Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)
1893-12-17 / 51. szám
A közgyűlés folytatólag megnyittatván, elnöklő főispán őméltósága előterjeszti, hogy a kijelelő választmány által az árvaszéki ülnöki állásra Nagy Lajos és dr. Csák Károly jeleitettek ki s mivel mindkét tél részéről szabály szerűen kitöltött iv adatott be név szerinti szavazás elrendelése végett, a névszerinti szavazást elrendelte s szavazatszedő küldöttségi tagokul a tapolczai, sümeghi, szent-grothi, zala egerszegi, novai és alsó-lendvai járásokra Skublics Jenő, llác.zky Kálmán és Orosz Pál, mig a többi járásokra Hogyay Máté, Isoó Ferenc és Léránt Ernő bizottsági tagokat nevezte ki. S mivel a kilépő közigazgatási bizottsági tagok helyébe uj tagok választása is szavazás utján eszközölendő, egy idejűleg a közgyűlés hozzájárulásával ezek választására is elren delte a szavazást s egyik küldöttségnek Szily Dezső, Deák Mihály és dr. Czinder István, a másik küldöttségnek Hertelendy Béla, dr. Vizlendvay József és Ziegler Kál rnánt nevezte ki tagjaivá. A szavazás befejeztével elnöklő lőispán kihirdette a szavazás eredményét, mely szerint az árvaszéki ülnöki állásra beadatott 2)2 szavazat és Nagy Lajos 162 szavazattal árvaszéki ülnöknek megválasztatott és megválasz tott ülnöknek a közgyűlés éljenzése között elnökileg kimondatott. A közgyűlés lolytatólagos tárgyát a választás folytán megüresedett árvaszéki jegyzői állásnak választás utján betöltése képezte. A kijelelő választmány által ez áliásra dr. Csák Károly és Polgár Béla jelentetlek ki. A közgyűlés közfelkiáltással dr. Csák Károlyt választotta meg árvaszéki jegyzőnek. A választás befejezése után áttért a közgyűlés a vármegye területén levő tanintézeteksegélyezésére igénybe veendő törvényhatósági pótadó kivetésének tárgyára s ezzel kapcsolatban a Zala-Egerszegen létesítendő főgyinnasiumnak ezen alapból évi 5(100 írttal leendő segélye zésére. Elnöklő főispán őméltósága előadja, hogy a vármegye székhelyére fögymnasium felálítása százados óhaja a vármegyének ; a mult évi májusi közgyűlés elhatározta, hogy 25 éven keresztül az összes állami adókra V-2% kulturadót vet ki s ebből egy alapot létesít, melynek kamatai megyei kulturális célokra fordíttatnak s ezen alapból ugyanakkor évi 3.000 frtot a Zala Egérszegen létesitendó fögymnasium segélyezésére megszavazott; be számolt az októberi közgyűlés határozatából vezetése alatt a zala egerszegi főgyintiasiuin ügyében a vallás és közoktatásügyi miniszternél volt küldöttség eljárásának eredményéről, majd az ez ügyben elrendelt s október végén tartott tárgyalás lefolyásáról, szólt az ennek kifő lyásakép legközelebb a vármegye törvényhatóságához érkezett és lapunk mult számában közölt miniszteri leiratról, mely szerint a vármegyének már megszavii-. zott évi 3000 frt segélye évi 500Ö frtra emelendő fel S felolvastatván a hivatkozott miniszteri leirat, őmél tósága előadja folytatólag, hogy az állam a gymnasium ügyében elment a legvégső határig s mivel a miniszteri rendeletben foglalt követelmények miniegyikének Zala Egerszeg város eleget tett, nincs más hátra, mint amég hiányzó 2000 frtnak megszavazása, ami tulajdonkép biztosítja a vármegye félszázados óhajtásának megvalósulását. Az évi 5000 frtnak megszavazása ellen szóltak Hertelendy Béla, Györffy János, mellette Háczky Kálmán, dr. Ruzsicska Kálmán, Skublics Jenő bizottsági tagok, mire névszerinti szavazás rendeltetett el, melynek eredménye volt, hogy a közgyűlés 196 szóval 45 szavazat ellen elhatározta, hogy az 1894-ik évtől kezdve 25 éven át közművelődési célokra '/2%-° 8 pótadót vet ki az összes állami egyenes adókra s az igy befolyó ösz szegből kulturálÍ3 alapot létesít, amelyből az 1894. évtől kezdve a Zala Egerszegen felállítandó fögymnasium cél jaira évi 5000 frtot bocsát a közoktatásügyi miniszter rendelkezése alá. Elénk hangulat uralkodott mindenütt. Virágh Andor szórta élceit mindenfelé, miközben hamiskásan mosolygott reám, gomblyukában egy szép piros rózsával játszva. Megérkeztünk. A szép erdő kellemes hatással 7olt mindnyájunkra. Engem a sors Virágh Andorral hozott össze, aki nem győzte előttem dicsérni az erdőben levő vizesést és kért, hogy el ne mulaszszam azt megnézni. Valóban is öröm volt nézni, a mint a víz zuhogva esett le a kristálytiszta patakba. Szemem alig győzött betelni a gyönyörű látvány szemlélésével. Mikor visszafelé indultunk, Virágh Andor kiveszi gomblyukából a rózsabimbót és e {szavakkal nyújtja át: „Kedves nagysád, tartsa meg ezt a rózsát mai kirándulásunk emlékeül !" Ajánlata nem kevéssé lepett meg. Zavaromban a rózsát keblemre tűztem s megkönnyebbülve éreztem magamat, midőn megláttam a társaság többi tagját. A kirándulók észrevéve magányos sétánkat, midőn meglátták keblemen Virágh Andor rózsáját, pár pajkos társam sokat jelentő mosolylyal szólíta meg : „Nini, Virágh Andor rózsája!" Alig hangzottak el e kiáltások, tekintetem egy fa felé irányult, a hol Borky Bélát láttam halotthalvány arccal Ilonka nővérem mellett. Ilonka gyors ugrással mellettem termett, a rózsát elkapta tőlem és a kis patakba dobta. Erre egészen megkönnyebbültem. Éreztem, hogy egy nagy tehertől szabadultam meg. A cigányok elkezdték a csárdást húzni. Én, mint a ki bűnösnek érzi magát, oda szaladtam Bélához. Ilonka a nyakamba ugrott és kérlelni kezdett. Ugy-e nem haragszol, hogy a rózsát eldobtam? Nem angyalom, sőt inkább nagyon örülök rajta. Béla e szavakra' ajkaihoz ragadta kezemet s örömtől sugárzó arccal mondá: „Oh mily kimondhatatlan boldoggá tett engemet e szavaival ! u Átölelte derekamat és oda vegyültünk a többi táncolók közé. Talán senki oly boldogan nem járta, mint mi ketten. Nem is tudta ám senki, bogy mit beszéltünk? De mégis megtudták, mert rá néhány hétre ?z egész kiránduló társaságot meghivtuk lakodalmunkra Koller István bizottsági tag felemlíté, hogy egyes községekben a vármegye területén a szőlődézsmaváltság tartozások jelentékenyen felszaporodtak s ha ilyen hátralékkal terhelt szőlők eladatnak, habár az árverési fel tétel szerint az új vevő a terhet csak a vétel napjától tartozik fizetni, mégis nein egytől az összes hátralékok nemcsak küveteltetnek, hanem — ami a sérelemnek tulajdonképeni tárgya — ezen szőlődézsmaváltsági hát ralékok az új vevő többi ingatlan birtokára is bekebe leztetuek ; indítványozza, hogy e sérelem orvoslása végett a pénzügyminiszter feliratilag kerestessék meg, amit a ; közgyűlés elfogadott. Az 1876. évi VI. t.-c. 4. § a értelmében a közigazgatási bizottság választott tagjai sorából kilépő öt tag helyére a szavazás befejeztével a beadott szavazatok összeszámláltatva í, főispán őméltósága kihirdette a szavazás eredményét, melv szerint Koller István, dr. Gyömörey Vince, Farkas József, Skublics István és Eperjessy Sándor újból közigazgatási bizottsági tagoknak megválasztattak. A közgyűlés elhatározta, hogy gróf Festetics Györgynek, a Georgikon nak nevezett keszthelyi gaz dasági tanintézet öröketulékű alapítójának kegyeletes emlékét örök időkre megőrizendő, életnagyságú arcképét lefesteti a vármegye és a gazdasági egyesület költségén és külön díszgyiilésen fogja leleplezni. > A zalavölgyi vasút segélyezésére megszavazott 175.000 frt fedezésére a magyar jelzálog hitelbanktól 4 S5% os törlesztéses kölcsön felvételét a belügyminiszter megengedvén, a közgyűlés ezen kölcsön fedezésére szűk sége.s pótadó megszavazására rendkívüli közgyűlés tar | tását határozta el. Tekintve, hogy a tisztán bortermelésre szorítkozott Balaton vidéke vármegyénknek a phylloxera pusztítása folytán egyedüli keresetforrásától fosztatott meg, hogy a népnak a megélhetési mód némileg biztosíttassék s e vidékről a kivándorlás megakadályoztassék : a közgyűlés főispán őméltóságának indítványára megkeresi a pénz ügyininisztert, hogy a dohánytermelést a szóban forgó vidéken meghonosítani és Tapolczán, mint e vidék centru mában, dohánygyárat létesíteni kegyeskedjék. Az 1886. évi XXI t.-c. 25. § a értelmében a me gyei it/azoló választmány éveukint újra alakítandó lévén, főispán őméltósága által a bizottság elnökéül Szigethy Antal, tagjaiul Boschán Gyula, dr. Czinder István. Nagy Károly bizottsági tagok az 1894. évre kineveztettek, míg a közgyűlés által tagokul Botfy Lajos, Csutor János, Fischer László, Handler István és Krosetz János megvá Úsztattak. A katonabeszállásolási pótadó az 1894-ik évre a házbér és házosztályadóra 3 7/ l 0%-ban, a többi állami egyenes adóra 3 3/in"Ai ban állapíttatott meg, míg a kártalanítás egy napra egy ember után 10 krban, egy ló Után 6 krban; azonban a f. év őszén a kőszegi hadgyakorlatok alkalmával vármegyénkben elszállásolva volt katonaság Után — tekintve a kényszerhelyzet okozta tömeges elszállásolást — a kártalanítás egy ember után naponként 5 krban, egy ló után 3 krban vétetett fel. A közgyűlés tudomásul vette a vármegye igazoló választmányának jelentését a vármegyei legtöbb adót fizető és választott vármegyei bizottsági tagoknak 1894. > évre kiegészített névjegyzékéről. Olvastatott a Jókai-ünnepélyt rendező bizottság átirata az 1894. évi január hó 6-án rendezendő Jókaiünnepély tárgyában. A vármegye törvényhatósági bízott sága az októberi közgyűlésen elhatározta már, hogy koszorús írónkhoz üdvözlő iratot intéz s az országos ünnepélyen a főispán vezetése alatt küldöttség által kép- ; viselteti magát, ez alkalomból a díszkiadás egy példányát a törzsvagyon terhére megrendeli s egyuttal intézkedik, hogy a vármegye népoktatási tanintézetei január 6 án Jókai ünnepélyt rendezzenek. Előterjesztetett a belügyminiszter leirata a szállodák és vendéglősök viszonyait szabályozó vármegyei szabályrendelet kiegészítése iránt. A miniszteri leiratban foglalt követelménynek megfelelőleg a szabályrendelet kiegészíttetvén, megerősítés végett felterjesztetik. A közgyűlés úgy a Keszthelytől Sümeghig, vala mint az Alsó Lendvától Regedéig tervezett h. é. vasút érdekeltségeinek folyamodványára, hogy a szóban forgó helyi é. vasutak a vármegye részéről törzsrészvények aláírásával oly mérvben segélyeztessenek, mint a Csáktornya—ukki h. é. vasút — határozatílag kijelentette, hogy mindkét tervbe vett h. é. vasutat elvileg pártolja és annak létesítését hozzájárulásával kész segélyezni, a kérvényeket mellékleteikkel együtt a vármegyei vasúti bizottságnak azzal adja ki, hogy adjon véleményes jelentést az iránt, mily mérvben és miből volna nyújtható segély a vármegye részéről ? Csáktornyán második gyógyszertár felállítása tárgyában beadott kérvény érdemleges határozathozatal előtt a hiányzó iratok pótlása végett visszaadatik. A bellatinczi fiókgyógyszertár önállósítása tárgya ban beadott kérvényt a közgyűlés pártolólag terjeszti fel a belügyminiszterhez. Csabrendeken gyógyszertár felállításának engedélyezése iránt beadott kérelmet a közgyűlés nem teljesítette. A bánok-szent-györgyi község jegyzői ügyvitelének megvizsgálására — a kiküldött tag elhalálozása folytán — Keller Ferenc választatott meg bizottsági taguak. A nagy-kanizsa—zákányi törvényhatósági közút keresztezéséhez a közgyűlés a törvényhatósági jóváha gyást megadta. Előterjesztetett Keszthely város elöljáróságának kérvénye a gőzhajó kikötő építéséből Keszthely várost terhelő 4.175 frt 52 krnak elengedése iránt; tekintetbe véve a kérvényben felhozott indokokat, a közgyűlés a várost terhelő ezen összeg felének kifizetését elengedte. Nagy Kanizsa város képviselőtestületének az építendő uj közvágóhidra vonatkozólag hozott határozatát — a felebezés elutasítása mellett — jóváhagyta. A bánok szent-gvörgyi körorvosnak, valamint a zala-egerszegi járás körorvosainak utiátalányuk feleme lése tárgyában benyújtott kérelmét a közgyűlés nem teljesítette. Nagy Lengyel község azon kérelmének, hogy a novai közegészségi körből a zala-egerszegi közegészség! körbe csatoltasséli, a közgyűlés helyt nem adott. Paloznak község képviselőtestületének községi ingatlan eladása tárgyában, Dráva- Vásárhely község képviselőtestületnek községi ingatlan szerzése, az V. hegy ke rület község képviselőtestületének ingatlan eladása tár gyában hozott határozta, valámint Nemes-Boldogasszony fa községnek községi ingatlanra vonatkozó adás-vevési szer ződése törvényhatósági jóváhagyást nyertek. Hervatfa község kégviselőtcstületének felebbezett határozata, valamint Kővágó-Örs községnek a vágatási dijakat megállapító szabályzata jóváhagyattak. Zala-Egerszeg r. tan. város 1894. évi költségvetése jóváhagyatott; a költségvetésnek a kapitányi és tanácsos fizetés felemelésére vonatkozó uiagfelebbezett része tö röltetett illetve mindkét fizetés a régi összegben hagya tott meg. Előterjesztetett Zala Istvánd község kérvénye 4400 frt névértékű regále váltsági kötvényeinek eladhalás.i tárgyában, hogy az igy nyert összegen községi ház épit tethessék. Mivel e községház a bemutatott tervrajz és költségvetés szerint csak 1200 frtbi kerül, melynek fedezéséhez 4400 fi t névértékű kötvéuy nem szükséges, a kötvények eladását a közgyűlés nem engedte meg, hanem utasítja a községet, hogy a tervbe vett községház felépítéséhez szükséges összeget inás utou szerezze be. Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság decembert ülését Svastits Benő főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 12 én tartotta. Az alispáni havi jelentés a közigazgatás egyes ágainál november hóban előfordult eseményekről előterjesz tetvén, helyeslőleg tudomásul vétetett. Csonkahegyháton, mint körjegyzői székhelyen, kir. postahivatal létesítése érdemében a minisztériumhoz ja vaslat terjesztetik be. A Csáktornya-ukki h. é. vasút mentén Zala-Egerszeg állomás és a község határában létesített utáthelye zések, valamint az azokon levő utátereszek és uti liid k átadása illetve átvétele tárgyában felvett jegyzőkönyveket a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyólag tudomásul vette. Hagymásy Gyula és neje olai lakosok kérvénye a vasúti állomás átelleaében levő pajtájokuak a vasúti társulat által teendő tűztávolságon kívül helyezése érdeké ben — nyilatkozattétel céljából a h. é. vasút igazgatóságának kiadatik. Szepetk községben engedély nélkül létesített vasúti gyalog átjáró ügyében a helyszini szemle megtartatván, előterjesztetett az arról felvett jegyzőkönyv, mely szerint a szóban forgó gyalog átjáró, mert arra egy nagyon régi és szükséges gyalog ut vezet, egészen nélkülözhetetlen. A jegyzőkönyv értelmében tétetik előterjesztés a gyalog átjáró létesítése érdemében. Kir. tanfelügyelő jelentése szeriut a miniszter ezen időszakban a csáktornyai állami tanitó képezdei pótmun kálatok felülvizsgálatát elrendelte; a perlaki, pórszombati, bagladi, muraközi hegyvidéki állami iskolák gondnokságait újból szervezte, részint pótolta; a dráva szent-iváni iskolának az államilag segélyezett községi iskolák közé felvétele ügyében felterjesztést tett; volt Bucsú-Szent Lászlón, hogy a régi iskolaház elhordatási iránt m eg* felelő intézkedés tétethessék ; Pakodon az elöljárósággal és iskolaszékkel tárgyalt iskolájuknak az áll. segélyezett iskolák közé felvétele s a második tanítói állás szervezése ügyében olykép, hogy a község a régi és uj tanhelyiséget megfelelően ellátja; volt Szent-Gróthon az óvoda iigyé nek megállapítása s a második tanitói állás szervezése ügyében; meglátogatta a tófeji és gutorföldi iskolákat; végül jelenté, hogy az 1893-ik év folyamában a közigazgatási bizottsághoz minden havi ülésben beterjesztett jelentései értelmében 110 város és községben teljesített iskolalátogatást vagy intézkedett a hely színén a szóban forgó községek iskolázásának személyi és dologi ügyeiben . Papp Miklós nagy kanizsai polgári leányiskolái tanítónak kérvénye az ottani r. k. főgymnasiumuál üresedésbe jött rajztanári tanszék ideiglenes helyettesítési ügyében előterjesztetvén, folyamodónak az engedély csak is a folyó 1893/4-ik tanévre adatott meg. Bak Tüttős község kérvénye állami iskola ügyében javaslattétel végett a kir. tanfelügyelőnek kiadatott. A hodosáni áll. elemi iskola földjének bérbeadása jóváhagyatott. Gróf Gizella perlaki óvónő megválasztása megerősíttetett. Kir. tanfelügyelő bemutatta a nagy-görbői r. k. iskola megnagyobbítása ügyében felvett jegyzőkönyvet. A járulmányok arányainak az 1868. évi 38. t.-c. 11. § ában foglaltak szerint megállapítása céljából az iskola jellegére való tekintetből első fokú intézkedés végett az egyházmegyei tanfelügyelőnek kiadatik. Tudomásul vétetik a kir. tanfelügyelő jelentése, hogy a közigazgatási bizottság végzése értelmében a tanitói és kántori illetmények különválasztása tárgyában kellően intézkedett és összes eljárásáról a közoktatásügyi miniszterhez jelentést tett. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint november hóban befolyt a vármegye területén egyenes adóban 377.059 frt 63V 2 kr., hadmentességi díjban 17822 frt 94 kr., szőlődézsmaváltságban 14.951 frt 29 kr., bélyegés jogilletékben 25.388 frt 41 kr., illeték egyenértékben 2.293 frt 55'/ 2 kr., fogyasztási szesz- és italadókban 39.973 frt 94 f/ 2 kr., italmérési illetékben 1.822 frt 34 kr., összesen 476.312 frt 11 </ 2 kr., melyet az 1892. év no vember havában befolyt 495.408 frt 21'/ 2 kr. adóval egybehasonlítván, a folyó év hason szakában 19.096 frt 10 krral folyt be kevesebb. Az 1893. évben januártól novemberig bezárólag befolyt 2.442,062 frt 65 kr., a mult év hason szakában 2.337,372 frt 67 kr. s igy ez
