Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)
1893-03-26 / 13. szám
Melléklet a „ZALUIEOYE" 1893. évi 13 ik számához. a vídékbeli gazdakör székhelyén — lenne létesítendő. Végül, figyelembe véve azon tényeken alapuló körül ményt, hogy Zalavármegye legnagyobb részében a nyu goti taj szarvasmarha jól tenyészik; tekintve, hogy Zala megye egyik legkeresettebb szarvasmarha piaca az egész dunántúli vidékuek; továbbá, hogy a inai kevéssé, vagy semmit sem jövödelmező gazdasági ágak között az okszerű állattenyésztés még jövedelmező, de mindez csak a jó állatanyag fejlesztésével érhető el : felkérendő a magas kormány, hogy adjon módot, miszerint a megye területén 3—4 taj szarvasmarha tenyészde (pepiueria) létesülhessen, hogy így az acclimatizált és egyéb helyi viszonyainkhoz szokott állatok után lehessen a szükséges nemesebb anyagot megszerezni, az okszerű gazda tára dozásait pedig ezen uton is jutalmazni. — A bizottság t. évi március í9-én tartja meg ülését. (Vége küv.) Közegészségügy. Dr. Manyin Károly kir. tanácsos és megyei t. főorvos a vármegye területén február hónapban észlelt közegészségi állapotról és egyéb, a közegészségi ügyet érdeklőkről a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság március havi üléséhez : „Az időjárás igen változó volt, valamint a hőmérséklet is széles határok között ingadozott. A hónap első telébeu általában fagyponton alul, azontúl enyhült s gyakran borús idő, habar kevés csapadók, észleltetett. A légnyomás maximuma volt 7154 2 m/m, minimuma 725 8 m m, havi közép 747 m/m; A hőmérséklet maximuma + 16 u0, minimuma — J.8"C, havi közép -+- 2"0. A nedvesség havi közép értéke 84 u/o, csapadék havi összege 14'S> m/m. A szelek irányát illetőleg leggyakrabban észleltetett D és DK. A felnőttek közegészségi állapota Zala-Egerszeg város és a szeut-gróthi járás kivételével mindenütt ki elégítő, sőt több helyen teljesen kedvezőnek volt mondható ; mert megbetegülés kevés fordult elő és a gyógykezelés tárgyát képezett kórnemek legnagyobb reszben enyhén folytak le. Zala-Egerszegen különösen a légzőszervi bajok nagyobb számban kerültek gyógykezelés alá, sőt az influenzának is több esete észleltetett. A szent-gróthi járás területén ugyanezen bajok még nagyobb mennyiségben fordultak elő, sőt a tüdőlobok száma is szaporodott. A gyermekek között a közegészségi állapot kevesbbé volt kielegítő, sőt egyes vidéken kedvezőtlen ; mert a nagy mennyiségben észlelt légzőszervi bántalmakon kívül a hevenyfertőzó bőrbajok is nemcsak szórványosan, hauem néhány községben járványos jelleggel merültek fel. Ezeken kívül még gyógykezeles tárgyát képezte Szegvárott a füitőmirigylobnak, Sümegen és Deáki pusztán gyermekek közölt influenzának több súlyos esete. Diphte litisznek egyes szórványos esetei a megye különböző részein észleltettek. A beérkezett jelentések szerint az óvintézkedések az ily egyes eseteknél is megtétettek és a veszélyes kórnak tovaterjedése megakadályoztatott. A roncsoló toroklob, melynek járványos jellege január hó végén megszűnt, február hóban Keszthelyen újra járványszerüleg lépett lel. Ezen hónapban március elejéig meg betegült 10 gyermek ; közülök meggyógyult 3, meghalt 4 és további gyógykezelés alatt maradt 3. Legutóbb az apáca zárda iuternátusában tordult elő egy halálos kimenetelű dipteritisz eset. A zárdában a tanítás azonnal beszüntettetett, a, növendékek eltávolíttattak, az egész épület fertőtleuíttetett, a betegszoba újra festetik. Egyéb heveDylertőző betegségek közül a vörheny Sándorhazán, a kanyaró Zala lstvándon, a vörhecs — rubeóla — pedig Andráshidán, Alsó-, Felső-Bagodon és Vitenyéden oitötlek jánváuyos jelleget, Sándorházán meg betegüit vörhenyben 31; gyógyult 16, meghalt 8, ápolás alatt maradt 7. Kanyaróban megbetegült 54 ; ezekből gyógyult 35, meghalt 2, ápolás alatt maradt 17. Vürbecsben a fent említett 4 községben megbetegült 70; Te határozottan azt állítod, hogy igenis van, én azonban az ellenkező nézetet vallottam, így hát mege gyezésre nem jutottunk. Vitatkozás közben aztán ogyszer csak hogyan hogyan sem, hirtelen elhatározással eléd állva így szóltam: Es mit szólna, ha, amit akkor akartam, most megtenném ? Te reszketve egyenesedtél fel ezen szavakra és hidegen válaszoltad : Arra ön nem fog vetemedni! De most már nem féltem tőled, édes, nem haragos tekintetedtől, nem fenyegető testtartásodtól, csak lángoló szép arcodat láttam és szerelmet olvastam ki fényes szemeidből. Még közelebb léptem hozzád, belenéztem sötét szemeidbe s mintha azok jóságos, biztató féuynyel ragyogtak volna felém. Már kinyújtottam két kezemet, hogy átkaroljam karcsú derekadat, de te kisiklottál és futásnak eredtél. De lásd édes, eltévesztetted az utat, nem az udvar felé szaladtál, ahol esetleg megláthatott volna valaki bennünket, hanem egyenesen a sűrű pagonynak, a kert másik felén. Ott aztán, ahova ugyan uem lát emberi szem utánunk, elértelek, megfogtalak, ajkaim a r Codra, ajkadra tapadtak, hogy vérrózsák keltek mindenütt nyomán. Te vergődtél, védekeztél egy . darabig, végre pedig tehetetlenül csendesen zokogni kezdtél. Csak egyet felejtettél el édes, sikoltani, mint akkor, mert azt meghallotta volna a kertész, aki csak a szomszédságunkban gyomlált egy virágágyat és akkor, úgy lehet, nem lett volna meg a kellő bátorságom. Igen, édes, ezt elfelejtetted. Sokáig élt aztán még emlékezetemben ez az est, sőt erre gondoltam akkor is, mikor két év múlva boldog eljegyzésedről hallottam. Egy darabig nehezteltem is rád, de aztán beláttam, hogy helyesen cselekedtél; a világ úgy kívánja, hogy a huszadik év a leányt már főkötő alatt találja és te nem várhattál rám. Okosan tetted. Keresztúry József. közülük meggyógyult 36, meghalt 2, a hónap végén további gyógykezelés alatt maradt 41. Boncvizsgálat összesen hat esetben teljesíttetett ; egyszer egy sztvhájasodásban hirtelen elhalt egyénnél rendőri tekintetből, ötször pedig törvényszéki megbízatás folytán. Ez utóbbi eseteknel a halál legközelebbi okai : 1 dermedet, 1 agy vérömleny, 2 iuladás és 1 tüdőlob voltak. Külső hullaszemle rendőri tekintetből volt 9. Súlyos sértés bejelentetett 3. Öngyilkosságot két egyén követett el. Ezek egyike (Czigány Károly Kővágó-Eürsön) magát agy onlőtte, a másik (Horváth J. Zala Egerszegen; konyha kést szúrt mellétje és elvérezett. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 4 egyén esett áldozatává és pedig 1 (Babati János l éves liczkói) leforráztatván, égési sebei következtében halt meg; 1 (Mátray József kis gyermek) a reá esett gyalupad által agyonnyomatott; l (Tóth István szegvári) a reá dőlt fa alá, 1 pedig (Horváth Károly 13 éves venteij répa válogatáskor a ledőlt uagy répatömeg alá jutváu, megfúlt, j Elmekórnak három esete lett hivatalos beavatkozás j tárgya ; a betegek megfigyelés végett közkórházba szál Iktattak-" A zala-egerszegi tűzoltó egyesület közgyűlése. A zala-egerszegi tüzoltó-egyesület évi rendes köz gyűlését Boschan Gyula egyesületi elnök elnöklete alatt f. hó 19-én tartotta a községi népiskola egyik osztálytermében. Elnök a közgyűlést az alapszabályok értelmében határozatképesnek nyilvánítja. Üdvözli a megjelenteket. Eelemlíti megnyitó beszédében, hogy éveken keresztül felhangzott megnyitójában azon szomorú kijelentés, hogy az egyesületi választmány legjobb igyekezete dacára a szertárépítést nem lehetett foganatosítani; pedig szertár hiányában az egyesület működő tagjai nemes feladatuknak legjobb akarat mellett sem képesek megfelelni. Ma azouban szerencsésebb helyzetben van, mert jelentheti, hogy a szertár felépítése legközelebb visszavouhatlanúl megvalósul, mely kijelentését a közgyűlés zajos éljeuzés közt vette tudomásúl. Nagy Antal egyesületi titkár felolvasta az egyesület 1892-ik évi működését feltüntető jelentést. A jelentés részletesen ismerteti az egyesületi választmánynak a szertár építés ügyében foganatosított eljárását s anuak végeredményét, mely szerint a város az építkezéshez szükséges anyagokat ingyeu az egyesület rendelkezésére bocsátja, míg a munkásokat az egylet fizeti; az építkezés ügyében a város az árlejtést már ki is hirdette, az építkezésnél a felügyeletet szintén a város teljesíti. Az 1892. évben volt egy közgyűlés, 5 választmányi gyűlés, melyeken 48 ügydarabot intéztek el. Volt a csapat részéről 3 kivonulás és 3 gyakorlat; az 1892 ik évben 2 tüzeset fordult elő. Az augusztus 14-én Csáktornyán tartott megyei szövetkezeti közgyűlésen képviselve volt az egyesület; ezen közgyűlésen Kovács Károly főparancs nok szövetségi elnöknek, Nagy Antal egyleti titkár szövetségi titkárnak megválasztatott. A szövetségi közgyűlésen a csapatok egyöntetű betanítására vonatkozólag elfogadtatott Knorczer György nagy kanizsai alparancsnok részletes javaslata; a választmány a december havi ülésén tárgyalta és fogadta el ezen tervezetet. Az egyesületnek van 62 működő, 176 pártoló, 12 segélyző és 7 alapító tagja. A működő tagok sorából egy év közben kizáratott. A fő- és alparanesnokot kivéve, a működő tagokat mind az egylet látta el egyenruhával. — Az országos segélyalapnak 61 működő taggal az egylet tagjává lett. Az egylet 1892-ik évi bevétele a megelőző évi pénztármaradványnyal együtt volt 1.951 frt 26 kr., kiadása 865 frt 79 kr. s igy év végén a pénztári maradvány 1.085 frt 47 krt tett. A betegsegélyző alap vagyona 2.039 frt 07 kr.; a Hantliy Ferenc-féle alap 191 frt 69 kr. és egy takarékpénztári részvény ; a zene alap 38 frt 60 kr.; a szertáralap 1.203 frt 65 kr. ; a lóbeszerzési alap 218 frt 28 kr. A közgyűlés az évi jelentést tudorrásúl vette és anuak alapján a szertár épitése ügyében a azükséges intézkedések foganatosításával a választmányt megbízta. A tűzoltók családjai számára megbetegedésük esetén gyógyszerek beszerzése végett létesített külön segélyalap továbbra is fenntartatik azzal, hogy a belépni óhajtók tartoznak eddigi hátralékaikat lefizetni; aki két hónapon át havi tagsági diját nem fizeti le, az segélyben nem részesül ; sőt ha pótlólag hátralékát kiegyenlíti, a ki egyenlítéstől számítva csakis egy hó múlva veheti igénybe az alapot. Olvastatott a választmány által választott számvizsgáló bizottság jelentése az egyesület 1892-ik évi számadásainak megvizsgálásáról; a jelentés szerint a számadás helyesen vezettetett, a tételek okmányokkal vannak igazol-a, a pénzkészlet hiáuytalanúl megvan s igy javasolják Gombás István egyleti pénztárnok részére a felmentvény megadását. A közgyűlés az alapszabályok értelmében a megvizsgált számadást felülvizsgálat végett kiadja az egyesület állandó számvizsgáló bizottságnak. Olvastatott Mayer István alparancsnokuak állásáról való lemondása. A közgyűlés — jelenleg a csapat kőiében nem levén tisztújítás — a lemondást nem fogadta el, egyúttal megbízta a csapat tisztikarát, hogy testüle tileg kérjék fel a csapat érdekében oly odaadó buzgósággal fáradozó alparanesnokot lemondásának visszavonására. Ezután Boscháu Gyula elnök maga és tiszUarsai, valamint a választmány nevében is megköszönvén a bennük helyezett bizalmat, lemond s felkérte a közgyűlést a választás megejtése végett korelnök és korjegyző választására. Erre a közgyűlés zajos éljenzés és általános lelke sedés között újból Boschán Gyulát választotta meg elnökül, aki meghatva mondott köszönetet az újból feléje irányult bizalomért. Folytatólag egyhangúlag, közfelkiáltással választották meg úgy a tisztviselőket, mint a választmányt. A választás eredménye : Boschán Gyula elnök. Udvardy Ignác alelnök, Nagy Antal titkár, Gombás István pénztárnok, llajik István ügyész, dr. Isoó János orvos, Graner Géza ezertárnok. Választmányi tagok: a) a pártoló tagok sorából: Csertán Károly, Balaton József, dr. Cziirder István, Németh Elek, Fangler Mihály, Breisach Sámuel; b) a működő tagok közül: Mórocz József, Horváth Gyula, Horváth Ferenc. — Az állandó számvizsgáló bizottság tagjai: Czukelter József, Fischer László, Veisz Tivadar. Az 1893 ik évre a kültségvetés következőleg állapíttatott meg: pénzmaradvány 1892 ről 1.085 frt 47 kr., pártoló- és segélyző tagok tagsági dijaiból 309 forint, tagsági hátralék 74 frt, ügyésznél behajtás végett kint van 7 frt 10 kr., adományokból lU'i frt, váiostól 1892. és 1893 ra 300 frt, összesen 1.875 frt 57 kr. Kiadások: jegyző tiszteletdija 50 forint, szolga fizetése 200 frt, 2 kürtös jutalomdija 24 frt, szertár alapra 100 frt, szerekre 100 frt, vegyesek- és előre nem látható kiadásokra 250 frt, üsszesen 704 frt. A szerek javítását illetőleg a közgyűlés felhatalmazta a választmányt, hogy a múlhatlanúl szükséges ] javításokat azonnal foganatosíttassa ; a többi szer javítását pedig halaszsza el a szertár felépítéséig, mikor is az összes szerek kijavítása eszközlendő s az erre szükséges üsszeg az egyleti pénztárból kiutalandó. Az egyesületi orvos tiszteletdija 50 forintban állapíttatott meg. A zalamegyei tűzoltó szüvetség által készitett alapszabálytervezetet a közgyűlés az eddigi alapszabá lyoknak megfelelő némi módosítások mellett — elfogadta s annak megerősítés végett a belügyminiszterhez való felterjesztését elhatározta. Végül a közgyűlés úgy az elnöknek, valamint a tisztikar és választmánynak a lefolyt évben tanúsított szives fáradozásáért köszönetét fejezte ki. Aláírási iv és tervezet. Alulírottak, mint alapítók, Zala-Egerszegen „Zaiamegyei takarékpénztár részvénytársaság'' 1 cim alatt egy takarékpénztár felállítását tervezzük, melynek célja Zala-Egerszeg város polgárainak és Zala Egerszeg vidékének egyéni és társadalmi javát előmozdítani, a takarékossági hajlamot, továbbá a kereskedelmet és hitelt fejleszteni. A részvénytársaság, melynek székhelye Zala-Egerszeg és mely hitelműveletekkel, pénzeknek gyümölcsöztetésével fog foglalkozni, 30 évre alakul. A társaság alaptőkéje 80,000 korona, mely 400 drb 200 korona névértékű s névre szóló részvény előjegyzéséből képeztetik. A részvények jegyzése az alulirott alapítók által kibocsátott aláírási iveken történik, és hogy a részvénytársaság megalalííttathassék, feltétlenül az összes részvények jegyzése köttetik ki. Az aláírás az illető részvény aláíró nevének, a részvények darabszáma és jegyzett értékének világos feltüntetése mellett visszavonhatlau kötelezettséggel történik és minden aláirt részvény névértékének 10%-a és 3 korona alapítási költség az ív tartók, illetőleg az alapítók kezeihez készpénzben azouual lefizetendő, ami az alakuló közgyűlés után 48 óra alatt 30 u 0 ra kiegészítendő. A részvényekre történendő további fizetések iránt az alakuló közgyűlés fog határozni. Az aláírás határideje 1893. március 25-én délután 5 órája. Az alapítók 160 drb részvényt maguknak visszatartanak, a többi 240 drb pedig az aláírók között az alapítók elhatározása szerint aránylagosan fog felosztatni. Az első igazgatóságot 3 évi időtartamra az alapítók szavazás utján nevezik ki. A jegyzések Raszter Sándor és dr. Kaiser Emil uraknál eszküzülhetők. Kelt Zala-Egerszegen, 1H93. évi március hó 23. Szekeres József s. k. gazdász és baki lakós, Gózony László s, k. megyei főjegyző Z. Egerszeg, Hanty Károly s. k. nyug. megyei levéltárnok Z.-Egerszeg, Kászter Sándor s. k. gyógyszerész Z.-Egerszeg, Weisz Ede s. k. kereskedő Z.-Égerszeg, Stern Earkas s. k. birtokos Z.-Egerszeg, Dr. Graner Adolf orvos Z.Egerszeff, Csesználc Sándor s. k. árvaszéki elnök Z.-EsrerO' _ o szeg, Fángler Mihály s. k. kereskedő Z.-Egerszeg, Rozenberg Sándor s. k. kereskedő Z. Egerszeg, Skublics Imre s. k. kir. közjegyző Z.-Eger.s/.eg, Weisz Izidor s. k. ügyvéd Z.-Egerszeg. Fenyvesi Miksa s. k. kereskedő Z.-Egerszeg, Dr. Kaiser Emil s. k. földbirtokos Z.Egerszeg, Ur. Czinder István •>. k. ügyvéd Z.-Egerszeg, Rechnitz Samu s. k. könyvelő Z Egerszeg, Dr. Mangin Károly s. k. királyi tanácsos, megyei főorvos Z.-Egerszeg, Fischer Miksa s. k. kereskedő Z. Ejjerszeg, Skublics Jenő s. k. földbirtokos Z. Egerszeg, Udvardy Ignác s. k. polgári és közép keresk. iskolai igazgató, lapszerkesztő Z. Egerszeg, Rechnitzer Miksa s. k. kereskedő Z.-Egerszeg, Dr. Háry István orvos Z. Egerszeg, Heinrich Vilmos s k. kereskedő Z - Egerszeg, llajik István s. k. ügyvéd Z.-Egerszeg. Helyi, megyei és vegyes hirek. Az új évnagyed közeledtével tisztelettel felkérjük lapunk előfizetőit az előfizetés szives megújítására. Hátralékos előfizetőinket pedig kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére. Lapunk előfizetési ára egy évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre [1 frt. Községi jegyzők és tanftík számára lapunkat egy évre két forint kedvezményes árou adjuk. A lap kiadóhivatala. Személyi hir. Széli Ignác miniszteri tanácsos, egy belügyminiszteri fogalmazó és számtiszt kíséretében a vármegyei hivatalos ügyvitel megvizsgálása végett f. hó 24-én a vármegye székhelyére érkezett.
