Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-07-23 / 30. szám

Jegyzőkönyve a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület. 1893. évi julius hó 9 én Keszthelyen tartott rendes közgyűlésének. Jelenlevők : Háczky Kálmán ügyv. elnök, Koller István II od elnök, Papp Sándor, Ciement Lipót, Botka János, Csertán Ká roly, Csertán László, Nunkovics Vilmos, Gyömörey Gáspár, ifj. Háczky Kálmán. Baán Kálmán, Grunner Ernő, Grunner Károly, Szűcs Dezső, Szűcs Zsigmond, Dr. Csanády Gusztáv, ifj. Rajky Lajos, Bogyay Máté, Csaby Lajos, Baranyay Ödön, Skublics István, Vizlendvay Sándor, Vizlendvay József, Háry József, Sümegi Kál mán, Bakó Gyula, Svastits Benó, Csigó Pál, Thassy Ferenc, Dervarics Imre, Koller Ferenc, Wolf József, Zathureczky Zsigmond, Kemény Andor, Unger János, Hertelendy József, Hertelendy Ferenc, Orosz Pál egye sületi tagok, utóbbi mint jegyző is. Háczky Kálmán ügyvezető elnök ur üdvözli a szép számban megjelent tagokat és első sorban kegyeletteljesen emlékezik meg idősb Reischl Vencelről, Keszthely városáeak nem rég elhunyt érdemekben gazdag bírójáról, kinek szívességéből a megyei gazdasági egyesület is éveken át tarthatta a városháza diszes és kényelmes termében nyári gyűlését; indítványozza: fejezze ki az egyesület jegyzőkönyvileg elhunyta feletti őszinte részvétét. Ügyvezető elnök iudítványa egyhangúlag elfogadtatik és jegyzőkönyvbe vétetik. Ezután kijelenti Háczky Kálmán elnök ur, hogy a mai gyűlés vezetését átadja Koller István Il-od elnök urnák és gyengélkedése miatt annak vezetésétől magát felmenteni kéri. A közgyűlés elnök ur kívánságát teljesiti, az ülés vezetésére Koller István Il-od elnök urat kéri fel, a ki elfoglalván az elnöki széket, az ülést megnyitottnak jelenti. Ezen ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére felkéretnek Csertán Károly és Skublics István egyesületi tag urak. 45. A tárgysorozatban felvett ügyek elintézése előtt felszólal Baán Kálmán egyesületi tag, hosszú beszédében több irányban kifogásolja és gáncsolja az egyesület vezetőinek működését, az ügykezelést stb. ; a közgyűlési határozatokat, melyek előbb a szakosztályokhoz ki nem osztattak, szintén kifogásolja ; mindezen hiányok orvoslását óhajtja ; egy 6 pontból álló Írásban foglalt indítványt nyújt be, azon kívánságának adva kifejezést, hogy indítványa az igazgató választmány elé terjesztessék tárgyalás végett. Utána felszólal Csertán Károly alispán egyesületi tag ur és ajánlja a közgyűlésnek, hogy Baán Kálmán egyesületi tag ur indítványa az igazgató választmány elé terjesztessék véleményezés végett; részéről azon meg győződésének ad kifejezést, hogy az egyesület működésében észlelt hiányoknak oka nem annyira az egyesület vezetőségében, mint inkább és legfőképen az egyesület tagjainak közönyösségében keresendő; ugy hiszi, hogy a közgyűlés nézetével fog találkozni, ha ma az egyesület vezetőinek t. i. ügyvezető elnökének és titkárának elis merést és bizalmat szavaz eddigi működésükért és ezen megnyilatkozását jegyzőkönyvileg megörökíteni indítványozza. A közgyűlés az indítványt közhelyesléssel és egyhangúlag elfogadja, bizalma és elismerése nyilvánulását jegyzőkönyvbe vétetni határozza, a mi nyomban megtörténik. Ezek után Háczky Kálmán egyesületi ügyvezető elnök Baán Kálmánnak az egyesület vezetői ellen intézett támadásait és vádaskodásait megcáfolván, azokat visszautasítja, mire a közgyűlés napirendre tér. 46/67. A fajtiszta szarvasmarha tenyészetek (pepineria) léte sitése tárgyában kiküldött bizottság ülésében felvett véleményes jegyzőkönyv felolvasása és tárgyalása. A jegyzőkönyvet némely módosításokkal a közgyűlés elfogadja és annak értelmében a következő fel terjesztést küldi a nagyméltóságú füldmivelésiigyi miniszter úrhoz : Nat/yméltóságú Miniszter Ur l Kegyelmes Urunk ! Nagyméltóságodnak egyesületünkhöz, a létesítendő fajtiszta állattenyészetek éidemében 18.760/IV. 11 —12. sz. alatt intézett kegyes leiratában foglalt kérdésekre a következőkben bátorkodunk válaszolni : 1. Milyen nemű és fajú állattenyészeteket tervez az egyesület létesíteni és hol ? Az egyesület mindkét nemű állatokat u. m. bikákat és üszőket óhajt beszerezni, oly nyugoti faj , esetleg fajokból, melyek az itteni viszonyoknak leginkább megfelelnek ; ezen kivül kívánna egy eredeti szilaj tényé szetet is létesíteni. Ezen állatokat működése területén, arra vállalkozó és jó hírnevű gazdáknál helyezi el. 2. Mik volnának az állat tenyészetek létesítésének közelebbi részletei ? Főcélja az egyesületnek a szarvasmarha nemesitését saját működése területén nevelt fajtiszta állatok által emelni, hogy igy. az itt honosított anyag tenyésztése által, azon helyzetbe jusson, miszerint nemes állatokat beszerezni más, esetleg fertőzött vidékről kényszerülve ne legyen. Ezen célból az egyesület legalább 6 kisebb tenyészetet óhajt létesíteni, melyek minimális törzse 1 tenyészbika és 5 tehénből állana, ezek az egyesület utján lesz nek a vállalkozókhoz kihelyezve, azon kötelezettség mellett, hogy a növendék állatokból a bikaborjuk nyilvános árverésen és pedig csak az egyesület utján lesznek eladhatók; az üsző borjuk a tenyésztők által saját gazdaságuk részére visszatarthatók, ha azonban ezek közül is lesz eladó, ezek szintén az egyesület rendelkezésére bocsátassanak első sorban. A tenyész anyagot a magas minisztérium által ezen célra fordítandó és a gazdasági egyesület vagyonából felajánlott tőkéből szerzi be az egyesület, mely összeg 10 év leforgása alatt az egyesülethez visszafizetendő. 3. Mennyire rúgnak az előre látható költségek ? Minthogy a beszerzendő állatok száma legalább 36 drb volna, a beszerzési ár és egyéb felmerülő költségek hozzávetőleg 15,000 írtra vehetők fel. 4.) Mily mérvben járul hozzá az egyesület ezen kiadásokhoz ? Egyesületünk a nmtságu miniszter úrhoz 30. sz. a. f. é. március hó 24 én kelt legalázatosabb telterjesztésében 6000 frtot kért előleg képen 10 év alatt kamat nél kiili visszafizetés kötelezettsége mellett. Minthogy azonban a tenyészanyag hiánya megyénkben oly annyira észre vehető, minden telhető módon annak emelésére kell törekednünk, és igy az akkori jelentésünkben kérelmezett 3 tenyészet kevésnek bizonyulván, azok számát legalább is 6 ra véleményezzük felemelni. A már létező tenyészállat alaphoz egyesületünk 5000 forinttal járult, ezen ujabb és nagyobb befektetést igénylő vállalathoz azonban elég anyagi erővel nem bir; ennek folytán azon alázatos és bizalomteljes kéréssel járulunk Excellentiád elé: kegyeskedjék ezen pepineriák létesítéséhez 10.000 írttal járulni olyképpen, hogy ezen összeget egyesületünk 10 év alatt kamat nélkül fizethesse vissza a magas kincstárnak, a még hiányzó 5000 forintot az egyesület saját vagyonából fedezi. Hogy mily nagy mérvű megyénkben a tenyész állat hiány, kitűnik a perlaki járási főszolgabirói hivatal "/'. alatt csatolt legutóbbi kimutatásából is, melyből kitetszik, hogy csak ezen járásban még 92 drb tenyészbika volna szükséges; de ez ma anyag hiányából sem volna beszerezhető a megye területén; a többi járásokban is ha nem is ily mérvben, de általában szintén kevés a tenyész apa állat, ugy, hogy a törvényhatóság területén 240—50-re vehető tel a hiány. Tekintettel azon szerencsés klimatikus és egyéb viszonyokra, melyek következtében a szarvasmarha tenyésztés Zalavármegyében nagy sikerrel űzhető; tekintve továbbá, hogy megyénk a szőlők rohamos pusztulása által már óriási veszteséget szeuved s egyik főjövedelmi | j forrásától fosztatott meg, megyénk gabona termelése pedig nem oly bőséges, hogy egyedül képezze a megélhetés forrását: minden igyekezetünkkel az ez időszeriut és valószinüleg még sok ideig jövedelmező állat tenyész tés okszerű fejlesztése- és emelésére kell törekednünk. Miért is alázatosan kérjük Nagy méltóságodat, kegyes kedjék a kérelmezett 10.000 frtot nevezett célra egye sületünk részére folyósítani és ebbeli kegyes határozatát, tekintettel az állat beszerzésre legalkalmasabb idő közel ségére, velünk mielőbb közölni. Az egyesület rendelkezésére kegyesen megajánlott szak egyén kinevezését, az eszközlendő bevásárlások alkalmával egy tapasztalt és hasonló ügyben gyakorlott állat orvo9 személyében kérjük megadni. A midőn alázatos kérésünket ismételve, Nmtságod kegyes jóindulatába ajánlanók, maradunk hódolat teljes tiszteletük nyilvánításával Nagy méltóságod legalázatosabb szolgái: A Zalamegyei Gazdasági Egyesület. A közgyűlés elhatározta, hogy felhivás intéztessék az egyesület azon tagjaihoz, kik szarvasmarha tenyésztéssel nagyobb arányban foglalkoznak, hogy nyilatkozzanak az iránt, mily nyugoti fajú állatokat tartanak vidékükön tenyésztésre' legalkalmasabbnak, és elfogadnak-e saját gazdaságukba fajtenyészetet. A további módozatok elintézésére a közgyűlés egy bizottságot küld ki, melybe a már kiküldött bizottsághoz, melynek tagjai voltak Háczky Kálmán elnöklete alatt: Szűcs Dezső, Vizlendvay József, Csaby Lajos, Szily Dezső, Skublics Jenő, Skublics István és Orosz Pál egyesületi tagok, utóbbi ennek titkára is, mindazon tagok beválasztatnak, a kik a fennebbi felhívásra vála szólva, érdeklődésüket az ügy iránt az által is tanúsítják. 47/68. A perlaki járásba még szükséges tenyész szarvas marha apa állatokról szóló kimutatást az alispáni hivatal intézkedés végett átteszi. Tudomásul vétetik. 48/70. Dobrik Lajos megyei állat orvos jelenti, hogy a letenyei tenyész bikákat 3 drb, melyek az egyesület utján szereztettek be, minden tekintetben kifogástalan jó állapotban találta. Helyeslőleg tudomásul vétetik. 49/72. „A soproni cs. és kir. katonai élelmezési raktár kezelőségének", az egyesülethez német nyelven intézett megkeresésére értesíti a közgyűlés nevezett katonai hatóságot, hogy az egyesület hivatalos nyelve a magyar lévén, csak ezen nyelven hozzá intézott megkereséseket vesz figyelembe. 50/73. A tapolczai phylloxera ellen védekező egyesület elnöksége egyetértőleg a tapolczai vincellér iskola igazgatóságával, a folyó hó végén vagy a jövő hó elején a „Badacsony hegység szőlő telepén" zöld oltási tanfolya mot tart, hol azon munkásokat, kik a zöld oltást leg jobban és legsikeresebben teljesítik, jutalomba óhajtja részesíteni ; kéri az egyesületet, hogy ezen dijjazáshoz — a melyhez az állam, valamint a Badacsonyi birtokosság is járul, szintén járuljon 5 drb aranynyal. A közgyűlés a kért 5 drb aranyat dijazásra meg adja és ennek kiutalásával az egyesületi elnököt meg bizta. Miről a tapolczai phylloxera ellen védekező egye sülét elnöksége és a gazdasági egyesület pénztárnoka ezen végzés által értesítendők. 51/74. A dohánylugviz áruba bocsájtása és használatára vonatkozó miniszteri rendelet. Közzé teendő az „Értesítő" ben. 52. Mándi Samu alsó lendvai lakós felvételre jelentkezik alapító tagul. Örvendetes tudomásul szolgál, részére a felvételi ok many elküldetik. Felvételéről az első m. ált. biztosító Nem érzett hiányt; csak néha néha, este, mikor a gyermek aludt s ő magára maradt; vagy késő éjjel, mikor álmából egy-egy zörrenés — a szomszéd szobában — hirtelen fölébresztette, s hiába igyekezett tovább aludni. Ilyenkor lelkében bizonyos ürességet érzett, valami megmagyarázhatatlan vágy fogta el. Gondolatai önkényt, akarata ellenére támadtak, ösztönszerűleg is konsziderált ilyenkor: vájjon mit is csinálhat a férje? Most jött meg? vagy most megy el? 11a jött, honnan jött? S ha megy, hova megy? Ha most hozzá jönne, megcsókolná, vagy ha ő mehetne hozzá, karjaiba! Vágyódott utána ilyenkor. De aztán befogta szemeit a kezeivel s igyekezett aludni, nem gondolkodni. Az éjjeli zörgölődések pedig nem voltak ritkák. Késő este, éjféltájt, kora hajnalban, a legkülönbözőbb időpontokban hallhatta az asszony, hogy férje jön, vagy megy, öltözik, vagy vetkezik. — Vájjon mi dolga lehet?! « Egy nap a cseléd látogatót jelentett be. A behajtott sarkú látogatójegyen e név állott: gróf Gidró Zoltán. Árkosué emlékezett jól e névre. Egy időben sokat járt utána, főleg Árkos távozásával. Sokszor kellett minden ügyességét fölhasználnia, hogy üldözésétől megszabaduljon, sőt nem egyszer kénytelen volt gorombán eluta sítani. Nem tudta, mit akarhat tőle. Nem fogadta el. Másnap a látogatás ismétlődött, de megint eredménytelenül, harmadnap szintén, aztán elmaradt. V. A kaszinó, a hova Árkos járni szokott, minden télen tartott mulatságot. Nagyon szűk körűek voltak ezek a mulatságok, de anná! "kedélyesebbek. Egy né hány nőtlen ember, egy néhány családos — ezekből állott a mulatók egyik része, mig a másikat leginkább fiatal asszonyok képezték. Nem valami fényes bál volt, inkább csendes ismerkedési estély. A férfiak jól ismerték egymást; egész éven át | együtt voltak ; ilyenkor a nejeiket szokták bemutatni egymásnak. És Árkosnak is szavát vették, hogy elviszi feleségét. Amire pedig Árkos szavát adta, azt meg is szokta tartani. Három nappal előbb — úgy gondolta, mégis csak kell valami idő a készülődéshez -— egy névjegyen tudatta a feleségével, hogy készüljön az estélyre. Az asszony nem ilyen módon válaszolt, hanem bement hozzá a szobájába. Régen nem látta igy közelről, s úgy tetszett neki, nagyon sokat öregedett azóta : szemei sokat vesztettek fényükből, élénkségükből, arcbőre megsárgult és egész testében megfogyott. Nyugodtan, mozdulatlanul ült az asztalnál, akár egy szobor. Az asszonyt nem is engedte szólni, mikor belépett hozzá, hanem, már mintha előre tudta volna, mit szándékozik mondani, megelőzte szavával. Száraz, monoton hangon beszélt. A kaszinóban úgy kivánták, s én megígértem, — szokás. Az asszony voltaképen kérdezősködni szándékozott, de a minden kérdés nélkül előre megadott válasz után hamarjában azt sem tudta, mit szóijón most már; köszönetet mondjon, vagy ellenvetéseket tegyen ? Végre is, csak hogy szóljon valamit, megkérdezte, milyenre kívánja a ruháját. Igaz, hogy nem is várt a válaszra, hanem mindjárt maga mondta el, milyen ruhába öltözik. Csak beszélni akart véle, nem bánta, akármiről. Hiába keresett rá akalmat eddig, s most, hogy egyszer megjött, nem akarta elszalasztani. Megvolt a,tárgy is, csak a jeget kellett megtörni. Es amilyen ügyetlenül kezdte, ép olyan tapintattal folytatta beszédét. Nem törődött vele, ha nem is kapott választ egyik másik kérdésére. Beszélt, mintha kárpótolni igyekezett volna magát a hosszú hallgatásért. Szétaprózta a legegyszerűbb dolgot, megokolta a legtermészetesebbet ; kérdezett, válaszolt, ajánlott ós elfoga dott egy személyben. Végre is győzött, s a jég olvadni kezdett. Eleinte csak egy-egy szóval vegyült a beszédbe, majd hosszabb észrevételeket tett, s végül valósággal közösen állapították meg az apró teendőket. Es mikor az asszony végleg kimerítvén mindent, amit csak szóba hozhatott, magára hagyta, sokkal megelégedettebbnek érezte magát, mint annak előtte. Ami nagy ritkán szokott megtörténni vele, jó kedve volt, sőt dúdolt is valamit, mikor távozása köaben a lépcsőn lefelé haladt. Szokatlan kedélyesnek találták a kaszinó ban is ; sőt maga is dicsekedett vele. A közbeeső három napon többször beszéltek ; a fölmerülő aprólékos intézkedésekben úgyszólván egymásra voltak utalva. Hol az asszony szaladt valami végett az emberhez, hol ez volt kénytelen egyet mást kérdezni amattól. Árkosné ügyesen tudta kerülni még látszatát is mindannak, ami a köztük történt előzményekre emlé keztethetett volna, s igy a közvetlen behatás alatt a férj ig megfeledkezni látszott a múltról Az asszonyban most először ismerte föl nejét. Fölismerte pedig, mint nemes jellemet, aki vétkeért, — ha ugyan van vétek szerelemből, — zúgolódás nélkül tűrte tízszeres büntetését ; fölismerte benne a fiatal szép asszonyt, bőviben mindazon előnyöknek, amelyek egy nőt férfiszemek előtt kívánatossá tesznek. Árkosné valóban szép volt báli ruhájában. VI. Az első csárdást a férjével táncolta, olyan hévvel, olyan gyermekies boldogsággal, mint talán a legelsőt, régen egy másik bálon, ismeretségük kezdetén. Szerelmes volt az urába, s mintha csak tegnap, vagy épen most kapta volna meg ez az érzelem. Szerette volua az egész éjet végig táncolni vele, épen úgy, mint akkor, sőt talán erősebb vágygyal. De nem tánczolhatt^k töb