Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)

1893-02-05 / 6. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1893. évi (5 ik szüiniíhoz. vény korlátai között megtettek mindent, hogy azt védjék és hogy annak javára, előmozdítására minden kinálkozó alkalmat megragadjanak. Sajnosai) jelzi azonban a jelentés, hogy a testület fennállásának hatodik évében is vannak iparosok, akik a testületi intézménynek semmi előnyös oldalát látni és tudni nem akarják és ennek csakis árnyoldalait tartják szemük előtt. Az 1892. évben az ipartestület kötelékébe tartozó iparosok és segédszemélyzet között a viszony teljesen kielégítő voll. Az ipartestületi elöljáróság az év folytán hét rendes ülést tartott. A jelentés szerint az elöljárósági tagok meg nem jelenése miatt több ülést nem lehetett tartani. A hét elöljárósági ülésen 40 határozat hozatott, melyek mind elintézést nyertek. Az ipartestület békéltető bizottsága 8 ülést tartott ; 12 vitás ügyet intézett el ; 6 esetben a felek között egyezséget hozott létre, 6 esetben pedig határozat hozatott. Kisebb peres ügyet 180 at intézett el az elnök és jegyző. Az 1892. évben nyilvántartatott 374 mester, kik közt uj tag van 18; eltávozott 4, üzletével felhagyott 10, meghalt 6; az év végén az iparosok száma .'172. Volt 160 tanonc; beszegődött 53, fölszabadult 57, év végén maradt 156 tanonc. Segédváltozás volt 293; eltávozott 150, maradt az év végén 143 segéd. Kiadatott 90 drb. munkakönyv, 18 drb. ideiglenes bizonyítvány. Az elaggott és önhibájukon kívül ínségre |utott iparosok segélyalapja 209 irt 50 kr. alaptőkével rendelkezik. Az ipartestület 1892. évi zárszámadása szerint bevételek voltak : Kötelezvények után 7 írt 03 kr., kötelezvények után kamat 3 irt 10 kr., 189i. évi hátralékból befolyt 40 irt, 1892. évi szelvények után 184 írt 90 kr., uj tagok után 92 irt 50 kr., tauoucszegődés után 106 írt, szabadulók után 171 írt, bejelentés utáu 29 irt 30 kr., kijelentés utáu 30 írt 20 kr., utasfogadóra 43 írt 65 kr., munkakönyvek után 9 írt, ideiglenes bizonyítvány után 1 írt 80 kr., vidéki láttamozás utáu 1 írt, összesen 719 írt 48 kr. Kiadások : újság- és levélhordo nak 1 írt 50 kr., 1891. évi utastogadó hátralék 2 irt 55 kr., elnök tiszteletdija 100 írt, jegyző fizetése 250 írt, szolga fizetése 150 írt, hazbérre 120 írt, tanonc lajstrom bekötés 1 irt 20 kr., lapokra 12 írt 05 kr., pénztárnok tiszteletdíja 25 írt, 4 havi utastogadó i 1 irt 85 kr., iroda szerekért 23 írt 18 kr., 50 drb. munkakönyv posta díjjal 4 írt 58 kr., tűzifa és telvágatása 15 írt 60 kr., pénztármaradvány, mint egyenleg 2 Irt 27 kr., összesen 719 írt 48 kr. Az ipartestület vagyon kimutatása az 1892. év végevei. Vagyon: Elszegényült iparos alap 209 írt 50 kr., takarékpénztárban 325 írt 94 kr., kötelezvényekben hátralék 385 írt 41 kr., 1891. évi hátralék 107 irt, 1892. évi hátralék 167 irt 25 kr., új tagok után hátralék 20 írt 50 kr., butorozat 10% levonással 90 írt, könyvek és nyomtatványok értéke 55 Irt, összesen 1360 irt 60 kr. Teher: Két havi házbér 24 írt, utasfogadóra fizetetlen 32 frt 80 kr., nyomtatványokért fizetetten 14 írt 50 kr., összesen 71 írt 30 kr. „A siketnémák nyelvoktatásának módszertana," Ily cimmel jelent meg Taritzky Ferenc, a siketnémák váczi orsz. intézeténél alkalmazott tanárnak műve. Szerző előszavában szeretetreméltó szerénységgel jegyzi meg, hogy „csekély munkálkodásom ezen eredménye korántsem tart igényt arra, hogy az abban letett nyelvtanítás! módot t. pályatársaimnak valamelyike csak íővonásaiban is kövesse ; sem nem táplálom a vérmes reményt, hogy az, mert mint kézirat anyagul szolgált az iutézetüukben rendszeresített tanfolyamon, nyomtatott alakjában is ugyanazon szerepet töltse be." Pedig, aki ismeri Taritzky alapos tudását és a siketnéma oktatás terén gyűjtött sok évi tapasztalatait, az tudja, hogy ily szokhoz szükséges szereket és tépéseket, midőn az iuas vissatért s azt az izenetet hozta, hogy : — „A kisasszony üdvözletét küldi s kívánja, miszerint szívesen látott vendégei jól érezzék magokatKülönben örömmel várja az urak látogatását a told sziuti elfogadó teremben." — „Ugyan ne izéljen már!" -— kiáltott közbe nagy hetykén Miska, örülve, hogy az általa lenézett libériát viselő „civilt" valamivel lefőzheti." — „Hát nem megmondtuk kendnek már, hogy Dezsényi Honórius főhadnagy ur nem mehet a maga kisasszonya elé tisztelegui: hiszen látja talán, hogy meg vau sebesülve a bihácsi — —." —„Ugyan Miska, — kérlek!" hallatszott Honór gyenge hangja és szemei villámokat szórtak a kotnyeleskedő legényre. — „Köszönöm"— telelt Udó most gyorsan az inas felé fordulva — »Fgy negyed óra múlva készen leszek s tiszteletemet fogom tenni." Alig távozott el az iuas, — kitört Miska teje fölött a vihar. — „Te pimaszok nagy mogulja! mit tettél? ! Tervünket dugába döntötted — elárultad nevemet — te, te, te, " s itt a megtisztelő elnevezéseknek szűnni nem akaró sora következett volna, ha Udo még idejekorán nem interveniál azon szigoiu orvosi tilalom mai, miszerint Honórnak nem szabad magát annyira felizgatni. — „Se baj — barátocskám" — szólt meguyugtatólag. — „Majd elintézem én a dolgot — közmegelégedésre. Ha Miska ostobasága folytán el vagyunk árulva, tehát támadjuk meg nyíltan az ellenséget. Ez férfiasabb. — — Miska megfogadta magában, hogy a rajta megesett méltatlanságot megtorolja libériás pályatársán. (Foljt. köv.) szerénységre szüksége nincs. Szerző fiatalabb éveiben bejárta Németországot és gazdag ismeretekkel haza térve kineveztetett a siketnémák váczi orsz. tanintézetéhez, a hol ez idő szerint szolgálati évekre nézve ő a legidősebb tanár. Műve a siketnéma oktatás terén hazánkban úttörő munka és csak azt sajnáljuk, hogy e nagy gonddal és jeles szakismerettel megírt mű nem a vall'is és közök tatásügyi minisztérium által adatolt ki, amint az annak idején konteinpláltatott. Sejteni vélem, hogy egy kis személyes érdek állott a terv megvalósításának útjában és így az állam költségén való kinyomatás bizonytalan időre elhalasztatott. Szerző azonban fiatalabb és más ily intézeteknél működő kartársai — kik részbon tanítvá nyai is — gyengéd figyelmeztetésére, mintha a váczi intézetnél sem foglalkoznának e téren irodalmilag, kény telen volt neiir;s ambíciójától áthatva, művét, a mely már készen volt, saját költségén kinyomatni. Sajnos, hogy a siketnémák oktatása, a mely hazánkban még bölcső jében ringó kisded, oly mostoha istápolásban részesül és ez az oka, hogy e téren a hazai tanítóság is oly kevéssé van tájékozva. Hány van még a tanítók között !.s olyan, a ki szinte hihetetlennek tartja, hogy a szerencsétlen némák élő nyelven oktattatnak. A mű épen ezen sokak előtt hihetetlennek látszó dolgot fejti meg és három részre oszlik. Az 1. rész foglalkozik a siketném'ik nyelvoktatásának történeti fejlődésével és ezzel kapcsolatban a francia és német iskola ismertetésével. A 11. rész szól a siketnémák nyelvokta tásáról általában, fejtegetve ennek célját és az ok látás sajátosságait. Továbbá ismerteti azon általános elveket, a melyek a siketnémák nyelvoktatásánál az ötérzéküekétől eltérőleg követendők és végre a nyelvoktatás ágait. Itt is új dologgal állunk szemben, a mennyibm a tar talmi és alaki nyelvoktatáson kivül társalgási nyelvoktatás létezik. Az ötérzékü gyermek már az iskolába lépéskor is képes bizonyos szabatossággal társalogni, mig a siketnémát erre az iskolában kell tanítani. A III. rész tárgyalja a siketnémák nyelvoktatását részletesen. Ebben a tartalmi, alaki és társalgási nyelvoktatás egész részletességgel vau feldolgozva és minta leckékkel in ;g világítva. A művet, mint kiváló speciális szakmunkát, a tarférfiak és tanügy barátok különös figyelmébe ajánlom. Kívánatos volna, hogy minden tanítói könyvtár mielőbb szerezze be. Ára : 1 frt 30 kr. -=± 2 korona 60 fillér. Kapható szerzőnél Váczott. K. J. Helyi, megyei és vegyes hirek. Üdvözlő küldÖttsey. Vaszary Kolos hercegprímásnak bibornokká történt kineveztetésének liire Keszthely városnak lakóiban édes örömérzetet keltett s elhatároz ták, hogy szülővárosából üdvözlő küldöttség siet a város nagy szülöttje elé. A bibornok hercegprímás arról értesítette „kedves íöldieit", hogy február elején budavári palotájában szívesen látja a keszthelyieket. Egyesületi közgyűlés. A nagy-kanizsai „Polgári Egyesület" február 2 áu tartotta évi rendes közgyűlését, melynek legfontosabb mozzanata volt a tisztikar és választmány tagjainak megválasztása, egv évig terjedő mandatummal. A választás eredménye ez: elnök dr. Benczik Ferenc; alelnök gelsei Gutmau Vilmos; pénztárnok Klein Márton; titkár Stocker Antal; ügyész Szalay Lajos; könyvtárnok Eperjessy Gábor; háznagy Sümegi Kálmán. Választmányi tagok: Bogyay Ödön, Nábráczky Lijos, Farkas László, Gríinhut Henrik, Győrffv János, dr. Tripaminer Rezső, Knausz Boldizsár, Lengyel Lajos, Miltéuyi Sándor, Plíhál Ferenc, Som mer Náthán, Veruer Ferenc, Keller Mátyás, dr. Szűcs Mik lós, ifj. Gszteriiuber László, Danes Kálmán, Falcs Lajos, Svastits Károly. Számvizsgálóbizottsági tagok : Fagyas Lajos, Gogl Lajo-i, Székely Tivadar, Tripammer Gyula, Felír' nthoil Gusztáv. — A választó közgyűlés utáu este fényes bankett volt az Egyesület nagytermében. Műkedvelői hangve

rseny. A zala-egerszegi kereskedő segédek által fele részben önképző körük, tele részben a zala-egerszegi népkonyha jajára január hó 28 án a „Zöldta" vendéglő kaszinói helyiségében megtartott hangversenyen társadalmunk minden osztálya oly szép számmal volt képviselve, hogy a nagyterem a megjelenteket alig volt képes befogadni. A hangverseny a jelen voltakat teljesen kielégítette. Dr. Révffy Zoltán ki tünő technikájú zongorajátékát, Strausz Lajosné gyönyörű énekét szűnni nem akaró tapj és éljenzés kísérte úgy, hogy a folytonos éljenzésben nyilvánult közóhajra egy egy számmal a műsort megtoldották ; Balassa Benőné és Mayer Lajos érzésteljesen és hűen előadott dialógja koztetszésbeu és zajos éljenzésben részesült; dr. Hajós Ignác Rudnyánszkynak kitűnő jellemképét, „Egy törvényszéki jelenet"-et, megragadóan, a közönség osztatlan tetszése és lelkes éljenzése közt adta elő. A reudezőség a hangversenyen közreműködött úrhölgyeket diszes csokorral lepte meg. A hangverseny egyik száma : Beréuyi Jenő hegedűjátéka, közbe jött akaJáiy miatt, a jeleuvoltak sajnálatára elmaradott. A hangversenyt tánc követte, amely kezdetben — a nagy sokaság miatt — uehezen ment; csak éjfél után kezdett élénkebb lenni a tánc, mikor a közönség egy jó része eltávozván, a meguiara dottak elegendő helylyel rendelkeztek. — A mulatság a két jótékony célra közel 200 irtot jóvödelmezett. Felültízettek : Rosenberg Henriette, K. G. főhadnagy (I'jSzőny), dr. Czinder István, dr. Kaiser Emil 5—5 irtot, Ctertán Károly 3 frt 59 krt, Kaiser Albert, Kummer Gyula 2—2 irtot, Strausz Lajos 1 frt 50 krt, Breisaeh Samu, dr. Árvay László, Kluger Salamon (Pozva), Hajmássy István, Schütz Sándor, Horváth M., Fischer Gedeon (Tárnok), Kis Arthur (Budapest), Háczky Kálmán, Königmayer János, dr. Jámbor Márton, dr. Rosenthal Jenő, Augusztin Ágoston (Ságod), özv. Isoó Alajosné 1 — 1 forintot, Gernya László, Stern Lipót, Jankó S., dr. Strausz Sándor, Grünvald Mór, Horváth Antal, Kaszter Sándor 50—50 krt, Kohn Gizella (Nova), Ga lizenstein Benő 40—40 krt., N. N. 30 krt. A szíves íelülfizetőknek ez uton mond köszönetet a rendezőség. A sümeghi balról vészük a következő tudósítást: A sümegi hírneves régi bálok újra fényre kerülnek. F. évi jan. 28 áti elegáns táncvigalom volt a (Jassinó nagytermében Sümegen. Az est pompáját díszítették : Barkóczy Irén, Beszedits Gizella (Tapolcza), Eitner Anna, Epstein nővérek, Forintos Zseni (Miliályfa), Glasz Jolán (Sza lapa), Kósa nővérek (Jánosháza), Kovács Elvira, Mojzer Mariska, Takács nővérek (Kis-Czell), Takács nővérek (Duka), Vilt Frici ke (B.-Füredj, Vértessy nővérek (N. Gürbő). Az úrnők közül ott voltak: Barkóczy Károly né, Beszed íts Edéué (Tapolcza), Beréuyi Jenőné (Z. Szt. Gróth), Üarnay Kajetáuné, Eitner Sándorné, Eitner Zsigmondné, Epstein Vilmosné, Kósáné (János

0 háza), Kovács Lászlóne, Székely Gusztavné, Schmidt Ferenc né, Takács Józsefné (Kis Czell), Takács Jenőné (Duka,), Vértessy Ivánné Görbő,, Záborszky Elekné. Számos fiatal táncos Pápa , Z. Egerszeg- s más helyekről ; a vigalom igen sikerüli, de a szegényeknek betolyt tiszta jövödelemből csekély jut. A rendezők felől csak dicsérettel szólhatunk. A „Nagy-ka uzsai Tarsaskör" évi rendes közgyűlését megtartváu, e gyűlésen a tisztviselői kart és választmányt következőleg választotta meg: Dezsényi Elek eluök, Schmidt Frigyes alelnök, dr. Fliliál Viktor titkár, Unger Líllman Elek péuztárnok, dr. Neusiedler Autal háznagy, Makara lváu könyvtáruok. — Választ mányi tagok : Ulement Lipót, Dauscha Ottó, llertelendy Béla, Klobucsar Viktor, Mikos Géza, Flihát Ferenc, líeisenauer János, dr. Szekeres József, Tóth László, Varga Laios. Számvizsgálók : Ebeuspauger L:o, Merkly Antal és Wilde Ferenc. Állandó gazdasagi tudósító. A tüldmivetésügyi m. kir. miniszter Talabér Kálmán sárszegi lakost a nagykanizsai járásra nézve állandó gazdasagi tudósítói tiszttel bizta meg. A megyei közigazyatasi bizottság február havi ülését tebruar hó 9 én tartja az uj megyeház gyüléstermében. Gyászhír. Useszuák Lajos cs. és kir. sorhajóhadnagy, a polai cs. es kir. tengerészeti akadémia jelesképzettségü tanára, uéhai Gsesznak László, grót Festetits Tassiló volt kormányzójának fia, január hó 31 én élte 32-ik évében Polában elhunyt. A boldogultbau Useszuák Miklós, a nagy kanizsai kir. törvényszék birója, testvérét, Bálás Árpád a magyaróvári gazdasági akadémia igazga tója, Dr. Kossutauy Tamás uiagyarovari gazdasagi akadémiai tanár és Oltay Guidó sármelléki földbirtokos pedig sógorukat gyászoljak. Nyugodjanak békében hamvai! Tarsasestely. A városunkban székelő hivatalok fogalmazó kara t. hó 1 én a Baross ligeti vendéglő helyiségeiben igen sikerült kedélyes társasvacsorat rendezett, amelyen a családtagok közül is sokan részt vettek. A tarsasvacsorát táncmulatság követte. Alsó Lendva es videke fiatalsaya 1893. évi tebr. 11-én Alsó Lendván, a „Korona" szálloda dísztermében a helybeli szegények javára zártkörű tánckoszorucskát rendez. Belépti jegy 2 frt. Csaladjegy 5 frt. Rendezők : Fetés István, Gayer Lajos, Dr. Hajós Kálmán, Karabelyos Elek, Kokasch István, Molnár Kálmán, Miklós Gyula, Szeless László, Sauveber József, Világossy Gáspár. Rendkívüli közgyűlést tart a zala egerszegi kasziuó f. évi február hó 9-éu délután 6 órakor. Kínevezes. A m. kir. igazságügy miniszter Kasztner Miklós komáromi kir. járásbirósagi joggyakornokot a zala- egerszegi járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki. hskűvo. Nóvák ilikály audrashidai tauitó jan 28 áu esküdött örök hűseget Zala Egerszegeu Hajg> tlermin kisasszonynak. A zala-egerszegi ipartestület rendes évi közgyü sét í. hó 12-éu délután i órakor tartja a községi iskola földszinti helyiségében a következő tárgysorozattal : Ámult közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. Az elnök ség évi jeleutese. Az ipartestület 1893 ik évi költségvetésének megállapítása, az elnökség leköszönése. Eluök és választmanyi tagok választása, indítványok. MeyhíVO Keszthelyeu, 1893. évi február hó 8-án a magy. kir. 8. honvédhuszár ezred II. oszt. altiszti kara és a helybeli csendőrség által Kristóf Bela alezré-r desué őnagysága védnöksége alatt az Amazon szálloda nagytermeben tartandó zártkörű táncestélyre. Köszönetnyilvánítás. Sümegen t. évi jan. 28-áu Sümeg és Szent-Gróth videke szegényei javara tartott táncvigalomnál telültizeltek : Barkóczy Karoly 1 forint, Szegty István főhadnagy (Z.-Egerszeg), 1 forint; Gaál Ödön (Gelse) pedig 5 irtát volt szíves küldeni. Nevezett uraknak mély köszönetét tejezi ki a rendezőség. Új ügy ved varosunkban. Ur. Jámbor Márt " k-és váltó ügyvéd a íehérképi utcában ügyvédi nyitott. A nagykanizsai korcsolyazo-egylet íebruá az „Arany Szarvas" szálló dísztermében zártkörű estélyt rendez. Kezdete 9 órakor. Szeiuélyjegy 1 kr., karzatjegy 2 írt. Piknik. A nagy-lengyeli intelligeut'a folyó 1: igen tényes és kitűnően sikerült pikuiket ret amelyre városunkból is többen kirándultak. A tá ? 'A8 órakor megkezdő lött. Tíz órakor a gazdag rához terítettek; csak úgy görnyedtek az aszi reájuk rakott ételektől és italoktól. A fesztelenít: vidámabb hangulat között eltöltött vacsora után .jboi hozzáfogtak a tánchoz. A fáradhatlan rendezőség figyelme mindenre kiterjedett, hogy a megjelent vendégek előtt kedvessé tegyék az estet, amit el is értek; inert a ven dégek reggeli 8 órakor - a táue befejeztével — egy kedves mulatság emlékével gazdagodva távoztak. A mi gyar vendégszeretetnek és szives vendéglátásnak bizonyítékául szolgáljon annak megemlítése, liogy az egybe gyűlt ételek- ós italokkal még egyszer anuyi vendéget is gazdagon elláthattak volna. Alig a korhelyek sem panaszkodhattak ; mert ezeknek is megvolt reggel a hagyományos és kiváltságo

5 ételiik, sőt kijutott meg az útravalóból is. A mulatságon mintegy hetvenen vettek részt; a négyeseket 24 pár táncolta.