Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)
1893-06-11 / 24. szám
XIÍ. évfolyam. Zala-Egerszeg, Í893. junius 11. 24. szám. 11 i r S SS I A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől lohadunk cl. Kéziratokat nem knitlttiik vissza. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zala-egerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. A toké és munka. Az a szembeötlő és folyton fokozódó aránytalanság, mely a tőke és munka közti viszonyban mutatkozik, a hullámgyürü fizikai szabályosságával hódítja meg Európa területét a szocialismusnak. A szociális kérdés ma már oly erős hullámokat vert, hogy előle kitérni nem lehet; azzal már számolniok kell mindama tényezőknek, mik az emberiség társas életére befolyást gyakorolnak, s amiknek életgyökerei az emberi társadalom békés harmóniájából táplálkoznak. Azért foglalkoznak azzal a fejedelmek, a kormányok; azért vette fel enciklikájába maga az egyházfejedelem : a római pápa is. Kétségtelen az, hogy minden oly tényezők között, melyek a socialis kérdés megoldásához járulhatnak, leghatalmasabb a vallási vigasz. A hit az elégedetlen emberek lelkére nagy orvosság, mert az életért küzködő porember érdekkörein túlemelkedő magasabb célok rejtelmes világába vezet. A földi élet iránytalanságaiért kárpótlást igér ott, hova már az életizgalmaiból nem szövődik át egyetlen szála" sem a küzdelmeknek ; hol már mindenki megalakultan találja azt a sokak által álmodott minta-országot, az egyenlőség országát; hova egyenlő joggal léphet be gazdag és szegény, csak higyjen, reméljen és szeressen ! Kétségtelen az, hogy a vallás vigaszában találhatja meg a legegyszerűbb ember is azt az erőt, mely őt a túlkapásoktól megőrzi, mely lelkének az életviszonyok nagy aránytalanságaival szemben a megnyugvás igazi egyensúlyát megadja. A szivben gyökerező vallásnak, a szeretet vallásának óriási ereje van. Amit profán törvények paragrafusaival, a legmesszemenőbb társadalmi intézkedésekkel el nem lehet érni, azt az igazi vallásosság alaptörvénye : a „szeresd felel/aratódat, mint tenmagadat 1 1 megteremtheti ; ha valóban gyökeret ver nagy milliók szivében. A szeretet igaz vallása, — mely a humaI nismus arauyszálaival igyekezik összekötni s a { szó legnemesebb értelmében testvérekké tenni az embereket — van első sorban hivatva arra, hogy az élet, a sors nagy aránytalanságait mindenkire nézve egyformán eltíirhetőkké tegye. Es igy a szeretet vallásában gyökerező humanismusnak kell kétségtelenül megoldania a socialis kérdést is, mely a tőke és munka közötti viszonyban mutatkozó nagy aránytalanság folytán hódít egyre fokozottabb mértékben immár a magyar társadalom munkás rétegeiben is. A szeretet vallásának, a humanismusnak jelszava az igazi felebaráti szeretet, az igazi testvériség, mely ennél fogva jogosultnak tartja, becsüli, tiszteli minden emberben a boldogság után való törekvést; de amely a boldogulás jogosultságának elismerése mellett egyúttal kötelességül szabja a boldog itást. Fizikai életünk a boldogulás föltételei közé anyagi eszközöket is kiván. Ilyen eszköz a tőkepénzesek kezében : a töke és a munkásokra nézve: a munka. Mindegyik arra való, hogy különböző életviszonyok között ugyan, de egy célnak : a boldogulásnak alapját képezzék. Midőn tehát tőkéjét a tőkepénzes és munkáját a munkás aként igyekezik érvényesíteni, hogy boldogulásának anyagi föltételeit megszerezze: ezt a törekvést jogosultnak kell elismernie, tiszteletben kell tartania mindenkinek De valamint az életboldogság minden egymásra utalt tényezőjének, úgy a tőkének és munkának is figyelembe kell venni, hogy a boldogulás joga mellett a humanismus szellemében még a boldogítás kötelessége is fenmarad ; amiből az következik, hogy a tőkepénzesek a tőkét, mint létboldogságuk anyagi eszközét, sohase igyekezzenek oly módon érvényesíteni, hogy azzal a munkások boldogságra való törekvését megakadályozzák és viszont a munkások a tőkésekkel szemben sohase támaszszanak oly igényeket, melylyel azoknak 1 jogos törekvéseit megakadályozhatnák. Ezt követeli a szeretet vallása : a humanis! mus, a kölcsönös testvéries boldogítás nagy elve. i No és mit tapasztalunk? A „Zalamegye" tárcája. Műkedvelői színi előadás. Tartatott Za / a - Eger szegen 1893. junius 3-án és 4-én. Kedves Szerkesztő Úr! Miért is irtani valaha csak egy sort is. Most nem jutottam volna ahoz a megtiszteltetéshez, hogy Ön, kedves Szerkesztő Ur és Önnel együtt (elég rosszul) mások is annyira túlbecsülik képességemet, mikép meg biznak a nagy feladattal : a műkedvelői előadásról referálni. Én érzem tollam gyengeségét az előtte feltáruló gazdag anyaggal szemben. Kedves Thalia istennő, a ki laikus testvérekből egyszerre a művészet titkaival felruházott papnőket és papokat teremtettél és te jóságos lény, a ki, a közmondás szerint, hivatalhoz észt is adsz : legyetek segítségemre. Szombaton este először Fotier „Hol a férj" darabját adták. Nagy zavarban van ünbourg nyugalmazott tengerészkapitánynak (Vas Lajos ur) Pál unokaöccse (Csák Károly ur) a kapitány megérkeztekor. Tele van a kapitány feje házasság ellenes eszmékkel és azt akarja, hogy unokaöccse kizárólag neki szentelje életét. Pedig már Pál uramnak van felesége: Ernesztine (Kovács Bella úrhölgy). Lassan kell megbarátkoztatni és elő készíteni Dubourg urat. Dubourg ur : a kapitány hamar meg is barátkozik a házasság eszméjével. A mint unokaöccse feleségét, a kiről hogy férjes, nem tudja, meglátja, mindjárt feleségül akarja adni — magának. Mulatságos jeleneteken keresztül, melyeket a szerző, Kázmér egy ismeretlen uri ember (Tikk László ur) segítségével insceniroz, a titok kiderül s a kapitány ur jóságos lelke, tekintettel Ernesztin csinosságára, örül annak is, hogy ez nem ugyan felesége, hanem huga. A második darab.Eugéne Labiche „Ajánlott levél" vígjátéka volt. De Courvaliu Hektor államügyésznek (Szakács Lajos ur), aki Hortense fiatal özvegyet, a cou sineját (Horváth Melánie úrhölgy) akarja feleségül, mig a hosszú szókat nyújtogatja, Fougasson amerikaiban (Nasinszky József ur) vetélytársra akad. Ajánlott levélben megkéri Hortensenek kezét, a kit egy műteremben látott — festve, miután feleségének egy vasúti szeren csétlenség alkalmával történt elhunytán megbékült, annyival is inkább, mert felesége biztosítva volt és mert Hortense annyira hasonlított feleségéhez: Bettsyhez — különösen profilban. Furcsa egy ember ez az amerikai. A jótékony célra ád 30.000 frankot, Hortense komor nájának Francinenak (Horváth Ilonka úrhölgy) borravalóul pedig egy kötelet, a melyre fel akarta magát akasztani. Igen, hogy Hortense nem megy hozzá, hogy ezért tel nem akasztotta magát — komoly készülődések után — csakis azon a hiren mult, hogy a drága Bettsy: felesége él és jelenleg fürdőn van. Az utolsó darab Murai Károly Virágtakadása volt. Csupa kedvesség, csupa báj ez a darab. Annak idején eléggé ismertetve volt, miért is csakis a szereplők megemlítésére szorítkozunk. A Péter bácsit (Czukelter Lajos ur), Márta nejét (Mayer Istvánné úrnő), Nelli unokahugát (Nagy Annica úrhölgy), Ödön unokaöccsét (Mayer Pistika), Lacit (Csák Károly ur), Katit (Horvát Ilonka úrhölgy) adta. Az előadás után a programmon kivül táncmulatság volt, de nem a vasárnapi programúi szerinti mulatság rovására. Vasárnap újra a Virágfakadást adták, utána egy amerikai humorral töményitett bohóságot, Cox és Boxot Morton Maddison Jánostól. A mulatságos jelenetek egész légiója keletkezik Bouncer asszony (Nagy Annica ur Azt, hogy a tőke urai nem igen tartják meg azt az aurea medioeritast, azt az arany középutat, mely az anyagi tekintetben való biztos boldogulás mellett a tőke szolgálatában álló munkásokat is boldogíthatná. Egyes kőszénbányák, gyárak részvénytársaságai — amint a napi lapokból mindenki meggyőződhetik — rendkivül magas percentre dolgoznak. Egyiknél, másiknál a 100 forinttal jegyzett (s tényleg csak 50 forinttal megváltott) részvények ára ma már 800—1200 frt értékre szöktek ; mert 50—80% osztalékot biztosítanak a részvényeseknek. Az ma már szinte veszedelmes versenyzéssé fajult. A részvénytársaságok szinte lázas concurrentiában állanak egymással, hogy mentül magasabb %-ra emelhessék az osztalékot s igy a tőkét mentül jobban a maguk körébe csalogassák. Holott ez nyilvánvaló dolog, hogy egészen normális viszonyok között ez a "/o emelkedés lehetetlen. Ha a tőkések az egyes részvénytársaságoknál kevesebb százalékkal is megelégednének ; ha 40° (i helyett beérnék 20% osztalékkal, még mindig igen-igen tisztességes jövedelmet élveznének tőkéjök után; az eként megmaradó osztalékot pedig részben a munkások napidijának emelésére, részben pedig azok családjának biztosítására fordíthatnák. Es ezzel bizony vajmi hamar el lehetne simítani azokat a hullámokat, miket a tőke és a munka közti aránytalanság folytán a socialismus fölvert és a tőkének nem kellene folyton rettegnie attól, hogy a munkások anyagi jobblét utáni törekvésük túlkapásaival a jogos törek véseknek is útjába áll vagy azokat éppen veszélyezteti. Mindehhez pedig nem kell más (mert hisz ezt törványekkei szabályozni alig lehet), mint az, hogy a tőkések és munkások körében egyformán hódítson a szeretet vallása : a humanismus ; hogy a tőkések és munkások törekvéseit egyformán a kölcsönös boldogítás szelleme hassa át. A humanismus már sok téren elsimította az élet, a sors aránytalanságait, bizonyára el hölgy) élelmességéből, a ki felhasználva azt, hogy Box és Cox ur, az egyik kalapos, másik nyomdász, a napnak épen ellentétes szakaiban: egyik éjjel, másik nappal van odahaza, mind a kettőnek ugyanazt az egy szobát adja bérbe. Már a gyertyájuknak, kőszenükuek, gyufájuknak gyors elpárolgása gyanút ébreszt a lakókban. A gyanú testet ölt, a mint a kalapos nappal : a nyomdásznak szentelt időben, jő haza. De nemcsak az a közös lakás fűzi össze, illetve tüzeli egymás ellen Cox és Box urat, hanem közös menyasszonyuk is. Először, mikor arról van szó, hogy ki vegye el, mindegyik a másiknak akarja átengedni a szerencsét, mikor pedig arról, hogy ki örökösödjék utána, akkor nem akarja egyik sem a szerencsétlenséget a másik nyakába tolni és vőlegény akar lenni mind a kettő. (A végrendeletben vőlegényét — igy — nevezi ki a jó lélek örökösül.) Végre minthogy egyiknek sem keli örökösödni utána, mert nem halt meg és minthogy egyiknek sem kell elvenni, mert a men asszony máshoz megy férjül, megbékülnek és kisütik, hogy ők tulajdonképen testvérek, mert egyiknek sincs anyajegy a karán. Cox és Box urat Nasinszky József és Mayer István ur adta. Az előadás után táncmulatság volt, a mely reggeli 4 óráig tartott. Az előadás iránt a közönség nem mutatott olyan érdeklődést, a melyet megérdemelt. A jelenvoltak egy hangú véleménye az, hogy a szereplők igen jól játszottak. Különösen dicséretet érdemel az a diskreció, a mivel játszottak. Épen az ő diskreciójuknak tartozom azzal, hogy még e megérdemelt dicsérettől is tartózkodom. De még más is indított erre : a jelen volt Dicsőfi Lóránt köunyei és Tarajos bátyáin haragja. Mind a kettő az én dicséretemnek róná tel, ha újra játszanak. Az egyik kenyerét, a másik házi nyugalmát félti.
