Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-07-09 / 28. szám

Szép diadaliv alatt fogadta az érkezőket a város elöljárósága, az iskolai gondnokság, tantestület és számos tanügy barát, kiknek nevében Horváth Gyula stndói igazgató tanitó üdvözölte a vármegye főispánját. A zászlódiszt öltött város, az áll. iskola felékesített épülete, a mozsaraknak a hegyekről visszaverődő moraja, a tanítók, lakósság és gyermekek szivéből fakadó éljenei meghatón színezték a stridói bérceken a Stájerország és Horváthország közvetlen közelségében kibontakozó szép képet. Volt is mindenkinek oka az örömre és lelkesedésre! Hisz még néhány év előtt a hegylakók gyermekei vagy semmi, vagy csak nagyon logyatékos oktatásban részesültek, tübbeu pedig a határszéli stájerországi iskolákat látogatták. Ma már a felső muraközi iskolákban, melyek a lendületnek indult muraközi népoktatás szer vezetének egyik legérdekesebb csoportját képezik, több mint 500 gyermek élvezi az oktatás áldását s neveltetik hazafiúi érzésekben derék, törekvő tanítók által. A stridói horvát ajkú növendékek hárotn órán ál bilincselték le a nagyszámú hallgatóság figyelmét; a magasabb elemi osztályok növendékeinek értelmes, szabatos magyar feleletei, szavalatai és hazafias dalai pedig kitakasztották minden szemben a mély meghatottság könnyeit. A magyarnyelvben jeles előmenetelt tanúsító növendékek megjutalmazása után dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő meleg szavakban köszönte meg Svastics Benő főispánnak megjelenését és a tanügy iránti hő érdeklődésével adott példát. Ráutalt a kezdetnek most már leküzdött nehézségeire s méltatta a jövó' alkotások irányelveit. A főispán megindító ékesszólással adott választ, lelkejílve, buzdítva mindenkit, hogy a maga méltó részét ezentúl is odaadással vegye ki abból a nemes munkából, mely itt a határszélen idegenajku polgártársaink szellemi és anyagi boldogulása s ekkép a magyar állam eszme teljes diadala érdekében vár reánk. Felette kedvező voli a megye főispánjának megjelenése a lakósságia, különösen pedig a tantestületre, mely a szép siker elismerésében erkölcsi jutalmát vette fáradságos munkájának. Vizsgálat után tálsasebédre gyülekezett az ünneplő közönség a festői szépségű Rácz-Kanizsára. A lelkes és szép felköszöntők közben Svastics Benő főispán indit ványára megfogadta az egész társaság, hogy a mai nap emlékére, minden évben megjönnek a stridói vizsgákra; e nemes elhatározást beoltják még utódaik szivébe is. Másnap a második hegykerületi áll. iskolájában hallgatta meg a főispán, a tanfelügyelő, képezdei 'gazgató s járási tőszolgabiró, a gondnokság és hegyvidéki tanítóság jelenlétében a növendékeknek itt is sok munkáról s hazafias vezetésről tanúskodó szép feleleteit. Meglátogatták még a rácz-kanizsai iskolát, a negye dik hegykerületi áll. iskolát s a legközelebb berendezett királylaki uj állami iskolát, mely immár ötödik állami iskolája felső Muraköz határszéli vidékének. HuszoDötéves találkozás. Ritka, a jelenvoltakra kedves emlékű ünnep folyt le Győrött í. hó 4-én. E napra adtak találkozót egymásnak, akik 25 évvel ezelőtt, 18l>8-bau tettek Győrött érettségit a bencésrend tőgymnasiumában s amely ünnepélyre meghívás folytán az egykori tanárok közül Halbik Ciprián pannonhalmi főperjel és Bierbauer Lipót varsányi jóazágkormányzó is megjelent s az egykori iskolatársak közül 19 en u. m. dr. Berencsy László nemes-ócsai járás orvos, Bors Pál gyarinathi plébános, Csatlió Ódon gyön gyösi ügyvéd, Cserhalmi Jószef a debreczeni kegyesrendi gymnasium igazgatója, (Jzakó Péter szolnoki ügyvéd, Fekete Gyula győri árvaszéki ülnök, Horváth Pál budapesti ügyvéd, Iluiber János szili-sárkányi plébános, Keller llollósi János nyuli plébános, Kovács Sándor , nyitrai pénzügyigazgatósági titkár, Mike Károly komáI romi ügyvéd, Nemes Lajos tabi tiszttaró, 011 inger Károly ' vimpóczi plébános, Tartsay Flóris répeze szemerei plébános, Tauber Károly győri ügyvéd, Udvardy Ignác zala egerszegi polgári és középkereskedelmi iskolai igazgató, dr. Waldmann Mór bécsi orvos, Wollner Lipót budapesti iigvvéd. Már előző este 12 en megérkeztek, akik a t ehér Hajóban tartották ismerkedési estéjüket; mert az iskola társak legtöbbje — oly hosszú távollét után egymást nem ismerte fel. Julius 4-én 8 órakor volt ugyanazon vendéglőben a találkozás. :

1/

49 kor párosával vonultak a bencések templomába, hol Halbik Ciprián három plébános segédlete mellett tartotta a Te Deum-ot, mely után a bencé sek székházában tisztelgés volt az egykori tanároknál. Ez volt az ünnepség legmeghatóbb és legkimagaslóbb része. Iluiber János szépen átgondolt beszédben üdvö zölte a volt tanárokat, kiknek nevében Halbik Ciprián gyönyörű, eszmékben gazdag, a meghatottságtól többször félbeszakított beszédben válaszolt, mely az egykori tanítványok mindegyikének szeméből kicsalta a könyüt. S midőn szónoklatának befejeztével kezet fogoU egykori tanítványaival, akiknek legnagyobb részével 25 év óta nem találkozott s azok mindegyikét felismerte és nevén szólította, ezen annyival inkább elbámultak a tanítványok ; mert ők egymás közül többet nem ismertek fel. Majd rövid beszélgetés után tanáraikkal együtt lefényképeztették magukat. Egy órakor a Fehér hajó külön termében volt a kitűnően sikerült bankett, amelyen Mike Károly, a találkozás eszméjének inegpendítője s az ügy rendezője lelkes beszédben üdvözölte társai nevében egykori tanáraikat, kiknek nevében Halbik Ciprián válaszolt, gyönyörű beszédével magával ragadván egykori tanítványait; Udvardy Ignác éltette egykori iskolatársait, majd később volt tanárait, B'erbauer Lipót volt tanítványaira üritette poharát szellemes beszéd kíséretében ; Berencsy László felolvasta Pokorny Frigyes és Vaszary Dózsa volt tanároktól, Jánosik Sándor, Kuba Nándor, Czakó Mihály volt iskola társaktól és Mike Károlynétól érkezett, zajos éljennel fogadott üdvözlőtáviratokat, melyekre táviratilag küldetett válasz. Szóltak még Cserhalmi Józset, éltetve Pokorny Frigyes és Vaszary Dózsa volt tanáraikat, kik eljövetelükben akadályozva voltak; Horváth Pál, Ilujber János a bencésrendre, Bierbauer Lipót Győrváros közönségére, Tauber Károly a benczésrendre, Horváth Pál Mike Károlyra emelték poharukat stb. Berencsy László az elhalt tanárokról és elhalt iskolatársakról emlékezett meg. - - Megható volt az az őszinte, meleg ragaszkodás, inelylyel az őszbeborúit, többé-kevésbbé lecsuszamlott homlokú tanítványok egykori, kedves emlékű tanáraik irányában viseltettek. A bankett 6 órakor végződött, amikor a tanárok s az iskolatársak egy része távozott, mig a többi, kik csak másnap utaztak el, folytatták a mulatságot. Másnap azután a szélrózsa minden irányában szétoszoltak, egy felejthetlen nap kedves emlékével gazdagodva és azon búcsúszóval: A viszontlátásra tiz év múlva ! A megyei jegyzöegylet üqyében vettük a kővetkező megkeresést: Tekintetes Szerkesztő Ur! Szívélyesen kérem, kegyeskedjék e néhány sorom nak becses lapjában helyt adni, melynek célja nem személyeskedés, kanéin egy testületnek jogos érdekeit elhanyagoló tétlenséget három évi álmából felzavarni, s felh ivni e testületet képviselő egylet intézőit arra, hogy az elvállalt közügyi kötelességek teljesítése becsületbeli dolog. Zala vármegye községi és körjegyzői még az 1880. év körül megalakították a vármegyei jegyzői egyletet, s ez egylet működését az 1889. év végéig kifogástalanul teljesítette. Az alapszabályok értelme szerint az egylet minden évben két választmányi és egy rendes közgyűlést volna köteles tartani, azonbau ez három év óta nem történik. Az egylet egyik vezetőjét már több izben megsürgettem, hogy gyűlést tűzzenek ki, de jó indulatu kérésem eredményre nem vezetett. Nem maradt tehát mái hátra, mint a nyilvánosság utján megkérdezni az egylet igen tisztelt vezetőitől, hogy mi gátolja őket abban, hogy három év óta gyűlést nem hivnak össze? Azt hiszem, az egylet vezetősége igen jól tudja, hogy a jegyzői egylet működésére ha valaha volt, ugy jelenleg vau legégetőbb szükség. Tudja-e az egylet vezetősége, hogy egyleti ügyeink elhanyagolása a közügy és kartársaiknak érdekeibe ütköző káros cselekmény? Ha igen, akkor tudni fogja kötelességét s amennyiben akár elfoglaltságuk, akár más körülmény akadályozza az egylet ügyeinek vezetésében, mondjanak le állásukról s engedjenek alkalmat az egyesület tagjainak, hogy a vezetést más kezekbe tehessék le. Midőn pedig a nyilvánosság elé léptem panaszommal, azon meggyőződést tápláltam magamban, hogy fel szóllalásom eredménytelenül nem marad ; s lesz kilátásom egy kitűzendő gyűlésre, mely alkalommal panaszomat ott folytatni fogom. Tisztelettel vagyok a tekintetes szerkesztő urnák, Zala Mihályfa, 1893. julius 4. kiváló tisztelője: Lohonyui Elek körjegyző. Helyi, megyei és vegyes hírek. EskÜVÖ- Thassy Ferenc ságodi földbirtokos f. hó 2-án esküdött örök hűséget P.-Kálóczfán Arvay Karolina úrhölgynek. Nagy Kanizsa varos fökapitanyavá Vécsey Zsiy mond nagy beCíkereki irodatiszt neveztetett ki. Tanítói jubileum. Szép és megható ünnepélyt rendeztek junius 29-én Sümeghen Exner Alajos népiskolai tanító tiszteletére, aki 4G évi tanítóskodása után nyuga lomba vonul. Volt tanítványai nevében dr. Jenvay Géza ügyvéd üdvözölte, melyre a jubiláns meghatva mondott köszönetet. A volt tanítványok diszes és értékes emlék tárgygyal lepték meg egykori kedves tanítójukat. Az ünnepélyt, mely a kaszinó termében folyt le s amelyen a volt tanítványokon kívül nagy számú közönség vett részt, sikerült bankett zárta be, amelyen tanító társai nevében Báuti Alajos üdvözülte a jubiláló taulérfiut. A lefolyt ünnepély legfényesebb tanúsága a közszeretetnek, amelynek a nyugalomba vonuló tantérfiú Sümegher örvend a egyúttal bizonyítéka azon áldásdús működésnek, melylyel a gondjaira bizott gyermekeket oly odaadó buzgósággal oktatta. Kerelem amateur fényképészeinkhez az ezred eves kiállítás ügyeben. Az ezredéves országos kiállítás házi ipari és ethnografiai csoportját úgy tervezik, hogy az mint egységes falu, feltüntesse az ország nevezete sebb vidékeinek típusait és pedig egyes, ez alkalomból építendő parasztházakban. E házak kiválasztásánál és berendezésénél a csoportbizottság annál nagyobb gonddal kiván eljárni; mert tervbe vau véve, hogy a kiállítás után egy létesítendő néprajzi muzeum számára e faluból mindaz felhasználtassák, ami jellemzetes és érdekes. Hogy tehát a háziipar és néprajzi csoport minden irány bau megfeleljen a hozzákötött várakozásnak, szükséges, hogy a talut képező házak a legeredetibb és legérdekeseb vidéki típusokat tüntessék tel. A soproni kereskedelmi- és iparkamara nevében ez okból felkérjük vármegyénk amateur fényképészeit, hogy amennyiben Moson, Sopron, Vas és Zalamegyét illetőleg ily tipikus paraszt házak felvételének birtokában volnának, azokat az illető vidék és község pontos megjelelése mellett, a nagy kéthasábos, sűrűn nyomtatott ivén, mintegy 5—6000 cimszó van világosan, a magasabb népszerűsítés nyelvén megmagyarázva. A magyarázatokat megérti a művelt közönség minden tagja különbség nélkül, élvezni és használni tudja pedig maga a szaktudós is. Nagyon jelentékeny az a hivatása a Nagy Lexikonnak, hogy összekötő hidat képez a szellemi arisztokrácia s a mű veit nagy közönség közt, s hogy az összes emberi ismeretek tárházát akkép foglalja egybe, hogy a tudó sokra forrásmunka gyanánt, mindenkire nézve mellőz hetetlen mindennapi felvilágosító gyanánt tud szolgálni. A harmadik, most megjelent kötet címszavainak nagy része földrajz

1, történelmi és személynevekből s azok magyarázataiból áll. Már az ugy van, más nyelvben is, még inkább a magyar nyelv ismerettárában, hogy a B. betűvel kezdődő tulajdonnevek száma nagy. Ezeknek pedig, amelyek tudniillik közérdekűek, a Nagy Lexikon mind történetét adja. Azonban ezen perszonáliák mellett igen sok a B. betűvel kezdődő dologi togalom is, melyek természetesenép ugy helyet foglalnak a Lexikonban. Tegyeu bárki próbát, igyekezzék felvilágosítást keresni az abéce-rendbeu a fönt mondott két cimszó közé eshető bármely név vagy fogalom felől, s majd meglátja, hogy amit keres, meg is találja. Röviden bemutatjuk a harmadik kötet terjedelmesebb cikkeit, melyek á következők: Békés vármegye, bél, Béla, Beleznay család, Belgrád, Belgium, Belovár, Kőrösmegye, belviz levezetés, Bem József, békepárt, Benedekremiiek, Benyovszky, Bercsényi, Beregváruiegye, Beszterce Naszód vármegye, Berzsenyi Dániel, Berlin, Bessenyei, betegsegélyző pénztár, betű, be'.üöntés, Bihar vármegye, biblia, Bismarck, biztosítás, Bonaparte, boito zat, bolygók, Borsód vármegye, Brassai (érdekes megírni, hogy a közkeletű német lexikonok tudomást sem vesz nek a mi tudományosságunk díszéről, Brassai Sámuelről, kinek életrajzát a Nagy Lexikon kimerítően közli Fel méri Lajos, Hegedűs István, Simonyi Zsigmond, Borbás Vince tollából) stb. stb. Külön megjegyzést érdemel a Nagy Lexikonnak az a törekvése, hogy a Kelet viszonyait, különösen a hozzánk fekvő Balkán-országokat kimerítően tárgyalja. Bismarck egy pomerániai közvitéz csontjait nem adta volna oda az egész Bolgárországért. Körülbelül ez az észjárása a német lexikonoknak is, melyek a Balkánt elnagyolva tárgyalják. Nem ugy a Nagy Lexikon, melynek kéz | alatt levő III. kötetében Bolgárország és Boszni hosszan, kimerítően, érdekesen van tárgyalva, sőt történeti eseményei egészen a legújabb napokig le vannak irva. A 111. kötetnek, a dolog természetéhez képest leg! kimerítőbb, két ivre terjedő cikke, Budapest leírása. A cikkben arra yan fektetve a fősúly, hogy a fő és szék város életének minden mozzanata hűen, a legfrissebb adatok bemutatásával történjék. Thirring Gusztáv, a cikk irója, el tudta találni a leírásban azt a középutat, mely az elbeszélő s az egyszerű adatfelhalmozó eljárás közt van. Adatokat közöl ugyan mindig, de mindenütt tud nekik életet adni. S adatait illusztrálja tizenöt szövegábra, tizenhárom képmelléklet. Az az érdekes a címszavak özönének feldolgozásá ban, hogy a történelmi tárgyúak egészen a legújabb korig, hogy ugy mondjuk a mai napig, be vannak mutatva. Akárhány ily címszóra akadunk a kötetben, melynek dátuma egész 1893. junius l-ig (mikor a füzet inprimálva volt) terjed; s ennél talán még becsesebb az, hogy ugy a történelmi, mint a dologi címszavakat különbség nélkül szakértő irók, tudósok dolgozták föl, kiknek neve oda van irva a cikk alá, hogy az iró neve legyen egyúttal garanciája az előadottak hitelességének. Még ezt a megbecsülhetetlen jóságát is felülmúlja a Lexikonnak az a tulajdonsága, hogy kiválóan magyar, nemzeti. Azt értjük ez alatt, hogy a történelmi, földrajzi dolgokban a magyar viszonyokat domborítja ki első sorban, mint amelyekre van legtöbb, kiváló szüksége a mi közönségünknek; de a tisztán dologi, úgynevezett tudományos fogalmakban is erősen kitűnik ez a jellem vonása, amennyiben a tárgyak idehazavaló, önálló felfo| j gással, azzal az észjárással vannak fogalmazva, amelyben , csak a magyar előtt tükröződtek. Az eddigi összes lexikonok különbség nélkül azt csinálták, hogy a külföldi több-kevesebb hitelességű lexikonokat magyar szavakba öltöztették; berendezésük, tárgyalásuk, az a központ, mely körül előadásuk meg fordult, azonban maradt külföldi. Egyedül a Pallas Nagy Lexikona tudta magát e nyűg alól emancipálni, hála a közérdek szükségleteit felfogni, s érte dolgozni tudó munkatársai lelkesültségének. Amit ekként a 111. kötet szövegéről mondtunk, ugyanazt inon lhatjuk a kötetet kisérő illusztrációkról. Ismeretes ugyanis, hogy a Nagy Léxikon versenyre kelve a legkiválóbb német, francia és angol ilynemű vállalatokkal, szövegábrákkal s képmellékletekkel gazdagon kiséri az ismertetett tárgyakat, ugy a történelmi jelentőségű dolgokat, iniut a tudományos fogalmakat. Az e kötetben foglalt képmellékletek, térképek és tervrajzok száma harminckilenc, s ezek közt négy pompás színnyomat; a szövegábrák száma pedig, száznál több cikkhez, meghaladja a másfélszázat. Sokan voltak, kik bizalmatlansággal néztek ez uj vállalat, a Pallas Nagy Lixikonának megindulása elé is. Azt hitték, hogy erre is az a sors vár, ami az eddigi nagy lexikonokra várt, hogy csakhamar észrevehető lesz rajta az erők fogyatkozása. Voltak — magunk is neui egy helyütt hallottuk — kik azt mondták, hogy „majd akkor rendeljük meg a lexikont, mikor legalább a bar madik kötetét látjuk." Nos, a harmadik kötet itt van. Es ez a harmadik kötet, mint a latin példabeszéd az életrevaló, a nagyrahivatott erőről mondta - - ereseit cundo — nagyobb frisseséggel, az erők nagyobb, mert izmosabb biztonságával lépett elő, mint megelőzői. Az üde szellemi áramlat Uti meg ünkénytelen az embert, midőn ezt a harmadik kötetet kezébe veszi, mely a tipográfia tekintetében is, mondhatjuk, páratlanul áll. Bő ismeret, tiszta nemzeti szellem, gazdag s fényes előállítás, ezek a Pallas Nagy Lexikona III. kötetének jellemző vonásai. E tulajdonságok mellett az egyre izmosodó vállalat nyugodtan, sőt önérzetesen tekinthet a jövőbe. Biztos lehet a telől, hogy az eddiginél még nagyobb mértékben meghódítja a nemzet rokonszenvét.