Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-10-29 / 44. szám

dást eszközöljön s eljárásának eredményét annak idején tudomásvétel végett a képviselő testületnek jelentse be. Tekintettel ezen tárgyalásra, a f- hó 28 ára hirde tett rendes közgyűlés, melynek tárgyát a polgármester évi jelentése és az 1892. évi megvizsgált számadások előterjesztése képezte volna, november hó ö ára elnapoltatok. Kereskedő segédek esti szaktanfolyama. Jelen századunk második felében lázas tevékenység mutatkozik minden téren. A szellemi erők, a termelési tényezők mintegy versenyre kelnek egymással, hogy százados mulasztásunkat, anyagi 8 szellemi elmaradásunkat pótolva, kedves hazánkban is elhintsék az egészséges haladásnak ama magvait, melyekből úgy kulturális, mint közgazdasági életünk terebélyes fái kifejlődhetnek. Kiilü nősen közoktatásügyünk vett nagyobb mérvű lendületet; mintegy kizökkent százados tespedésének medréből s egymásután keletkeztek a művelődés terjesztésére s nép szerüsítésérö szánt különféle intézmények, melyek ma már századunk alkonyán s ezer éves fennállásunk jubi leumátiak előestéjén hirdetik a külföld előtt haladásunk diadalát. E minden téren megindult szellemi előbbremenés társadalmi közösségünk minden rétegét magával ragadta, csak a kereskedő és iparos osztály maradott meg utolsó évtizedünkig az ő megszokott egyf'ormaságában s talán nem sértek vele senkit, ha azt nondom : tudatlanságában. Végezte nehéz munkáját hol jobban, hol rosszabbul, hogy a létérti küzdelem követelte szükségleteit fedezhesse, hogy önmagát s családját úgy. ahogy, eltart- , hassa. Az egj es nem törődve a többivel, végezte min j dennapi munkáját, ki ki saját utjain haladott. Ez alatt a külföld kereskedői s iparosai erkölcsi I és szellemi tekintetben lépést tartottak saját korukkal ; , nemes versenyre keltek szakképzettség dolgában a tudás minden ágazatával s ennek megvolt az az anyagi előnye, hogy készítményeik, a nyilvánult űzérkedési szellem részUkre kinyitották mindazon országok kapuit, hol a l megfeneklett százados elmaradottság ini:.tt a kereskedő s iparos nem tudta saját jól fellogott anyagi érdekét képviselni, közgazdasági tekintetben annyira fontos szerepét betölteni. Azon mértékben, amint a beözönlütt ipari készítmények és a külföldiek által kötött kereskedelmi ügyletek nálunk a tért elfoglalták : azonképen következett be kereskedőcégünk és különösen iparosságunk fokozatos anyagi hátramenése, elszegényedése. Felhangzott a zugo lódás szava többször, hibáztatták a közgazdasági téren kifejtett kormányzási rendszerünket; pedig a hátramenésnek tisztán csak egy oka volt : a tudatlanság. Intéző köreink ezt belátván, minden lehetőt elkövettek arra nézve, hogy kereskedelmünk és iparunk gyakorlati érvényesülhetésének tnegadassék ama szellemi rugó, mely a nyugat felől betóduló versenynek ellentállani és e két osztály anyagi előrehaladását a legjobban biztosítani képes Egymásután keletkeztek a kereskedelmi és ipari szakiskolák, részint alsófokúak, részint középiokúak, hogy e két pályára készülő ifjúság módot és alkalmat találjon szellemének oly mérvű kiművelésére, mely a mai reális világban az egészséges versenynek legerősebb támasza, az anyagi előrehaladásnak legn igyobb biztosítéka. Csakhogy ez iskoláknak egy igen nagy hibájuk volt és van még részben ma is, t. i. hogy ezeket nem a közszükséglet teremtette, akarom mondani, ezeket nem a kereskedői és iparos osztály öntudaira ébredésének közvetlen folyománya hozta a világra, hanem kormánvzási rendszerünk ez iskolákat az előre menni nem akaró kereskedőcégre és iparosságra úgyszólván reá kötelezte. Es én e körülményben látom egyedüli okát annak, hogy kereskedelmi és ipar iskoláink nem tudnak az életnek nevelni ; nem pedig azért, mivel a kereskedő és iparos ezeket nem támogatja, nem szivesen látja. Mind addig, mig a kereskedő és iparos osztály a szakképzés nek azon fokára nem jut, hogy a művelődést megbe csiilni tudja, hogy a szakképzésnek rendkívüli előnyét hivatásának betölté-énél belátni tudja, hogy iskolába járó inasában saját osztálya társadalmi reputációjának emel kedését feltalálni tudja: addig szakiskoláink a tanárok minden törekvése mellett is csak megközelítő munkát fognak végezni, de teljeset nem. A kereskedőknek és iparosoknak maguknak kell belátniok a gyakorlati és szellemi kiképzés fontosságát és akkor, ha ez iskolákat az érdekeltségi kör erkölcsi belátása szüli: a felmutatható eredmény és ennek gyakorlati megnyilatkozása minden tekintetben meg fog telelni a legmesszebb menő praktikus követeléseknek. Ep ez okból kétszeres örömmel üdvözölhető ZalaEgerszeg város kereskedő ifjúsága, mely a nyár folya mán mozgalmat indított meg az iránt, hogy a magas kormánynál engedélyt eszközöl ki nyilvános esti szaktanfolyamra, hol magának megszerezhesse azokat a szak ismereteket, melyek a kereskedői hivatás becsületes betöltéséhez okvetlen szükségesek, sőt ma már nélkülöz hetlenek. A szép cél megvalósíthatása végett részletes szervezetet dolgozott ki, mely miniszteri jóváhagyással ép a napokban érkezett vissza. E szervezet értelmében az ifjúság a váltó, kereskedelmi s forgalmi ismében, a kereskedelmi számtanban, a magyar s német kereskedelmi levelezésben s végül a magyar s rémet könyvelésben gyakorlati oktatásban részesül. Az iskola dologi ügyeit a kereskedő ifjak önképző egylete, míg a szel lemi részt a középkereskedelmi iskola egyes tanárai vezetik. Tanitás heti hat órában tartatik. Még pedig: vasárnap délután 2—4 ig kereskedelmi s forgalmi isme, kapcsolatban a levelezéssel; szerdán este 8—10-ig keres kedelmi számtan és pénteken 8—10-ig számviteltan. A tanítás minden év október havában kezdődik s áprilisban záróvizsgálattal fejeződik be. A vizsgálat két részből áll : írásbeliből és szóbeliből. A vizsgálat eredményéről minden tanuló végbizonyítványt nyer, mely az "egyes tárgyakban elért eredméuyiől tanúskodik. Ez iskolának életképessége és felvirágozása két körülménytől függ : először az ifjúság józan gondolko| zásától és másodszor a kereskedők jóakaratától. Az j ifjúságtól elvárható, hogy mindenkor örömmel fog sora! kőzni a saját kiművelését célzó intézmény zászlója alá; mert ha könnyelmű játékot űz ez igazán tényleges keresI kedőket művelő iskolával, akkor önmagán ejt sebet, oly sebet, melynek behegedését egész jövőjéu keresztül hiába fogja várni. Tizennégy ifjú tudott érdekének magaslatára helyezkedni s iratkozott be; a többi, nem tudni, mi okból, távol maradt. Ugy látszik, nincsenek bizalommal önmaguk iránt s azzal ringatják magukat, hogy a tudásnak csekélyebb fokával is csak áttengethetik éltüket. Az ifjúság ily csalóka hite sokszor keservesen megboszulja magát a bizonytalan életben. Percek jönnek önkény te lenül, midőn a tudatlanság a maga valójával nehezedik az ifjúra s gyakran kell tévelyegnie a révpart felé s azt elérni nem tudja. Nem csak tizennégy oly ifjú van Zala Egerszegen, kiknek ez iskola jótékony tanítására I szükségük van; volna kétszer tizennégy is s talán még i ennél is több. De hisszük, hogy ép e tizennégy liivatá sát jól felfogó ifjú példája lesz a lüktető erő arra nézve, hogy a többi is a jövőben felkeresse azon szaktanfolyamot" mely egyedül van hivatva a segédet képesíteni jövendő szép feladatának sikeres megoldására, mely az üzleti munkálattal párhuzamosan alapját képezendi a kereskedők amaz életiskolájának, hol az érvényesülni s boldogulni tud. A kereskedők jóakarata az esti szaktanfolyam munkálati sikerének második elengedhetlen kelléke. Ugyanis befolyásuk nem a tanítás practicumára, mint inkább arra terjed ki, hogy az ő felfogásuktól függ nagyrészben a segédnek abbeli elhatározása, hogy ez iskolát látogassa e vagy nem ? Ha a főnök urak úgy fogják tel az intézményt, h gy a segédnek egyedül csak az üzletuek kell élnie, önmagáért nem lehet s szabad érdeklődnie ; a srgéd nem arra való, hogy tanuljon, bogy magát tovább ké pezze, hanem elegendő, ha a kereskedő követelte üzleti technikai munkálatoknak meg tud felelni ; a segéd üzletzárás után feküdjék le, hogy másnap újult erővel szolgálhassa üzletköre érdekét: akkor a kevésbbé önálló fiatal ember főnökére hallgatva, ez iskolát nemcsak felkeresni nem fogja, sőt azt feleslegesnek fogja találni. Ha azonban a főnök segédje előtt imigyen nyilatkozik : ez iskola rendkívül jó szolgálatot teljesít az alkalmazottak javára; dicséret illeti azon ifjakat, kik ily irányú mozgalmat megindítottak ; az alkalmazottak örvendhetnek a véletlenül kínálkozó ama kedvező alkalomnak, hogy a hivatásuk követelte szakismereteket elsajátíthatják ; minden kereskedőnek erkölcsi kötelessége e hasznos intézményt erkölcsileg, sőt ha kell, anyagilag is támogatni : akkor a segéd minden tanakodás nélkül beiratkozik, az előadásokat pontosan látogatja s áldani fogja később főnökét azért, hogy őt kiművelésére buzdította, hogy neki a részvételt nemcsak meg nem nehezítette, hanem megkönnyítette. Ha így a hivatott tényezők ez iskola szükségessé gének magaslatára fognak helyezkedni, örömmel foguak a tanárok dolgozni, lelkesedéssel fog az ifjúság a szakismeretekben való önképzésében előre haladni s a főnök urak is megelégedéssel gondolhatnak majd arra, hogy a második évezred kereskedő osztályának íntelligentiájához ők is hozzájárultak, sőt arra az ímpulsust egyenesen ők adták meg. A zalaegerszegiek példáját csakhamar követni fogják más városok haladni akaró itjai is s így önkénytelenül segítjük elő kedves hazánk kereskedőinek szellemi emelkedését, amely emelkedésnek meg lesz az előnye úgy az egyesekre, mint kereskedelmünk egész közösségére, nemkülönben egész közgazdasági életünkre. Balassa Benő. Zala-Egerszeg, 1893. október 25. Tekintetes Szerkesztő Ur ! Vagyok bátor az alanti sorok szives közlésére felkérni : Városunkban a kereskedő ifjak körében a legszerényebb viszonyok és legkisebb igények között létezik egy ifjú egylet. Ez bölcs vezetés alatt mindinkább erősödik és lassankint kezdi elfoglalni a társadalomban azon helyet, mit szorgalmas és intelligens működésével megérdemel. Ahol az éhező, didergő vagy

7 tűzkárosult szegények esdeklő szava hangzik könyörületért a jószivű emberbarátokhoz, ott mindenütt észrevehetjük ez ifjú egyletet szerény tehetségével arányban nem álló bőkezűségével. Százakat áldozott már ilyformán a könyörületesség oltárán, míg ő maga tagjainak önképzése és művelődése terén a „lassú viz partot mos

a-ó erejével csendesen halad kitűzött célja felé. Ahol nemzeti közérzület valamely eszme, vagy nagy férfiú megünneplése iránt nyilatkozik, ott ezen egyletet mindig fellelhetjük az ünneplök sorában. Legutólján f. hó 21-én rendezett Jókai jubileumot. Az egész ország annak idején, mint egy férfiú, hangoz tatta a Jókai ünnepélyek rendezését; egyesek és városok nemes versenyét láthattuk mindenfelől, hogy koszorús Írónkat minél impozánsabbu! jubilálják. Városunkban a kereskedő ifjak minden nemesért lelkesedő egylete vette kezébe nagynevű irónk jubileumának megtartását. Nagy fáradsággal és áldozattal sikerült neki oly programm összehozása, melynek minden száma kellemes élvezetet nyújtott. Mindenekelőtt Donszky Lukács középkereskedelmi iskolai tanár urnák nagy érdekű felolvasásáról kell megemlékeznem. A minden tekintetben magas niveaun álló felolvasás a közönség osztatlan tetszését vívta ki, mely nem is késett a felolvasó viharos éljenzésével elismeré sének kifejezést adni. (Lapunk jövő számában egész terjedelmében közölni fogjuk. Szerk.) Meglepően érdekes vo t a vegyes dalárdának négy énekszáma, a melyet az ifjúság dalkörének néhány tagja: Farkas Ilonka, Király Borcsa, Nagy Gizella és Laura, Österreicber Ruska, Tikk Mariska és Záborszky Adél úrhölgyek szives közreműködésével adott elő a közönség legteljesebb megelégedésére úgy, hogy az egyik énekszámot ismételniük is kellett. A sikerben az oroszlánrész Tikk László tanitó urat, egyleti titkárt illeti, kinek tapintatos vezetése alatt teljes praecizitással és legjobb összhangban énekeltek Igazán a legnagyobb köszönet és dicséret illeti meg a közreműködő úrhölgyeket, hogy e szép programm számukkal oly nagy élvezetet nyújtottak a hallgató közönségnek. Továbbá Fángler István és Fenyvesi Simon urak szavaltak alkalmi költeményeket, mindkettő az ünnepély magasztosságának megfelelő érzéssel és lendülettel. A műsor utáu hajnalig tartó táncvigalom volt, a melynek kedélyessége és víg hangulata tartósau élni fog az ott levők emlékében. Igazán egy szép álomnak tiinik tel, oly kellemes és kedélyes volt; csak egy álomnak, mert nehéz elhinni, hogy a mostani feszes és hideg mulatságok történetében ily igazáu fesztelen jó kedvű mulatság is előfordult. De annál sajnálatosabb a közönség csekély érdeklődése. Az ott levő kevés, de intelligens hallgatóság egyhangú véleményének vagyok hű tolmácsolója, amidőn sajnálatomat fejezem ki a közonséguek ily általános érdekű ünnepély iránt tanúsított hideg érdeklődés e felett. Ha már a kereskedő ifjak egyletét nem érdemesítenék is — ugyan alaptalanul — tömeges megjelenésükkel, Jókai nagy nevének kellett volna a varázsnak lenni, hogy ez ünnepély fényét tömeges látogatottsággal emelték volua. Azonban a kereskedő ifjak egylete meg lehet elégedve azon fényes erkölcsi sikerrel, amit úgy a programm élvezetes összeállításával, mint a mulatság kedélyességé ben elért. Dicséret nekik! Egy jelenvolt. Uj könyvek. — ICorolenko W. „A vak zenész" orosz regény. — Adácsi „Aquarellek és Croquik" a gazdasági életből. — Bentzon Th. „(Jonstante. — Az őszi napok beálltával a közélet és kultura minden ágában bizonyos örvendetes mozgást és agilitást tapasztalunk. A holt évadot az elevenség és életkedv váltja fel és minél inkább közeledünk az év vége felé, annál lázasabb és hevesebb a köztevékenység minden téren. A karácsonyi és újévi piac már most veti előre sugarait. A forgalmi életnek és üzleti elevenségnek a netovábbja ez a készülődés. A kinek az ez alkalom be nem üt, az ugyan hiába spekulál az év többi szakaira. Persze ez nem vonatkozik sem az uszodabérlő, sem a szalmakalapgyártó urakra. De nemcsak a szorosan vett materiális foglalkozású emberekre nézve fontos a karácsony közeledte, hanem fontos a szellemi vállalatokra is. Még az irodalom és művészet is ilyenkor lélekzik fel igazán. Neki a téli virágzás hozza meg az igazi édes és üdítő gyümölcsöket. Az Athenaeum, a mely évtizedek óta soha sem lankadó buzgalommal és kitartással ád életet a hazai és külföldi irodalom legértékesebb műveinek, most is első a küzdtéren és már most áll ki három diszes könyvvel az őszi könyvpiacra. Egész röviden és tárgyilagosan fogjuk ismertetni eme megjelent három munkát. Korolenko W. „A vak zenész" cimű regénye. Az Athenaeum Olvasótárauak legújabb kiadványa. Ez az Olvasótár már igen sok becses és érdekfeszítő munkával gyarapította az irodalmat. Még pedig úgy eredeti, mint fordított művekkel. E regény az utóbbi kategóriába tartozik. A délorosz világ társadalmi életéből egy megkapó kép. Egy boldog és előkelő orosznőnek kis fia születik és senki sem veszi észre a csecsemőn, hogy nyitott szeme dacára vak, csak a gondos anyai szem. Gyönyörűen van jellemezve a szerencsétlen anya megmérhetlen fájdalma és az a küzdelem, a melyet később a világtalan férfi önmagával és a sorssal véghez visz, a midőn öntudatra ébredve, a szineket szeretné látni és egymástól megkülönböztetni. A gyermeknél az egyik érzék hiányát a hallás rendkívüli kifejlettsége dúsan kárpótolja és ennek segélyével fenomenális zongoraművészszé válik. Igazi orosz szentimentálizmussal és bensőséggel van ez érdekes regény megírva. Adácsi, Aquarellek és Croquik a gazdasági életből. Tizenkét elbeszélés, a mely mind a mezőgazdasági és falusi jó világból meriti tárgyait és alakjait is. Az írói álnév alatt egy magasrangu gazdászati szakférfiú rejlik, a kinek a maga kedvelt szakmájában már eddigelé is országszerte elismert nagy érdemei vannak. Hogy menynyire lelkesedik azért az osztályért, a moly a földet műveli, bizonyitja ez a 12 elbeszélés, a melyben igazi testvéri és bajtársi szeretettel szerepelteti az ő értelmes és kedvelt tiszttartóit, ispánjait, és gazdasági irnokjait. Igen szép és érdekes előszót irt a könyvhöz Rákosi Jenő, a kiből szintén gadászt akartak szülei nevelni. A szerző pedig, a ki élményeit és emlékeit irta le e 12 elbeszélésben, igazán hálára kötelezte azt az osztályt, a melynek életét, gondolkodását, egyszerű, de boldog időtöltését a kedély és humor derűs sugaraival világította meg. A mű szerzője e mellett egy járatlan utat nyitott meg, mert alig van a társadalmi életnek olyan ága, a mely egyik másik könyvben a maga tényezőivel együtt ismertetve ne lett volna, csak épen erről a derék, munkás, értelmes és intelligens gazdatiszti elemről és annak életéből hiányoztak eddigelé a rokonszenves ismertetések. Ez a könyv e téren úttörőnek mondható és méltó arra, hogy a nagy közönség elolvassa és néhány derült órát szerezzen magának. De arra meg nagyon is rászolgált, hogy valamennyi gazdatiszt, tiszttartó, ispán, kasznár és irnok megszerezze. Mert e könyvben kizárólag az ő kis világuk van élethiven lefotografálva. A könyvnek ára l frt 50 kr. és Ízléses kiállítása, finom papirosa, tiszta nyomása és általában diszes külalakja méltóvá teszi a legelőkelőbb szalon asztulára is, Bentzon Th. Constance cimű egy kötetes regénye (franciából Barbeli Viktor forditotta) egyike a legérdekfaszitőbb műveknek, a melyben nemcsak cselekmény van bő mennyiségben, hanem sok filozófia és gondolko-