Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)

1893-03-26 / 13. szám

Elnök üdvözli a tagokat; az ülést megnyitja; ezen ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére felkérettek Krosetz János és Udvardy Ignác egyesületi tag urak. 1/18. Olvastatik az 1892. évi egyesületi számadások megvizsgálására kiküldött bizottság eme jegyzőkönyve : Jegyzőkönyve a zalamegyei gazdasági egyesület 1892 ik évről vezetett számadásai megvizsgálására kiküldött bizottság 1893. évi január hó 28-án Zala Egerszegen tartott ülésének. J elenlevők: Csertán Károly alispán — számvizsgáló bizottsági elnök, Skublics Jenő, Szüy Dezső, Königmayer János számv. b. tagok, Háezky Kálmán egyesületi elnök, Csutor János egyesületi pénztárnok, Orosz Pál egyes, titkár, úgyis miut jegyző. Eloök úr az ülést megnyitja, a bizottság működe sét megkezdi. Az egyesület 1892. évről vezetett számadásai tételről tételre át vizsgáltatnak, azok teljes rendben és pontosan vezetettekuek találtatnak. Kitűnik, hogy az egyesület vagyona 1892. évben következőkép állott: Egyesületi vagyon 1892-ben: ' 1. Készpénzben . . . • 1125 frt 67 kr. 2. Értékpapírokban : 5°/

0 magyar papir járadékban . 4 °/

0 föld teher mentesítési kötvényekben .... 2000 „ — „ 4'/,%" regále váltsági kötvényekben 10000 „ - „ Takarékpénztári betétben . 4600 „ — „ Kölcsön tőkében . . . 200 „ — „ 3. Alapító kötvényekben . . 3704 „ — „ Alapító kamathátralékban . 1610 „ — „ 4. Ingatlanokban : Epületek- és kertekben . . 10600 „ — „ 5. Könyvtár . . . . 100 „ — „ 6. Köröknél levő gépek értéke . 1300 „ — „ 7. Tagdíj hátralékban . . . 2193 „ 15 „ 8. Egyéb követelésekben: Tenyészállat alap és kamat . 8528 „ 11 „ Csoutliszt követelés és kamat . 6027 „ 52 „ Eladott csemetékért követelés . 44 „ — „ 300 összesen : 53332 trt 45 kr. azaz ötvenhárom ezer háromszáz harminckét forint és 45 krt képviselt az egyesület ingó és ingatlan vagyona 1892-ben. Bevételek 1892-ben : l. Mult évi pénztár maradvány és befolyt alapít, tőkékből . 746 frt 98 kr. 11. Egyéb tőkék kamatjaiból . 851 , 97 „ III. Tagdíjak 1892-re . . 896 „ 08 „ IV. Tagdíjak előbbi évbeliekből . 356 „ 45 „ V. Egyesületi kertből befolyt . 171 „ 03 „ VI. Biztosítási jutalékból . . 127 „ 24 „ VII. Állampapírok eladásából . 15691 „ — „ VIII. Vegyes bevételek, csontliszt, rézgálic, magvak stb. összesen: 21441 frt 53 kr. azaz huszonegyezer négyszáz negyvenegy forint és 53 kr. Ezenkívül van még 2 darab 10 frankos arany és 11 darab ezüst 2 frtos. Kiadások 1892-ben. 1. Központi személyzet javadalmazása és nyugdíja . . . 1720 frt — kr. 2. Egyéb személyi kiadás — napdij, fuvar . . . . . 38 „ — „ 3. Iroda, fűtés, világítás, postadíj, nyomtatványok stb. . . . 187 „ 38 „ 4. Egyesületi gazdasági értesítő kiadása, szétküldése 2600 „ 78 „ 272 „ 91 5. Állampapírok beszerzése 6. Egyleti kertekbe szükséges beszerzések . ... • 7. Körök segélyezése, verseny díjak stb. . 8. Egyéb kezelési költségek . 10131 » 25 13 85 V 36 71 1837 70 r> 246 86 *> 5796 n 40 r> összesen: 20315 trt 86 kr. azaz húszezer háromszáz tizenöt forint 86 krt; a 1 I db ezü^t 2 frtos pénz beváltatott. A bevételek összegéből 21441 frt 53 krból levonván a mutatkozó kiadások összegét: 20315 frt 86 krt, marad feleslegül 1125 írt 67 kr., ezen összegből azonban 1061 frt 75 kr. a tenyészállat alapot illeti és i-y marad az egyleti pénztár javára 63 trt 92 kr., mely a jövő évi számadásba, mint pénztár maradvány, lesz tel veendő. Ezután az egyesület pénztárába lévő készpénz és egyéb értékek számláltattak meg, azok teljes rendben és a kitüntetett összegeknek megfelelőnek találtattak, minek folytán a számvizsgáló bizottság Csutor János egyesületi pénztárnok urnák, azáltal teljes rend- és pontossággal vezetett 1892. évi egyesületi számadásokra nézve, a közgyülésileg megerősítendő felmentést megadja. Kmf. Jegyezte : Orosz Pál sk., e. titkár. A közgyűlés ezen számvizsgálati jegyzőkönyv alapján Csutor János egyesületi pénztárnok urnák, az általa vezetett 1892. évi gazdasági egyesületi számadásokra nézve a felmentést megadja s azt részére végzésileg kiadja. 2/27., 33., 34. Csutor János pénztárnok úr jelenti, hogy a keszthelyi, sümegi és nagy lengyeli gazdakörök az elmúlt évről vezetett számadásaikat beadták. A körök számadásait az anyaegyesületi pénztárnok ur felülvizsgálta és azokat teljes rendben vezetve találta ; minek folytán dr. Csanády Gusztáv keszthelyi, Mojzer József sümegi és Rózsás Kálmán nagy lengyeli gazdaköri pénztárnok urak részére a felmentést megadni kéri. A közgyűlés nevezett pénztárnok uraknak, az általuk 1892. évre vezetett gazdaköri számadásokra nézve, a felmentést megadja s azt végzésileg kiadni rendeli. 3. A gazdasági egyesület 1893. évi költségvetése: 1. Központi tisztviselők és az egyleti kertész évi javadalmazására . . . 1600 frt 2. Sümegi Ferenc kertész nyugdíjára . 120 „ 3. Az egylet közlönyére és szétküldésére . 290 „ 4. Pósta kiadásokra . . . 100 „ 5. Iroda költség-, fűtés-, világítás- és tisztogatásra . . . 100 „ 6. Nyomtatványokra . . . 100 „ 7. Állami és községi adókra . 40 „ 8. Néptanítók díjazására . . 50 „ 9. Tenyészbikák beszerzésére . . 5000 „ i0. Vetőmagvak közvetítésére és egyéb gazdasági cikkekre . . . 100 „ 1 1. Az állami mének osztályozásánál közreműködő tagok utazási költségei és napdijaira . . , 150 „ 12. A vidéki körök javadalmazására . 1000 „ 13. A tapolczai vincellér iskoláuák 2 alapítványi helyre .... 240 „ 14. A balatonmslléki phylloxera ellen védekező egyesület segélyezésére . . 300 „ 15. Rendezendő kiállítás-, vagy díjazásokra . 500 „ 16. Előre uem látható kiadásokra . . 300 „ összesen : 9990 frt azaz kilencezer kilencszáz kilencven forint. 4/30. Olvastatik a m. kir. földmivelésügyi miniszter ur 70348/1V. 11—12. számú, valamennyi gazdasági egyesülethez intézett következő rendelete : Hogy a vezetésem alatt álló tárca költségvetésében a különböző mezőgazdasági ágak emelése céljából ren delkezéseinre bocsátott hitelt az ország különböző vidé kein ez idő szerint legszükségesebb intézmények létesí tésére, illetőleg intézkedések megtételére használhassam föl, de másrészt, hogy a gazdasági egyesületeket jövőre ugy anyagilag, mint a rendelkezésemre álló szakközegeknek igénybevételével is hathatósabban támogathassam s ehhez képest a hazánk mezőgazdasági viszonyai által megoldani követelt föladatokon való munkálkodásba az egész gazdaközönséget mindinkább belevonjam, elhatároztam a következő iitézkedések foganatosítását. Mindé nek előtt szükségesnek tartom, hogy az egyesület, a működési területét képező vármegye mezőgazdasági viszo nyainak tüzetes megvizsgálása, azok követelményeinek mérlegelése után, jelöljön ki valamely konkrét mezőgazdasági intézményt, melyet ez év folyamán létesíteni, illetőleg a mezőgazdaság emelését célzó intézkedést, melyet teuni óhajt, s melynek kivitele a mellett, hogy a működési területén levő gazdasági viszonyokhoz képest legsürgősebben szükséges, egyszersmind arányban áll az egyesület vagyoni erejével s a rendelkezésére álló munka erőkkel. Ily intézmények és intézkedések volnának pél dául : a) szarvasmarha, juh, sertés vagy baromfi-pepine riák létesítése, b) közcélú szőlészeti vagy gyümölcsészeli mintatelepek berendezése, c) különböző mezőgazdasági szövetkezetek, mint tejszövetkezetek, vetőmag-, gépbe szerző , állattenyésztési , szőlőtelepítési és hitelszövetkezetek alakítása, d) minta méhesek, közraktárak, termények számára valamely mezőgazdasági háziiparág meghonosí tása, különböző népszerű muzőgazdasági tanfolyamok vagy előadások, állatdíjazások, terménykiállítások stb. Magam részéről kijelentem, hogy amennyiben az egye siiiet anyagi és munkaerejéhez mérten egy vagy több u léle intézmény vagy intézkedés létesítése, illetőleg foganatosítása tekintetében megállapodásra jut, s a vonatkozó kiviteli tervet ós költségelőirányzatot hozzám fölterjeszti, az egyesületet kitűzött célja elérésében egyrészt a rendelkezésemre álló hiteiből adandó aránylagos állami segély, másrészt a vezetésemre bizott minisztérium szak erőinek és pl. az orsz. chemiai intézet és központi vegy kísérleti állomás, az orsz. földtani intézet agronom-geológiai osztálya, az orsz. tejgazdasági felügyelőség, a gazd. tanintézetnél alkalmazott s esetleg még külön tnegbizaudó és alkalmazandó szakférfiaknak alkalmi igénybevehetésé vei támogatni fogom. Fölhívom tehát az egyesületet, hogy a fentebb közölteket tegye megfontolás tárgyává s megállapodásáról legkésőbb t. évi március 30-ig évi jelentésének kapcsolatos fölterjesztése mellett tegyen hozzám jelentést. Budapest, 1893. február 12 én. Bethlen. A közgyűlés osztatlan tetszéssel vette tudomásul a miniszter ur kegyes rendeletét s egy bizottságot küldött ki a felterjesztés megszerkesztésére és pedig bizottsági elnöknek: Háezky Kálmán ügyvezető elnök urat kérte fel, tagokul megválasztattak : Gózony László, Krosetz János, Skuslics Jenő, Szily Dezső, Sümegi Kálmán és Orosz Pál egyesületi titkár. A közgyűlés következő irányban kívánja az egye sülét tevékenységét a magas kormány hozzájárulásával kifejteni. Kérelmezendő: a tapolczai vincellér iskola állatuo sítása és egy, a „paulisi" állami, nagyszabású szőlőoltvány telephez hasonló telep létesítése. Továbbá egy nagy, államilag segélyezett gyümölcsfa telep lé'.esítése, mely tekintve, hogy a nagy lengyeli gazdakör hasonló telep létrehozása céljából az egyesület utján és pártfogása mellett épen most nyújtott be egy kérvényt a nmlts. miuiszterhez; de tekintve azon körülményt is, hogy a megye azon része, mely általában a Göcsej néven ismeretes, nagyon alkalmas a gyümölcsfa tenyésztésre: ily telep épen Nagy-Lengyelben — mint Mi az ? Ilon ? Azt hittem, hogy mindjárt üt a végitélet órája, legalább rám nézve. Te, világos, megmondod az igazat, s akkor ráui nézve örökre veszve vagy. Mint valami halálra ítélt gilotin alatt, úgy éreztem magamat ebbeu a pillanatban és rettegve vártam a halálos Ítéletet. De te ekkor elmosolyodtál, — talán arcom indított szánalomra — és szigorú mamádnak csak annyit mondtál: Egy kis ijedség, mama, a szék földült alattam. A mauia ezen szavak után nagyobb vigyázatra intve, kiment; én föllélekzettem, te pedig villámló sze mekkel — én legalább olyannak képzeltein el, mert hogy nem mertem szemedbe uézni — így szóltál hozzám : — Megőrült ön? Azt sem tudtam mondani, hogy nem. Egyáltalán semmit seui tudtam volna mondani ebben a pillanatban. Nem tudom, bűnösségem érzete, vagy nem remélt nagylelkűséged h;itott-e meg annyira? Csak mikor elmentem tőletek és kinn voltam az utcán, jöttem magamhoz újra, és kezdtem gondolkodni a tölött, amit tettem. Ej arra az eredményre jutottam, hogy nagy bolondot tettem, mikor úgy megsértettelek. Aztáu egy hétig uem mentem hozzátok és te sem jártál mi feléuk a piacra. Ez az állapot pedig nekem cseppet sem tetszett. Csak őgyelegtem, miut a télbolond, egész nap. Sehol sem találtam heyemet; az étel nem kellett, aludni sem tudtam. Oda haza egész odáig vol tan és már komolyan aggódni kezdtek miattam. Egyszer aztán elgondolkoztam: ha te ilyen kicsiségért ennyi ideig tudsz haragot tartani, előbb sem szerethettél engem, hát lemondok rólad; elfelejtelek. Hogy pedig minél könnyebben menjen ez, valami komoly munkát kerestem. Volt egy lompos, lusta kutyánk; elhatároztam, hogy megtanítom eat apportirozni. Szegény Linda; ez szenvedett ám még csak sokat. A dresszurát sehogy sem vette be a gyomra; vén is veit már hozzá, meg nem is született rá. Eleinte csak birta, de aztán lesovány kodott, csak úgy zörögtek a csontjai. Ugy félt tőlem, hogy végre már haza sem mert jönni, úgy kellett elfogatnom min- i den nap valahol a városvégén, vagy kinn a mezőn. Mikor meg megkötöttem, hogy el ne szökhessék, olyan sivalkodást és vonítást vitt véghez, hogy a harmadik szomszéd is ránk küldte a rendőrt csend és rend háboritás miatt. Végre is beláttam, hogy ezt a mesterséget tovább folytatnom nem lehet. És te édes, még mindig állhatatos voltál. Utoljára is, legyőzve büszkeségemet, elhatároztam, hogy elmegyek hozzátok. Vasárnap délután volt. Szívdobogva közelegtem házatok telő. Főztem, forraltam magamban, hogy fogom majd magamat menteni ? Mikor befordultam udvartokba, te ép a kertből jöttél egy nagy csomó virággal. Épen jó, egyedül vagy, legalább könynyebben átesem. Feléd tartottam, de te nem vártál be, hanem már messziről megszóllítottál : Szép! szép! Kár, hogy eljött! Igazán csodálkozom ! Én mentegetőzni akartam, mert ilyen fogadtatásra éppenséggel nem voltam elkészülve, de csak mokogtam valamit. Különben sem jutottam volna szóhoz, mert te beszéltél tovább. Ne is mentegetőzzék! Illik ez? Eljárás ez? Két hétig felénk sem néz. Szép ismerős, mondhatom ! . . De kérem — vágtam már most türemetlenül közbe — én azt hittem, hogy ön haragszik és most is azzal a szándékkal jöttem, hogy bocsánatot kérjek. Te bámultál, mintha mit sem értenél a dologból és nagy képpel kérdezted : Miért? Miért, miért? taglaltam szégyenkezve és húzódozva a kérdés elől. Majd hirtelen fölütöttem fejemet és szemed közé nézve kérdeztem : Igazán nem haragszik rám? Ekkor te megint azzal az elragadó mozdulattal fordultál meg és avval az édes mosolylyal Jijkad körül mondtad: Maga gyerek ! Lásd édes, két hétig minden nap azon törtem a fejemet, hogyan lehettem olyan ostoba és meggondolatlan és most, ebben a pillanatban, csodálatos, újra megfogott a v^gy átölelni karcsú derekadat és összecsókolni két szép arcodat, fehér nyakadat, selyem hajadat. Aztán bevezettél; a mamád előtt már te mentetted hosszú elmaradásomat, mert láttad, hogy én szörnyű ügyetlen vagyok. Egyáltalán a te jelenlétedben mindig ügyetlen és ostoba voltam. Még egy kép nyomul előtérbe a sok közül. Megint együtt voltunk, de nem a szalónbau, hanem a kertben. Szép, tiszta alkonyat volt. Te valami virágot ültettél, én meg melletted álltam és néztem, de nem a virágot, hanem szépséges arcodat, fehér karjaidat, hajlékony sugár termetedet. Beszéltem is valami bolondokat, de te nem sokat figyeltél rám, mert nagyon elfoglalt a virágültetés. Csak hébe korba teleltél, akkor is inkább kérdeztél : jól van? szép így? szép úgy? tudniillik a virág. Engem ugyan annyira sem érdekelt az a virág ültetés, mint a vakot a szivárvány, ha róla beszélnek neki, de azért csak szorgalmasan felelgettem a kérdé seidre. Szerettem volna minden áron valami másra vinni a beszédet, például arra a bizonyos zongora játékra. Mert látod, édes, ahogy itt elnéztelek a virágágy töló hajolva, tültürt ujjakkal, kipirult arccal, megint erőt vett rajtam az az érzés, amely akkor karjaimat derekad köré fonta. Kerülgettem, cirkuláltam a dolgot, míg egyszer csak szóba hoztam valahogy. Ugy látszott, te sem vona kodol tőle, sőt látható érdeklődéssel kérdezted tőlem, hogy voltaképen mit is akartam én akkor tenni veled. En mivel megint valami titkos bátorságot éreztem ma gamban, merészen teleltem : Meg akartam csókolni. Es nem szégyeli magát? — szóltál te lenézőleg. Van abban valami szégyeneim, való ? — válaszoltam én.