Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)
1893-05-21 / 21. szám
fása alapján — vélemény adásra kiküldött bizottság jelentése. 4. Miniszteri leiratok. 5. Folyó ügyek és esetleges indítványok. Kelt Z.-F.gerszeg, 1893. május Ifi. Háczky Kálmán sk., ügyv. elnök. Fölhívás. az ország gazdaközönségéhez, erdőbirtokosaihoz és erdészeihez. A magyar állam megalapításának ezredik évfordulóját készül 1896 ban megünnepelni a nemzet. Ilogy ez ünnep minél méltóbb legyen, elhatározta a törvényhozás, hogy annak egyik részleteként az ország fővárosában országos kiállítás rendeztessék, mely bernu tatandja uemzeti kultúránk fejlődését a múltban s állását a jelenben. Ő cs. és Apostoli királyi Felsége, legkegyelmesebb Urunk és Királyunk, ezen országos kiállítás védnökségét legkegyelmesebben elfogadni méltóztatott. Á kereskedelemügyi miniszter úr, kire az 1892. évi Il-ik t.-c. e kiállításnak az illetékes miniszterek és egyéb szakkörök közreműködésével leendő rendezését reá ruházta, annak érdekében lelkes hangú felhívást intézett a nagy közönséghez, felszólítván az ország minden egyes polgárát, hogy e feladatában a kormányt lelkesedéssel támogassa, s járuljon hozzá a nagy nemzeti mű sikeréhez. E felhívás kapcsán most én, mint a kormány, az ország mezőgazdasági ügyeinek vezetésére hivatott tagja, kire egyszersmind a létrejött megállapodások értelmében az 1896-ki országos kiállítás V l. és VII. mezőgazdasági és erdészeti csoportjainak rendezése bízatott, ezen minőségemben fordulok hazánk mezőgazdáihoz, erdőbirtokosaihoz és erdészeihez azon kérelemmel, hogy engem ezen feladatom megoldásában hazafias buz galommal, szakértelmükkel lelkesen támogassanak, s járuljanak közre, hogy a kiállításon hazánknak, mint első sorban agrikultur államnak, mezőgazdasága és erdé szete nagy fontosságukhoz méltóan legyenek bemutatva. A magyar mezőgazdáknak és erdészeknek meg kell mutatniok, hogy az általuk birt föld nem parlag, hogy dacára azon aránylag rövid időnek, mióta a haladás ösvényén járnak, serényen dolgoztak és felküzdütték magukat oda, a hol bátran kiállhatják az összehasonlítást Nyugot-Európa gazdáival. Meg kell mutatnunk, mit tudunk; be kell mutatnunk, mink van s ez által felismerhetővé tenni azon erőt, mely mezőgazdaságunkban és erdészetünkben rejlik, mely kulturális missiónk teljesítésére bennünket első sorban képesít, mely állami életünk legfontosabb alapját képezi. Ha mezőgazdáink, erdőbirtokosaink és erdészeink áthatva ennek tudatától, körültem csoportosulnak, teljes buzgalommal és odaadással vesznek részt a kiállítás munkálataiban, biztos a siker; s a nagy mű minden egyes munkatársa részesévé lesz azon felemelő tudatnak, hogy ő is tényezője ezen üdvös eredménynek, mely ovábbhaladhatásunknak egyik útmutatója és nyugodtan elmondhatja, hogy híven teljesítette hazatiui kötelességét. A jelen a határ a múlt és jövő között, az évezredes ünnep határa leend a múltnak, de egyúttal a jövő kezdete. Mutassa be tehát a kiállítás is a mull hű képét, legyen 'ükre a jelen életerős munkásságának s tanúságot szolgáltató útmutató a jövőben haladásra. Egyesek, testületek, szövetkezetek és a törvény hatóságok mindannyian közremunkáltak mezőgazdasági haladásunkon, de mindannyian elszórtan, elkülönítve cselekedtek. Reménylem, hogy a nagy mű sikerének biztosítása végett végre egyesülni foguuk s ez alkalom szorosabban íüzend bennünket egymáshoz. Hiszem, hogy a közélet minden érdekelt tényezője együttesen és fokozott mérvben fog a nagy cél érdekében munkálkodni : — összegyűjtik mindazt, a mi mezőgazdaságunk és erdészetünk múltjának megismerésére fontos, valamint mind azt, ami azoknak jelen szellemi és anyagi megizmosodását feltüntetni képes. Gróf Itethlen András, 1 füldmivelésügyi m. kir. miuiszter. De ez nem ébresztette töl Ruzinka Mihályt . . . ott fiit szobájában, pénzt olvasgatott. Egy, kettő... harminc: mind arany! Már háromszor kopogtak ajtaján, de az nem nyilt ki. — Nyisd ki Mihály!? — könyörgött egy vékony asszonyi hang. Ruzinka Mihály fölrezzent. — Ki az ! . . . Mit akarsz! — Nyisd ki férjem! Mihály fölszakította az ajtót, ott állt egy sánta, nyomorék asszony. Bazsarózsa volt. — No Mihály itt vagyok! Eladtál, most végy vissza! Mihály megtántorult; az asszony odafutott az asztalhoz, mikor meglátta az ott szétterített aranyakat, inind szétszórta a földön. — Ha, ha, ha! ez a Júdás pénz? Mihály megvadult . . . zsugori lelkét elfutotta a vér s dühösen rohanta meg az asszonyt. Bazsarózsa meghalt .... Mihály megjelent a biró előtt. -- Fogjanak el, megöltem a pünkösdi királynét! — Melyiket te Miska? — Hát a Bazsarózsát! Villámként csapott le a hír a törvénybiróság előtt. Ruzinka Miskát elfogták és elvitték az örök sötét börtönbe: az őrültek házába. P. Közegészségügy. Dr. Mangin Károly kir. tanácsos, Zalavármegye t. főorvosa, a vármegye területén április hóban észlelt közegészségi állapotról és egyéb, a közegészségügyet érdeklökről a következő jelentést terjesztette he a közigazgatási bizottság május havi üléséhez: „Az időjárás az egész hónapban száraz volt, derült napokkal, gyakori szelekkel és csak ritkán kevés csapa dékkel. A hőmérséklet ezen időszakban széles határok között ingadozott. A légnyomás maximuma volt 756-2 m/m, minimuma 741T> m m, havi középérték 750 8 m/m. Hőmérséklet maximuma -f 23-5° C, minimuma — 0° 0, havi közép + 10° C. Csapadékok havi összege 6-9 m m. Szelek irányát illetőleg leggyakrabban észleltetett É, azután DK és D. A közegészségi állapot általában nemcsak kielégítő, hanem a megye nagyobb részében teljesen kedvező volt; a megbetegedések száma mindenütt apadt, sok helyen alig fordult elő egy-két kóreset. A gyógykezelés tárgyát képezett betegségek legtöbbje enyhe lefolyást vett, minek következtében a halálozási százalék is kisebbedett. Az előfordult betegségek között legnagyobb számot adtak a légzőszervi hurutok, észleltettek még tüdőlobok, csúzok, váltóláz. Gyermekek között az alább felsorolandó járvá nyokon kívül a Csáktornya' és alsó lendvai járásokban, valamint Nagy-Kanizsán a roncsoló toroklobnak egyes szórványos esetei is merültek fel, melyeknél a szabályszerű óvóintézkedések teljesíttettek. Nagy Lengyelben az iskolai gyermekek közt Uiltőmirigydaganatnak 15 esete fordult elő, a kórlefolyás azonban oly szelid volt, hogy hatósági beavatkozásra szükség nem lett. A hevenyfertőző kórok közül a vörheny BalatonEdericsen, a dyphtiritisz pedig Keszthelyen uralkodott járványosán. A beérkezett zárjelentések szerint mindkét járvány megszűnt. A vörhenyben Edericsen megbetegült 11; ezek közül meggyógyult 9, meghalt 2. Roncsoló toroklobban Keszthelyen február 12 ike, vagyis a járványnak másodszori fellépte óta összesen megbetegült 26; ezekből gyógyult 14, meghalt 12. A vörhecs (rubeóla) Teskánd, Alsó- és Felső Bagód, Vitenyéd, SzentLőrincz, Alibánfa, Lukafa községekben öltött járványos jelleget 127 kóresettel, melyek közül gyógyulással végződött 122, halállal 5; a hónap végén újabb megbetegedés nem fordult elő, A kanyaró járvány Z. Egerszegen uralkodik, igen szelid lefolyással; ez ideig megbetegült 105 gyermek, kik közül meggyógyult 97, meghalt 3, további gyógykezelés alatt maradt 5. A védhimlőoltás a vármegye nagy részében már megkezdetett és folyamatban van. Boncvizsgálat összesen 9 esetben teljesíttetett, hatszor törvényszéki megbízatás folytán, háromszor rendőri tekintetből. A halál legközelebbi okai voltak a törvény széki boncolatoknál 2 agyrázkódás, 3 íulladás, 1 elvérzés ; a rendőrieknél 1 elvérzés, 1 tüdőgümőkór és 1 szivszél hüdés. Külső hullaszemle rendőri tekintetből véghez vitetett 4 ezetben. Súlyos sértés bejelentetett 2. Öngyilkosságot 3 egyén követett el, akik közül 1 (Juni József Szent Gróthon) magát felakasztá, 1 (Horváth Anna letenyei) gyufaoldatot ivott, 1 pedig (Hering Károly Gelsén) magát főbe lőtte. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 3 egyén esett áldozatává és pedig 2 (Kosaras Emma botfai 2 éves és Szekeres Ferenc kanizsai) megégett, l pedig (Sós József kemendi) a kőbányába esvén, agyrázódást szenvedett. Elmekórnak öt esete lett hivatalos beavatkozás tárgya. Két beteg tébolydába szállíttatott, kettő a zala egerszegi közkórházba helyeztetett, egy pedig házi felügyelet alatt tartatik." Zárszámadása Zalavármegye törvényhatóságának a törvényhatósági leözutaknak 1891. és 1892. évi építési, kezelési és fentartási kiadásairól, más részt az érintett kiadások fedezésére szült séges bevételekről. 1891. évi bevételek. A.) Valódi bevételek. Az uti kiadások fedezésére rendelkezésre álló alapok jövödelmei vagy követelései 852 frt 37 kr., birságpénzek 1.218 frt 31 kr., különféle bevételek 9.449 frt 53 kr., az útadó (természetbeli lero vások- és fizetésekben) 157.137 frt 70'/ 2 kr., összesen 168.657 frt 91 '/ 2 kr. B.) Számítási téritmények 324 írt 16 kr. C.J Hitel és pénztári müveletek. Visszafizetett cselekvő tőke 979 frt 42 kr. D.) Atfutóbevétel. Idegen pénzek 235 frt. Az 1891. évi összes bevétel 170.196 frt 49'/ 2 kr., melyhez a megelőző év 1651 frt 01 kr., pénztári maradványát hozzáadván, összes bevétel 171.857 frt 50'/., kr. 1891. évi kiadások. A.) Valódi kiadások. Fizetések és lakpénzek 6945 frt 52 ', 3 kr., kiszolgálati általány 200 frt, napi dijak és írnoki teendők ellátása 400 frt, hivatali helyiségek és szertárak bére 124 frt 16 kr., hivatali és iroda költ ségek 568 írt 42 kr., uti költségek, uti általányok, napidijak és építési pótlékok 5.635 frt 82 kr., utkaparók fizetése és segédnapszámosok bére 22.414 frt 66 2/ a kr., utkaparó házak és szertárak fentartása, utiszerek beszerzése és javítása 4.624 frt 07 kr., fedanyag előállítása és kavicsbányák bére 91.866 frt 98 kr., hidak építése és javítása 33.879 frt 56 kr., úttest tartozékainak fentartása 3.570 frt 80 kr., új utak és hidak építése 7.716 frt, vasúti állomások útjainak építése- és fentartásához 1.646 frt 70 kr., utalapot terhelő egyéb kötelezettségekés tartozásokra 2.000 frt, előre nem látott kiadásokra 739 frt 02 ,kr. B.) Átfutó kiadások. Idegen pénzek visszafizetése 235 frt. A kiadások összege 182.566 frt 72 kr. A 170.196 frt 49 V 2 kr., összes bevétel az 1.651 frt 01 kr. előző évi maradványnyal 171.847 frt 50'/ 2 krt tesz ki, melyet a 182.566 frt 72 kr. kiadásból levonván, 10.719 frt 21',/j kr. pénztárhiány mutatkozik az év végén, melyet a 70.373 írt 50y 1 0 kr. cselekvő hátralékokból levonván, marad az 1891. év végén J59.554 frt 28 9/io kr. tiszta vagyon. 1892. évi bevételek. A.) Valódi bevételek. Az uti kiadások fedezésére rendelkezésre álló alapok jövödelmei vagy követelései 4.077 frt 23'/ 2 kr., birságpénzek 528 frt 94 kr., különféle bevételek "891 frt 91 kr., utiadó 201.917 írt 67'/ 2 krajcár. B.) Számítási téritmények 204 frt 78 kr. G.) Hitel• és pénztári műveletek. Visszafizetett cselekvő tőke 1.790 írt 96 kr., kölcsön vett terhelő tőke 30.000 frt. r D.) Átfutó bevételek. Idegen pénzek 254 frt 50 kr. Az 1892. évi bevételek főösszege 239.666 írt. 1892. évi kiadások. A.) Valódi kiadások. Fizetések és lak pénzek 7.162 frt 66 kr., kiszolgálati általány 200 frt, napidijak és irnoki teendők ellátása 400 frt, hivatali helyiségek és szertárak bére 121 frt 51 kr., hivatali és iroda költségek 386 frt 84 kr., uti költségek, uti általányok, napidijak, építési pótlékok 8.967 frt 66 kr., utkaparók fizetése és segédnapszámosok bére 25.838 frt 51 kr., utkaparó házak és szertárak fentartása, utiszerek beszerzése és javítása 1.980 frt 54 kr., fedanyag előállítása és kavicsbányák bére 109.752 frt 05 kr., hidak építése és javítása 40.214 frt 85 kr., úttest tartozékaiuak fentartása 3.037 frt 96 kr., új utak és hidak építése 9.168 frt 72 kr., utalapot terhelő egyéb kötelezettségek- és tartozásokra 3.000 irt, előre nem látott kiadások 1.408 frt 36 kr. B.) Hitel és pénztári műveletek. Visszafizetett terhelő tőke 8.612 frt. G.) Átfutó kiadások. Idegen pénzek visszafizetése 254 frt 50 kr. A f. évi 220.506 frt 16 kr. kiadáshoz az 1891. évi 10.619 frt 21'/ 2 kr. pénztárhiányt hozzáadván, a kiadások összege 231.125 frt 37'/* kr., ezt az 1892. évi 239.666 frt összes bevételből levonván, mutatkozik pénzmaradvány 8.540 frt 62'/ 2 kr. Az í 892. évi vagyonkimutatást, illetőleg cselekvő hátralékok 94.887 frt 90%„ kr., pénzmaradvány 8.540 frt 62V2 kr., összes cselekvő vagyon 103.528 frt 53%,, kr., teheriil szolgái 30.000 frt terhelő tőke, 50.65.) frt 15 kr. terhelő hátralék, vagyis összesen 80.656 frt 15 kr., melyet a 103.428 frt 537, n kr. cselekvő vagyonból levonván, marad tiszta vagyon 22.772 frt 38 4/ |( 1 kr. Felvételek a Ludoíika-Akademiába. Az 1883. évi XXXIV. t.-c. módosításáról szóló 1890. évi XXIII. t.-c. értelmében a m. kir. honvédségi Ludovika Akadémiában felállított tisztképző tanfolyamba az 189'/ 4. tanévre 90 önkénytesen jelentkező oly ifjú vétetik fel, aki még nem lépett a hadköteles korba. Ezen tanfolyamnak célja az, hogy a magyar honosságú oly ifjak, akik élethivatásul a katonai pályát választották, oly mérvű kiképeztetést nyerjenek, mely őket csapattisztekké leendő előléptetésre s egyszersmind arra is képesíti, hogy már e tanfolyam befejeztével is, mint hadapródok, az alantas tiszt kötelességeinek teljesítésére alkalmasak legyenek. A kiképeztetés tehát a növendékek általános műveltségének fejlesztése és ismeretkörük szélesbítése mellett nemcsak a katonai szolgálat minden ágazatára kiható elméleti és gyakorlati oktatásra fog kiterjedni, hanem a növendékeknek alkalom nyujtatik arra is, hogy a katonai tudományokból, katonai műszaki ismeretekből cs nyelvekből is megszerezzék azon készültséget, mely a szakismereteknek később magán szorgalom utján leendő fejlesztéséhez és a felsőbb kiképeztetéshez mulhatlanúl megkívántatik. A tisztképző tanfolyam 4 évre terjed és ehhez képest 4 évfolyamból áll. Az 189 3/ 4. tanév kezdetével 10 kincstári, 33 alapítványi és 47 részint féllizetéses, részint egész fizetéses helyet töltenek be a tisztképző tanfolyam első évfolyamában. — A többi évfolyamba új felvételnek helye nincs. A felvétel az érdekeltek által közvetlenül — a közszolgálatban levők részéről esetleg elöljáró hatóságuk utján — május 31 ig a honvédelmi miniszterhez benyuj tandó folyamodványban kérelmezendő. Mellékelendők : a) a magyar honosságot és községi illetőséget igazoló bizonyítvány; b) katona orvosi bizonyitvány a pályázó testi alkalmas voltáról és életkorának megfelelő testi fejlődöttségéről; c) az összes családtagok számát és életkorát feltüntető hatósági bizonyitvány, vagy családi értesítő a kincstári ingyenes és félfizetéses helyek elnyeréseért benyújtott folyamodványokhoz, mig az egész fizetéses és a magán alapítványi helyeket illető kérvényekhez csak a pályázó életkorát igazoló keresztlevél. A pályázók életkora a már betöltött 14. évtől a még be nem töltött 16. évig terjedhet; az életkor megállapí tásánál októben 1 je, vagyis a tanév kezdete irányadó; d) valamely gymnasium, reáliskola, polgári iskola négy osztályának iegalább is jó credménynyel lett elvégzését, esetleg a IV. ocztály tényleges látogatását igazoló és az egyes tantárgyakban való előmenetelt feltüntető iskola látogatási bizonyitvány, mely utóbbi esetben az előző HI-ik osztály elvégzéséről szóló iskolai bizonyitvány is lehetőleg mellékelendő; e) az egész- és félfizetéses helyre pályázók hozzátartozói kötelesek igazolni, hogy a 600 frtban, illetőleg 300 frtban megállapított évi ellátási általányt fizetni képesek; f) minden pályázónak szülője a kérvényben azt is tartozik kijelenteni, hogy havonként 3 frt zsebpénznek lefizetésére magát kötelezi. A beérkezett és szabályszerűen felszerelt folyamodványok alapján felvétel végett első sorban a legérdemesebbek jeleltetnek ki. A kijelölt pályázó azonban csak a felvételi vizsgálat sikeres kiállása esetében vétetik fel, amely vizsgálat szeptember hó utolsó napjaiban tartatik Budapesten a Ludovika Akadémia helyiségében. A felvételre kijelelt ifjak a magyar, németnyelv, földrajz, világtörténet, mennyiségtan és természrajzból tartoznak felvételi vizsgálatot tenni oly terjedelemben, amint azok a középiskolák négy alsó osztályában előadatnak.
