Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-09-24 / 39. szám

egy pár pisztoly durranás némítja el, legtöbb esetben a közérdek rovására, melyre nézve a tisztességes tárgyilagossággal folyó elvi csaták csak haszonnal lehetnének. Ez a gyakran ismétlődő dolo g már mindenkire nézve elég megunt lehet s igy lehetetlen, hogy a társadalmi morál reform ájására hivatott tényezők ne foglalkoztak volna már a gondolattal, hogy az emberi becsület immunitását — melyet a törvény szigora eléggé meg nem őriz, társadalmi uton kellene biztosítani. Nagyon természetes, hogy ennek a legmagasabb körökből kell kiindulnia, hogy általánossá legyen; mert a mi democratikusnak hirdetett társadalmunkban a becsület megvédése sem indulhat ki az alsóbb regiókból. E tekintetben a gyökérszálaknak csak a magasabb régiók biztosítanak életet. Alispáni jelentés az október hó 2-án tartandó közgyűlés elé. Méltóságos Főispán Ur! Mélyen tisztelt Közgyűlés! A törvény által tisztemül szabott kötelességemhez képest van szereucsém a törvényhatóság állapotáról és a közigazgatási hivatalos ügyvitel körében tett intézkedésekről szóló jelentésemet — mely ezen évi április hó 1-től augusztus hó 31-ig terjedő időszakot foglalja ma gában — a következőkben mély tisztelettel előterjeszteni : A felnőttek közegészségi állapota a lefolyt egész időszak alatt nem csak kielégítő, de több helyen telje sen kedvező volt; a megbetegülések száma általában csökkent, csakis a csáktornyai járásban emelkedett az junius hónapban némileg a rendes arány fölé; a különböző kórnemek azonban itt is, mint egyebütt, legnagyobb részben enyhe lefolyásúak voltak ; az uralkodó kórjeliegre nézve ápril hónapban még a légzőszervi bántalmak szerepeltek nagyobb számmal, azontúl mindinkább elő térbe téptek az emésztő szervek hurutjai; gyógykezelés tárgyát képezték még a váltóláznak, vérhasnak és hasi hagy máznak szórványos esetei. A gyermekek közti közegészségi állapot a köztük több helyen felmerült járványok és ezek általi nagyobb betegforgalom miatt kevésbbé volt kedvezőnek mondható, a szórványos kórnemek közt leginkább bélhurutok, kerültek gyógykezelés alá, továbbá — mint a felnőtteknél — váltóláz, vérhas, nemkülönben dyphteritisnek, kanyarónak esetei. A heveny fertőző kórnemek közül a vörheny 2, a vürhecs (rubeóla) 7, kanyaró 9, roncsoló toroklob ö és a himlő 1 községben öltött járványos jelleget. Ezen súlyos lefolyású járvány elleni intézkedések felülvizsgálata céljából junius hónapban Keszthelyen és Csáktornyán, augusztusban pedig B. Szt.-Györgyön a vármegye főorvosa megjelenvén, az illető főszolgabíró, járási- és községi körorvos urakkal együtt meglátogatta a betegeket és meggyőződött, hogy ugy a kezelés, mint az óvó eljárás pontosan és szabályszerűen teljesíttetett. Az ország keleti és éjszakkeleti részén uralgó cholera járvány elleni intézkedések teljesítése szigorúan elrendeltetett és az a lehetőség szerint végre is hajtatott; különös gond fordíttattatott az ivóvíz jó minőségére, miért trágyadomboknak és árnyékszékeknek kutak közelébőli eltávolítása a helyi elöljáróságoknak kötelességévé tétetett; a városokban, nevezetesen Kanizsán és Z.-Egerszegen a főorvos által ujabban teljesített felülvizsgálatkor speciális intézkedések szükségét látván fennforogni, ezeknek azonnali foganatosítására az illető hatóságokat figyelmeztette s eljárásáról hozzám szóbeli jelentést tett. A megyébeni trachomások kezelésére nézve van szerencsém jelenteni, hogy a nmélt. belügyminisztérium ez évi ápril hónapban két szigorló orvost küldött vár megyénkbe, kik a perlaki, csáktornyai és alsó-lendvai járásokban a községek összes lakosságának szemeit megvizsgálták s ujabb trachoma esetek felfedezése céljából juniusig működtek; eljárásuk eredményeként a trachomáuak az eddiginél tetemesen nagyobb számát mutatták ki; az illető betegeknek gyógykezelésbe vételekor, valamint a főorvos által junius hónapban Kotorban, Mura-Vidon és Alsó Domborun teljesített felülvizsgálatkor azonban kitűnt, hogy az ő általuk szemcsés köthártya lobnak classiticált esetek meglehetős száma nem trachoma. A gyógykezelés, a mennyiben a nagy munkaidő engedi, rendesen történik, az illető főszolgabíró urak teljes szigort fejtenek ki a betegeknek a rendelési központokrai megjelenése tekintetében és különös gond fordíttatik az e bajban szenvedő hadkötelesek gyógyítására. A védhimlőoltás minden akadály nélkül Itgnagyobb részben befejeztetett, csakis oly helyeken teljesíttetik jelenleg, a hol valamely fertőző járvány miatt az oltásra kitűzött időben azt abba kellett hvgyni. Boncvizsgálat teljesíttetett összesen 47 esetben és pedig 31-szer törvényszéki megbízatás folytán, 16-szor pedig rendőri tekintetből. A halál legközelebhi okaira nézve, a törvényszéki boncolatoknál 10 agyrázódás roncsolással, 9 fulladás, 6 elvérzés, 1 elvetélés, 1 sorvadás, 2 megégés, 1 szivhüdés, 1 mérgezés; a rendőrieknél 2 elvérzés, 1 tüdőgümőkór, 1 tüdőlob, 3 szívszélhűdés, 4 fuladás, 2 agybénulás, 2 halvaszülött, 1 bélhurut volt. Külső hullaszemle rendőri tekintetből 28 esetben ejtetett meg. Súlyos sértés bejelentetett 16. Öngyilkosságot 15 egyén követett el, ezek közül 6 magát lelakasztá, 1 phosplioroldatot ivott, 1 kútba ugrott, 2 nyakát átmetszé s elvérzett, 5 pedig lövés által vetett véget életének. Öngyilkossági kísérlet volt egy, az illető azonban megmentetett. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 30 egyén esett áldozatává, és pedig: vizbefult 18, megégett 2, kőbányába esett és összezuzódott 1, ledőlt fa által agyonüttetett 2, gőzgépek által zúzatott össze 3, ágynemű közt fult meg 1, sertés által összemaratott l, légyetetőt ivott és megmérgeztetett 1, őszvér által fejbe rúgatván, agyroncsolást szenvedett 1. Elmekórnak 18 esete lett hivatalos beavatkosás tárgya; 3 esetben az egyén tébolydába szálittatott, hét beteg a megyei közkórházakba helyeztetett, 8 pedig községi felügyelet alatt hagyatott; ez utóbbiak közt olyanok is vannak, kik teljesen csendes őrülteknek nem mondhatók, sőt rendkívüli felügyeletet igényelnek, azon ban ugy a tébolydában, mint kórházakban hely hiánya miatt el nem helyezhetők.*) A hasznos háziállatok egészségi állapota kielégítő volt; — fordultak ugyan elő egyes helyeken ragályos betegségek, igy szórványosan lépfene és a sertéseknél orbánc, de a kellő szigor és szakértelemmel alkalmazott óvrendszabályok lol>tán azok megszűntek. E helyütt vagyok bátor a tek. bizottsági közgyűlésnek tisztelettel bejelenteni, hogy a nm. földmivelésügyi m. kir. minisztérium, minthogy a Nagy László andrás hidai földbirtokos lóállományában folyton fellépő takony kór megszüntetése más módon biztosan nem volt eszközölhető, folyó évi julius 21 én 15471. szám alatt tett felterjesztésem folytán folyó évi julius 25-én 42S80/II1 8. számú leiratával elrendelte, hogy az említett birtokosnak a takonykór gyanújában levő 8 drb lova azonnal kiír tassék, mely rendelet folyó évi julius hó 29 én tényleg végre is hajtatott. A szarvasmarha járlati és kereskedelmi forgalmát illetőleg tisztelettel jelentem, hogy íolyó évi április hó 1 tői augusztus hó 31 ig a központból az illető községi megbízottak részére kiadott 98.187 db 5 kros és 32 505 db 3 kros marhajárlati űrlap, melyekért 5884 frt 50 kr. bélyegilleték szolgáltatott át a m. kir. adóhivataloknak. A folyó évi ápril hó 1-től augusztus 31 ig a vármegye területén előfordult tüzesetek száma 81 volt, melyeknél az összes elhamvasztott érték a hivatalos kárfelvételi jegyzőkönyvek szerint 123.870 frt 70 krt tett ki, melyekből biztosítva volt 55.545 frt 61 kinyi érték, s igy a biztosítatlanul szenvedett kár 68.425 frt 09 krra rug. Az előfordult tüzesetek közül a folyó évi április 9 én Sármelléken dühöngött megrendítő tűzvészről kell sajriosan megemlékeznem, a mikor is 119 lakóház. 164 istáló és pajta, 80 más melléképület, összes takarmány, gabona, élelmiszer és ruhanemű, fa, bútor, sertés és szarvasmarha 94.293 frt 50 kr. kárösszeggel a tűz mar talékává lett. A járási főszolgabírótól beérkezett távirati jelentés alapján nem késtem a nm. m. kir. belügymi niszteriumhoz szintén táviratilag azon kéréssel fordulni, hogy a nyomor és inség enyhítésére s pillanatnyi segé lyezésre 400 frtot utalványozni kegyeskedjék, mely összeg a zala-egerszegi m. kir. adóhivatalnál folyósíttatván, kiosztás végett a járási főszolgabírónak kiküldetett; — elrendeltem továbbá, hogy a nevezett tüzkárosuttak javára a vármegye területén könyöradományok gyűjtessenek, az ország összes törvényhatóságait pedig ugyan a könyöradományok gyűjtésére felkértem, mely intézke déseimnek a legsikeresebb eredménye lett. Nem hagyhatom azon sajnos tűzi eseménynek felemlítését sem, mely ápril hó 21, 22 és 23 án a hrg. Eszterházy-féle hitbizomány tulajdonát képező mintegy ötszáz holdnyi erdőterületet a sümeghi határban, és a szombathelyi püspökség tulajdonát képező mintegy 15 holdnyi erdőterületet a novai határban elhamvasztotta. Bár a szomszédos községek egész ereje kirendeltetett, s dacára, hogy mintegy 800 ember résztvett az oltási munkálatokban, a tüz terjedése a dühöngő szélviharban csak nagyon nehezen volt megakadályozható. A tüz vizsgálat nyomban a legszélesebb irányban megejtetett, de a legbehatóbb kutatás dacára eredményre nem ve zetett.**) A törvényhatósági közutak állapota fokozatos fejlő désben van s az államépítészeti hivatal törekvése főleg oda irányul, hogy a szakaszmérnökök rendes havi utazásaik alkalmával az utszemélyzetet teendőikben oktas fák, vezessék s a fontosabb földmunkálatokat, sőt uj árok metszéseket is mérnökileg kitűzzék s azoknak cél és szakszerű végrehajtását közvetlen vezetés által eszkö zöljék. Ez okból a hivatal főnöke irásbelileg felhívta a szakasz mérnököket, hogy bemutatni szokott uti naplóikban működésüket nem csak általánosságban, de kellő részletességgel adják elő, mivel csak így képes a műszaki szolgálat helyes ellátásáért első sorban felelős hivatal főnök a ízakasz mérnökök külső működését teljesen ellenőrizni. Az 1893—94. évi utfentartási költségelőirányzat a magas minisztérium által jóváhagyatott, mely alkalommal azonban a mutatkozó előirányzati hiányt a magas minisztérium az által oszlatta el, hogy a községek által az átkelési szakaszok fentartási többlet költsége fejében fizetendő hozzájárulás cimén 10.000 frtot vett a bevételi előirányzatba. Tekintettel arra, hogy a községek által ezen cimen semmi sem fizettetik, mivel ebbeli tartozási! kat természetbeni munka szolgálmányokkal róják le, a mely munka egyenértéke a kiadás rovatban sem fordul elő, a bevételbe helyezett 10.000 frt a kiadások fedezé sére nem forditható, miért is a kir. államépítószeti hivatal akként fogja az utfentartási kiadásokat szabályozni, hogy a mutatkozó hiány a kiadások megfelelő, és az utak állapotára nem hátrányos módon való apasztása által megazüntettessék. *) A jeleDiésnek a közegészségügyet tárgyazó része kiegészítésein járázonként fel vannak tüntevo a t. évi április hó 1-töl augusztus végéig a vármegye területén születettek és elhaltak. A kimutatás szerint a vármegye területén a jelzett időben született összeseD .6107, meghalt 4,621 s igy a szaporodás 1.486. **) A jelentésűek a vármegvei egyenes adó- és hadmentessét'i díj (eltüntetésére vonatkozó táblázatos kimutatása szerint l«9'2. végén egyenes adóhátralék volt 918.104 frt 98 kr., 1893 évi í. II. és III. t,egyedi .'lőirás 1,416.426 fit 04 és fél kr.. összesen | 2.334.531 frt 02 és fél kr. -. 1«93 ban augusztus végéig befizettetett • 8"'0.262 frt 62 kr., augusztus végével háiralék 1,476.268 Irt 40 és | lel kr. Hadmentességi díj hátralék volt 1892 végén 93 150 forint 57 és fél kr., 1893 évi befizetés 8 716 Irt 92 é3 fél kr., hátralék I 1893. augusztus végén 84 533 frt 65 kr. Az elmúlt félévben foganatosított főbb munkálatokat és intézkedéseket a következőkben van szerencsém részletezni : a gyulakeszi- -balaton-edericsi tvli közút 4—5., a 7—-8 km. szakaszain eszközölt s nagyobb munkát é-t költséget igénylő utszabályozás befejeztetett, mi által ezen két -— előbb járhatatlan volt útszakasz kitűnő karba helyeztetett. A felső-rajk—felsőhahóti tvh, közút felső rajki szakaszában, a vorhota—nagy lengyel—zágor hidai tvh. közút vorhotai-, az alsó-lendva—mártyánczi tvh. közút 1—2,, 6—7. és 11 —12. km. szakaszában s több jelentékenyebb helyen a süppedékes úttest gyalogfenyő rőzse alappal elláttatott és ez által ezen szakaszok minden időben járhatóvá tétettek. A csurgasz—körmendi nagy forgalmú törv. közút Vasmegye közelében fekvő szakaszában, mely a mult évben fellépett záporesők által igen megrongáltatott, alaposan helyreállíttatott és több helyütt utszabályozások és töltés biztosítások foganatosít tattak. A szent-mihály—alibánfai és nagy-kanizsa—pacsai tvh. közutak ki uem épített részein egy egy kilométer szakasz sz ibályszerüen kiépíttetett. A fedanyag szállítás általában kielégítő módon lett az első fél évben folya niatba téve, ugy annyira, hogy annak végleges átvétel.; is már foganatosítható. (Vége köv.) A magántisztviselők országos nyugdíjintézete. Politikai és társadalmi életünk, nem különben a/, ipar és kereskedelem legkiválóbb képviselőinek támogatása mellett az előkészítő bizottság eljutott végre azon ponthoz, hogy hét hónappal ezelőtt megkezdett fáraszió és nehéz munkálkodását befejezhesse. Ugyanis a nagy jelentőségű nyugdijegyesület alapszabályait, mely sok számítás és adatgyűjtés alapján Bogyó akadémiai tanár és több más szaktekintélynek közreműködésével készült el, felhívási és taggyüjtő ivekkel együtt a szlérózsa minden irányában most küldi szét a bizottság. Az alapszabályokban végigvonuló céltudatos intézkedések és a magántisztviselők érdekeinek mindenképeni gondozása arra hagy következtetni, hogy e szép eszme megvalósulásával végre valahára egy oly intézmény fog létrejönni, mely számtalan érdekeltnek biztos menedéke lesz és igy meg fogja teremthetni annak az osztálynak a támaszát, melynek komolyságától és törekvésétől nem kis mértékben függ a hazai ipar és kereskedelem felien dülése. Régen érzett hiányt fog pótolni ez a nyugdijegyesület és igy nagyon természetesnek találjuk, hogy ennek megalakulása iránt mind inkább nagyobbodik az érdek lődés, mely kifejezést talál egyes intézetek és vállalatok vezetőinek, nem különben több magáncégek főnökének ama Ígéretében is, hogy az egyesület alaptőkéjének gyarapításához hozzájárulni és mint alapító vagy pártoló tagok az egyesületbe belépni fognak, de kifejezést talál ez azon önkéntes adakozásban is, melyet az ügy barátai az előkészítés költségeinek fedezésére teljesítenek. A magántisztviselőket tehát csak buzdítani lehet arra, hogy tömegesen lépjenek be ebbe az intézetbe. De a mi a magán tisztviselőnek buzdításul szolgáljon, »/. egyszersmind szózatul szolgáljon a főnököknek, a hatal mas pénz, biztosítóintézetek és kereskedelmi vállalatok nak arra nézve, hogy minden tőlük kitelhető utódon istápolják ezt a nyugdijegyesületet és pénzbeli hozzájá rulással segítsék hatalmassá tenni. De nem kételkedünk ebben magunk 3em, mert soha társadalmi osztálynak jogosabb igénye nem volt, mint a művelt elemeket magába záró és nagy száma által az államban is számot tevő magántisztviselők osztályának akkor, midőn bölcs előre látással, késő vénségére, napjainak nyugalmát akarja biztosítani. A nyugdíjra való kilátás a magántisztviselő komoly törekvését fokozhatja, á főnökök támogatása pedig íiálás munkatársakat fog nevelni. Felvilágosítással szívesen szolgál a központi bizottság, melynek hivatalos helyisége Budapesten a Páris szállodában van. Helyi, megyei és vegyes Mrek. Meghívó. Zalavármegye gazdasági egyesületiZala-Egerszegen saját helyiségében f. evi oktober ho l-en délelőtt 9 orakor igazgató választmányi "ülést tart, m lynek tárgyát Baán Kál mán tagtárs úr által beadott, — az egyesület működése és ügykezelésének megváltozatására vonatkozó indítvány képezi. Az igazgató választmányi ülés urán azonnal megtartatik a rendes közgyűlés, melynek főbb tárgyai : 1. Miniszteri leiratok 2. Kolyó ügyek előterjesztése. 3. Netáni indítványok. Van .szerencsém t. tagtárs urat ezen ülésre meghivni. Kelt Z.-Egerszegen, 1893. évi szept. 19. Háczky Kálmán iigyv. elnök. Czafolat. Tisza Kálmánról azt írták, hogy Kőszegen ellene tüntetett volna Zalamegye küldöttsége; ez alaptalan hirlelésre a „Nemzet" f. hó 21-iki esti lapjában iSvastits Benó főispán őméltósága a következő, illetékes cáfolatot tette közzé: „Tisztelt szerkesztő ur. Hazafiúi tisztelettel felkérem, hogy a Kőszegen folyó szept. hó 17 én lefolyt ünnepélyességről a „Festi Napló" f. szept. hó 19 én 263. szám al tt megjelent közleményének következő zárpontjára: „Érdekes epizódja volt még a mai fogadásnak az a jelenet, a mely a királyi laká.s folyosóján lejátszódott. A mikor ugyanis a zalavármegyei küldöttség a folyosón álló Tisza Kálmánt meglátta, zajosan abcugolni kezdett. A zaj behatolt a fogadó terembe s okát rögtön a királynak is elmondták. Az udvar körében ma egész nap sokat beszéltek erről az incidensről" — a következő cáfoló nyilatkozatomat becses lapjában közzétenni szíveskedjék. A küldöttségek fogadtatása alkalmával Zalavánnegye küldöttségének következő tagjai u. m. Csertán Károly alispán, gróf Festetics Tasziló val. belső titk. tanácsos, gr. Batthyány József, báró Putheani Géza, Balaton József esperes, Bogyay István, dr. Dunszt Ferenc apát; Dervarics luire,