Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-08-06 / 32. szám

zelgő szolgaság, a gyáva meghunyászkodás ! Követeld emelt fővel és hangosan nyelvedet, tanító- és paptól, katonától és polgártól, kereskedőtől, iparostól és hivatalnokaidtól; mert különben még egy ezredév után már nem létezik, — ha nem nyelvében él — a magyar. ])r. Székely Albert. Városi ovodánk ügye. A községi iskolaszék julius 30 áu Szigethy Antal iskolaszéki elnök elnöklete alatt tartott ülésér. felolvas tátott a város polgármesterének a városi ovoda ügyében intézett megkeresése. Hogy az iskolaszék a város polgármestere által felvetett kérdésekre tüzetes és érdemleges feleletet adhasson, Szigethy Antal elnöklete alatt Kovács Károly, dr. Gráner Adolf, Hajik István, Páukovich György és Udvardy Ignác tagokból álló bizottságot küldötte ki kebeléből azzal, hogy a felvetett kérdésekre javaslatát lehetőleg mielőbb terjeszsze be. A kiküldött bizottság tanácskozását julius hó 3i én tartotta a városháza tanácstermében s a város polgár mesterének megkeresésében foglalt kérdésekre az iskolaszék teljes ülése elé a következő javaslatot terjeszti be: Tekintve, hogy a polgármester által beterjesztett kimutatás szerint az ovodába járó gyermekek száma a városi tanács által eszközöltetett összeirás szerint 435, ennyi pedig az újonnan épült ovoda helyiségébe nem fér el: a bizottság az új ovoda mellett a régi ovodának fentartását javaslatba hozza. Az új ovodánál a bizottság egyelőre egy óvónő é« egy dajka alkalmazását elégségesnek tartja, e mellett azonban a régi ovodánál alkalmazott óvó és dajka továbbra is meghagyandók volnának. A fizetés megállapítására nézve tájékozásul a bizottság az ovodai szaklapok néhány példányát olvasta fel s az azokban foglalt pályázati hirdetményekből azon meggyőződésre jutott, hogy Zalaegerszeg városához hasonló számú lakossal biró városokban az óvó fizetése lakáson és fűtésen kivül 400 frt, a dajka fizetése pedig egy szobából álló lakáson, valamint fűtésen kivül 150 frtban van megállapítva. A bizottság tehát városunkban is hasonló összegben javasolja az óvónőnek és dajkának fizetését megállapíttatui. Tekintve, hogy az iskolaszéknek a képviselőtestület részéről 14 választott tagja van, az iskolaszékbe fel ügyelő bizottsági tagokul az ovodák számára kiadott Utasítás 7-ik szakasza értelmében hét nőtagot indítványoz és beválasztásra javasolja Erdős Géiáné, Hajik lstvánné, Kovács Károlyné, dr. Mangin Károlyné, Rosenberg Henriette, Ruzsich Károlyné és Udvardy Ignácné úrhölgyeket. A nőtagok megválasztását az augusztus hó 6-án tartandó iskolaszéki ülésen titkos szavazás utján véleményezi megejtetni. A bútorok és játékszerek beszerzésére nézve a bizottság ajánlja, hogy kezdetben költségkimélés szem pontjából csak a legszükségesebbek szereztessenek be. Felkérte a bizottság a város polgármesterét, hogy a bútorok és játékszerek beszerezhetése végett a helybeli iparosoktól kérjen be ajánlatokat, illetőleg gyűjtsön árjegyzékeket, amelyek alapján a bizottság az iskola széknél javaslatot tehessen. Ami a növendékek részéről fizetendő havidíjakat illeti, a bizottság a díjmenteseken kivül három fokozatú havi díj megállapítását hozza javaslatba t. i. az új ovodánál havi 50 krajcáros és engedményes fél díjat vagyis havi 25 krajcárt ; a régi ovodánál havi 20 krajcárt. Ezen díjakból az óvók és dajkák fizetésének fedezésére az uj ovodánál 100 gyermek után havi 50 krajcárjával 11 hónapra 550 frt, tél fizetésre vagyis havi 25 krjával 50 gyermek után 137 frt 50 kr. és a régi ovodánál 58 gyermek után havi 20 krjával 127 frt 60 krt vagyis összesen 815 frt 10 kr. évi jövedelmet vél befolyan dónak. A gróf odaszólitott egy bérkocsist és beleültette az asszonyt. Aztán maga is beült. Árkosné nem bánta. Uelekuporodott az ülés egyik sarkába és meg sem mukkant az uton, mintha nem is lett volna rele senki. A gróf sem akarta megszólítani, látta, hogy nem alkalmas az idő. Megérkeztek. Egy Erzsébet körúti háromemeletes ház előtt állott meg a kocsi. A gróf megmondta az emeletet és az ajtószámot, aztán megkérdezte az asszonyt. — Várjak? Árkosné egy pillanatig habozni látszott, de aztán hirtelen megszólalt: Igen — és eltűnt a homályos lépcsőházban. # üeményi Emma nem gondolhatta el, miféle vendéget kap ilyen időben. Elfogadta. Árkosnét nem ismerte, csak most látta először. — Arkosné vagyok — szólt az asszony tompa hangon. Dcményi Emma kissé megdöbbent, mikor ezt a nevet hallotta, s mintegy ösztönszerűleg mutatott egy székre. Árkosné nem ült le; állva maradt. Levette fejéről a kendőt, mintha teljes valójában akarta volna bemutatni magát. Es volt ebben a percben valami imponáló alakjában. — Ön Deményi Emma, nemde — szólt inkább kijelentően, mint kérdőleg. Deményi Emma szárazon telelt: — Az vagyok. Nem óhajtotta ezt a találkozást, de ha már meg történt, nem bánta, legalább végeznek egymással. Arkosné nem igen erőszakolta a nyugodtságot. Sokkal inkább forrongott egész belsője, hogysem indulatai fölött csak egy pillanatig is uralkodhatott volna. Az a csendesen, békességesen tiirő, bárány természet Megyei útépitészet. Lányi Lálmán mérnöknek, a megyei államépítészeti hivatal főnökének, a közigazgatási bizottsághoz beterjesz tett féléves jelentése alapján a vármegyei utépítészetre vonatkozólag közöljük a következőket: A törvényhasósági közutak állapota fokozatos fejlődésben van s az államépítészeti hivatal törekvése főkép oda irányul, hogv a szakaszmérnökök rendes havi utazásaik alkalmával az utszemélyzetet teendőikben oktassák, ve zessék s a fontosabb földmunkálatokat, sőt új árokmet széseket is mérnökileg kitűzzék és azoknak cél- és szak szerű végrehajtását közvetlen vezetés által eszközöljék. Ez okból a hivatal főnöke irásbelileg felhívta a szakaszmérnököket, hogy bemutatni szokott uti naplóikban működésüket ne csak általánosságban, hanem egyúttal kellő részletességgel is adják elő; mivel csak úgy képes a műszaki szolgálat helyes ellátásáért első sorban felelős hivatal főnök a szakaszuiérnökök külső működését teljesen ellenőrizni. Az 1893 4. évi utfentartási költségelőirányzat a magas minisztérium által jóváhagyatott. Ez alkalommal azonban a mutatkozó előirányzati hiányt a magas mi niszterium az által oszlatta el, hogy a községek által az átkelési szakaszok fenntartási többletköltsége fejében fizetendő hozzájárulás cimén 10.000 Irtot vett a bevételi előirányzatba. Tekintettel arra, hogy a községek ezen a cimeu semmit sem fizetnek, mivel ebbeli tartozásukat természetben való munka szolgálmányokkal róják le, amely munka egyenértéke a kiadási rovatokban sem fordul elő : a bevételbe helyezett 10.000 frt a kiadások fedezésére nem fordítható, miért is a kir. államépítészeti hivatal akként fogja az utfentartási kiadásokat szabá lyozni, hogy a mutatkozó hiány a kiadások megfelelő és az utak állapotára nem hátrányos módon való apasztá sával megszüntettessék. Az elmúlt félévben foganatosított főbb munkálatokat és intézkedéseket a következőkben részletezi: A Gyula keszi balaton edericsi törvényhatósági közút 4—5. és 7—8. km. szakaszain eszközölt és nagyobb munkát és költséget igényelt ut szabályozása befejezte tett, ini által ezen két — előbb járhatatlan — útszakasz kitűnő karba helyeztetett. A íelso Rajk felső-hahóti törvényhatósági közút felső rajki szakaszában, a Vorhota nagy lengyel zágorhidai törvli. közút vorbotai, az Alsó Lendva martyánczi tórvh. közút 1—2., 6—7. és 11 —12. km. szakaszában és több jelentéktelenebb helyen a süppedékes úttest gyalogtenyő rőzse alappal elláttatott s ezzel ezen szakaszok minden időben járhatóvá tétettek. A Csurgasz-körmendi nagy forgalmd tórvh. közút Vasvármegye közelében fekvő szakaszai, melyeket a mult évi záporesők igen megrongáltak, alaposan helyreállíttattak és több helyen utszabályozások és töltésbiztosítások loganatosíttattak. A üzent Mihály-alibánfai és naijy kanizsa pacsai tórvh. közutak ki nem épített részein egy-egy km. szakasz szabályszerűen kiépíttetett. A fedanyag szállítás általában kielégítő módon lett az első félévben folyamatba téve úgy annyira, hogy már anuak végleges átvétele is foganatosítható volt. A törvényhatósági közutakon létező hidak és átereszek építését és foganatosítását illetőleg kisebbszerö fentartási munkák végrehajtása általában már is biztosítva van. Külön megemlítést érdemel a Keszthely baki törvényh. közuion 4—5. km. közt levő nagy Zalahid, melynek a folyó évben foganatosítandó alapjs kijavítása vállalat'lag szinten biztosíttatott. A Szent Mihály-alibánfai törvényh. közúton levő 2 ik számú Zalahid újraépítése az elmúlt félévben befejeztetett; ugyanazon útvonalon a 4 ik számú, valamint a Szent Mihály alibántai törvh. köznton levő 22-ik számú Zalahid alapos kijavítása biztosíttatott. A Zala Egerszeg-zalabéri törvh. közúton levő 2 ik számú Zalahid alapos kijavítása befejeztetett. Az Alsó Lendva letenyei törvh. közúton levő 47 ik számú hid felszerkezete egészen megujíttatott stb. Megemlítést érdemel azon körülmény is, hogy a betoumuukálatok alkalmazásánál szerzett előnyös tapasztalatok folytán a kisebb nyílású átereszek újraépítés alkalmával betoncsövekkel állíttatnak elő. Ezen eljárás azért előnyös, mert a beton sokkal tartósabb, mint bár mely más építő anyag, az átereszek előállítási költsége pedig alig nagyobb a faátereszek költségénél. Az úttest tartozékai terén is az elmúlt félévbeu jelentékeny a baladás. A törvényhatósági közutak meu tén található magas töltéseken több helyen kerék vetők és karfák állíttattak, tel s ezzel a közlekedés biztonságá ról fokozatosan gondoskodva lett. Hogy a magas uttöltése ket a szükséges karfákkal az utfentartási alap szűk volta dacára is mielőbb el lehessen látni, olcsó szerkezetű karfákkal tettek kísérleteket oly vidékekeu, ahol szép növésű fenyő szálfák olcsón kaphatók, fly szerkezetű korlátokat állítottak tel a Dobronhegy-szilvágyi törvh. közút dobronhegyi és kis-lengyeli szakaszán, a Vorholanagy-lengyel zágorhidai törvh. közút rámi szakaszán. A Balatou-Fured vidéki törvh. közutakon a megrongált utteknőket szabványos módon megújították, több rendbeli támfalakat létesítettek s ezzel is megvalósítás felé terel tetett azon törekvés, hogy ezen, az idegen fürdővendégektől oly sűrűen látogatott vidék közútjai mintaszerű állapotba hozassanak. Az utkaparók tevékenységének megitélésére szolgál nak a következő adatok : kaviesterítés 3.645 prizma, új árok metszés 26.795 folyó m., régi árok tisztítás 49.536 f. m., sár és porlebuzás 160 1. in., útpadka nyesés és emelés 75 046 t. m., kerékvágás lehúzás .97.1Í7 t. m. A törvényhatósági uti személyzet tevékenysége általá ban kielégítő; szükséges azonban, hogy folytonos felügyelet és helyes befolyásolás alatt álljanak. Az utbiztosok lassan-lassan belejönnek feladataik teljesítésébe; kettő ellen azonban hanyagság, megbízhat lanság miatt fegyelmi vizsgálat kéretett. A vicinális közutak közül említést étdemel a kilimán orosztonyi útszakasz, amely a vármegye segélyével és az érdekelt községek hozzájárulásával szabályszerű módon kiépíttetett s az összes földmunkák befejeztettek. Az állami közutak kezelésében változás nem történt. Az 1892. évben általános terítéssel ellátandó útszakaszokra kiszállított nagy mennyiségű fedanyag az elmúlt télévben teljesen leágyaztatott és hengereztetett. Az államépítészeti hivatal újból tett felterjesztést a murai kavicscsal fentartott nagy forgalmú állami közút szakaszoknak folytatólagosan bazalt tört kövei leendő ellátása iránt és a vármegye alispánjának közbenjárásával sikerült is kieszközölni, hogy ilyen fedanyag a NagyKanizsa és Csáktornya városok közelében fekvő nagyobb forgalmú kilometer szakaszokra már a folyó évben alkal maztatni fog. Az állami közutakou előirányzatilag a f. évben foganatosítandó hidjavítási és fentartási munkák már biztosítva ós folyamatban vannak. Az utszemélyzet létszámában említésre méltó változás nem állott be. A vasutügy terén említést érdemel azon tény, hogy a Csáktoruya-ukki h. é. vasút Zala Egerszeg állomásán lényeges kibővítési munkálatok vannak folyamatban. A posta- és távírda ügyek terén említésre méltó mozzanat nem fordult elő. Gőzkazán 260 drb van üzemben, amelyek egy részének időszaki megpróbálása folyamatban van. Az államépítészeti hivatal belső ügylcezelése lényegesen nem változott, azonban az ügyforgalom és műszaki szolgálat folytonos fejlődése következtében mégis növe kedőben vau. A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből. Hirdetmény. A Szerbiával 1892. évi augusztus hó 9-én kötött és az 1893. ávi XX. t. czikkbe iktatott kereskedelmi szerződésnek f. évi julius hó 1 én történt életbelépése alkalmából az osztrák-magyar vámterület vámtarilájának bámulatos változáson ment keresztül. Nő volt ő is, és | szeretett. Szerelte az urát, akit el akartak tőle venni. Keszkedett az ajka, a kezével egy támlásszékbe ; kellett fogóznia. — Van önnek lelke, Deményi Emma? Képes ön | női voltát arra használni, hogy esküszegésre birjon egy embert, akinek családja van és boldogtalanná tegyen egy nőt, aki annak a felesége ? El tudná rabolni nőtől a férjét, gyermekétől az apját, csakhogy magáénak moidhassa azt, amit tisztességes uton megszerezni nem tudott: egy férfi szerelmét ? Képes volna ön erre ? Deményi Emma sápadtan, fölemelt fővel állt helyén. — Asszonyom, szóit és hangja szinte metszett, én erre elkészülve nem voltam. Én felelni önnek nem tartozom. De ön akarta igy, tehát hallja. Igen, képes vagyok. Én voltam az, aki Árkos Ádámot a válásra bírta ; én kívántam, hogy válaszszon köztem és ön között, s ön méltatlankodik, hogy inkább választotta a citromot, mint a kifacsart héját V Árkosné megrázkódott a kíméletlen vágásra és nem tudott csak egy szóval sem viszavágni annak a büszke nőnek, aki gú»yos kacajjal tűnt el előle a függöny ajtó mögött. Magára maradt. Kitámolygott; le a lépcsőn, mint valami alvajáró. Lenn a gróf várt rá. (Jsak annyit tudott mondani neki: Vigyen! aztán megszűnt tudni magáról. A gróf beemelte a kocsiba, és a kocsisnak odamondta a maga lakását. X. Árkos Ádám nem sokára az asszony távozta után hazament az ügyvéddel. Itt volt az idő, hogy szóljanak az asszonynak is. Árkos maga nem akart, az ügyvédet küldte hozzá. Az ügyvéd kocogott az asszony szobáján, de senki nem felelt. Kinyitotta az ajtót, a szoba üres volt. Kérdezték a cselédet. Az csak annyit mondhatott, hogy nem látta elmenni a nagyságos asszonyt, uem tudja hová mehetett, nem is volt felöltözve, csak egy nagykendőt teríttetett magára. Késő este volt már ekkor. Árkos nem tudta elképzelni, hova mehetett ilyenkor az asszony, mikor egyáltalán nem szokott elmenni hazulról. Véietleniil a szék rényére esett tekintete; látta, hogy nyitva van. Az iratcsomót nem találta a helyén, és egyszerre gyanítani kezdte a dolgot. Az ügyvédet elbocsájtotta, maga kocsiba ült ós egyenesen Deményi Emmához hajtatott. Későn érkezett. Neje már nem volt ott, de megtudott mindent. Visszahajtatott a lakásukra, de nejét nem találta otthon sem, Hol lehet hát? Hiába hányt, vetett meg fejében minden lehetőséget, nem tudta elképzelni, hol lehet. Pedig meg akarta tudni okvetlen. Újra Deményi Emma lakásához hajtatott. A ház előtt néhány bérkocsis ácsorgott. Megkérdezte az egyi ket, uem látott-e az est folyamán egy asszonyt a házból kijönni, leirta apróra, milyen volt. A kocsis emlékezett egyre. Kocsin jött és koc-tin ment; de nem volt egyedül, hanem egy úrral. Árkos újra elmondta, egyenként: milyen volt a termete, a ruhája, az arca. Es az ember megerősítette, hogy olyan volt. Azt tehát valószínűnek tartotta, hogy ő volt; de ki lehetett vele. Rokona nem, ismerőse még kevésbbé. De mégis! Maga sem tudja, hogyan, Gidró gróf jutott eszébe. Az lehetett, senki más. A lakását tudta; oda hajtatott. Egész biztosra vette, hogy ott fogja találni a nejét. Az alatt a rövid idő alatt, amig a gróf lakásáig ért, valósággal megcsontosodott agyában a föltevés. (Vége kűv.)