Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)

1893-02-26 / 9. szám

és a sütőipar gyakorlásához szükséges ipari művelet megkezdésének a szünnap esti lüórájára való áttételét javasol ja. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1892. évi november hó 26 án 80.214/VI. sz. a. kelt magas leirata kapcsán véleményes jelentéstétel végeit megküldte a kamarának Zalamegye Tordemicz községének mindeu év julius 31 én és november 1 én tartaudó 2 országos vásár engedélyezésére vonatkozó kérvényét, csatolmányaival együtt. Folyamodó község kérelmét avval indokolja, hogy lakóinak zöme a üllokszera-pusztitások következtében a bortermelésről az állattenyésztésre tért át, ennek előmozdítására azonban föltétlenül szükséges országos vásárok létesítése, valamint a forgalomnak az utóbbiaktól függő emelése. E kérelmet támogatják Gyulakeszi és Káptalantóti vásárjogositott szomszédos községek ; evvel szemben Zalamegye alispáni hivatala, avval az indokolással, hogy az országos vásárok szaporítása nem képez általános szükséget, a kérelem megadása ellen nyilatkozik. Mivel Tördemiez község, melynek 888 lakosa és összesen 1U kereskedő és iparosa van, ezek közül is nem kevesebb, mint öt, korcsmáros, a kamarai kerület legkisebb és kereskedelmi, valamint ipari szempontból legjelentéktelenebb helységeikhez tartozik, és igy sem lakosainak s/.áma, sem fennálló iparánál togva különös tekintetet nem igényelhet; mivel a tagadhatatlan tilloxera pusztítások indokul itj országos vásároa engedélyezésére nem szolgálhatnak, mert hisz ez esetben a Balaton egész éjszaknyugati részét egyetlen nagy vásártérré kellene átalakítani ; mivel továbbá a folyamodó községtől száraitott 30 kilonieter területen belül fekvő Gyulakeszi, Káptalantóti, Kapolc.s, Karmacs, Kővágó-Eörs, Köveskálla, Keszthely, Leseucze Tomaj, Tapoleza, Szt.-Békálla, Szt.Antalfa, Nagy-Vázsony, Sümeg és Zala-Szántó községek ben már ez idő szerint 41 országos és 6 heti vásárt, a somogymegyei túlsó parton Lelle községben meg 4 országos és Bogláron egy hetivásárt tartatlak, tehát e vidék forgalmáról, a még fejlődési stádiumban levő állattenyésztés még oly nagymérvű föllendülése esetére is, hoszu időre gondoskodva van ; végül mivel a föntemhtett vásárjogositott községek túlnyomó részének a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1892. augusztus 6 án 45.899/V1. sz. a. kibocsátott rendelete értelmében szükséges vélemény nyilvánításai hiányzanak, továbbá a marhavásártér tervrajzát sem mellékelték: a kamara közgyűlése az iroda |avasiatára Tördemiez község kér vénye ellen állást foglalt sa kereskedelemügyi miniszter nél a kérelem visszautasítását javasolja. Minthogy a vidék, különösen pedig a kereskedelmi- és iparkamaráknak a tervezett nemzeti országos bizottságban való képviseltetése annyival is inkább szükséges; mert egy részről a vidéki kiállítók érdekei alaposan csak ily módon védelmezhetők ; más részről mert e nagy nemzeti vállalat iránt eddig lappangó lelkesedés csak ez uton ébreszthető fel és az l885-ik évi kiállítás szomorú tapasztalataiból támadt általános bizalmatlanság csak igy szüntethető meg; minthogy továbbá a kereskedelmi és iparkamarák, mint az ország iparos köreinek törvényes képviselői, a tervezett kiálli tásra vonatkozólag ki nem hallgattattak és igy alkalmuk sem volt arra, hogy a legközelebbről érdekelt körök szempontjából az egész mű szervezetéről nyilatkozzanak ; végül minthogy a tervezett kiállításnak az 1896. évre való halasztása a napirendre került s enuéltogva az országos bizottságnak a vidék, illetve a kereskedelmi és iparkamaiák képviselőivel való kiegészítését mi sem akadályozza : a kamara a kolozsvári kamarának e tárgy bau a kereskedelemügyi miniszterhez intézett és pártolás végett megküldött leiiratát magáévá tevén, elhatározta, hogy leliratilag megkeresi a minisztert az iránt, hogy ae országos kiállitás előkészítő bizottságában a vidék is, nevezetesen a kereskedelmi és iparkamarák, képviselve legyenek. A cégbejegyzések és iparengedélyek nyilvántartásának felülvizsgálatára kiküldött bizottság jelentését a kamarához beterjesztette. E jelentés szerint az 1892 ik évben kiadatott a zala egerszegi kir. törvényszék teriile»én 249, a nagy kanizsai kir. törvényszék teriiletéu 395 iparengedély. — Az 1892 ik év folyamában visszamon dott kereskedői és ipari üzletek száma a zala egerszegi kir. törvényszék területén 24, a nagy kanizsai királyi törvényszék területén 54. Ami az egyes törvényszéki kerületekben kiadott iparengedélyek számarányát illeti, 1890. január 1-től 1892. évi december végéig, tehát három év alatt, kiadatott a zalaegerszegi kir. törvényszék területén 780, a nagy kanizsai kir. törvényszék területén 1.059 ipaijegy, illetve iparigazolváuy. Tekintettel azon hervadhatian érdemekre, melyeket néhai Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter a tor galom, a magyar kereskedelem és a hazai ipar körül szerzett; tekintettel azon kiegyenlitlen tartozásra, mely a hazai kamarákat legnagyoab barátjok és legőszintébb jóakarójuk szelleme iránt kötelezi és tekintettel a kamara vagyona javára jelentékeny fölösleget felmutató előző év kedvező pénzügyi eredményére: a kamara elnökségé nek indítványára a közgyűlés a Baross emlékre 500 frtot szavazott meg. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter véleményes jelentéstétel végett megküldi a kamarának Zalamegye törvényhatóságának 1892. december 12 én 22.928. sz. a. kelt jelentését, melylyel Zalamegye törvényhatósági bizottságának Zala Szent Gróth piaci helypénz díjszabály zaii tervezete által a marhára megszabott díjtétel emelésére vonatkozólag hozott határozata fölterjesztetett. A tényállás a következő: Harkányi Károly, mint Zala Szent Gróth község vásárjogácak tulajdonosa, hivat kozva azon körülményre, hogy őt az 1888. VII. t.-c. végrehajtási rendeleté a célnak meglelelőeu rendezett marhavásártér létesítésére kötelezi, mi neki jelentékeny költségeket okoz és a vásárjog több évi bérjövödelmét fölemészti ; továbbá hogy a szomszéd Nagy Kanizsa, Zala Egerszeg r. t. városekban és Csáktornya uagyköz ségben jelentékenyen magasabb helypénzt szednek : azon kérelemmel fordul Zalavármegye törvényhatóságához, méltóztassék az 1886. évben 16.837. sz. a. miniszterileg jóváhagyott helypénzdijszabályzat 5., 6., 7. és 8. tételeinek és pedig a szarvasmarhára vonatkozó 5. és 7 téte leknek .) krról 12 krra, a borjuk és csikókra vonatkozó 6. éj 8. tételeknek 3 krról 6 krra való fölemelését jóváhagyni. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága e kérelemnek mult évi december 12-én tartott ülésében részben helyt adott, a mennyiben a szarvasmarha és lóra vonatkozó 5. és 7. d.ijtételt 5 krról 10 krra, a borjú és csikóra vonatkozó 6. és 8. díjtételt pedig 3 krról 5 krra emelte. Miután, a mint ezt a kamara már ismételten hangsúlyozta, a földes urasági vásárjog elavult intézménye és a hely pénzszedés evvel egybekötött szabadalma már magában ellenmondás századunk szellemével s e mellett erős anakronizmust képez, örömmel kell üdvözölnünk, ha ezen szabadalmak tulajdonosai a közjó, jelen esetben az állategészségügy érdekében megfelelő ell -nszolgáltatásra köteleztetnek; miután a kamara ezen fölfogás alapján a inarhavásárterek berendezéséből származó költségeknek a vásárjog tulajdonosai által az állattenyésztők- és kereskedőkre való áthárítását elvből perhorreszkálja ; miután továbbá Nagy Kanizsa és Zala-Egerszeg r. tan. városok, továbbá Csáktornya nagyközség sokkal jelentékenyebb vásáraira való hivatkozás érvül nem szerepel het, mert a nagyobb városokban és jelentősebb helyeken már eredetileg magasabb helypénzt szeltek, inig Zalamegye legtöbb helyén, a mint ezt a legutóbbi ülésen Csáktornya község hasonló kérvényének tárgyalása alkalmával számszerűen is kimutattuk, még alacsonyabb vagy legalább is Zala Szent Gróth jelenlegi piaci helypénzével egyenlő magasságú dijat szednek ; végül miután a megújított hely pénzdijszabályzat jóváhagyása után rövid hat évvel kérelmezett helypénzemeléshez való hozzájárulás praecedens esetet alkotna, mely nemcsak ü

v

eg> — mély, halálhoz hasonló álmod — s előtted kitárt naplód sorai, melyek úgy hasonlitanak egy meg tört, — halálra készülő szív végbúcsújához,— bárkiben is köunyen ily szomorú gondolatokat ébreszthettek volna . . — „Igazad van Mimykém" — teleli a másik mosolyogva. — „Féltő szeretetekért csak forró hálát érezhetek! . . . De amit ti „Naplóm

1* soraiban ily szomorú jelentőségűnek magyaráztatok, — az csak a lemondás fájdalmába szokott szivem vergődése volt — egy önkénytelenül ébredő boldog, — édes remény ellen, melynek teljesülését soha sem hittem volna többé lehet ségesnek . . . Féltem a csalódástól, mert azt hivém — mindennek úgy is vége van már! De a nehéz, kinzó álomból — ím! mily boldog valóra ébredtem . . . ." itt kezét Honórnak uyujtá, ki azt forró csókjaival boritá. — „De hát az üvegcse tartalma . . .? Hová lehetett?" — tudakolá Mimy. — „Annak ki kell tűnnie — nehogy valakinek ártalma legyen belőle" — sűrgeté Lilly aggódva. — „Hol találtad az üveget?" Az ágyad előtti szőnyegen — feleié Mimy — a kis szürkés őz szőrmére mutatva, melyen Honór még most is térdelt. — „így hát könnyen meglehet, hogy a sima üvegdugasz esés közben kiesett s a szer magától kihullott" — mond Honór térdelő helyzetéből felemelkedve, hogy a kérdéses dolgot megkeresni segítse. És csakugyan a szőnyeg finom szőrméje között ! meg lehetett látni az eddig ott észre nem vehető fehér por maradványait, — leginkább azonban Honór sötét posztóból való nadrágján, melyen két nagy fehér folt alakjában diszlettek a térdeplés édes nyomai . . . Most Udo nevetve adta tudtúl a vidám kis társaságnak Miska töredelmes vallomásait s a még előbb annyi keservet látott szoba a boldogság s kitörő általános öröm színhelyévé változott. Midőn Somossné az nap délután férjével együtt Sósdra érkezett, nagy meglepetések vártak reá. A ház behő tornácára lépve, szemes gazdasszony létére a nyitott ajtón át egy tekinti-tet vetett a cselédszobába s bámulva látta, amint erélyes Lottyja egy neki ismerősnek látszó katona karjaiból épen kibontakozott. Fejesóválva követte Ferencet, ki már későn ugyan, de mégis egész baráti készséggel iparkodott széles alakjával eltakarni a konyhai jelenetet és sietett ajtót nyitni a megérkezett „uraság" előtt. De ime — a teremben is, hová most belépett, ugyanez a - tableaux! Lilly egy karosszékben párnák között ült, kissé halványan ugyan, de vidáman kacagva Honór tréfás ötletei tölött, ki a lányka mellett tilt alacsony tabouret teu és közben közben egy-egy csókot lopott a nevető szájacskáról. A kandalló parazsán az „Eutáliának" irt levél kormosúlt foszlányai hamvadtak . . . Az ablakmélyedések egyikében pedig Mimy és Udo állapították meg jövő szép életök mosolygó terveit. A belépő és meglepett Sj nossné e bizalmas tét-a , téteken elesodálkozva, a szörnyüködés hangján kiál'á : — „Minooa! Eulália! . . . Mit látnak szemeim?!" Mimy minden zavarodás nélkül vidáman magyarázá : — nEgy kis meglepetés Anyácskánk számára ! íme van szerencsém ezennel jelenteni, miszerint Darvass Eulália és Dezsényi Honór, valamint Darvass Minona és Bakody Üdo, — a mai napon jegyet váltottak. Kérjük áldásukat, — kedves nevelő szülőink, mint az egyedülit, ami nagy boldogságunkból még hiányzik." A jó Somossék pedig örömkönyes szemekkel tették gyermekeik fejére áldó kezeiket. (Vége.) Zalamegye, hanem az egész karaarakerület összes vásárjogosult községét és vásárjog tulajdonosát ugyanily eljárásra ösztönözné, mert hisz ezek is kénytelenek voltak marhavásártereiket a törvényes követelményeknek megfelelően berendezni, a mi azonban — a mint ezt már ismételten számszerűen kimutattuk — állattenyésztésünk és kereskedésünkre lesújtó pénzügyi hatással lenne: a közgyűlés a kamara irodájának ezen megindokolt javaslatát magáévá tevén, a miniszterhez teendő jelentésében a kérelem elutasítása mellett nyilatkozik. A zala-egerszegi takarékpénztár 1892. évi üzleti kimutatása. A zala egerszegi takarékpénztár részvénytársaság, mely a közönség részéről évről évre fokozottabb mérvű bizalomnak örvend, kiadta az 1892-ik üzletévre vonatkozó zárszámadását. A lefolyt év eseményeit híven és részletesen tel tüntető eluöki jelentés első sorban kegyelettel emlékezik meg az intézet egyik alapítójának, fennállása óta ügyészének, majd titkárának, Isoó Alajos ügyvédnek, gyászos elhunytáról s indítványozza, hogy emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítse ineg. Az 1892. év városunk és vidékére nézve — a többszöri jégverés és ennek folytán beállt rosz termés következtében közgazdasági tekintetből nagyon kedvezőtlen volt, amely körülmény a mérlegben is visszatük rözik, amennyiben a betétek állománya az 1891. évihez képest csökkent, inig a pénzkereslet aránytalanúl emel kedett. Különösen a gazdaközönség vette nagy mérvben igénybe a váltóhitelt oly annyira, hogy a lefolyt évben a váltófoigalom 297.030 Írttal haladta túl a megelőző évit s hogy a gazdaközönség mily arányban részesült a váltókölcsönökben, kitűnik ama körülményből, hogy a 8.551 drb. váltóállományból, melyek 773.214 frtot képviselnek, 5.049 drb váltó 423.100 frt összegben kisbirto kosoké, míg a többi 3.502 drb 350.114 frt értékben eloszlik iparosok, kereskedők, hivatalnokok és más, szellemi munkával loglalkozók között. A jelzálogkölcsönök szintén emelkedtek és 30.468 frt szaporodást mutatnak tel. A kezességi kölcsönök, melyeket az új alapszabályok értelmében ez év folyamán vettek az üzletkörbe, 23.000 frtra ruguak és remélhető, hogy ezen üzletág, melyet eddig jobban a kisbirtokosok vettek igénybe, mindinkább nagyobb kiterjedést fog nyerni. A tőkének nagyobb igénybe vétele folytán kénytelen volt a társintézeteknél folyószámlákra elhelyezett pénzösszegeket visszavonni, sőt mire üt év óta szükség nem volt, ez évben az intézet váltóit, habár csekély számban ís, kénytelen volt az osztrák magyar banknál leszámítoltatni. A jelentés szerint az intézeti ház építése befejeztetett; az építési és egyéb költségek 121.413 frt 32 krt tesznek ki, mely összegből ez ideig 3.558 frt 44 kr. leiratott s így a háznak mérleg szerinti értéke 117.854 frt 88 krban van feltüntetve. Jelenleg az összes lakosz tályok bérbe vannak adva; a bérjövödelem — az intézet üzlethelyiségének bérét is beleszámítva — 5.150 frtot tesz, mely a ház jelenlegi értékéhez viszonyítva, 4-36% nak felel meg. Különös megelégedéssel constatálja a jelelentés, hogy a lefolyt év, az intézet 24 éves fennállása óta, forgalomra nézve a legkiterjedettebb volt és a megelőző évet 605.002 írttal haladja meg; tiszta jövödeletn tekiu tétéből pedig e lefolyt évbelit csak az 1880. és 1884. évek jövedelmei múlják felül. Ezen kedvező eredményt az intézet a vezérelveül kitűzött szolid és előzékeny eljárásnak és ebből kifolyólag a közönség részéről benne helyezett bizalomnak, nem különben az üzletmenetben folyton szem előtt tartott és a könnyelműség legkisebb gyanúját is kizáró óvatos kezelésnek köszönheti. Ez utóbbiról fényesen tanúskodik ama körülmény, hogy az intézet a lefolyt évben — ami alig elkerülhető — semmiféle üzletágnál veszteséget nem szenvedett. Az egyes üzletágak részletezését a jelentés követ kezőkben tünteti tel: A betétek állománya volt 1,087.903 frt 43 kr., év közben betétetett 535.027 frt 38 kr., melyhez a 33.506 frt 98 kr. tőkésített kamatokat hozzáadva =1,656.437 frt 79 kr., év közben kivétetett 572,702 frt 91 kr., év végén maradt 1,083.734 frt 88 kr. s így a csökkenés 4.168 frt 55 kr. A váltótárca állása volt 688.757 frt 48 kr., leszá mítolt és prolongált váltók értéke 2,781.655 frt 70 kr. 3,470.413 frt 18 kr., év közben beváltott váltók értéke 2,697.,98 forint 39 kr., váltótárcza állomány 773.214 frt 79 kr., ami 84.457 frt 3l kr. emelkedést mutat. Visszleszámítolt váltók értéke 65.847 frt 35 kr., beváltatott 49.632 frt 45 kr. értékben, marad az év végén 16.214 frt 90 kr. értékben. Jelzálogkölcsön állomány 207.402 frt 89 kr., év közben kölcsön adatott 60.625 frt = 268.027 frt' 89 kr., év folytán visszafizettetett 30.166 frt 34 kr., marad év végén 237.861 frt 55 kr. s így az emelkedés 30.468 frt Jo6 kr. Eló'legkölcsön : állomány 7.776 frt, év folytán kiadatott 6.770 Irt = 14.546 frt, év közben visszafizette tett 5,003 frt, maradt az év végén 9.543 frt; emelkedés 1.767 frt. Értékpapírok: állomány 101.455 frt 23 kr., vásároltatott 104.170 frt 30 kr. értékben, összesen 205.625 frt 53 kr., év közben részint kisorsoltatott, részint el adatott 151.345 frt 53 kr. értékben, állomány év végén 54.280 frt; csökkenés 47.175 frt 23 kr. Folyó számlán elhelyezve volt 92.297 frt 09 kr., év közben elhelyeztetett 386.162 frt 25 kr., összesen 478.459 frt 34 kr., év folytán visszafizettetett 452.172 frt 18 kr., maradt év végével elhelyezve 26.287 frt 16 kr., csökkenés 66.009 frt 93 kr. Pénztári forgalom: készpénz.állomány 26.910 frt 51 kr., év közben bevétel 4,055.852 frt 86 kr., össze