Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)

1893-04-16 / 16. szám

hogy a külön járatok csak zavarólag hatnának a menetrendre és a hajószemélyzet több, fokozottabb munkára kényszeríttetvén, a szükséges pihenési időtől elvonatnék. Es mivel a t. évi menetrend bármily kirándulás vagy utazás céljának amúgy is megtelel és mivel eddigi tapasztalatok szerint a Külön menetekhez támasztott sokoldalú igények kielégítése csak a legritkább esetbeu sikerül: az igazgatósag elhatározta, hogy külön meneteket ezentúl nem engedélyez. Eperjessy Sándor bizottsági tag leiemlíti, hogy a déli vasút által hirdetett és április ho 1-én életbe léptetett árú- és személy dijkszálhtás a valóságnak nem telel meg; különösen a kioebb súlyú áruk szaiutása az uj tanüaval jelentékenyen többre ryg, mint volt azelőtt; kéri a köz igazgatási bizottságot, hogy ennek orvoslasa érdemében torduljou kervényileg a minisztériumhoz. A bizottság az indítványt elfogadta. A közigazgatasi bizottság — tekintettel úgy a megyei központi, valamint megyei árvaszéki ügykezelésnek évről évre való fokozatos es oly mérvő emelkedésére, hogy a beérkező ügyeket a jelenleg létező logalmazói és kezelő személyzet lennakadas nélkül nem képes elvégezni — a május liavi törvényhatósági rendes közgyűlésnek a jelenleg letező hátrányos állapot részletes és tüzetes feltüntetése mellett — javaslatba hozza, hogy a központi személyzet egy togalmazóval, egy számuszttel, 2 írnokkal és egy dijnokkal, a megyei árvaszéknél pedig egy ülnökkel es 3 írnokkal szaporittatnék olyképen, hogy ezen állások már t. évi juhus 1-ére betöltetnének s az ezen állások betöltésével járó évi 6800 torint költség a t. évben a megyei árvatan taitalékalapbol nyerne tedeze tet, inig a belügyminisztérium telnatilag megkerestetnék, hogy a varmegyei évi dotatióba a jövő évi költségvetésnél ezen szervezendő hivatalok ellátása után fizetendő összeg felvétetnek, illetve a vármegye évi dotatiója ezen összeggel emeltetnék. Tudomásúl vétetett a kereskedelemügyi miniszter leirata, mely szerint Palimban postahivatal felállítását megengedte. A keszthelyi makadam-ut felülvizsgálatára Bogyay Máté közigazgatási bizottsági tag elnöklete alatt bizottság küldetett ki. (Jrdöghenyc község kérelmére a déli vasút társulat a felhozott indokok alapjan egy átereszt létesített azzal, hogy a község kötelezi magát az árok tisztán tartására. A tarsulat jelentése szerint a község ezen kötelezettségének nem tesz eleget, minélfogva a járási főszolgabíró telhivatik, hogy a községet elvállalt kötelezettségének teljesísésére utasítsa. A tördemiczi postahivatal ügyében a közigazgatási bizottság oly irányú felterjesztést tesz a kereskedelem ügyi miniszterhez, hogy mivel a 115 torint tentartási fedezet hiányt a község hajlandó fedezni, szíveskedjék a község kérelmét teljesíteni. A kerületi postaigazgatóságot megkeresi a közigazgatási bizottság, hogy utasítsa a postahivatalokat az iránt, hogy oly levelek után, melyeket hatóságok az ügy természetéből kifolyólag az egyes felekhez portómenteseu intéznek, az illető, levelet átvevő téltől portóilletékül ne a kétszeres díjat (10 krt), hanem a szabályszerű egyszeres dijat (5 krt) szedjék be. Dr. Gyömörey Vince bizottsági tag, mint a „Dunántuli h. é. vasút részvénytársaság* egyik igazgatósági lag|a, előadja, hogy a részvénytársaság március hó 22 én tartolt igazgatósági ülésén tárgyalták a közigazgatási bizottság március havi üléséből a zala-egerszegi vasúti indóház megnagyobbítása, a fűtőháznak Zala Egerszegre elhelyezése és a kistaludi állomás megszüntetése tárgyában tett előterjesztését. Az igazgatósági ülés a zala-egerszegi állomás megnagyobbitását elhatározta s erre 42.000 Irtot szavazott meg, A kistaludi állomás megszüntetésével járó üzleti megtakarítás nem a társaságot, hanem a társaság üzletét kezelő m. kir. álllamvasutakat illetné s igy az igazgatóság nem látja iudokoltnak, hogy a tárhűtlen hozzá soha, de soha sem leszek. S ha már ran gom és vagyonom tiltanák is őt a nyilvánosság előtt is , euyéiBtné teuni, szivemben megesküdtem vele — örökre. ' Maradok agglegénynek s mihelyt eldől atyám végren I deletének értelmében a nagy vagyon kérdése, megváltoztatják eddigi életmódjukat " Es a szegény, sokat szenvedett anyának könnybe lábadtak fénytelen szemei, azok a szemek, melyek egykor kelet legszebb gyémántjaként ragyogtak, melyekbeu üdv és kárhozat honolt a beletekintő számára. Nem bírta elviselni lelkének titáni vádját és azt a fájdalmat, hogy gyermekét, földi boldogságát is az ő sorsának vesse martalékául, hogy leáuyát megcsalva, cserben hagyva tudja és féltette attól a férfitól, aki pedig igazán szerette - Borcsáját. Önmagáról és vétkes, ifjukoru szerelméről jól tudta ezt. * * * Az éj leeresztette sötét szárnyait a Balaton hullámaira. A tihanyi Benczések kolostorának órája tompán üti a rémes éjfélt. Ketteu virrasztanak a borzasztó zivatarban. Egyik selyem párnák között, a másik beteges anyja szalma zsákjának szélén. Amazt lelkének kinzó, ijesztő szózata, nejének derült arca, gyermekének mindig mosolygó, angyali képe, emezt anyjának előbb elmondott borzasztó álma fosztja meg az édes pihenéstől. Lázas nyugtalanság gyötri folyton az előbbit. Halkan hagyja oda a dagadó párnákat, gyorsan, a legkisebb zaj nélkül felöltözik. Azutár. íopva, mint egy orgyilkos, hagyja el szobáját. Tágra nyitott szemekkel meredten tekint vissza csendesen pihenő nejének ágyára c midőn az talán a legédesebb álomképet látva mosolylyal ajakán, uiitsem sejtve férjének éji útjáról, hűtlenségéről, róla álmodik: a hűtlen férfi, mint az űzött vad, lutva hagyja oda érte rajongó hitvesét, hogy az átkos, tiltott szerelemnek gyümölcsét élvezze. „Megbüntetem az atyák vétkét gyermekeikben!" jól tudja ő e végzetteljes szózatot és mégis rohan a büu örvényébe. De hát nincs enyhítő körülmény, nincs egy 1 saságnak amúgy is szerény jövödelmét a szóban forgó állomás beszüntetése illetve az áthelyezés költségeivel ' terhelje. Tekintettel azonban a közigazgatási bizottság óhajára, az igazgatóság hajlandó a kistaludi állomás beszüntetéséhez es a bereudezés áthelyezéséhez hozzájárulni azon esetre, ha a megye, esetleg Zala Egerszeg városa a zala egerszegi állomáson ezen áthelyezéshez szükséges területet ingyen rendelkezésre bocsájtja. Egyúttal kikötötte az igazgatóság, hagy a m. kir. államvasutak, mint a társaság üzletét kezelő vasút, az ezen kizárólag érdekeit szolgáló áthelyezés folytán elérendő tetemes üzemköltség megtakarításból a részvény társaságnak a megtakarítások egy részét biztosítsa, amely legalább a befektetendő összeg kamatait fedezné. Egyúttal a részvénytársaság felkéri a közigazgatási bizottságot, hogy a zala -egerszegi kisajátítandó földterület átengedése tárgyában a köztörvényhatósági bizottság illetve Z. Egerszeg városnál a szükséges lépéseket megtenni szíveskedjék. A közigazgatási bizottság addig is, inig a részvénytár saság átirata megérkezik s az átiratban foglaltak tárgya lásába bocsátkozhatik, dr. Gyömörey Y

Tiuce bizottsági tagnak köszönetét fejezte ki, hogy az igazgatósági gyűlés lefolyását vele megismertette. Kir. tanfelügyelő — havi jelentése szerint — ezen időszakban meglátogatta a nagy-pálii és nagy kutasi községi és gógánfai rk. iskolákat. Volt Baksán, hogy úgy az iskolázásnak, valamint az iskola dologi viszonyainak legfontosabb mozzanatait a képviselő testülettel ós iskolaszékkel meg tárgyalja. A járásbeli menedékházak ügyében volt Pacsán. — Zalavárott az összes érdekeltséggel a hídvégi iskolai csatlakozás ügyét megtárgyalta. — Meglátogatta a zalaapátii zárda iskolát és kisdedóvodát. — Tauítói illetmények kiszolgáltatása érdemében volt Zalabéren. — Személyi és dologi ügyekben volt Keszthelyen és fürjén. — Meg látogatta a csáktornyai tauítóképezdét, gyakorló iskolát, polgári iskolát, községi elemi iskolát és kisdedóvodát. — A csáktornyai tauítóképezde kiépítése, kerítése és kapuzatának munkálataira az árlejtést megtartotta. Kir. tanfelügyelő előterjesztette a vallás és közoktatásügyi miniszternek 1093. évi március 18-án 8.376. sz. a. kelt rendeletét, melynek érteimében az 1891. évi 43. t.-c. 1U. § ának rendelkezéséhez képest a 15 krnyi járulékot mindazon tanköteles korban levő s a népoktatási tanintézetek köréhez tartozó iskolába járó növendék ( tartozik fizetni, akinek tanítójával szemben az országos tanítói nyugdíj- és gyámalapnak viszonkötelezettségei vannak. Minthogy pedig az ismétlő iskolázás épen olyan k ötelező, mint az elemi iskolázás, a kérdéses 15 krt az I ismétlő iskolába járó tankötelesek is tartoznak fizetni, ha az illető tanító az országos tanítói nyudijintézet tagja. A fizetésre vonatkozó kötelezettség ismérve tehát az, hogy a nyugdijalapnak kötelezettségei vannak-e az illető tauítóval szemben, miért is az 1891. évi 43. t.-c. intentiójától és szószerinti rendelkezéseitől eltérő és a mult évi 37.290. sz. a. kiadott „körrendelet" erre vonatkozó intézkedése a miniszter által oda inódosíttatik, hogy ezen járulék a beiratkozott tankötelesek után mindazon esetben szedendő, midőn a tanító az országos nyugdíjintézet uek felvett tagja. Ha valamely iskolának tanítói közül egyesek bármely oknál fogva az országos tanítói nyugdíjalapnak nem tagjai, azok után a 15 kros nyugdíjiutézeti járulék az alap javára nem szedendő; szabadságában áll azonban az illető iskola fentartóuak az egyenjogúság és egyöutetii elbánás végett az összes beiratkozott tankötelesektől a 15 krt beszedni és a nem nyugdijintézeti tag által tanított növendékek után befolyt összeget iskolapénztára javára értékesíteni. E rendelet alapján a járási főszolgabitók felhívatnak, hogy az 1891. évi 43. t.-c. végrehajtásáról a közigazgatási bizottság mult évi végzésében foglaltak kapcsában ezen újabb miniszteri rendelet tartalmáról járásuk iskolafentartó közönségét haladéktalanúl értesítsék annak hozzáadásával, hogy az 1868. evi 38. t.-c. 4. aban az igazolatlan iskolai mu- [ lasztások megtorlását szigorúan hajtsák végbe, mivel védőszó az ő számára, a kit ifjúkori szerelme üldöz égő kiolthatatlan szenvedélylyel ? ! Hja! a világ elítéli ezt a szerelmet . . . * Az őszi szél rémesen zörgette a borzasztó éjszakán a törött ablak táblákat. A bágyadt anya mélyen alszik szalmazsákján, a leány elszenderült, de félve riad fel minden csörömpölésre. Most is felriadt. Meredt szemekkel néz a sötétségen át az ablakra, vakító villám cikáz át az égboltozaton és rémes világításba helyezi az ablaknál állót. A leány ajkán elhal a szó. Nem bir kiáltani. Nem teheti ! hátha felébred és halálra ijed az a kiaszott test! . . . Most újra lassú kopogás . . . mintha csak a vihar zör getné a törött cserepeket? . . De nem ! . . . most meg tisztán hallja, hogy nevén szólítják ! . . . Agya ég, szive lázassan ver, egész testében remegve, mint a holdkóros emelkedik fel fekhelyéről. Lassan, kúszva halad az ablakhoz és egy velőtrázó sikoly száll el ajkáról. Künn a tomboló elemek eget földet rázó csattanással felelnek reá. Ott a földön zireg-zöreg a szalma a nyugtalankodó alatt, azután ismét halotti csend. Csak a hulló zápor okoz még némi neszt. Elek, a szeretett férfi, állt ott ily időben, egész testében átázva, szétdúlt arccal A leány elfelejti anyja intő szavát, őrült szerelmének hódol, az ajtóhoz siet és félretolja annak reteszét. Hiszen ő áll ott! . . . hátha halálra betegszik a fagyos időben?! . . . Igen csak őt látja, kiért elveszíté l?lke önuralmát, aki reszkető karokkal szorítja keblére. Erzi szivének hangos dobbanását és íme, az övé épely hangosan felel rája. Egő ajkai oda tapadnak az övéire . . . hallja az érthetetlen súgást füleiben ész bontóan csengeni . . .1 A haragvó elemek zúgása hasztalan figyelmeztette a hűtlen férjet. Nem riadt tőlük vissza. Elnétnítá a szerelmi mámor szive intő szózatát: „Megbüntetem az atyák vétkét gyermekeikben harmad- és negyed íziglen!" ... * (Vége küv.) ezen bírságpénzek az 1891. évi 43. t.-c. 10. § ában meghatározott célra fordítandók. A gánicsai áll. elemi iskola földjének bérbeadáiáról szóló jegyzőkönyv jóváhagyólag tudomásúl vétetett. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére a népoktatási tanintézetek hátrálékos számadásai meg sürgettetnek. Kir. tanfelügyelő bemutatta a baksai iskolázás személyi és dologi viszonyainak rendezéséről a képviselőtestülettel és iskolaszékkel a helyszínén március 24-én megtartott tárgyalás eredményét feltüntető jegyzőkönyvet, melynek kapcsán az építkezés, illetve az iskolai vagyon ügyébeu már is folyamatba tett intézkedéseket méltatva, egyúttal egyelőre a Czup községet törvényes iskolázásra utaló külön intézkedést kért. Kir. tanfelügyelő előterjesz tése jóváhagyólag tudomásúl vétetett s a vonatkozatos iratok az alsó-leudvai járás főszolgabírójának azzal adat uak ki, hogy úgy a baksai, valamint a ezupi összes érdekeltség meghallgatása után különösen annak figye lembe vételével, hogy Czup község hatósági intézkedés alapján iskolailag a baksai községi iskolához van csatolva, őket a baksai községi iskola járulmányainak és pedig az összes érdekeltség által méltányosan elfogadandó adó, lakosság vagy magasabb tandíj kulcsa szerinti arányos megállapítására felhívja s eljárásának eredményéről a közigazgatási bizottsághoz jelentést tegyen. A közigazgatási bizottság a í. évben végzésileg megállapította a 3—5 éves óvodaköteles, 6—11 éves mindennapi és 12—14 éves ismétlő tankötelesek összeírásának eljárását olyképen, hogy ezen 12 korosztályba sorozandó fiú és leány gyermekekre nézve a kisdedóvodákba (menedékházakba), illetőleg a mindennapi elemi népisklákba, továbbá az ismétlő elemi népiskolákba járás kötelezettsége ugyanezen évi szeptember 1-től kezdve állapittatik meg az összeirás által. Az 1891. évi 15. t. c. végrehajtása ügyében a polgári községek számára kiadott „Utasítás" 3. § a értelmében a községi előljáráság tartozik a fennebb említett együttes összeírásból — melynek egy példánya a községi irattár számára visszatarta tik — az állandóan kellő gondozásban és felügyeletben nem részesülő 3—5 évet betöltő gyermekek névsorát kiíratni s a községben levő kisdedóvodák és állandó menedékházak felügyelő bizottságai (gondnokságok és iskolaszékek) számára augusztus 15 ig, a nyári menedék házak számára pedig május kezdetéig megküldeni. Fel hivatnak ennélfogva az összes járások főszolgabírói, hogy az együttes összeírásból eszközler.dő ezen részleges kiirá* kötelességére járásuk összes községeinek elöljáróságait azzal utasítsák, hogy ezen végleges kiírásra feltétlenül a község által beszerzendő, becsatolt nyomtatvány használandó. Egyidejűleg az állam, községek, jogi személyek (egyesületek) és magán egyének által fentartott óvodákban használandó felvételi napló, felvételi jegyek, mulasz tási napló és az igazolatlanúl elmaradó gyermekek havi jegyzékei azon felhivással küldetnek meg egy-egy példányban az összes járások főszolgabíróinak, hogy azokat betekintésül jelentkező érdekelteknek bemutassák s nekik az egyetemi nyomdánál beszerzés iránt kellő tájékozást nyújtsanak. A zala-egerszegi kisdedóvoda ügyébeu a város polgármestere telhivatik, hogy a kölcsönre, illetve a törlesztés módozatára vonatkozólag a képviselőtestület hatá rozatának meghozatala s annak a megyei törvényhatóság által jóváhagyása iránt szükséges intézkedéseket tegye meg és eljárásának eredményéről a közigazgatási bizottsághoz jelentést tegyen. A balaton-hidvégi csatlakozás ügyében a járási főszolgabíró elsőfokú határozat hozatalára felhivatott. A közigazgatási bizottság egyidejűleg megállapította a megyei kisdedóvásnak tervezetét, amelyet az ügy fontosságánál fogva lapunk jövő számában fogunk mél~ tatui. A kir. pénzügyigazgatóság jelentése szerint március hóban befolyt egyenes adóban 32.932 frt 48'/

2 krajcár, hadmentességi díjban 1.180 frt 65'/

2 kr., szőlőtlézsmaváltságban 2.683 frt 18 kr., bélyeg- és jogilletékben 21.435 Irt 27 kr., illetékegyenértékben 1.981 frt 32 kr., fogyasztási- és italadóban o7.267 frt 67 kr., italmérési illetékben 49 frt 50 kr., összesen 97.530 frt 08 kr. folyt be, amelyet az 1892. év hason szakában ugyanezen adónemek cimén befolyt 104.120 frt 80

1/

2 krral eg.Ybehasonlítván, a t. év március havában 6.590 frt 72Vj krral folyt be kevesebb. Az 1893 ik év első negyedében befolyt 486.853 frt 38 kr. adó, a mult év hason szakában befolyt 439.697 f rt 59 kr. s igy a f. év első negyedében 47.155 frt 79 krral foiyt be több, mint a mult évben. Fizetési halasztás március hóban nem engedélyeztetett, házadómentesség 62 esetben. Közegészségügy. Dr. Manyin Károly kir, tanácsos, Zalavármegye t. főorvosa, a vármegye területén március hóban észlelt közegészségi állapotról és egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről, a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság április havi üléséhez: „A felnőttek közegészégi állapota — a zala szentgróthi és letenyeí járások kivételével — mindenütt kielégítő, sőt több helyen teljesen kedvező volt. Megbetegülés egyáltalán nem sok fordult elő és a gyógykezelés alá került kórnemek nagy részben enyhe lefolyást vettek. A fentebb említett két járásban a betegforgalom a rendesnél jóval nagyobb voit ugyan, azonban a halálozási százalék nem emelkedett. A gyermekek közt nagyobb volt a betegforgalom. Itt, mint a felnőtteknél, a légzőszervek bántalmai szerepeltek legnagyobb százalékkal. Ezeken kivül a heveny bőrbajok, torokbetegségek észleltettek említést érdemlő számban, valamint itt ott dyphteritisznek egyes esetei. A heveny fertőző kórnemek közül az elmúlt hónapban a vörheny, roncsoló toroklob, kanyaró és vörhecs uralogtak járványosán és pedig vörhenyben Sándorházán megbetegült 34; ezek közül meggyógyult 23, meghalt 11; roncsoló toroklobban Keszthelyen.a járvárynak má sodszori fellépte óta megbetegült 20, ezekből meggyógyult