Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-11-26 / 48. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1893. éri 48 Ik számához. Ívépv iselötestű 1 eti ii 1 és. A városi képviselőtestület Németh Elek v. főjegyző, mint helyetles polgármester elnöklete alatt f. hó 20 án rendes ülést tartott, melynek egyedüli tárgyát a városi tanács által készített, a pénzügyi bizottság által átvizsgált s részben módosított 1894 ik évi költségelőirányzat tárgyalása képezte. Elnök a gyiilést megnyitván, előadja, hogy a napi rend előtt Botfy Lajos képviselő óhajt két rendbbeli indítványt tenni. Botfy Lajos képviselő beszédében fejtegetvén közgazdasági fontosságát városunkra nézve egy cukorgyár létesítésének, indítványozta, hogy egy bizottság választassak, amely a vármegye főispánját kérje fel, hogy ezen mozgalom élére állni s ezen úgy városunkra, mint az egész vármegyére nézve oly nagy fontosságú ügyet befolyásával támogatni kegyeskedjék. Folytatólag megemlékezvén ama körülményről, hogy a decemberi megyei törvényhatósági közgyűlés lesz hivatva a Z. Egerszegen létesítendő főgymnasium évi fentartási költségeinek fede zéséhez a vármegyétől kérendő 5000 frt segély ügyben dönteni, a város igyekezzék a megyei bizottsági tagokat ezen, nemcsak a városra, hanem egyuttal az egész vármegyére nézve oly nagy jelentőségű kulturális ügynek megnyerni, hogy a decemberi közgyűlés az évi 5000 frt segélyt megszavazza. A közgyűlés mindkét indítványt egyhangúlag elfogadta s az első indítványban contemplált bizottság tagjaivá Kovács Károly polgármesternek, vagy esetleg akadályoztatása esetén Németh Klek főjegyzőnek vezetése alatt fiáczky Kálmán, Botfy Lajos, Krosetz János, Krosetz István, Fangler Mihály, Kuzsich Károly, Hajik István, dr. Czinder István, Udvardy Ignác, Kaiser József, dr. Szigethy Elemér, Fischer László, Fischer Miksa, Büchler Jakab, Nagy Károly, Skublics Jenő, Balaton József dr. Mangin Károly, Szigethy Antal képviselőket megválasztá. A főgymnasium ügyében tett indítványt illetőleg a kép viselőtestülét megbízza a városi tanácsot, hogy a vármegyei törvényhatósági bizottsági tagokat keresse meg levélileg, hogy ezen ügyet támogatni, a kért évi 5000 forint vármegyei segélyt illetve az e cél elérésére szükségelt vármegyei pótadót megszavazni szíveskedjenek. Következett a napirend tulajdonképeni tárgya, az 1894-ik évi költségvetés előterjesztése, mely kinyomatva, a képviselőknek a közgyűlési meghívóval kézbesíttetett. Ennek kapcsán felolvastatott a pénzügyi bizottság jelen tése úgy általánosságban a költségvetés előkészítésére, valamiut egyes tételeire uézve. Udvardy Ignác képviselő előadja, hogy a költségvetés kellő körültekintéssel készült, van azonban egy hibája, melyet okvetlenül pótolni kell. S csak e hiány pótlása mellett állapítható meg tényleg, váljon mennyi lesz az 1894 ik évre a fedezetlen liiáuy, mely a városi pótlék kivetésével nyerné fedezetét. "Ugyanis mig az eddigi költségvetések a megelőző zárszámadás alapján készültek olykép, hogy a zárszámadás bevételi és kiadási hátralékai a költségvetés megfelelő rovataiba felvétettek, addig a most egybeállított. 1894. évi költségvetés terve zetéből az 1892. évi zárszámadás kiadási hátralékai mind kihagyattak, a bevételi hátralékokból pedig csupán a városi pótlékbátralék — 3000 frt lovonással — vétetett fel. Nézete szerint az 1894 ik évi költségvetésbe az összes kiadási hátralékok — melyek az 1892-ik évi zárszámadásban előfordulnak — felveendők, valamint a bevételi hátralékokból is mindazou tételek, melyekről biztosra vehető, hogy befolynak. Csak is ezen hiány kellő pótlása mellett állapítható meg az 1894 ik évre a fedezetlen szükséglet, valamint az e célra szükséges városi pótlék nagysága. Ily irányban a költségvetés kiegészítendő s csak azután vehető tüzetes tárgyalás alá. Dr. Czinder Istváu felemlíti, hogy a városnak három kettős és egy egyes fogata yan, azonban a képviselőtestület nem bir tudomással arról, hogy mennyibe kerül ezek tartása; nem tudja azon hasznot, ami a városra ezen fogatok tartásával háramlik ; indítványozza, hogy a Sőt még attól a gondolattól sem rettentem vissza, hátha szerelmes lennék egyikbe, vagy másikba. De megcsó kölni . . . ah, azt soha! . . . Az urti arcán gúnyos árny lebegett, mialatt szó rakozottan lapozgatott egy hangjegy füzetben. Es miért irtózik a csóktól? Margit kisasszony elmélázva és enyhén érinté a billentyűket. Az urti közelebb húzódik és újra kezdi a gyóntatást. Semmi felelet. — Tehát öu nem tudja okát. Az úrfit látnoki ihlet szállja meg. -— Talán még sohasem . . ? Most Margit kisasszony hallgat mélységesen. Piruló arccal hajol a zongorára és epedő lutamok zsongása terjed lágyan, édesen. Az úrfi felheviilten valtatja: — Valóbau Margit, az ön ajkát még nem érinté egy olyan gézengúz kuzéuocska félénk szája sem? Margitka balkan, reszketve súgja : — Nagyon féltem mindig ... és elfutottam. Az udvarló egy gyors pillantással rekognoskálta a szerepet. A kicsi zongorára van hajolva, rózsás pirral asely uies üde arcon. A mama elmélyedve a divatlappal bibe lődik. — És hová menekült ilyenkor? — A mamához panaszra. — És a mama mit mondott? — Menj te kis bohó, nem halsz bele. — Csakugyan azt mondta a mama? — Igen . . . A zongora felbömbölt, mint menydörgés, közbe villámgyors takaros cuppantás és az urti hangja hal latszik : — Látja Margitka, a mamának mindig igaza van ! város gazdasági bizottsága készítseu részletes kimutatást úgy a kiadásokról, valamint a jövödelmekről, mik a fogatok tartásából a városra háramlanak s terjeszsze azt a képviselőtestületi közgyűlés elé. Felemlíti továbbá, hogy amikor városunk rendezett tanácsú várossá átala kit tátott, a volt nagyközségtől iskolai alapítványokat | vettünk át, de ezek jövödelme, valamint hova fordítása a költségvetésben nem fordul soha elő; indítványozza tehát, hogy az alapítványi bizottság vizsgálja meg ezen alapokat; derítse ki, hogy azok évi jövüdelmei hova fordíttatnak s erről szóló jelentését terjeszsze a képvise lőtestület elé. A tett indítványokhoz többen hozzászóltak, mire a közgyűlés mind három indítványt egyhangúlag elfogadta s a tanácsot utasította, hngy a költségvetést — az indítványban foglalt hiányok pótlása mellett — sürgősen készítse el, azt a pénzügyi bizottság a számvizsgáló bizottsággal együttesen vizsgálja meg s az igy megálla pított költségvetés egy legközelebb egybehívandó képviselőtestületi gyűlés elé terjesztessék. Megbízatott egyúttal a gazdaságiigyi bizottság az indítványban foglalt kiadások és bevételek egybeállítására, továbbá az alapítványi bizottság az iskolai alapítványok nagyságának felderíté sével, valamint annak kimutatásával, hogy ezen alapít váuyok jövüdelmei hova fordíttatnak ? Zala-Egerszeg, 1893. nouember 24. Tekintetes szerkesztőség! A szerkesztése alatt megjelenő „Zalamegye" eimű lap t. évi 47 ik számának egyik cikksorozata foglalko zik városunk 1894-ik évi kültségelőirányzatával — s azt oly sziliben tünteti fel — mintha ezen előirányzat csak azon okból — mert abba az 1892. évi zárszámadás bevételi hátralékai mint fedezet — s a kifizetetlen tartozások felvéve nem lettek — reális alapon nem nyugodnék. Ennek ellenében — hogy mi vezérelt arra uézve — amidőn az említett hátralékokat a jövő évi előirányzatba fel nem vetettem — szükségesnek találom a közönség tájékozására mintegy felvilágosításul a következőket előadni úgymint: Egy község költségelőirányzata csak akkor uyugod hátik reális alapon — ha abban az illető előirányzati évre részint az előző évi zárszámadás, részint pedig a folyó évi költségvetés eredménye szerinti folyó tételeknek megfelelő összeg (az év végén maradt hátralékok kizárásával) vannak felvéve; mert hisz a községi törvénynek a községi háztartásra vonatkozó illető § a szerint is a községi költségvetés készítésének célja nem egyéb, — mint az — hogy abban a község 1 évi szükségletének — s arra fedezetül szolgáló eszközük kijelölése legyenek feltüntetve — nem pedig az is, hogy abba az előző évről maradt fedezeti és tartozási tételek is szerepeltessenek, miután az ily hátralékok egyik zárszámadásból a másikba úgyis átvitetnek. Hogy városuuknak eddig reális költségvetése nem volt — az éppen azon okra vezethető vissza, uiivel abba az eddigi szokáshoz képest az előző évről maradt hátra lékok miudig felvéve lettek —- s az a jövő előirányzatra csak zavarólag hatott — amennyiben ezen téves eljárás által oly tételek szerepeltek, melyek az előirányzat készítési évben már tényleg vagy bevétettek, vagy pedig kifizetettek — s igy az előirányzatbeli zárszámadások soha sem eredményezték azon összeget — mely az illető évre előirányozva volt — s ebbőljjtámadt a csekély, még kis községekben is nagyobb összegben előforduló 30—40"/[, közt váltakozó pótadó kivetése. Hogy tehát a város háztartására zavarólag ható eddigi hibás eljárás végre beszünjék-- ez okból tartottam szükségesnek egy oly kültségvetés összeállítását — mint a aiiuöt a városi pénzügyi bizottság elé terjesztettem — hogy tulajdouképen mennyi üsszeget éi mily % 03 pótadóval keli fedeznünk; — hogy eljárásom az 1894 évi előirányzata készítésénél helyes volt —- hivatkozással a megyék és városok háztartásának megvizsgálására S-.éll Ignác belügymiuiszten tauácsos ur őméltósága elnöklete alatt kiküldött bizottságra — akik is ebbeli kérdésemre határozottan kijelentettek — hogy a jövő évi előirányzat készítését megelőző évi zárszámadások sem bevételi, sem kiadási hátralékait felvenni a jövő évi előirányzatba nem csak nem lehet, de nem is szabad, — s most midőn a fenti szellemben elkészített költségelőirányzatot a városi képviselőtestület azon okból utasította vissza — hogy abba az 1892. évi zárszámadás hátralékai felvéve nem lettek, feuti állításom igazolásául sürgönyöztem a hivatkozott belügyminiszteri küldöttség egyik tagjához, aki nyombau a következőket táviratozta vissza szóról szóra; „Bevételi és kiadási hátralék a költségvetésekben ( nem veendők fel. Gunda szátnv. ellenőr." Ezekben kívántam a közönséget az 1894 ik évi előirányzat készítésére nézve felvilágosítani és kimutatni, miszerint annak a bemutatott tervezet szerinti elkészítése nem az én egyéni nézetemből eredt — hanem azt a háztartás rendes menete követeli igy — mert csak ez nevezhető reális költségvetésnek, s csak ily költségvetés mellett lehet vinni a város kormányzatát miuden fennakadás nélkül. Zala-Egerszegen, 1893. uovember 24 én. Kovács Károly polgármester. Válasz a polgármester ur nyilatkozatára. A polgármester urnák fenti nyilatkozata ellenében talán elégséges volna egyszerűen azzal védekeznünk, hogy a képviselőtestület f. hó 20-án tartott ülésén a lapunk mult számában foglalt közlemény szellemében tett indítványt egyhangúlag magáévá tette. Csak egy képviselő szólalt fel ellene, de ez, mire határozathozatalra • került a sor, már eltávozoU. Elfogadták az indítványt a pénzügyi bizottság tagjai is, akik a költségvetés tervezetet tárgyalták s akik csak a tett indítvány folyamán győződtek meg arról, hogy a szóban forgó hátralékok kimaradtak, amiről nekik tudomásuk sem volt. Mégis a dolog érdemére a kővetkezőket: Hogy amaz állításunknak, miszerint a hátralékok kihagyása mellett költségvetésünk nem lesz reális, van alapja, ezt egyszerűen ama körülmény igazolja, hogy mig ezek figyelmem kivül hagyása mellett G9

3/io"/o pótlék lett előirányozva, pedig a 10.377 frt 86*/

1 kr. pótlékhátralékból csak 7367 frt 86»/

4 kr.lett felvéve, addig a zárszámadási hátralékok figyelembe vétele mellett, ha az összes pótlékokat felvesszük, 76

2/t„%> ha belőlük 3000 et törlünk, 822/

1

0% lesz a pótlék. No már azt hiszszük, hogy 76

2/io°/o v

agy pláne 82

2/i»"/o mellett csak reálisabb a kültségvetés, mint 69*/i<,% mellett. Ha devalválódott volna csak egy krajcárral is a pótlék, e kürülmény a polgármester ur aggodalmának adott volna igazat, de mikor a hátralékok felvételénél a pótlék nüvekedik, ez a kültségvetésnek reálissá tétele mellett bizonyít. Polgármester ur az eddig volt 30-40%-os pótlékot ezen hátralékok felvételének tulajdonítja. Ez alig felelhet meg a valóságnak, mert hisz az 1892. évi zárszámadás hátralékos tóteleinek a költségvetésbe való felvétele nemhogy apasztja, hanem növeli a pótlékot. A hivatkozott szaktekintélyek előtt meg kell hajolnunk. Mivel azonban polgármester ur szokta a költség vetéseket készíteni, bizonyára felvilágosítást log adni a részben, hogyha a zárszámadás hátralékait nem vesszük fel, az évenként hátalékban maradandó ezereket mivel fogjuk kifizetni? Mert hát végtére, amint a magán életben előbb utóbb fizetnünk kell a tartozást, úgy fizetnie kell egy városnak is. Ha p. o. az I892.évi zárszámadás kiadásai hátralékait nem vesszük fel 1894 re, igaz, egyes tételei 1893 bau kifizettettek, de az 1893. évi hátralékok miből nyerik majd fedezetüket? Az 1894. évi költség vetésből nem kerülhet rájuk; mert az másra vau előirányozva. Fenmarad adósságnak s igy a 665.000 frt adóssághoz évenként jöhet majd néháuy ezer frt ujjabb adósság. Lunek megakadályozásául csak az szolgálhat, hogy az 1894. évi költségvetésbe felveszszük az 1892. évi kiadási hátralékokat is és azok fedezéséről is gondoskodunk. Ha nem vennők fel a kiadási hátralékokat, ez annyit jelentene, hogy az év végén fennmaradt tartozásunkat nem kell kifizetnünk, pedig ez elvül csak nem állhat meg. Ugy is elég zilált városunk pénzügyi helyzete; a türlesztéseket — amelyből 1892-ben 9625 írt maradt hátralékban — az idéu sem tudjuk rendesen fedezni, dacára, hogy a tanács az alapokból már március végéu 2620 ttot vett tel kölcsön, amiről a képviselőtestületnek tudomása siucs; ha most a kiadási hátralékokat, melyeket előbb, utóbb, de okvetlen — fizetnünk kell, a költségvetésből kihagyjuk, ezáltal nem hogy kibontakozunk a bajból, hanem inkább bele merülünk. .A polgármester úr is a kibontakozást óhajtja, mint mi; hogy erre az ő módszere vezet e biztosabban, vagy az, melyet megbeszélés tárgyává tettünk, azt ezek után a szives olv só elbírálására bízzuk annak kijelentésével, hogy amint a polgármester urat a küzügy illetve városunk érdeke vezérelte tettében, s annak tisztaságában nincs okunk kételkedni: úgy ugyancsak a város érdeke késztetett beuuünket is a felszólalásra. Hivatalos rovat. Zala Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről küzhirré tétetik, hogy a tanács által előterjesztett, a szakbizottságok áltat felülvizsgált 1894. évi módosított költségvetés az 1S86. évi XXII. t. c. I 25. § a értelmébeu 15 napon át, az az a mai naptól számitva 1893 évi de cember hó ö-itr a városháza tanácstermében közszemo lére kiiétetik, s bárki által naponkint a hivatalos órák alatt betekinthető. Zala Egerszeg, 1893. november 20-án, Németh Elek h polgármester. Helyi, megyei és vegyes iiirek. Ö felsége Erzsébet királyné nevenapján, f hó ]9-én az üuuepélyes hálaadó isteni tisztelet, melyet Balaton József esperes-plébános tartott, délelőtt 9 órakor volt a róm. kath. plébánia tiimplombau. A hálaadó isteni tiszteleten jelen volt a vármegye tisztikara élén Svastits Benó főispán őinéltóságával, a honvéd huszár tisztikar, kir. törvényszék, kir. járásbíróság, valamint a többi kir. hivatalok, a városi hatóság, a helybeli népoktatási tanintézetek növadékei tantestületeik vezetése mellett és szép számú közönség. A királyné névnapját Nagy Kanizsán is megünnepelték. Délelőtt 9 órakor hivatalos istenitisztelet volt a szent-ferenciek templomában, melyen Nitli Norbert, administrator pontifikált. A misén megjelentek a városi hatóság tagjai Babóchay György polgármesterrel ülőkön ; a törvényszék biró kara Tóth László törvényszéki elnök vezetése mellett; továbbá a külünbüző tanintézetek növendékei a tanári és tanítói testületek kísérete mellett. A küzöshadsereg és honvédség tisztikara teljes számbau résztvett az isteuitiszteleten. Erzsébet királyné névnapját mult vasárnap Készt helyen szépen megünnepelték. Á köz- és magánépületek fel voltak lobogózva. A r. k. templomban 10 órakor dr. Dunszt F. apát ünnepi misét mondott. Jelen voltak a hatóságok és testületek és nagy számú közünség. Erzsébet királyasszony névnapján f. hó 19 én Csáktornyán a r. kath. templomban tartott ünnepi istenitiszteleten az áll. taítóképző ifj. ének és zenekara Beér Ferenc képezdei zenetanár vezetése alatt Seyler B. dur miséjét adta elő. Állandó választmányi ülés. A fennálló szabályrendelet értelmében t. évi december hó 11-én tartandó törvényhatósági bizottsági közgyűlésben felveendő ügyek közgyűlési tárgyalásának előkészítése végett az állandó választmány ülése f. évi december hó 4-én délelőtt 9'/^ órakor tartatik az újmegyeház gyüléstermében,