Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-09-03 / 36. szám

következetességgel felügyel s az ellene vétőket , • a kijelelt elsőfokú hatóságnak megbüntetés végett , bejelenti, a szolgabiróság pedig, mint illeté- j kes elsőfokú hatóság, a szabályrendeletben contemplált büntetést következetesen alkalmazza, úgy az intézkedés áldása csakhamar észlelhető lesz és sok, a természeténél fogva a könnyelműségre jobban hajló ifjút mentünk meg vele a veszedelemtől. Nagyon természetes, hogy népünk erkölcsének megóvását ez irányban biztosan csak úgy érhetjük el, ha az ország összes vármegyei egyöntetű eljárást követnek s mindegyik vármegye hasonló szabályrendeletet alkot s annak pontos betartása felett kellő szigorral őrködik. Megérdemli ezt a fáradságot az a magasztos cél, melyet vele elérni törekszünk. Ugyanis úgy az erkölcsi szempont, valamint az államnak az , elcsenevészesedés által veszélyeztetett egyéb fontos közérdekei is egyenesen megkövetelik a céltudatosan működő közigazgatástól, hogy védelmükről ily praeventiv óvóintézkedésekkel az egész vonalon gondoskodjék. Hozzuk meg hát mielőbb a szabályrendeletet és nyujtsunk vele módot népünk erkölcsének megvédésére! Közel a veszély, égetően szükséges a segély ! Emlékirat a tiizrendészeti viszonyok javítása tárgyában. fcizalay Ödön országgyűlési képviselő, a pozsony megyei ünkénytes tüzolto szövetség és a pozsonyvárosi önk. tűzoltó egylet elnöke, a tűzrendészen viszonyok javítása tárgyaban a belügyminiszterhez terjedelmes emlékiratot nyújtott be. Az emlékirat három részre oszlik t. i. a tűzoltó szervezet történetét vázolja röviden, majd feltünteti annak mai állapotát, végül megjelöli azon intézkedéseket, melyek által jelenlegi, szomorú tűzrendészed állapotaink észszerű és tartós orvoslása a rendelkezésre álló erők értékesítése és a kincstár lehető kímélése mellett bizton remélhető. Aktuális jelleggel az emlékirat harmadik része t. i. a baj orvoslására szükséges eszközök megállapítása bir. Ezen részét az emlékiratnak közérdekű voltánál fogva a következőkben adjuk: Ha Nagy méltóságod e téren alapos és üdvös reformokat óhajt életbeléptetni, úgy ez csak akkor lesz megvalósítható, ha az országban külön állami tűzoltási szolgálat szerveztetik. Hazánkban egyéb nemzetgazdasági célokra (mint pl. vizáradások, marhavész, állatorvosok stb,) külön szolgálat szerveztetett. Épp igy kell a tűzbiztonságot illetőleg is eljárni annyival inkább, mert ez az oly hasznos önkéntes tüzoltóintézmény igénybevételével célszerű és könnyű módon, s aránylag csekély annyagi áldozatok árán elérhető. Az utolsó tíz évben — mint ezt a minisztérium 1888 ban maga is tudomásul hozta, de egyébként is eléggé ismeretes — közel 12 millió értékű biztosítatlan nemzeti vagyon lett a lángok martalékává, mely vagyon ból egy nagy rész megmenthető lett volna, ha éppen tűzrendészen viszonyaink nem volnának oly siralmas, gyarló állapotban. Ezzel szemben valaki tán megjegyezheti, hogy bármily szigorúak legyenek is az illető szabályok és intézkedések, tüzek azért mégis lesznek. Ez igaz, de azért az állami intézkedések dacára sem lehetett meggátolni azt, hogy itt-ott árvizek ne legyenek, kogy marhavészek és egyéb ragadós betegsé gek gazdáink vagyonában kárt ne tegyenek, s hogy a tilloxera bortermelőiket tönkre ne tegye. Ama csekély áldozatokat, melyeket az államilag szervezett tűzoltói szolgálat megkíván, bőségesen indokolni fogja a megmentett és megtartott vagyon értéke. A mi pedig a tűzoltási szolgálat szabályozását illeti, úgy bátor leszek ebbeli nézeteimet a következőkben kifejteni. Az összes tűzrendészeti, valamint tűzoltás keretébe tartozó ügyek kezelésére a belügyminiszteriumbau külön szakosztály volna szervezendő, mely osztály vezetőjének, mint országos tűzoltó felügyelőnek, több jogi és közigazgatási munkaerő mellett még azon közegek is alárendelendők, melyek az országban a külső ellenőrzési szolgálatot végzik és kiknek a gyakorlati tűzoltási szolgálatban is jártassággal kell birni. A minisztérium e szakosztályának ügykörét itt közelebbről meghatározni és részletezni a hely szűke és az emlékirat célja miatt nem lehet. Egész röviden még csak annyit említek meg, hogy ez az osztály lesz azon országos ellenőrzési hely, melynek feladata leend a tűzoltói szolgálatot országszerte szervezni, az időszerű igényeket gazdálkodva kielégíteni és az egész intézményt állandóan, bizonyos rendszer szerint figyelemmel kisérni és ellenőrizni. A tűzoltói szolgálat ezek szerint következő beosztással birna. I. Miniszteri központi szakosztály : 1 országos tűzoltó (fő) felügyelő ; 1 miniszteri titkár ; 1 fogalmazó ; 5 orszá gos felügyelő (a dunántúli, dunáninneni, tiszáninneni és tiszántúli kerületek és Erdély részére), II. Külszolgálat: a) minden megyében 1 megyei tűzoltó felügyelő, mint előadó; b) minden szolgabírói járásban 1 járási tűzoltó felügyelő. A tűzfelügyelői rendszer meghonosítása a miniszteri intézkedések végrehajtására múlhatatlanul szükséges. Ez intézkedések végrehajtása manapság a megyék, (városok) szolgabirák, körjegyzők és községelőljárók feladata volna, tényleg azonban sohasem történik meg. Ez irányban — kevés kivétellel — nagy a közöny, mit különben csodálni sem lehet, a mennyiben e hatóságok és közegek egyéb felelősséggel járó teendőkkel vannak túlhalmozva és többé-kevésbbé hiányában vannak azon szakértelemnek és kellő érzésnek, melyet a közigazgatás e fontos ága jogosan megkíván. Az országos tűzoltó szövetség választmánya szintén oda nyilatkozott, miszerint a tűzoltó felügyelői intézmény a legüdvösebb alkotás. Az öt országos tűzoltó felügyelő, kik a ministerium központi szakosztályába lennének beosztva, a részükre kijelölt kerületekben a külszolgálat egyöntetűségét volná nak kötelesek ellenőrizni és a központi szakosztály gyakorlott tűzoltó közegeit képeznék. Az országos tűzoltó szövetség választmányában helylyel és szavazattal bírnának, a minisztérium részéről pjdig fontos esetekben mint kiküldöttek szerepelnének. A megyei tűzoltó felügyelők megyéjük területén a minisztérium által kibocsátott tűzrendészeti szabályok egyöntetű végrehajtásával, valamint az országos szövetség, illetve annak elnöksége és választmánya részéről hozott határozatok keresztülvitelével volnának megbizandók, a kiknek a járási tűzoltó telügyelők alárendelvék, A megyei tűzoltó felügyelők minden, a tűzrendészet keretébe tartozó ügyben a fő- és alispán tanácsadó szakközegét képeznék, a kiknek megbízásából átruházott hatáskörrel a megye székhelyén (városok) kivül is hivatalból alkalmazhatók. A járási tűzoltó felügyelők a megyei tűzoltó felügyelőknek renoeltetnének alá és a szolgabirák (polgármesterek) oldalán működnének. Eőfeladatuk lenne járásuk összes községeit minél sűrűbben látogatni, hogy meggyőződjenek arról, vájjon a tűzrendészeti intézkedések pontosan végrehajtatnak-e s végül vizsgálatuknak eredményéről a szolgabírót és a megyei tűzoltó felügyelőt értesíteni. E járási telügyelők ügyköréhez tartoznék még a lakosságot önkénytes tűzoltó egyletek alapítására buzdítani és a köteles tűzoltókat a fecskendők és egyéb oltási eszközök kezelésében kiképezni. A vidéki tűzoltó felügyelők, de még a tűzoltó egyletek elnökei és parancsnokai tekintélyének és hatáskörének emelésérc és kibővítésére is felette kívánatosnak tartom, hogy a megyei tűzoltó felügyelő a vármegyei törvényhatósági választmánynak (u, m. a megyei gazda sági előadó stb.) és a közigazgatási bizottságnak, a járási tűzoltó felügyelő a járási tanácsnak és a tűzoltó parancs nok (elnök) a községi képviselő testületnek, hivatalból tagja legyen és pedig állásánál fogva. Ez által elérhető volna az, hogy a nevezett testű letek e tűzoltó közegek által az összes szabályok és intézkedések kezelése és végrehajtása iránt kellő felvi lágosítást nyerjenek és hogy a felügyelőknek célszerű közlések és javaslatok megtételére alkalom adatnék. Kétséget nem szenved, hogy a tűzoltó szakmábau jártas, a helyi viszonyokkal ismerős egyének bevonása e megyei és községi, de főleg a közigazgatási bizottságba, a tűzrendészet terén hozandó határozatok érdekében felette előnyös volna, a mennyiben alkalmuk nyílnék felvilágosításokat és útbaigazításokat adni és ez által hozzájárulni ahhoz, hogy csakis a célnak megfelelő, a szakszerű követelményekkel nem ellenkező vagy a tőzoltó intézményre nézve nem hátrányos határozatok hozassanak. A hazai tűzoltó egyletek mai szervezése egyáltalá ban nem érintetnék, a mennyiben a tűzoltó felügyelők feladata leend ezekkel egyetemben az önkénytes tűzoltó egyletek alapítását előmozdítani s oda hatni, hogy járási szövetségek alakuljanak, melyek megyei szövetségekké váltandnak s az országos szövetséggel közvetlen összeköttetésben állnának. Ezjulóbbi feladata lenne a szervezés, ruházat, rangjelzés és kiképzés egyöntetűségét szorgalmazni, a kormánynak mint szakavatott testület rendelkezésre állni, az egyleteket tanácscsal támogatni, a szakirodalmat előmozdítani és a szövetséges egyleteknek egy szakközlönyt ingyen küldeni. A tűzoltó felügyelők e szerint az egyletek és a hatóságok között a legális kapcsot képeznék és minthogy főfeladatuk volna az összeköttetést ezekkel mindenkor tentartani s egyrészt az egyletek tevékenységét fokozni, másrészt pedig azon autonom jogokat elismerni, melyek ezeknek alapszabályaik megerősítése által adattak, ez intézmény azon sereg részéről, melynek tevékenysége, emberbaráti és rendfentartási hivatásának kicsinylése folytán eddig az ország számára nemcsak hogy ki nem használtatott, de gyakran meg is hiúsútatott — csak örömmel fog üdvözöltetni. Azon esetben, ha a tűzoltó felügyelők intézménye megvalósulna és meghonosíttatnék, az országra a következő költségek háramlanának, illetőleg az országos központi szövetség subventiója felemelendő volna: I. A minisztérium szakosztálya. 1. Miniszteri osztálytanácsos országos tűzoltó főfelügyelő 3300 frt. 1. miniszteri titkár 2600 frt. 1. miniszteri segédfogalmazó 1150 forint. II. Országos tűzoltószövetség. Elnökség. 1. Irodai ós utazási átalány és postaköltség 1000 frt. Ot tűzoltó felügyelő utazási átalánya á 500 frt 4000 frt. Iroda: 1. titkár 1200 frt. 1. fogalmazó 800 frt. 1. pénztárnok 500 frt. 1. írnok 600 frt. 1. díjnok 365 frt. 1. irodaszolga 365 frt. irodahelyiség bérösszege 600 Irt. tűtés, világítás 300 frt. szaklap szerkesztősége 3000 frt. szaktanfolyamokra 2000 frt. Összesen: 21,780 frt. Megyei és kerületi f'elügyelőkül ott, a hol megyei vagy kerületi szövetségek léteznek, ezek elnökei vagy utóbbiak helyettesei könnyen volnának megnyerhetők, sőt megvagyok győződve, hogy ezen urak, kik a tűzoltási Ugy iránti érdeklődésüket folyton documentálják, a tűzfelügyelői állást m

;nt tiszteletbeli állást szívesen díjtalanul is elvállalják, ha nekik alkalom nyujtatík a megyei és községi bizottságok- és választmányokban a fő- és alispán illetve szolgabiróval (polgármester) szemben, mint szakelőadók, működhetni. Állandó évi fizetést ezen urak nem húznának, hanem csupán napidíj általányt élveznének és pedig a megyei felügyelők 240 frt, a kerületi felügyelők ellenben 120 frtot évenként. Ezen felül a minisztérium részéről elrendelendő volna, hogy az összes a tűzrendészeti szolgálatban utazó valamennyi felügyelő tűzkerületUkön belül az előfogatok és vasutak használatát illetőleg ugyanazon kedvezményekben részesüljön, mint a minőt a szolgálatban utazó katona személyek és egyéb állami alkalmazottak élveznek. Ott a hol megyei, vagy kerületi szövetségek nem léteznek, ilyenek alakítására törekedni kell, tüzfelügyelőkül pedig — ennek megtörténtéig — a már fennálló tűzoltó egyletek vezérférfiaiból volnának kiszemelendők. Ami a megyei és kerületi tüzfelügyelők napidijáltalányának fedezését illeti, úgy ezen általány ott, hol megyei szövetségek léteznek, ezek pénztárából folyósítandó, ellenkező esetben pedig a községekre rovandó. Felette kívánatos és szükséges volna, ha a m. kir. belügyminisztérium az ország valamennyi városát és községét utasítaná, miszerint évi költségvetésükbe, illetve költség előirányzatukba az oltási eszközeik jókarban tartására szükséges összeg és az országos szövetségnek járó évi 3 frtnyi járulékon kivül még a tűzrendészet ellenőrzésére is bizonyos összeget vegyenek fel és azt a megyei (városi) pénztárakba szállítsák be, mely pénzvirág, szívesen hozna virágokat, de nem bir, csupán j elsárgult levelei vannak; s mikor teljes diszében kell virulnia, akkor hervad el. A szeretet nélküli nő lelki ereje meg van törve, mint a meggátolt folyó vize, mely teljes hullámaival szeretett volna medrében tovább haladni, de megáll s azt sem tudja, merre vegye útját. Egy nő, ki nem szeret, olyan mint a téli napfény, körülvéve havas felhőktől; hiába akar életet lehelni s tüzével a földet melegíteni, erejével legyőzi a fagyos zord idő. A férfiú, ki szereti nejét, mindennap ujabb kincseket fedezhet fel lelkében, mit többre becsül bármennyi drágakőnél, mert a nőnek ő érte kell szenvednie aggodalmat, szomorúságot, félelmet, fájdalmat s halálos veszélyeket. A férfinek hálásnak kell lennie neje iránt a csöndes, békés, boldog otthonért, melyet neki elővarázsolt s gyermekeiért, kikből szorgalmas — becsületes embereket nevel. Mert a nő föl van ruházva hatalommal, nagy méltósággal, tehát oly szépséggel, mely fölülmúl mindeu külvilági ékkességet, ő — anya! S anyának lenni: ez lénye, hivatásának kezdete és vége. Anya: ez a legma gastosabb elnevezés, mit adhatunk neki. Anyának lenni: ez a dicsősége, ez életének tanuja, ez dicsőségének koszorúja, harca és győzelme, élete és halála. S ez érzelem oly hatalmas bármely nő kebelében, hogy már serdülő korában gondozza a nálánál gyöngébbeket, később anyja lesz szüleinek, ha azok megöregszenek és elgyengülnek s anyja lesz még férjének is, kit szeretettel félt és gondoz. És ha a nőtől meg van vonva e mennyei érzelem, j ugy idegennek ajándékozza azt, mert a szerelem forrásának ki kell törnie egész erejével a kebelből. Ez érzelem segítségével, mely áldozatot kíván, egy vétkes nőt is meg lehet téríteni; ez érzelem lemoshatja bűnét a saját és a társadalom szemében. A rossz anya nagy boldogtalanság. Az a férfi, ki rosBZ nővel van megbüntetve, elveszti reményét, mert a rossz anya alantabb fokon áll, m

:nt az állat, mert az is képes fiáiért életét kockáztatni. Ha látni fogsz egy hőst a harc mezején, vagy egy másik férfit a lelki kincs országában, tudd meg, hogy azok az apró lények, kiket Isten kebletekre, karjaitok közé küldött, befolyással elsajátítnak tőletek minden jó és rossz tulajdonságot: óhajaitokat és vágyaitokat, lelki szépséget és tisztaságot, tőletek fogad el mindent, de mindent, lelketek indulatai szerint; mert ez az alapja és tényezője éltünk sorsának. Az anya béketűrése a szenvedések közepett, a köszönet, melyet az anya ád, a szeretet egy melegebb sugaráért vagy egy jól eltöltött óráért, nagy hatást gyakorol a gyermek kedély világára, épen úgy, mint az anya közönye, nagy elégedetlensége, mi agy elszomorítja a gyermek lelkét, hogy abban sem talál vigaszt, mi ellenkező esetben a legnagyobb örömet okozná neki. Az anya titokzatos befolyása megmérhetetlen mély hatalmát ő maga sem ismeri s csodálkozik, ha látja, kikelt az, a mit ő vetett s ismét csodálkozik, ha észre veszi, bogy elveszett az, a mit ő ápolt. Mert bármily közelálló a női hivatása az istenséghez, bármily hasonló szeretete a napfényhez, sokszor téved és hibáz. Azért legyen a férfi segítségére s könnyítsen terhén, melyet visel; mert kölcsönösen egymást szeretve és becsülve, elősegítik egy egészséges nemzedék virágzását, kik méltók lesznek Isten gyermekeihez. Adj erőt nekünk szent atyánk, hogy híven telje sítsük egymás iránt a szeretet kötelességeit. Te, ki mindnyájunkat egyenlőnek teremtél, adj erőt, hogy tökéletesedve, egymáson ségítve, közeledjünk te hozzád mennyei atyánk I Tégy jóvá s tisztává bennünket, mert te tani tottad megismerni a mennyei szépséget. Te, ki felruháztál bennünket mennyei adományoddal, adtál nekünk gondol kodó értelmet is, mely világít, mint a napfény s mely erőt ád örömest hozni meg az áldozatot azért, hogy gyermekeink okosabbak, jobbak legyenek, mint a milyen mi vagyunk, tí ha gyakori a tévedésünk, te nem fogsz elfáradni abban, hogy nekünk a helyes útat kijelöld. Engedd Istenem, hogy a mi házunk fényes roenyj ország legyen, megvilágítva a te szereteted napfényével, j hol az áldozat soha sem tűnik nagynak, hol a hálát nem felejtik el soha. « íme a román királyné eszménye, a melyben a jó nő szépségét látja.