Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-12-10 / 50. szám

XII. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1893. december 10. 50. szám. i Előfizetési dij: Egész évre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre 1 frt. Egy szám ára 10 kr. Hirdetmények : 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdij 30 kr. Nyilttér petitsorn 12 kr. I i, ki n\r i t r I i ü es A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem küldünk vissza. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zala-egerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Munkaszüneti munka. Mikor a vasárnapi munka-szünetet törvénybe iktatták, a törvényhozás előtt bizonyára nem csupán az lebegett, hogy a heti munkában kifáradott egyének pihenhessenek, hanem hogy az ekként nyert szabad időt szellemi igényeik kielégítésére fordíthassák. Hazánkban még nagyon messze vannak munkásaink attól a színvonaltól, ahol más államok munkás-osztályai állanak. A kultura magasabb fokán álló nemzeteknél a legközönségesebb muskás-osztály : a napszámos-osztály is rendelkezik azokkal az alap-eszközökkel, melyek bizonyos mértékig haladásának, működésének legelső föltételét képezik. Nálunk a közönséges munkásosztály még mindig nem rendelkezik a haladás alap-eszközeivel, mert legnagyobb része sem olvasni, sem írni nem tud. Az a része pedig, amely magát olvasás által művelhetné, okos vezetés hiányában azt a szabad időt, melyet lelki, szellemi művelésére fordíthatna, legtöbbnyire olyan szórakozással tölti, mely testi és lelki üdülés helyett egészségét, erejét aláássa s erkölcsileg is rombolólag hat egyéniségére. Épen azért nem lehet eléggé hangoztatni és elégszer sürgetni, hogy a nép, különösen pedig a munkás-osztály sorsán lendíteuí hivatott tényezők kövessenek el mindent a műveltségi fok emelése szempontjából. Az a vaskalapos felfogás, hogy a munkás-osztály annál boldogabb, minél tudatlanabb, régen lejárta magát. E helyett közfelfogássá lett, hogy bármily társadalmi rétegben éljen is valaki, az élet-boldogság megszerzéséhez és helyes megértéséhez szüksége van a lelki világosság bizonyos mértékére. Az a felfogás is lejárta magát, hogy a helyes irányban fejlesztett tudás ártalmára volna a vallásos érzelemnek. Ennek ellenkezője mellett bizonyít az, hogy egyes nagyobb városokban maguk a vallásos érzelem hivatott apostolai kezdeményezték olyan önképező-, vagy olvasókörök alakítását, melyek a munkás-osztály tudásának gyarapítását célozzák, Az ország fővárosában már évek előtt megalakult és egészen céltudatosan működik például a kath. legény-egylet, mely az iparos- | osztály fiatal nemzedékének kiművelésén, tökéletesítésén buzgolkodik. Ennek vannak már egyes vidéki városokban fiók-egyletei is, hol szintén a fő-egylet szellemében működnek a tagok. Ezek az egyletek — melyek a szó szoros értelmében a lehető leghelyesebb irányban működő önképező körök — felolvasási estélyeken kiviil rendeznek szini előadásokat is. Szóval: mindent megtesznek, hogy tagjaik szellemi igényeit helyes irányban kielégíthessék A pápai enciklikák, főpapjaink körlevelei is folytonosan ez irányban agitálnak és buzdítják a nép vezetésére hivatott egyházi férfiakat, hogy lehetőleg mindenütt olvasóköröket alakítsanak, melyek garantirozzák a munkás népnek helyes irányban való haladását, tökéletesedését. Mindez eklatáns módon bizonyítja, hogy a népnek helyes irányban fejlesztett haladása nemcsak nem ellensége a boldogságnak, hanem egyik főtényezője a lelki világ egyensúlyának. Bizonyára mindenki, ki csak szivén viseli a munkás-osztálynak, a népnek haladását, a legnagyobb készséggel fogja támogatni azokat a törekvéseket, mikkel a nép lelki világának őrei, az általános emberi boldogság elérése télé iparkodnak, hogy a társadalom legalsóbb rétegeiben is folyton terjedjen az a világosság, mely a helyes irányban fejlesztett tudás és a vallásos érzelem ölelkezésébői árad a nep leikébe, szellemébe. Ilyen támogatásra méltó törekvés városon és falun egyaránt az olvasó- és öuképezőkörök alakítása. A nép művelésén buzgolkodó lelkészek és tanitók már edd.g is szép tevekenységet fejtettek ki az ily szellemű működésre alkalmasabb viszonyok között. Nagyon óhajtandó dolog, hogy ez minden irányban és mindenütt megtalálja a maga hivatott kezdeményezőit és munkásait. Ez olvasóköröknek azonban nem csupán az lehet föladatuk, hogy a tagok kezébe erkölcsuemesítő olvasmányok kerüljenek, hanem | az is, hogy azokkal szemben, kiknél esetleg a j művelődés alapeszközei hiányzanak, ezeknek | megszerzését is elősegítsék és biztosítsák.- Formális iskoláknak kell e köröknek lenniök, hol a nép estéit és vasárnapi munkaszüneteit Istennek tetsző és saját boldogságát, lelki egyensúlyát biztosító munkában tölthesse el. Az oktatási munkákon kivül gondoskodni kell e népkörökben arról is, hogy a munkásosztály lehetőleg ingyen, erkölcsös olvasmányokat kapjon kezébe. E tekintetben — hála Isten ! — már a magyar irodalom is eléggé fejlődött szinvonalon áll. Vannak nekünk már igen jó és olcsó kiadványaink a nép számára, csak egy kis áldozatra kell hangolni vagyonosabb osztályunkat, hogy filléreivel támogassa a nép erkölcsös haladásán buzgolkodók szép és üdvös törekvését. Ily módon csakhamar fölemelhetjük munkás-osztályunkat arra a szinvonalra, hol a vasárnapi munka-szünetnek a törvény intentiója szerinti szép és nemes munkája kezdődik. Csak apostolok, a nép lelki világosságáért munkáló hivatott apostolok kellenek, odaadással, lelkesen működő lelkészek és tanítók, kik a magasztos hivatás szent ihletével lépjenek a kezdeményezés terére és áldozatra kész derék egyének a vagyonos osztályból, kik a nép erkölcsös haladásának roppant fontosságát megértve, a hivatott apostolok munkáját őszinte szivvel támogassák. Es akkor csakhamar elérjük, hogy mint más államokban, úgy nálunk sem fognak a munkaszüneti napok a közrend veszélyeztetésével járni. k zala-egerszegi fögymnasium ügyében Kovács Károly polgármester a képviselőtestület megbízásából a következő levelet intezte a vármegye törvényhatósági bizottságának tagjaihoz: Mélyen tisztelt megyei bizottsági tag Ur ! Zalavármegye mélyen tisztelt közönségének hő óhajtása, hogy megyéje székhelyén Zala Egerszegen fögymnasium létesíttessék, félszázados törekvése után alapos reménynyel a megvalósuláshoz közeledik. A megyei bizottság f. 1893-ik évi október 2-án tartott közgyűléséből ezen ügyben a nrngu vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz intézett tiszteletteljes szorgalmazó felírat átnyujtásával megbizott küldöttség elnöke, méltóságos Svastits Benó megyei főispán ur, megyénk ezen egyik legfőbb szellemi és anyagi érdeke kielégítésének A „Zalamegye" tárcája. A rejtélyes okirat. (A Bach-korszakból.) Irta : Mártonffy Imre. Bürgözd város polgármestere, Dorong Euzebius egyedül ült hivatalszobájában. Oly kétségbeesett arccal ült ott, mintha valamennyi lakost elvitte volna a kolera. Hivatalos pecséttel ellátott irást tartott kezében, melyet azonban nem bírt elolvasni, mert szemüvegét elrakta. Szerencsétlenségére a jegyző se volt itt, igy senkit sem kérhetett fel, hogy az irást elolvassa. Dorong össze-vissza forgatta a rejtélyes irást és mormolá: — Vájjon mi lehet benne? Hátha kitüntetést kapok 25 évi hivatalos működésem jutalmául. Kivül belül óriási pecsét, rajta kétfejű sas ! Bizonyosan Bécsből jön a cs. kir. kabinet-irodából! Fejét csóválta, forgatta ismét az iratot, midőn egyszerre erős kopogást hall az ajtón. Az önkénytelenül kiejtett „szabad" szóra, melyet a szigorú, de könnyelmű polgármester hangoztatott, egy üreg, lump külsejü ember lépett be. — Szegény munkás vagyok : szeretnék dolgozni, de nincs munkám, mondá a jövevény, pedig jól tudta, hogy az egész városban nincs munkásra szükség. — Jól van, — viszonzá a polgármester. Tudom már, mit akarsz! Ti nem munkát akartok, hanem pénzt, hogy aztán pálinkázhassatok. De megállj csak I Akarsz-e rövid idő alatt egy hatost keresni ? Ha igen, ezt az irást fogod nekem elolvasni. — Olvasni tudok, hála Istennek ! mondá a koldus büszkén, ki nem tudott a szemüveg eltűntéről semmit se, hanem azt gondolta, hogy Bürgözd érdemes polgármestere nem tud olvasni. — Nos hát akkor olvasd elő ezt nekem! mondá a polgármester barátságosan és a rejtélyes okiratot oda nyújtotta a koldusnak. A ravasz kópé egy pillantást vetett az iratra s ugy tettette magát, mintha nagy fáradságába kerülne kibetűzni a sorokat. Eközben azonban annak tartalmát jól tanulmányozta. — Nos mi lesz! kiáltá a polgérmester türelmetlenül. — - Valóban polgármester ur, az öröm hirtelen megfosztott szavaimtól. Tudja ön, micsoda irás ez? — Hisz éppen azt szeretném tudni, viszonzá a polgármester az izgatottságtól remegő hangon. — Ez a levél, mondá a naplopó ünnepélyesen, a k. u. k. Kriegs-kommandótól jő . . . — Mimicsoda? A k. u. k. Kriegs-kommandótól? Megüt a guta!! — A legmagasabb elismerését fejezi ki az ön hosszú, buzgó és tevékeny szolgálatáért . . , — A legmagasabb elismerés — oh egek ! — Több nincs benne? — De igen. A v; skorona rend lovagjává avatják, továbbá az arany érdemkereszt érmét helyezik kilátásba ! — Ez sok! nyöszörgé Dorong Euzebius és karszékébe roskadt. — Továbbá elrendeli ez irat, hogy e magas kéziratot a városházára nyilvánosan kifüggeszszék, miáltal e fontos elismerés minél előbb köztudomására jusson mindenkinek . — Azonnal meg fog történni! mondá az örömtől elkábított polgármester, s a lumpnak az igért egy hatos helyett 10 pengőforintot nyomott markába. Ezután személyesen ment ki az utcára, hogy a „k. u. k. okiratot" sajátkezüleg függeszsze ki a fekete táblára. Néhány perc múlva egy csomó bámészkodó ember állt meg a városháza előtt, nemkülönben nagyszámu csavargó és dolognélküli lumpok, kik nagy csodálkozásukra a követkazőket olvasták : Hivatalos titok: Tekintetes Dorong Euzebius polgármester urnák Bürgözd. Ezennel hivatalból értesíttetik, szoros diskreció mellett, hogy a naponkint folyton szaporodó koldus és csavargó gyanús egyének kiirtására, a legközelebbi napokban általános razziát fogunk tartani, mely alkalommal a város hajdúit készenlétben tartsa, hogy zsandárainkkal együtt működhessenek. A razzia célja, hogy a várost és vidékét megtisztítsuk a kétes existenciáktól, s ennek sikere csak ugy lehet, ha e rendszabály lehetőleg titokban hajtatík végre, ennélfogva önnek szigorú titoktartás mellett meghagyjuk, hogy erről senkinek említést ne tegyen. K. k. Bezirks-Policei Amt. Bürgözd. A csavargók tátott szájjal olvasták e különös hirdetményt és siettek kereket oldani más társaikkal együtt. Néhány óra múlva a várostól három mértföldnyire széledtek el a jó madarak, megelőzve a „le. le. Policei Amt" razziáját. A szerencsétlen polgármester, ki ez idő alatt szemüvegét megtalálta, nemsokára ismét kapott egy kétfejű sasos iratot, de mely korántse tartalmazott holmi rendjelekről szóló adományozást, hanem olyan epithetono kat, melyek a polgármestert négylábú türelmes állathoz hasonlították. Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.