Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)
1893-03-05 / 10. szám
3. Intézkedés a létesítendő megyei csikó legelő tárgyában. 4. Többrendbeli miniszteri leiratok tárgyalása. 5. Folyó ügyek és indítványok. 6. Különféle permetező készülékek bemutatása és azok működésének megkísérlése. Felhívom egyúttal a tagtárs urakat, hogy azok. kik az egyesület utján óhajtanak rézgáliczot, takarmányrépa magot, lóherét, lucernát vagy bármely más gazdasági növény magot beszerezni, ebbeli kivánságukat az egyesület titkárságánál márc. hó 15-ig írásban bejelenteni szíveskedjenek. Rézgálicz ára: 27- 28 kr. kilónként; takarmány répa: obendorti 47 frt, olajbogyó 80 frt, Mauimoth 38 frt mmázsánkint, 1-ma aranka mentes 82 frt, lucerna francia 86 frt állomásra szállítva Zala-Egerszegen. Zala-Egerszegen, 1893. március hó 1. Háczky Kálmán sk., ügyvezető eluök. Statisztikai adatok a zala-egerszegi kir. törvényszék 1892. évi működéséről. Az általános ügyforgalmi kimutatást illetőleg : a) polgári beadvány hátralék volt 129, beérkezett az év lolytáu 7.380, elintéztetett 7.502, hátralékban maradt 7 beadvány; b) telekkönyvi beadvány hátralékban volt 33, beérkezett 6.742, elintéztetett 6.7 1U, hátralékban maradt 56 beadvány ; c) büntető beadvány hátralékban volt 26, beérkezett 3.905, elintéztetett 3.909, hátralék ban maradt 22; d) fegyelmi beadvány beérkezett 9, elintéztetett i); e) elnökségi beadvány 1.316, elintéztetett 13..6; kézbesítés: más hatóságok által kézbesítendő volt 14.47U, más hatóságok részére kézbesítendő volt 207. l'olgári ügyek. a) Rendes per mult évről folyamatban maradt 290, a folyó évben érkezett 217 birtokbirósági, 4 váló, 215 egyéb per; elintéztetett 264 ítélettel, 153 végzéssel, 4 egyezséggel ; az év végén a pertárban maradt 304, ítélet alá terjesztetett 1. b) Csőd-ügy a mult évről folyamatban maradt 12, a f. évben beérkezett 1 közönséges, 16 kereskedelmi csőd és 1 visszakövetelés és külön kielégítés iránti per; az érkezett ügyek cselekvő vagyon értéke 21624 írt 46 kr., szenvedő vagyoni értéke 35.135 frt 77 kr. ; a f. évben elintéztetett 11 elutasítással, 3 egyezséggel, 4 más módon; a f. évről folyamatban maradt 12. c) Örökösödési per és ügy & múltévről folyamatban maradt 140; a f. évben érkazett 25 per, 118 ügy; a f. évben elintéztetett t)l átadás-, vagy az ingatlan átíratásával, 16 örökös vagy hagyományos megállapításával, 30 más módon ; a t. évről folyamatban maradt 146. d) Váltó és kereskedelmi per és ügy a mult évről tolyamatban maradt 13, a t. évben beérkezett 460 váltó, 7 keresked-lmi; a folyó évben elintéztetett 28 Ítélettel, 430 sommás végzéssel, 10 más végzéssel, 2 egyezséggel; a f. évről tolyamatban maradt 10. e) Cégbejegyzés és kitörlés beérkezett 59 ; elintéztetett 48 egyéni, 7 társas, 4 pót. f) Úrbéri és rokonügy a mult évről tolyamatban maradt 13, a í. évben beérkezett tisztán úrbéri ügy 5; a t. évben elintéztetett 6 egyezséggel; tolyamatban maradt 12. g) Kisebb polgári peres ügy beérkezett 27 semmi ségi panasz; elintéztetett 20 helybenhagyólag, 6 megsemmisítőleg ; folyamatban maradt 1. h) Egyéb polgári ügy a megelőző évről maradt 29, év tolytáu beérkezett 165; elintéztetett 145, folyamatban maradt 49. i) Felebbviteli ügy első ízben felterjesztetett a másod bírósághoz 229, a harmad bírósághoz 92 ; leérkezett a másodbiróságtól 145 helybenhagyó, 47 részben megmá sító, 21 egészben megmásító, 26 feloldó határozattal, 19 pótlás végett ; a harmad bíróságtól leérkezett 42 hely benhagyó, 20 részben, 11 egészben megmásító, 3 feloldó határozattal, 2 pótlás végett. Telekkönyvi ügyek. aj Per folyamatban maradt 8, év közben beérkezett 17; elintéztetett Ítélettel 13, végzéssel 3; folyamat ban maradt 9. b) Ügy folyamatban maradt 19, beérkezett 4.560, elintéztetett 4 545; folyamatban maradt 34. c) Felebbviteli ügy telterjesztetett a Il-od bíróság hoz 31, a Ill-ad bírósághoz 9; leérkezett a II od bíróságtól 17 helybenhagyó, 1 részben, 2 egészben megmásító, 2 feloldó határozattal, 3 pótlás végett; a Ill-ad bíróságtól 2 helybenhagyó, 1 részben megmásító határozattal. Magán felek által megrendelt telekkönyvi kivonatok száma 1.384, hatóságok részéről 1.078. A kivonatokért befolyt bélyegjegyek értéke 1399 írt. Bűnvádi ügyek. a) Bűnügyi vizsgálat befejezetlen maradt a megelőző évről 20, folyó évi szaporodás 199, befejeztetett 203, befejezetlenül maradt 16. b) Bűnvádi per folyamatban maradt 41, f. évben érkezett 488 ; befejeztetett más bírósághoz történt átvé lel — vagy más ügybe olvasztással 41, az eljárás megszüntetésével 249, felmentő Ítélettel 19, marasztaló ítélettel 164, folyamatban maradt 65. c) A járásbíróságtól felebbvitt bűnvádi ügyek: mult évről maradt 12, folyó évben érkezett 187 ; elintéztetett helybenhagyólag 171, részben megmásító határozattal 20, egészben megmásító határozattal I, feloldó határozattal 6, fenmarad't i. d) Egyéb ügy beérkezett 109, elintéztetett 98, folyamatban maradt 11. e) Felebbviteli ügy felterjesztetett a II-od bíróság hoz 150, a Ill-ad bírósághoz 104; leérkezett a II od bíróságtól 96 helybenhagyó, 40 részben megmásító, 16 egészben megmásító, 13 feloldó határozattal, 8 pótlás végett; a III ad bíróságtól 49 helybenhagyó, 23 részben megmásító, 13 egészben megmásító, 2 feloldó határozattal, pótlás végett 5. Az év folyamán tartott végtárgyalások száma 183. A zala-egerszegi ipartestület közgyűlése, A zala-egerszegi ipartestület évi rendes közgyűlését február hó 26 án tartotta Somody Sándor alelnök elnök lete alatt; mivel Juhász Józsel ipartestületi elnök beteg sége miatt a közgyűlésen való megjelenésében akadályozva volt. A közgyűlésen mint iparhatósági biztos, Vöczköndy László városi aljegyző vett részt. Mindenekelőtt felolvastatott és tudomásul vétetett Juhász József ipartestületi elnöknek a közgyűléshez intézett irata, melyben úgy maga, valamint tisztviselő társai és az elől járósági tagok nevében lemond s kéri a közgyűlést az új választás megejtésére s egyúttal iparos társait egyetértésre s közös munkálkodásra liivja fel. A megelőző közgyűlés jegyzőkönyve felolvastatván, helyelőleg tudomisúl vétetett annak megérintésével, hogy a Wertheim-szekrényre lefizetett 20 frt, mivel annak vételét még az 1892 ik évi közgyűlés megtagadta, legkésőbb t. évi április hó l-ig visszatéríttessék a társulat pénztárába. Az 1892 ik évre vonatkozó s a tagoknak megkül dött elnöki jelentés felolvasottnak tekintetett s hozzá megjegyzés nem tétetvén, tudomásul vétetett. Az i892-ik évi zárszámadás bevételei- és kiadásai val, úgy a vagyon kimutatás a számvizsgáló bizottság jelentése szerint helyesen egybeállíttatván és az egyes tételek okmányokkal igazolva levén, a közgyűlés Mentes György testületi pénztárnoknak az 1892-ik évi számadá sait illetőleg a felmentést megadta. Az 1892 ik évi költségelőirányzat az elöljáróság részéről előterjesztetvén, a közgyűlés azt változatlanúl elfogadta. A költségelőirányzat szerint bevételek : új tagok után 50 frt, tanonc szerződés után 130 frt, tanonc bizonyitvály utáu 150 frt, munkába beállás 35 forint, munkából kilépés 35 frt, utasfogadó után 50 frt, munka könyvek utáu 8 frt, vidéki láttamozás 50 kr., ideiglenes bizonyítvány 50 kr., takarékpénztári kamat 20 forini. Kiadási előirányzat: lakbér 140 frt, elnök tiszteletdíja 100 frt, jegyző tiszteletdija 250 frt, szolga fizetése 150 frt, nyomtatványokra és irodai szerekre 50 frk, fűtés 15 frt, lapokra 12 frt 10 kr., utasfogadóra 50 frt, pénztár nok tiszteletdija 2J frt, tanoncok megjutalmazására 40 forint. Ezutáu a tisztújítás Somody Sándor korelnöklete alatt következőleg ejtetett meg: Juhász József elnök ; választmányi tagok: Kláris Boldizsár, Szekeres István, Kovács István, Pausa János, Lakatos János, Heigly János, Holczer Eerenc, Mentes György, Steru Bernát, Némethy Ferenc, Garai Lipót, Pinty Gyula, Sanits Sándor, Némethy lguác, Nagy János, Baly Béla, Vörös Gyula, Dömötör József, Varga Gyula, Nagy Józsel, Stefanecz József, Dömötör Sándor, Somody Sándor, itj. Pittermann Károly. Póttagok: Puer István, Nagyiy Józset, Mór János, (Jsik László. A számvizsgáló bizottság tagjaivá Kummer Gyula, Eisenstádter Zsigmond és Nagy József választattak meg. Végül a közgyűlés a zárszámadásban teltünteteit hátrálékoknak behajtásával, valamint az év végén kiti zetetleniil maradt számlák kiegyenlítésével az újonnan megválasztott elöljáróságot megbízta. Mikor ültessünk gyümölcsfákat? Valahányszor a közeledő ősz dermesztő lehelésével fáink leveleit sorvasztani kezdi, s a levelek a tápláló anyatörzstől búcsút véve, szomorúan hullani kezdenek ; — és valahányszor a természet lerázva inagárói a tél jégpáucélát, a szürke sűrű fellegek mögül az első kéklő eget tárja elénk, s a tavasz első enyhe fuvalmával rnindan új életműködésre készül: mindannyiszor előttünk áll a k érdés, hogy mikor ültessünk gyümölcsfákat, őszszel e, vagy tavaszszal, hogy ültetésünknek nagyobb sikere biztossíttassék! S a kérdés mindig fennáll, noha több kevesebb tapasztalattal minden gazda rendelkezik az ügy körül. S bár oly régi a kérdés, mégis bajos reá határozott teleletet adni. Bajos, mert adandó leleletüukbe, faültetésünk eredményébe, belejátszik oly sok körülmény : a fának faja, kora, gyökérzete, talaja, az időjárás, az ültetés módozata stb. S ki tudná mindezeket a körül ményeket, melyek részben hatáskörünkön kivül is esnek, — mindenkor szerencsésen egyesíteni?! Többnyire csak a véletlen az, mely mindezeket összehozza, s azért véletlen, kockáztatott többnyire faültetésünk eredménye is. De bár mind e ráható körülmények szerencsés találkozását s igy faültetéseink eredményét minden egyes fánál r.em biztosíthatjuk is: nem az következik abból, hogy hát ne is ültessünk; ellenkezőleg, hogy ültessünk, kísérletezzünk őszszel is, tavaszszal is, az eredményre ható tent megemlített körülményeket pedig magunknak pon:osan jegyezzük fel. Nincs, nem lehet szándékunk a legrészletesebben összeállítui azon körülményeket és szabályokat, melyek A fürdőzést, bálozást, soupirozást és piperéskedést kedvelő asszonyka nagyon szeretné, ha férjem ura — dörmögés helyett — ily galántul szólna hozzá : nNe zsugorgasd azt a bankót, jó lélek, Ad az Isten még többet is, lia élek (négy szem közt mondva, ennek jutalma nemcsak cukros kóch, de még édes Csók is lenne!) „Qui multum cupit, parum capit;" aki sokat markol, keveset szorít. — Vörösmarthy szavaival: VA birhatót ne add el állampénzen, Melyet kezedbe hasztalan szorítsz : Vári üdvöd kincse bánat ára lészen, Ha kart hízelgő ábrándokra nyitsz. „Ha dolmányom minden gombja Egy-egy koronából volna . . . Tóth Kálmán. a Duna és Tiszamelléki vagyonos polgárok — no meg aczigány vajdák— doluiáuyukon és purusztlijukon most is viselnek ökölnyi nagyságú ezüstgombokat. A magyar díszruhákon - legutóbb a 25 éves koronázási jubileumon — olyan drágaköves, karbunkulusos gombokat lehetett látni, hogy azok fölértek tél tucat duodec német fejedelemség koronái- és országaival. (Persze nem ilyen gombokra csinálták azt a közmondást: gombház, ha leszakad lesz más.) „Hegedűszó, furulyaszó, cimbalom." — „klarinétos a fülembe fújja," egyszóval a szárazfa zengése — pénzt kóstál; a virágos kedvű mulató a barua fiuknak oda kurjantja: „ Te meg czigány, huzd rá jobban, A zsebemben száz forint van, Cimbalmodat örömömbe Banknótával temetem be! 1 1) és tovább : Eltáncolom a pénzemet, Kitáncolom a lelkemet. Petőfi. Nagyobb városokban (meg a korcsmákban) a vizet is — többé kevésbbé pénzért isszák ; de még a levegőt se lehet mindenütt ingyen szívni: a déli enyhe — és az éjszaki fenyves levegőjű gyógyhelyeken a Luft is pénzbe kerül; de sőt otthon is az „aether" beszívását, az inhalatíót drágán kell megfizetni; a „zöldbe" se lehet egészen ingyen lélekzeni,j és szuszogni. A vig cimbora, a bonvivant, Petőfivel igy énekel : „ Van minékünk egy kis pénzünk, De a pénzre mi nem nézünk. és ismét: Jertek barátim, van egy-két forintom, Hágjunk nyakára, a rézangyalát /" és tovább : „ Mert nem azért szerzem én a pénzt, hogy legyen, Azért szerzem, hogy eligyam és egyem." Mikor aztáu nyakára hágott, Garay „obsitosával" igy lamentál: „ 1 olt nekem tallérom, még pedig lázsiás. Hej, hogy elfogyának, mint ezernyi sok más. u A korhely, a bortömlő, az „Utolsó garas" előtti csárdánál kísértetbe jön és igy meditál: vCzégért látok kilóggálni Be kellene botorkálni, — Van még egy kurta forintom Azt is mindjárt bekortyintom.' 1 és a mint mondá, ugy cselekedett; s mikor aztán már : kincs, nincs: siralmasan panaszolja: „Kincsem feleségem, elfogyott a pénzem /" és: „ Ila pénzemet megszámlálom : Egy fillérem sincsen /" Egy jóravaló fiumei cápa bendője sok mindent megemészt; de a torok = molok, mely házat, szőlőt, telket és sok mindent elnyel és utolsó refraiu ez: „az ára: garatomon lejára!" A pazarlónak ég a markában a pénz, alig várja, hogy túladhasson rajta; elköltené a Dárius kincsét is, és Krőzusból lesz Irus. A fösvény, a Harpa°-on me<* há romszor is a fogához veri a garast és újra a zsebébe raj ti, mielőtt kiadná. Nincs a fukarnak elég, ő mindif többet óhajt még: Es nem inon Íja: Vale ! látva a pénzt, de: Ave! „A pénzvágy magával a pénzzel nő." Iuvenál. „Aki szereti az aranyat, nem igazul meg." J. Sirák. D<; a pénzeszsák aranyszájú szent Jánosra sem hallgatva, nevetve mondja: „Ide lélek, oda lélek, ^ddig legyen amíg élek !" A gyereknek az aranyfüst, a bolondnak a fapénz is jó. Pénz, meg kés: gyereknek, bolondnak kezébe nem való, tartja a közmondás. De veszélyes, sőt kárhozatos a pénz sokszor az érett és okos embereknek is: „ Tenger a pénz, melyben elsűlyed Solc hajó: elv, jellem, becsület " Petőfi. Minden gonoszságnak gyökere a péüzvágy" mondja szent Pál; amit a deák „Aurí Cupido" szóval fejez ki. A pénz áttör az őrségi-n és a sziidavárakat könynyebben töri szét, mint a villám." Horácz. „Sokat mogvesztegetett az arany és ezüst és még a király szivéig is elhat és elfordítja azt." J. Sir. Nincs igaztalanabb, mint a ki a pénzt szereti, mert az ilyen lelkét is áruba bocsátja. U. o. Innen van az, hogy gyakori: a Judáspénz, a vérdíj, a lélek vásárlás, hazaárulás és ártatlanság díja. „Tele pénzzel ez a kövér erszény" mondja Petőfi ; ilyen teli erszénynyel erényt is lehet vásárolni. Amit Pétéiapostol hajdan Simon nevü bűvészuek, varázslónak inon dott: „átkozott legyen a pénzed, veled együtt!" — ugyanezt kellene manapság is sok lélekkutárnak a füleibe harsogni: Izent nekem a gavallér Kelle babám fényes tallér? Nem kell nekem fényes tallér, Maga sem kell a gavallér ! „Mutnegra curn murva, faciunt rectissima curva" {aurum és argentum visszáról olvasva) helyes magyar fordításban : az arany és ezüst még az igazság szekerét is kizökkenti a rendes kerékvágásból." Szok'uk mondani: „Wer schmiert, der fahrt;" vagyis: ha sárga csikókat fogunka igazság szekere elé, akkor az az általunk kivánt csapában fog haladni." Arany János „fülemile füttyje a meg azt a furcsa arany igazságot bizonyítja, hogy -egyszerre két félnek is lehet igaza ; — mert:
