Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)

1893-03-19 / 12. szám

polgármester örömének adott kifejezést, liogy a polgárság e napot megünnepli, egyúttal amaz Ígéretet teszi, hogy részéről ezen napnak jövőben minél fényesebben és tágabb körben való megünneplése végett tőle telhetőleg mindent elkövet. l)r. Hajós Ignác ügyvéd a pol gármestert őszinte kijelentéseért üdvözölve, Kossuth Lajost éltette. Gombás István Kiss Lajos tanárra, mint az iparos itjuság elnökére emelte poharát. Dr. Kele Autal megemlékezett a szabadságharcban elesett hősökről s indítványozá, hogy a szabadság szoborra a jelenlevők koszorút küldjeuek. Az indítványt lelkesedéssel elfogadták s e célra 12 trt 30 krt gyűjtöttek s adtak át az egyesület elnökének a koszorú vételárára. Akik e nemes célra még adakozni óhajtanak, szíveskedjenek adományukat K'ss Lajos tanárhoz küldeni. — A tár- ' saság hazafias dalok éneklése mellett éjfélkor oszolt szét. Csáktornyán ivárcius 15-én több egylet, társulat és intézet rendezett kegyeletes ünnepélyt. A volt dalárda tagjai tízei vert Antal vendéglőjében ünnepelték meg 15- I ikének előestéjét. A nap emlékét Alszeghy Alajos polg. isk. tanár lendületes és érzelmekben gazdag szavakkal j ecsetelte. A vasasztal-társaság Pecsornik Ignác vendég- • lőjében gyűlt egybe, hol Dugovich Pál kir. albiró, mint j az asztal elnöke és volt honvéd tüzér, könnyes szemekkel, de lángoló érzelemmel emlékezett meg a dicső napok emlékei- és hőseiről. Utána szólt Probszt Ferenc urodalini pénztáros, mint az asztal díszszóuoka. Ez rövid, de magvas beszédet mondott. — A polgári iskola növendékei szép számú közönség részvéte mellett ünnepeltek. Az ünnepi szónok volt Schvvarz, VI. osztályú tanuló, ki szépen beszélt a nagy napok emlékeiről. A képezde i ifjúsága a Hattyú szálloda nagytermében rendezte e I hazafias ünnepélyt, Kovács Emii urodalmi irnok közre ! működésével. Az alkalmi beszédet Felméry Albert kép. | tanár tartotta, a közönség nagy tetszése és érdeklődése mellett. A terem annyira megtelt az ünneplő közönséggel, hogy mozdulni sem igen lehetett. Macius 15-enek Ünneplése. A zala egerszegi polgári fiú- és középkereskedelmi iskola „Kisfaludy" köre szép számú közönség részvétele mellett ülte meg az intczet rajztermében március 15 ét. Az ifjúság zenekara a „Szózat"-ot játszotta, mely után Kiss Lajos tanár, az Önképzőkör elnöke, lelkes szavakban méltatta a nap jelentőségét s az ifjúságot hazaszeretetre buzdította. Török Ferenc 111. ker. ker. isk. tanuló Petőfinek Elet vagy halál, Gottlieb Jenő 111. ker. isk. tanuló Petőfinek Le dőlt szobor cimű költeményét szavalta. Ezután az ifjúsági dalkör -Zengjen a dal" cimű éneket adta elő. Mendlik Béla 111. ker. isk. tanuló „Március 15 ének méltatása" cimű dolgozatát olvasta fel, Meláucsek József 11. ker. isk. tanuló Petőfinek a „Szent sír", Babics tíándor III. ker. isk. tanuló Endrődynek „Petőfi Sáudor születésének évfordulóján" cimű költeményét szavalta el; Farkas Elek III. ker. isk. tanuló „A nemzeti dal és hatása" című munkát olvasta fel, majd Bajza „Ébresztő" jét ozavalta. Az ünnepélyt az ifjúsági dalkör „Talpra magyar" éneke' zárta be. Ügy a szavalatok, mint a zenei darab és ének részek a jelenvoltakat teljesen kielégítették a a közreműködőket zajos éljen- és tapsban részesítették; uiegmegujult e tapsvihar a „Talpra magyar" kitűnően elő adott énekénél, úgy hogy meg is kellett ismételniük. Nagy-Kanizsan fényesen megünnepelték március 15-ét. A város egész ünnepi diszt öltött; bankettet tartottak a „Polgári Egylet" helyiségében, melyen úgy a városi hatóság, mint a különböző társadalmi egyesületek szép számmal voltak képviselve. Dr. Bentzik Ferenc, a „Polgári Egylet" tevékeny elnöke, mint ünnepi szónok, nagy szabású beszédben méltatta a nap jelentőségét. Gyújtó beszéde közlelkesedést keltett; többen mondottak még lelkes felköszöntőt. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: „Ozv. Csempész Józsetué született Horváth Rozália, Csempesz Erzsébet, Csempesz Vilma özvegy Hájden Dénesné, dr. Csempesz Kálmáu letenyei, dr. Horváth Antal n.-kanizsai, dr. Vargha Gábor szentgothárdi ügyvéd, magok és az összes rokonság nevében elszomorodott szivvel jelentik szeretett nagybátyjuknak nagyságos és főtisztelendő Bokányi György címzetes kanonok, aranyinisés áldozár nak, szepetneki plébános urnák, folyó évi március hó 15 én reggeli 4 órakor élte 80 ik évében végelgyengülésben történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei március hó 17 én délután 4 órakor fognak a szepetneki sírkertben örök nyughelyére tétetni. Az engesztelő szent-mise áldozat ugyanaz nap d. e. 10 órakor tog az ottani plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Szepetnek, 1893. március hó lo. Az örök világosság fényeskedjék neki I" Köszönetnyilvánítás. A zala-egerszegi takarékpénztár részvénytársaság a zala egerszegi közkórház részére orvosi műszerek beszerzésére 30 frtot, a tűzoltó egyletnek 60 frtot, a kenyér egyletnek 30 frtot, a karácsonfa egyesületnek 30 frtot, a polgári iskolai önképző körnek és segélyegyesületnek 20 frtot, az iparos ifjak betegsegélyző egyesületének 10 frtot volt szíves adományozni, melyért a közkórházi főorvos, illetőleg nevezett egyletek elnökségei a nyilvánosság utján fejezik ki hálás köszönetüket. Gyászhír. Szegvári Lázár Bernát földbirtokos Budapesten 62 éves korában hosszas betegség után elhúnyt. Kitartó munkásságával szép vagyonra tett szert. A szegényeknek hathatós támogatója, a kulturális intézményeknek buzgó támogatója volt. A jótékonyság terén kifejtett áldozatkészségeért nyert 1880 ban „szegvári" előnévvel magyar nemességet. Béke poraira 1 Jotekonysag. Weisz Ede úr, a zala egerszegi takarékpénztár vezérigazgatója, a zala-egerszegi kenyéregylet részére 2 frtot volt szives adományozni, melyért köszönetét fejezi ki Graner Teréz elnök. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: „Szalay Lajos ügyvéd, mint férj,—- Irma, Erzsi, Jolán, Józsa és Gizella, mint gyermekek, — Laky József, mint atya és Laky Árpád, mint testvér, a maguk és többi roko naik nevében fájdalomteljes szivvel jelentik a felejthetetlen jó nő, anya, leány, nővér és rokonnak Szalay Lajosné született Laky Józsának, élete 34 ik és boldog házasságának 16-ik évében, hosszas betegség s a halotti szentségek ájtatos felvétele után folyó évi március 15-én délután 5 órakor történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó evi március ho 1 l-én délután 4 óiakor lógnak Báthory-utca 812. számú házban a róni. katholikus hitvallás szertartásai szerint beszenteltetni s a helybeli róm kath. sirkertben örök nyugalomra helyez tetni. Az engesztelő szent mise áldozat másnap március 18 án d. e. 10 órakor log a helybeli szent Ferencrendiiek plébánia templomában a Mindenhatónak bemutat tatpi. Nagy-Kanizsa, 1893 március 16. Áldás és béke hamvaira !" KinevezriS. A m. kir. pénzügyminiszter Kovács István zala-egerszegi V-ik osztályú adót'sztet a szegedi m. kir. adóhivatalhoz IV ik osztályú adótisztté nevezte ki. A millenniumi kiállítás szervezési szabályzata szerint az ezredéves kiállítás érdekeinek kerületenként leendő előmozdítására, az érdekeltek tájékoztatására, a központi intézkedések végrehajtására és általában a kiállítás körüli közreműködésre egy tő- és székvárosi és 17 kerületi és határozatlan számú helyi bizottságok szervezteluek. A kerületi bizottságok székhelyei: Arad, Beszlerczebánya, Brassó, Budapest, Debreczen, Fiume, Győr, Kassa, Kolozsvár, Maros-Vásárhely, Miskolcz, Nagy Várad, Pécs, Pozsony, Sopron, Szeged, Temesvár. A soproni kerületi bizottság működési területe: Moson, Sopron, Vas, Zala vármegyék, Sopron szab. kir. város. Bizottsági tagok kinevezése. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter Morandini Román és Mitterer János kőműves mestereket a kőműves, kőfaragó és ácsmesteri képzettség megvizsgálására Zala-Egerszegen szervezett bizottság tagjaivá nevezte ki. Igazsagügyí kinevezes. A m. kir. igazságügymi niszter Szeles László alsó lendvai kir. jbirósagi aljegyzőt a kecskeméti kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. Halalozas. Súlyos csapás érte Bányay Károly keszthelyi elemi iskolai igazgatót tiz éves Árpád fiának gyászos elhunytával, aki a keszthelyi főgymnasium első osztályának példás viseletű és kiváló szorgalmú növendéke volt. A gyászbaborult szülők szív fájdalmát enyhítse a közrészvét, mely a súlyos csapás alkalmából irányukban osztatlanul nyilvánult! A közkorházi bizottság legutóbbi ülésén tudomásúl vétetett a közigazgatási bizottság határozata, mely szerint a mult év julius havában előfordult oyklon által okozott tető javítási költségeknek a tartalék alapból való fedezhetését engedélyezte. A bizottság a Majrente című érték papírnak beváltását s belőle a 463 frt 16 kr. javítási költségnek kifizetését s a megmaradó összegnek a tartalék alapból a forgalmi alaphoz való csatolását elhatározta. — Simonty Gyula kórházi gondnoknak fizetés felemelés tárgyában beadott kérvényét az igazgatófőorvos javaslata alapján azzal teszi át a közigazgatási bizottsághoz, hogy ez a kérvényt a belügyminisztériumhoz pártolólag terjeszsze tel. — Szalóky Géza kórházi vállalkozóval az eddigi teltételek mellett ujabban egy évre vagyis 1893. május 1 tői 1894. május l-ig a bizottság a szerződést megkötötte. A város a közkórház nak évi segély címén 1889 tői 1892-ik évig 1.136 trt 80 krral tartozik; a bizottság megkeresi a városi hatóságot ezen ügynek sürgős és végérvényes elintézésére ; amenuyiben a kifizetés nem teljesíttetik, ez ügy további intézkedés céljából a közigazgatási bizotttságnak beje lentetik. — Az igazgató főorvos indítványára a bizottság megkeresi a városi tanácsot a tartalék alap 9b6 frtot tevő, kint egyeseknél elhelyezett követelésének be hajtása iránt. — A közkórházzal nyugotról szomszédos földterületnek kisajátítása faház építés céljából elkerül hetleuül szükségessé válván, a bizottság a városi hatóságot ezen ügy sürgős elintézése céljából megkeresi. — A bizottság Fangler Mihály, Goldtínger János és Klosovszky Ernőt küldötte ki kebeléből a közkórházi szám adásnak, valamint a tőkék elhelyezésének megvizsgálása céljából, valamint hogy a tőkék kellő biztosíték mellett helyeztettek e el ? Eljegyzes. Fürst Sándor zala egerszegi földbirtokos eljegyezte Káhn Lajos holletitzi földbirtokos Ledves leányát : Emiliát. Névmagyarosítas. Ilandley Gábor, a legközelebb megindult „Sümegh-Szent-Gróth" cimű társadalmi heti lapnak kiadótulajdonosa, a belügyminisztérium engedélyével nevét „Horvát"-ra. változtatta; továbbá Kohn Lizi, Irén zala egerszegi lakós „ Koppányi" ra, Zsidó Károly csehi-mindszenti illetőségű, a 8-ik honvéd huszárezrednél szolgáló huszár, keszthelyi lakós „Huszár" ra. A zalaegerszegi tüzolto-egyesiilet választmánya Boschán Gyula egyleti elnök elnöklete alatt f. hó 16 án ülést tartott, melyen elnök előterjeszté a képviselőtestületnek a szertár építése ügyében hozott azon határozatát, hogy a templom alatt levő téren építendő szertárhoz az összes anyagot a város adja, míg a munkát a tűzoltóegylet fizeti a szertár alapból; amennyiben a szertár alap e célra nem lenne elegendő, a tüzoltósegélyalapból veszi kölcsön az egylet a hiányzó részt s fogja azt utó lag pótolni. A Hanthy féle alapítvány (egy zala egerszegi takarékpénztári részvény) ez évi 50 forintos jutalékát, valamint a ntár eddig tőkésített jutalékok mult évi kamatját a csapat tisztikarának előterjesztéséhez képest a Kaszter gyógyszerésznél a mult évben volt tüz oltásánál magukat kitüntetett Kucharsch János, Sipos Autal és Németh István tűzoltóknak egyenlő részben ítélte oda a választmány. Köszönettel vétetett tudomásúl, hogy a zala egerszegi takarékpénztár 60 frtot, az első magyar általános biztosító társaság, úgy a magyar francia biztosító társaság 15—15 frtot adományoztak az egyesület céljaira. Nejének gyilkosa. Dráva Vásárhelyen f. hó 12 én Czeilinger Ferenc fiatal házas nejének, kivel folytonos viszálkodásban élt, nyakát elmetszette. A nő rövid szen védés után meghalt. A térj midőn látta neje keserves kimúlását, megijedt s öngyilkossági szándékból fölmetszette karján az ereit, meghalni azoubau nem tudott. Ekkor a közellevő bozótosba húzta meg magát, hol hasán ismételve sebet ejteti, mi nagy fájdalmat okozván, jajgatott. Ezt meghallották a közel lakók s a helyszínére siettek, s ott találták a szerencsétlent vérében fetrengve. Az összesereglett nép a gyilkost a bozótból kii vette és a varazsdi kórházba szállították. A szerencsétlen állítólag életben marad. Tüz volt folyó hó 14-én délután Ola külvárosban a Zsák utcában. A roppaut szűk utcában, egymásra zsúfolt házak tömkelegében, az uralkodott nagy szélvész mellett rövid télóra alatt a szél irányában volt, szalmás tedelü házak, úgy a melléképületek mind leégtek; két kőből épült, zsiudelyes ház közben azonban sértetlenül maradt. Mintegy 30, szegény család lett hajléktalanná; a tüz mindenüket fölemésztette. A tüz oltásánál, valamint a víz hordásánál elismerést érdemlő buzgóságot tanúsítottak a hotivédhuszárok. Az oltást igen megnehezítette a víz hiánya, a szűk utca, hova kocsival nem is lehetett bemenui s az uralkodott nagy szélvihar. A tűz állítólag a szokásos módon keletkezett t. í. kis gyerekek gyufával játszottak egyik a gyulát eldobta s igy támadt a veszedelem, mely annyi család szerencsétlenségének lett okozója. Az Első Leanykihazasitasí Egylet Budapesten f. hó 5 én tartotta Schwarc Ármin bankigazgató elnöklete alatt harmincadik évi rendes közgyűlését. Az igazgatósági jelentés visszapillantást vet az egylet harminc évi működésére, megvilágítja azon különböző állapotokat, melyeken az egylet 30 évi fennállása alatt keresztül ment. Az egylet 1869. év óta, mely időben a nászjutalék kifizetések Kezdetüket vették, 1892. év végéig 1,600.000 frtot fizetett ki nászjutalékok tejében, mely üsszegből 536 árvának 2.6.850 frt jutott. Az 1892. igazgatási év a legtigyelemre méltóbb eredményeket mutat|a tel. Az egylet tartalékalapja 128.547 trt 64 krral emelkedett. Az egyleti vagyon 686.4U irtra rug, miáltal az egylet képes volt a Teréz-körutou egy négyemeletes palotát építtetni. Az igazgatóság és választmány azou indítványa, hogy 1892-1 k évi bevételi feleslegnek 30

íYo vagyis 38.o64 frt 10 kr. a nászjutalékok emelésére fordíttassák olyképen, hogy minden 1892. december 31-ig beirt és rendesen fizető jutalékrész javára a reá eső felesleg hányad könyveitessék, uiely a uászjutalékkal együtt kerülend kifizetésre, a folyó évben kiutalványozandó nászjutalékok azonban mar e felesleg hányaddal dijaztassanak, ellenben a felesleg 70"/

0 vagyis 89.983 trt 54 kr. a tartalékalaphoz csatoltassék, egyhangúlag elfogadtatott. A beiratkozások az 1892. évben is igen örvendetes eredményre vezettek, a meunyibeu 12^28 jutalékrész lett újonnan beirva, melyek közül 02^/q a fiatalabb korosztályhoz tartozik. Miután több tag indítványára az igazgatóságuak, a felügyelő bizottságuak ós a választmánynak köszönet szavaztatott, a közgyűlés véget ért. Uj zenemű. Huber Gyulá-tói, vármegyénk jeles tehetségű zeneszerzőjétől, egy újabb eredeti magyar csárdás jelent meg „Szembe rózsám, ha szeretsz" címmel. Ara 60 krajcár és kapható a szerzőnél KáptalanTótiban (u. p. Gulács). Az én Újságom, Pósa Lajosnak ez a kedves kis gyermek újságja, minden héten pontosan beköszönt az ő kis olvasóihoz, minden számmal ujabb meglepetést, ujabb örömet szerezve nekik. Az e héten megjelent 11. szám különösen igen változatos és gazdag tartalmú, de főleg az eszámbau megjelent Hermann Ottónak a cikke indít arra bennünket, hogy ismét figyelmébe ajánljuk olvasóinknak Az én Újságomat. Tehát nemcsak a legkiválóbb magyar írók, ha nem a legjelesebb tudósok is szeretettel közelednek ez újsághoz, hogy a gyermek kedélyéhez mért hangon elmondjanak egyet mást. Ilyen hangon mesél Hermann Ottó a prücsökről, a kis muzsikusról, bizonyitva ezzel, hogy Az én Újságomnak nemcsak az a célja, hogy mulattassa apró olvasóit, de hogy egyszersmind oktassa, tanítsa és nevelje is a gyermekeket. Az én Újságom előfizetési ára negyedévre 1 frt. Az uj negyed április hó elsején kezdődik. Előfizethetni a kiadóhivatalban Budapest, Andrássy-ut 10. Egeszselyem, mintázott Foulárdokat (mintegy 450 különböző fajban), méterenkiut 85 krtól 3 frt 65 krig — valamint fekete, fehér és színes selyem szöveteket 45 krtol II frt 65 krig szállít — sima, j kockás, csíkos, virágos, damaszolt minőségben (mintegy 240 féle dispositió és 2000 különböző szín és árnyalatban) szállít postabér és vámmentesen Henneberg G. (cs. kir. udv. szállító) selyemgyára Zürichben. Minták póstafordulóval küldetnek. Svájba címzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Halottkénii jelentés. Zala Egerszeg rend. tan. város területén 1893. év február havában meghaltak : 1. Koronya Lajos, 3 hetes rk. ttelen. 2. Németh Ilon, l'/

2 éves rk. földműves gyermeke. 3. Rozenthal Ignác, 65 éves izr. magánzó. 4. Cziráky Juli, 2 hetes rk. ttelen. 5. Hollósy Teréz, Maródi Jánosné, 76 éves rk. mészáros özv. 6. Pauliny Zsigmond, 73 éves ág. hitv. uyugalmazott telekkönyvi igazgató. 7. Gerencsér Ferenc, 1'/

2 éves rk. földműves fia. 8. Hcírváth József, 65 éves rk. korcsmáros. 9. Horváth Juli, Scheik Gáborné, 77 éves rk. özv. 10. Dancs Károly 5 hónapos rk. ttelen. 11. Tóth Géza, 40 éves rk. korcsmáros. 12. Pécsi Istvánné, Benes Vilma, 31 éves rk. földműves neje. 13. Haas Josepha, Haas Salamonné, 72 éves izraelita tímár özv,