kr., italmérési illetékek 592 írt 50 kr., fizetési előlegek visszatérítéséből 281 frt 30 kr., tenyészkan eladása 142 írt 30 kr., 2 tenyészbika eladása 280 frt, vegyes alapokból vett kölcsönök 2.620 írttal fordulnak elő), összesen 5 953 forint 22 kr. üj utcák nyitása folytán házhelyekért befolyt vételár 18 frt 59 kr. Csatornázási bevétel járdakövezési illetékből 109 frt 62 kr., Átmeneti jóvödelmek. Iskolai könyvtári illeték 94 frt 75 kr., országos tanítói nyugdijalapra a növendékek részéről az 1892 3. és 1893/4. évekre befolyt 15 kros illetékek 244 frt 30 kr., összesen 339 frt 05 kr. Építkezésekre felvett kölcsönökből küldetett 31.225 frt 99 kr. Foggasztási és italmérési adókból származó bevétel 26.916 írt 85 kr. Óvodai bevételek. Tandijakból 134 forint, egyesek adománya lelszerelésre 191 írt 95 kr., összesen 324 frt 95 kr. Uj ovoda építésére felvett kölcsön a takarékpénztár ból 5000 frt, a régi ovoda alapítványából 9.223 frt 52 kr., összesen 14,223 frt 52 kr. C.) A kölcsönök törlesztésére lekötött jövödelniek. A pénzügyi palota bére 1.925 írt, Bárány vendéglőnél adótéritmény 180 frt 77 kr., készpénzen és adóslevelekre eladott tégla után 18.154 frt 15 kr., regále kötvények 4 1 / 2°/ 0 kamatai 4.610 frt 24 kr., vágóhídi dijak után 1.926 frt 90 kr., napi és heti vásárbér 6.116 trt 66 kr., országos vásárbér 3.058 írt 40 kr., adó és járulékai 588 frt 46 kr., laktanyabér a) megyei kártalanítás 8.897 frt 08 kr., b) katonai kincstártól 4.431 frt 18 kr., tiszti lakbér, szállásdíj kártalanítás 683 trt 92 kr., összesen 50.572 írt 76 kr. Az 1893, évi összes bevételek 153.485 frt 0*2'/ 2 krt tesznek. A.) Rendes kiadások. Személyi járandóságok. Tiszti fizetések 13.556 frt 15 kr, szolgák, rendőrök fizetése 4.622 forint, személyimellékjárulékok 853 frt 30 kr., összesen 19.031 forint 45 kr. Különfélék. Utcák világítására 3.027 írt 03 kr., irodai cikkek- és szerelvényekért 1.010 frt 95 kr., iparos munkákra 1.483 frt 90 kr., marhalevelek kiadásánál | 438 trt 84 kr., város egyenes adójából 502 frt, illeték- , egyenérték illetékre 124 forint 28 kr., vízszabályozási ' költség 69 trt 30 kr., pöcegödrök tisztogatására 35 írt, j vidéken ápolták gyógyköltségeire 20 frt 65 kr., fára I Üe ha a bojtár mélázó szerelme, akkor ez az eset áll be: „En őrzöm az apám nyáját, De nem hallom a kolompját." Petőfi. A pásztorgyerekek akkor nem hallják a gulya kolompját, mikor alusznak, fürdenek, játszanak, verekésznek, meg a lopott kukoricát, krumplit, tököt stb(meg a rákot s apróhalat elevenen) sütik a parázsban. Ilyenkor aztán a gulyával megesik az a baj, hogv : „Rá-rámennek a vetésre, De már későn veszem észre." Petőfi. Nagyon féltek az egerek a macskától, azért nagy bölcsen elhatározták, hogy a macskára kolompot kell kötni, hogy a zörejét meghallják. Erre a mezei egér azt mondja nekik: „Bölcs a határozat, hanem azt mondjátok meg, hogy „ki köti föl neki a kolompot ?" A falusi est festői, idylli és romantikus: „Szépen szól a kis harang, Estimára cseng a hang." és: „Este van már, besötétült a puszta, Hazafelé szól a gulya kolomp ja." Mindezt betetőzi, megkoronázza a bakter, aki az éji időnek harangja, mert hirdeti, kiáltja, hogy : „Tizet ütött már az óra, Elment a nap nyugovóra." A gyerekek általában szeretnek harangozni ; már i kiskorukban a szájukkal utánozzák a kisebb harangokat : „csin, csin, csin ; pin, pin, pin ; klin, klin, klin," meg aztán ülés közben a lábaikkal is szoktak harangozni. A gyerek ha megfoghat egy virágcserepet vagy spárgaburogatót, azonnal kerít hozzá egy vaskos szeget is nyelvnek, szívnek, meg egy darab spagétot kötélnek; fölakasztja egy fára és kész a harang, amelyet kedvére kongathat. Az oltárnál minisztrálni leginkább a csöngetés kedveért versenyeznek ; a toronyban meg pláne való319 írt 10 kr., tűzkár ellen biztosítás 208 írt 61 kr., | számvizsgáló bizottság és kültanácsosok napi dijaira 213 frt 50 kr., üjoncozási költségek 27 frt, lovaknak zabra 30 frt 01 kr., városkertnél napszámok 57 frt 07 kr., I id. végrehajtó és becsüsöknek 937 frt, utielőlegekre 372 frt, mészért 127 frt 40 kr., bolti cikkekért 574 frt 98 kr., napszámokra 62 írt 30 kr., okmánybélyegekre 11 frt 34 kr., postai levéldij és távirati díjakra 45 frt, olai favásár bérre 75 frt, épületía anyagokért 60 trt 24 kr., kutak jó karban tartására 12 trt, gyógyszerekért 76 frt 30 kr., visszatérítendő fizetési előlegekre 575 írt, Barossligeti sétatér fenntartási költségeire 43 frt, tápdijakra 66 frt 70 kr., összesen 10.605 frt 60 kr. Elemi iskolai kiadások. Fizetések, tiszteletdijak ós országos tanítói nyugdijilletékek 10.489 frt 03 kr., iparos munkákra s egyéb szükségletekre 1.172 forint 49 kr., összesen Jl.LÖl frt 52 kr. Alsófoku ipar és kereskedelmi iskola összes költségei 1.327 íit 84 kr. R.) Rendkívüli kiadások. Csatornázási és járdakövezési kiadások: Káromynak végjárandóság 322 frt 93 kr., magyar asphalt részvénytársaságnak 382 trt 41 kr., földalatti csatornák után kőmives munkák 14 forint 25 kr., összesen 719 forint 59 kr. Szegény tartási kiadások 2241 frt 15 kr. Nem várt esetekre 5,111 frt 86 kr, Fogyasztási és italmérési adó beszedése és beszállításával járó kiadások 24.283 frt 97 kr. Kisdedovodai személyi ós dologi kiadások 422 frt 81 kr. Uj kisdedovodai helyiség építési költségeire 16.780 irt 86 kr. Tőke törtesztésekre a pesti magyar kereskedelmi banknál 43.113 frt frt 36 kr. Körkemencei kiadások 14.675 frt 74 kr. Laktanyai kiadások 3.134 írt 50 kr. Az 1893. évi összes kiadások 153.113 frt 76 kr. Vagyon kimutatás. Vagyon, Pénztári maradvány 372 frt 06'/j kr., jövedelmező ingatlanokban 863.349 íorint 53 kr., nem jövödelmező ingatlanokban 88.885 trt 96 kr., jövödelmező ingóságokban 10.283 frt 04 kr., nem jövödelmező ingó ságokban 6.862 frt 12 kr., zárszáinadásjszerinti követelések ben 41.217 írt 84 3/ 4 kr., Bárány vendéglőépitésére felvett 105.000 trtos kölcsönből meglevő készpénz 30.956 frt 96 kr., összesen 1,1)41.927 frt 52'/ 4 kr. leher. A pesti magyar kereskedelmi bank követelése 639.059 frt 82 kr., zárszámadás szerint kifizetetlen hátralékok 27.910 83 '/4 kr., egyéb tízetetlen tartozások 76.524 frt 81 Va kr., egyenleg, mint tiszta vegyon 298.432 frt 05'/a kr., összesen 1,041.927 frt 52'/ 4 kr. Szőllösgazdák figyelmébe. „Grűnbaum Mihály, a Phylloxera és peronospora szer feltalálója" aláírással Gyuláról egy nyomtatott hirdetést terjeszt a közönség körében, amelyben azt állítja, hogy oly hatású szert talált tel, amely mind a phylloxera, mind a peronospora viticola terjedése ellen biztos óvszerül szolgál. Azt állítja továbbá, hogy szerét a földmivelésügyi miniszter kizárólag szabadalmazta és jónak és hasznos nak találta. A földmivelésügyi minisztériumtól közvetlenül szerzett informácio alapján s megbízásából közöljük, hogy a nevezett minisztérium Grűnbaum Mihálynak e szerre sem kizárólagos szabadalmat nem adott, de nem is adhatott; mert szabadalmak engedélyezésére nem illetékes, sem pedig illetékes szakközege a kérdéses szert olyannak nem találta, amely a phylloxera vagy a peronospora terjedését megakasztaná. A földmivelésügyi minisztérium figyelmezteti ennél togva a szőlőbirtokosokat, hogy óvakodjanak saját érde| kükben az ily szédelgőktől, akik nagyhangú, hazug hirdeté seikkel csak arra törekszenek, hogy a hiszékenyeket lépre vigyék és haszontalan szereik elárusitásával mások kárára haszonhoz jussanak. sággal összevesznek a harangozásért; csakhogy itt a harangozáson kivül másnemű sport is vonzza őket, t. i. a I veréb és galambfiokák kiszedése, meg aztán a szárnyas egerek és fülesbaglyok összefogdosása . . . De városokon a kapuk mellett alkalmazott csöngetyűszárt is szeretik megráncigálni a pajkos gyerekek és aztán kereket oldani, mert ha rajtakapatuak, viszonzásul egy pár érdemes fül vagy üstökráncigálást szoktak kapni. Egy püspöki sBÓkvárosban egy máig is élő öreg kanonok a város egy magánosabb utcáján sétálván, látja, hogy néhány házzal előtte egy 7—8 éves gyerkőce sí várivá ágaskodik, kapaszkodik, föl fölugrál a kapu melletti csöngetyű fogantyúja után, de azt sehogyse bírja felérni a kezével. A kanononk oda érve, részvéttel kérdi: „mi bajod édes fiacskám ?" — „Nem tudom meghúzni a csöngetyűt" — szólt, egyre pityeregve a kis fiu. — A kanonok azt vélve, hogy a házban dolga van a gyereknek, égési késeséggel mondja : „no majd meghúzom én helyetted" — és keményen megrántotta a csengetyűszárt. — Erre az akasztófabimbó pöttön kölyök, a sirást rögtön elfelejtve ós maliciózus vigyorgással ezt mondva: „no most papbácsi! tud e jól futni? mert másként kikapunk ám mind a ketten!" — gyors lábakkal elillant 1 ... Ez iufámis turpisságra kővé meredt ós ártatlanul delinkvenssé tett kanonok, hogy a csöngetésre elősiető háziak előtt hogyan vágta ki magát, arról nem szól a krónika A kamaszabb nebulók meg az esti sötétség beálltával a csöngetyű húzókra erős zsineggel valami zsíros csontot vagy cubakot szoktak kötni, a mit az orrcsiklandozó szagra odasereglő kóbor ebek egész éjjel veszettül ráncigálnak ós a házbeliek nyugalmát savarják. Hanem a lusta diák bezzeg nem szereti a primus, meg a sekundus harangszót, mely őtet az iskolába hivja ; de annál nehezebben várja a tanóra végét jelző csöngetést. i A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből. I i. A m. kir. keresk. miniszter ur f. é. 15030 VI. B. sz. a. kelt leiratával értesíti a kamarát, hogy a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur Budapesten egy, a technológiai iparmuzeummal kapcsolatos bőripari kisérleti állomást szervezett, a hol az illető iparosoknak alkalom adatik nyers- és segédanyagaikat megvizsgáltatni és az okszerű gyártás tárgyában szaktanácsot és véleményt kérni. Szóbeli, valamint rövid Írásbeli értesítéseket, melyekhez külön vizsgálatok vagy elemzések nem szüksé gesek, a muzeum ingyen ád; oly eseteknél azonban, melyek külön vizsgálatot vagy vegyelemzést kivánnak, az illető fél viseli az összes kész kiadásokat, szállítási és anyag költségeket, dijakat, netaláni utazási és személyi illetékeket olykép, hogy azokat bíztosítékkint előre az intézet pénztárába befizeti. Hatóságok vagy intézetek azonban ezen költségeket utólag is fizethetik. Megkeresések a muzeum igazgatóságához szóbelileg vagy írásban intézendők. — Erről a bőriparosok és egyéb érdeklődők ezennel értesíttetnek. Sopron, 1894. április hóban. II. Az érdekelt köröket ezennel értesítjük, hogy SzászRégen város területén — a fennálló házalási szabályok 17. §-ában és az ezen szakaszt kiegészítő későbbi renrendeletekben bizonyos vidékek lakóinak biztosított jogok épségben tartása mellett — a házalás eltiltatott. Sopron, 1894. május hóban. III. Tudomásunkra jutott, hogy Velenczében az ipar stb. terén történt találmányokra és újításokra vonatkozó nemzetközi kiállítás van tervbe véve s hogy az illető rendező bizottság a hazai iparosok közt is ez ügy ban körözményeket és meghívókat terjeszt. Mely körülményre oly megjegyzéssel hívjuk fel kamara kerületünk ezen kiállítás iránt netán érdeklődő köreinek figyelmét, hogy ez ügyben kívánatra, igen fontos — bizalmas felvilágosítással — szolgálhatunk. Sopron, 1894. május hó 17-én. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Közgazdaság. A triesti általános biztosító társaság (Assicurazioni Generáli) f. é. május hó 10 én tartott 62-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1893. évi mérlegek. A zárszámadási jelentésből látjuk, hogy a társaság életbiztosítási díjtartaléka 1893. évi december hó 3 l-én 39.757,609 frt 91 krra emelkedett, mig kár- és nyeremény részesülési tartalékok czimén 1.060,020 frt 07 kr. vezettetett uj számlára elő. 1893. deczember 31-én az érvényben volt életbiztosítási tőke összegek 162,807,927 írt 73 krra emelkedtek; az életbiztosítási ágban az év folyamán bevett dijak 6.715.576 írt 28 krt tettek. A tűz- és szállítmány biztosítási ágakban a díj- és illeték bevétel 10.398,780 trt 65 kr. volt, miből 2.729.196 frt 46 kr. mint díjtartalék és 996,191 frt 01 kr., mint kártartalék lett minden tehertől menten a jövő évre átvitelezve. Az 1893. december hó 3í-én érvényben volt biztosításokért a jövő években esedékessé váló dijköte lezvények összege 29.399,787 frt 58 krra emelkedett. Károkért az 1893-ík évben 9.302,328 írt 93 krt fizettek ki. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket, a társaság alapítása óta károk tejében 262.40i,706 írt 51 krnyi igen is tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 49.265,865 frt 80 kr. esik, melyet a társaság 154,321 káresetben fizetett. Az értékpapírok árfolyam ingadozása fedezetére alakított tartalék 1893. december 3i-én 1.190,544 frt 33 krt tett ki, daczára annak, hogy a sorsolás alá eső és a névértékükön beváltható értékpapírok csakis névértékű Az intézetbeli növendékek a fölkelést jelentő reggeli I 5 órai csöngetést szinte nem örömeit hallgatják. — Ilai sonlóképen a röst cseléd is sokszor megszidja mind a csengetyűszárát, mind pedig a csöngetőnek kezeszá'-át, mikor sűrű egymásutánban hivja ura, vagy asszonya, kivált az éjjeli órákban. Régente az iskolában a tanóra előtt zajongó és csintalankodó diákokat a kurátor, mint .,clamantes"-eket büntetés végett egy lisztára följegyezte. A képviselőházban, a nagy diákok e 13 ik iskolájában, is vannak ám vén clamantesek, akik nem is a tanóra (ülés) előtt, (mert akkor a folyosókon és buffetbon szabad adomázni, cigarettázni, jói enni inni ós — neszezni) hanem benn, a tisztelt házban is, nemcsak zajongva lármáznak, (mint Károlyi Gábor grót) hanem viharos ülés alkalmával —egyik másik parlamentben — még pofra, botra ós revolverre is mennek. A rajző méheket caöugetyűszóval el lehet csönde•íteni és letelepíteni; de a padokon és pódiumon ugráló zajongó képviselőknek az elnök hiába rázza a csengetyűt, még sincs csend és rend . . . Ismertem egy heves vérű református papot, aki egy alkalommal a templomi azószóken elfutván a Szent Antal tüze, vaskos bibliáját (együtt volt mind a két testámentum!) ugy oda hajította az egy padban ülő és suttogó presbiterek fejéhez, hogy csak ugy csattant! . . . és használt is, mert : „Conticuere omnes, intentíque ora tenebant." „Elnémultak mind, s szájtátva figyeltek a szóra." Igen ajánlható methodus ez a parlamentekben is, akár a kontinensen, akár túl az oceánon, hogy az elnök — ha másként boldogulni nem tud — a zajongó képviselők fejéhez röpítse oda a csöngetyüt ! Az ércharangokon és érccsengetyűkön kivül vau még : harangvirág is (Glockenblume) ; a miről elég lesz
