Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)

1893-04-23 / 17. szám

és ekkor a közegészségi állapot általában mindenütt kielégítő volt. — A gyógykezelés alá került szór ványos betegségek közül a légzőszervek bántalmai észleltettek legnagyobb százalékban ; ezekenkivül csúzok, itt-ott hasi hagymázt,ak, — gyermekek közt pedig dyphteritiszoek esetei, valamint fültőmirijíylobok és különféle bőrbajok. — A hevenyfertőző kórnemek közül a kanyaró 5, a vörheny 3, a hókhurut 2, a vérhas 4, a vörhecs 5 és a roncsoló toroklob 4 községben öltöttek járványos jelleget; e kórnemekben összesen megbetegültek 873 an, kik közül meggyógyult 760, meghalt 93, március végén további ápolás alatt maradt 20. — A lendvai és perlaki járásokban szemcsés köthártyalobban szenvedők gyógykezeltetése hatósági ellenőrzés mellett rendszeresen történik; a súlyos esetek száma tetemesen apadt, számosan meg is gyógyultak; hogy a beteglétszám ennek dacára aránylag kevéssé apad, ennek oka abban lejlik, hogy az ottani élet és lakásviszonyok miatt a betegek az egészségesektől nem különíthetők el. A koleravész elleni intézkedések szigorúan elrendeltet tek s azok teljesíttettek is; az említett bajnak egyetlen esete sem merült fel a megyében. — A védhimlőoltást 40 oltási körben 37 orvos teljesítette; beoltatott 13.322 gyermek, közölök 13.255 jósikerrel; ujraoltatott 1892 ben y.172. — Boncvizsgálat összesen 36 esetben teljesíttetett, 18-szor törvényszéki megbizatás folytán, 18-szor rendőri tekintetből. — Külső hullaszemle rendőri tekintetből történt 43 esetben. — Súlyos sértés bejeleutetett 13. — Öngyilkosságot 27 egyén követett el. — Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 33 egyén esett áldozatává. — Elmekórnak 13 esete lett hivatalos beavatkozás tárgya. A vármegyei népesedési mozgalom adatait illetőleg a vármegye területén 1892. szept. 1-től 1893. március végéig született 9.623, meghalt 8.412, szaporodás 121.. Az alsó lendvai járást kivéve, melyben 960 született, 1084 meghalt s igy 124 fogyatkozás volt, a többi járások mindegyikében szaporodás volt. xl hasznos háziállatok egészségi állapota kielégítő volt; fordultak ugyan elő egyes helyeken ragályos betegségek, így szórványosan lépfene és a sertéseknél orbánc, azonban a kellő óvórendszabályok alkalmazásával megszűntek. — A szarvasmarha- és sertéstenyésztés céljából alakított megyei központi bizottság a vizsgáló bizottságok jegyzőkönyveit tárgyalván, tapasztalta, hogy összesen 409 bika hiányzik, mely szükségletnek magán uton leendő beszerzése elrendeltetett. — A megye területén 40 l'edeztetési állomáson 108 állami mén van elhelyezve. Tüz volt a megye területén 86, melyeknél az összes elhamvasztott érték a hivatalos kárfelvételi jegyzőkönyvek szerint 79.233 frt 13 krt tett ki, melyből biztosítással megtérült 55.417 frt 64 kr. Tanügy. A vármegye népoktatási állapotát illetőleg a tankötelesek száma 75.358; vallásra nézve 68.263 róm. kath., 2.285 helv. hítv., 1.795 ág. ev., 3.015 izraelita; nemzetiségre nézve 56.246 magyar, 895 német, 14.158 horvát, 4.039 vend. Tényleg iskolába járt 61.072; nem iskolázott 3.296 fiú, 10.990 leány. — Á tényleg iskolába járók vallásra nézve: 55.025 róm. kath., 1840 helv. hitv. 1.290 ág. ev., 2.917 izr.; anyanyelvük szeriut: 49.478 magyar, 520 német, 8.941 horvát, 2.133 vend. — A vármegye területén van 18 állami, 68 községi, 327 felekezeti elemi iskola, 2 áll. felső népiskola, 2 községi felső népiskola, 7 községi polgári, 1 községi polgári leányiskola, vagyis összesen 413 elemi, négy felső nép iskola, 8 polgári iskola — 425. Ezen kivül van egy tanítóképezde, két középkereskedelmi iskola, egy szeretet ház, két alsó fokú kereskedelmi iskola, 6 iparos tauonc iskola és 13 kisdedóvoda. — A zalaegerszegi műasztalos tanműhely beszüntettetvén, a polgári leányiskola fülé női kézimunka tanfolyam állíttatott. — A keszthelyi polgári tíú iskolának fokozatos beszüntetése alkalmából felterjesztés tétetett a minisztériumhoz az ottani két osztályú felső leányiskolának négy osztályú polgári leányiskolává átalakítása ügyében. — IJj állatni iskola nyittatott Királyiakon. — Önálló iskolát nyitottak egészen I , új iskolaházzal és tanítói lakással Boldogfa és aLngviz. _ Erdősta küzség Molnáritól megválva, ugyancsak önálló | iskolázást rendezett be. — Nyirvölgy községben állítandó állami iskola ügyében az összes adatok felterjesztettek. ' \ muraszerdahelyi községi iskolának államosítása f

0|

vamatbau van. — Állami iskola felállítása terveztetik Jl

u

ra-Szent Keresztre. — A községek és felekezetek által fentartott iskolák közül ezeu időszakban ismét tiz iskola helyeztetett el teljesen új épületekben. — A vármegye tanítóinak száma 645, közülük képesített 619, ne

m képesített 26; rendes 571, segéd 74; férfi 570, nő 75; az iskolák jellege szerint 44 állami, 185 községi, 415 felekezeti. Adóügy. A vármegye területén az egyenes adót illetőleg 1891. év végén hátralék volt 797.791 frt 69 kr 1892. évi előírás 1,943.154 frt 73'/

2 kr. vagyis összesen 2,740.946 frt 42'

2 kr.; ebből 1892. év folyamában befizettetett 1,822.841 frt 44'/

2 kr. s így a hátralék 1892- év végével 918.104 frt 98 kr. A hadmen tességi adóban 1891. év végén hátralék volt 98.958 frt 53"' kr., 1892. évi előirás 63.629 trt 70 kr., vagyis összesen 162.588 forint 23'/

2 kr,, ebből 1892. évben h-fizettetett 67.919 frt l9'/

2 ki'., maradt hátrálék 1892. év végén 94.66J frt 04 kr. A közbiztonság a lefolyt időszak alatt 4 gyilkos ság. 4 gyilkossági kísérlet, 2 emberölés és 2 rablással lett megzavarva. (A jelentés itt részletesen elősorolja az egyes előfordult eseteket). — A lefolyt időszak alatt 9 lóiopás és 6 sertéslopás történt; szarvasmarha elhajtás 7 izben fordult elő. — Ezeken kivül a kisebb betöréses lopások számos esetei fordultak elő, tettesei azonban a legtöbb esetben kideríttettek. — A csendőri őrjáratok alkalmával letartóztatva lett gyilkosságért 4, gyilkossági kísérletért 5, rablógyilkosságért 8, rablásért 2, rabláskisérletért 3, emberölésért 2, sikkasztásért 2, súlyos testi sértésért 7, lopásért 151, lopás gyanújáért i5, betöréses lopásért 7, lopás kísérletért 3, gyujtogatásért 2, veszélyes fenyegetésért 2, csalásért 1, orgazdaságért 7, igazolvány nélküli csavaigásért 14, pénzhamisításért I, hatósági közeg elleni erőszakért 1 egyén, továbbá 2 katona, 1 rabszökevény és 14 körözött egyén fogatott el s szolgáltatott át az illetékes hatóságoknak. (Vége küv.) A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből. A soproni kereskedelmi- és iparkamara március hó 16-án tartott rendes közös ülésének jegyzőkönyvét megkiildvén, az ülésnek megyénkre vonatkozó határozatait a következőkbeu közöljük : A kereskedelemügyi miniszter megküldte véleményezés végett a kamarának Dráva Vásárhely község kérvényét, melyben vásári helypéuzdíjszabásának a lóra és szarvasmarhára vonatkozó tételének 10 krról 20 krra leendő felemelését kéri. A vármegye törvényhatósága elvben folyamodó küzség kérelme mellett nyilatkozott, azonban a ló és szarvasmarha helypénzének csak 14 krra való emelését javasolja. Tekintve, hogy Nagy Kanizsa, Zala-Egerszeg rend. tan. városok és (Jsáktornya kivételével a vármegye összes vásárain aló és szarvasmarha helypénze a 10 krt túl nem lépi és a megye számos más vásártartó községe által újabb időben alkalmazott egységes vásári helypénzdíjszabásokban is a ló és szarvasmarha helypénze csak 10 krban szabatott meg; tekintve továbbá, hogy az állatvásártér berendezése és feutartása által okozott és még ezután származó költségek —- amit a küzség a felemelés indokául felhozott — az eddigi jóváhagyott díjtétel alkalmazása mellett is teljes fedezetet nyernek ; végül tekintve, hogy a kérelem teljesítése nemcsak Zalavármegye, hanem az egész kamarai kerület vásártartásra jogosított községeiben hasonló vágyat ébresztene, ami a marhatenyésztés és kereskedelem teljesen indokolatlan mi-gterheitetésével járna : a kamara közgyűlése az iroda véleményes javaslata alapján a kereskedelemügyi minisz keblére ölelje mind a kettőt: azt is, a kit talán nem régen más karok fontak körül. Mind hasztalan ! A homlok redőit még ez az öröm sem volt képes eloszlatni. Ez időtől fogva fel volt dúlva a szép, ifjú asszony nyugalma, boldogsága. Háborgott szive is, lelke is. Es e háborgó kebel napról napra több gyauút érlelt meg; minden gyanú egy egy szép rózsát hervasztott le arcáról, egy-egy évet törült ki életéből. Nem élhette meg boldogtalan házasságuk második tavaszát. A folyton kínzó bánat gyorsan elsorvasztotta. A vétkes férj míg külsőleg zokogott nejének rava tálánál : szivét titkos öröm fogta el visszanyert szabadságának érzetében. * Az 1831-ik év szomorú napokra ébresztette hazánkat. Az az öldöklő pestis átjött hozzánk is és rémes gyorsasággal szedte áldozatait. Egyik reggel nagy sirásra ébredt fel Elek, a kis Jolánka sírására. Dajkája váltig csitítgatta, de sikertelenül. Szegénykét nagy görcsök togták el. A megijedt apa gyorsan kocsit küldött a városba az orvosért; mire estére kelve a habos lovak megállottak a nagy rácsos kapu előtt, az orvos későre érkezett. A kis ártat lan már kiszenvedett. Elek gyermeke elhalálozásában egyenesen a Gond viselés büntető kezét látta. Megujultak elméjében lelkének sötét bűnei. Elborzadt attól a gondolattól, hogy neje korai haláiának bűne is csak reá 'nehezedik és most e kis halott gyors halála is az ő lelkét nyomja. Hosszan elmerengve, halálsápadtan nézte a kis ártatlan arcát, azután vadul tört ki kebléből a fájdalom. Reá borult a kihűlt tetemre és a kétségbeeséstől mintegy eszét vesztve, átölelte azt és csókjaival halmozta el. És e csók, mintha avval új életre hozná gyermekét, oly hosszantartó, oly enyhítő volt zaklatott lelkére, de vég zetes volt reá. Kis gyermekét hamar követte bűnös atyja. Halálos ágyához elhivatta a helység ősz lelkészét, atyjáüak régi jó barátját, akinek kitárta nagy bűneit s I midőn a töredelmes vallomás után pár percre lelke ! elszállt porhüvelyéből, a jó lelkész könnyes szemekkel mondta el még egyszer az isteni igét : „Megbüntetem az atyák vétkét gyermekeikben, gyermekeiknek gyermekeiben harmad és negvedizigleu." * * * Elek atyjának legénykorában viszonya volt Borcsa anyjával, ki egy tihanyi révész leánya volt és a kinél szebbet messze földön sem találtak. E viszonynak gyümölcse lett Borcsa, ki szakasztott mása lőn anyjának és a ki szépségével Élek és egész családjának megrontója lett. Röviddel azután, hogy Elek abban a zimankós éjszakán Borcsája ablakán kopogtatott, sírba fektették a beteges anyát. Tudta a bűnt, melybe leánya esett, de azt meggátolni már késő volt. A bánat és önvád vitték a sírba. Jó volt neki ott lenn pihenni, legalább nem bántja senki. A szegény, szerencsétlen Borcsa egyedül, elhagyót tan maradt. Sokszor, önkívületi állapotában, a Balaton hullámaiba akarta magát eltemetni, de megakadályozta ezt az a „másik," kit egy idő óta szive alatt hordott. I lek, nejének halála után, még néhányszor meglátogatta kedvesét. Még súgták egymás füleibe a szere lem mámorító szavait, de azok már Elek ajkairól, mint a halálének, oly félelmetes rezgéssel lebbentek el. Elérkeztek a nehéz napok . . . Borcsa egyre csitít gátja, majd meg kifáradtau szalmazsákjára fekteti le azt a kicsi, síró fiúcskát. Azután csak vár, egyre vár valakit a szerencsétlen. De az atyát immár hiába várja ! Es ez a szegény, ártatlan kis bűn- szülötte csak azért látta meg a tündöklő napsugarakat, hogy azokuak fénye mi hamar elvegye szép kék szemeinek gyémántcsillogását. Harmadnapra halottat szorított az e közben meg őrült szegény Borcsa karjai között . . . terhez teendő jelentésében Dráva Vásárhely község kérel mének feltétlen elutasítását javasolja. A kereskedelemügyi miniszter a kamarához véleményezés végett megküldütte a csáktornyai uradalom tulajdonosa képviselőjének az iránti folyamodványát, hogy a szent-ilonai vásárokra nézve érvényben álló díj szabályzatnak a lovakra és szarvasmarhákra vonatkozó 3. tétele felemeltessék. A kamara közgyűlése az iroda előterjesztésére i kereskedelemügyi minisztériumhoz teendő jelentésében javasolni fogja, hogy a csáktornyai uradalom, mint P. Szent Ilona vásárjogtulajdonosa, a beadott vásári hely pénzdíjszabályzat tervezettel utasíttassék el és pedig azon figyelmeztetés kíséretében, minszerint egy újabb hely pénzdíjszabályzati tervezet összeállításánál, a vásári hely pénzdíjszabályzat egységessége érdekében, szigorúan al kalmazkodjék a Zalavármegye számos községében újabb időben alkalmazott normális díjszabályzathoz és ennek díjtételeihez, a ló és szarvasmarha helypénznek emelésére irányuló tervet pedig ejtse el. Az osztrák-magyar bank nagy-kanizsai fiókintézete a Weissmayer Mór elhalálozása következtében megüre sedett váltóbirálói állásra három alkalmas egyén javaslatba hozatala iránt kereste meg a kamarát. E megke resésre a kamara Blau Lajos termény és szeszkereske dőt, Bettlheiin Sigfried kereskedőt, a „Bettlheim W. Samu és fiai" közkereseti társaság tagját és Bogenrieder József szállodást hozta javaslatba. Pasteur Chamberland laboratóriuma. Az állattenyésztés mezőgazdáink és igy az állam egyik jelentékeny jövedelem forrását képezvén, tokozott figyelemmel kell kisérnünk az 1886. évben Budapesten létesített, a földmivelésügyi m. kir. minisztérium felügyelete alatt álló „Pasteur Chamberland" laboratoriumot, mely Brodin Collet J. M. vezetése alatt áll. Ez a laboratórium most állította össze 1X92. évre statisztikai adatait hí oltásokról lépfene és orbánc ellen. Tájékozásul a következők szolgáljanak: A laboratórium alapítása, vagyis 1886. év október hava óta orbánc ellen 1,237.674 malacot, lépfene ellen 945.512 juhot, 147.248 szarvasmarhát, 9.798 lovat, összesen 2,340.232 állatot oltottak be. Ezen oltásokra elhasználtak 2,475.348 adag orbánc oltó anyagot malacok részére, 1,891.024 adag lépfene oltó anyagot juhok részére, 588.993 adag lépfene oltó anyagot szarvasmarhák és 39.192 adag lépfene oltó anyagot lovak részére, azaz összesen 4,994.556 adag különféle oltó anyagot. Alábbiakban ismertetjük az évenként történt o tások adatait: 1886 ban 3.500 juh, 900 szarvasmarha, 106 ló 4.506; 1887-ben 4.665 malac, 45,803 juh, 7.296 szarvasmarha, 100 ló = 57.864; 1888-ban 24.468 malac, 69.430 juh, 10.500 szarvasmarha = 104.389; 1889-ben 132.469 malac, 87.275 juh, 16.073 szarvasmarha, 837 ló 236.654; 1890 ben 261.803 malac, 178.542 juh, 21.389 szarvasmarha, 2.089 ló 463.823; 1891-ben 351.959 malac, 274.811 juh, 36.458 szarvasmarha, 2.828 ló 666.055; 1892-ben 462.310 malac, 286.151 juh, 54.633 szarvasmarha, 3.838 ló = 806.932 vagyis össze sen 1,237.674 malac, 445.512 juh, 147.248 szarvasmarha, 9.798 ló = 2,340.232. Az elért eredmények fényesen bizonyítják a Pasteurféle oltások rohamos tovább terjedését és gyakorlati hasznát. 1892. évben több, mint ezer földbirtokosnál történt oltás és ezen felül több mint 100.000 állat részére szállított a laboratórium állatorvosoknak oltó anyagot, kiktől azon gazdák nevei, kiknél az anyagot elhasznál ták, megtudható nem volt. A csalhatatlan számok és a hivatalos statisztika indította a földmivelésügyi m. kir. minisztériumot is arra, hogy a labolatoriuniot különös pártfogás alá vegye. A budapesti m. kir. állatorvosi akadémiában pedig dr. Hutyra tanár tart évenkint előadásokat az oltásokról nemcsak fiatalabb hallgatóknak, hanem végzett állatorvosoknak is, kik időnként ily elő adások meghallgatására a fővárosba rándulnak. Hutyra tanár különben a minisztériumhoz beérkező hivatalos kimutatások alapján „Magyar Állategészségügyi Évkönyvéében konstatálja, hogy a beoltott nyájakban a veszteség a második beoltás után, 1891. évben: malacok nál 0-89" „, juhoknál l-0l»/,„ szarvasmarháknál 010"/,„ és lovaknál 000

ü/n-ra csökkent. Szerzett tapasztalatok után indulva, az oltásokra legalkalmasabb a tavasz, vagyis április, május és junius hónapok. Brodin Collet, a külföldi Pasteur féle laboratóriumok főigazgatója, Budapestre érkezett, hogy a védoltást és az oltó anyagok előállítását közvetlenül is ellenőrizze, tekintettel arra, hogy a beoltandó állatok száma — a laboratórium iránt való bizalom rohamosan tért hóditván — 1893. év első felében kétségtelenül 1,000 000 nál több lesz. A budapesi Pasteur-Chamberland laboratórium tit kárának Máray Lajost nevezték ki. A „Gizela egylet" ismertetése. A még 1869 ben O cs. és kir. fensége, Gizela fő hercegnő védnöksége alatt férjhez menendő lányok kihá zasítására alakult „Gizela" egyletnek, melynél a biztosi tási tőke 40 millió korona és a tartalékalap 6 millió koronát képvisel, megismertetését célozzuk jelen sorainkkal. Az egyesület feladata minden gondos szülőnek alkalmat nyújtani arra, hogy aránylag csekély díjért a leányának kiházasítására szükséges tőkét biztosíthassa. Ezen emberbaráti intézet oly határozmányokat léptetett életbe, amelyek a belépő tagoknak nemcsak teljes biz tonságot, hanem ezen felül minden előnyt és könnyítést is nyújtanak. Csekély 66 krajcár havi járulék mellett bárki biztosíthat újszülött leánya számára, 20 éves korának elértével kifizetendő 200 frtot; havi 3 frt 30 kr. járulék mellett 1000 frtot.