Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)
1893-05-14 / 20. szám
Megyei élet Zalavármegye közigazgatási bizottsága május hon ülését Svastits Benő főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 9-én tartotta az új megyeház gyűlést érmében. Az alispáni jelentés a közigazgatás ügykörében április hóban előfordult eseményekről felolvastatván, helyeslőleg tudomásúl vétetett. Olvastatott a m. kir. belügyminiszternek úgy a közigazgatási bizottsághoz, valamint a vármegye közönségéhez a vármegyei ügykezelés megvizsgálása céljából Széli Ignác miniszteri tanácsos elnöklete alatt a belügyminisztérium kebeléből kiküldött bizottságnak a vizsgálat eredményéről felvett jegyzőkönyvei alapján intézett leirata, amely kiemeli a vármegyei árvaszék tevékenységét, Gózony László vármegyei főjegyző szakszerű munkássá gát; tüzetesen sorolja fel a vizsgálat alkalmával az egyes hivatali ügyviteli ágakban felmerült, azonban csekélyebb mérvű hiányokat, melyek orvoslására úgy a közigazgatási bizottságnak, mint a törvényhatóságnak figyelmét felhívja. A közigazgatási bizottság saját hatáskörében a szükséges intézkedéseket megtette, a vármegye közönsége pedig a legközelebbi törvényhatósági közgyűlésén lesz hivatva e részben intézkedni, bár a májusi közgyűlés egyes határozatai, melyeket az állandó választmány javaslatai alapján tett, már az egyes felsorolt hiányok pótlását célozzák. Előterjesztetett Thassy Miklós főszolgabírónak jelen tése Sárhida és Boczföld községeknek a zala-egerszegi postahivatal kézbesítési köréből a bakihoz leendő csatolása tárgyában. A jelentés alapján a közigazgatási bizottság értesíti a pécsi posta és távirda igazgatóságot, hogy nevezett községeknek a baki postahivatal kézbesítési körébe leendő átcsatolása ellen közigazgatási szempontból akadály nem forog fenn. Lányi Kálmán, a vármegyei építészeti hivatal főnöke, beterjesztette a Keszthelyen átvonuló törvényhatósági közút szakasz macadam-szerű kiegészítésének felülvizsgálatára vonatkozó jegyzőkönyvet, mely szerint az ut kifogástalanúl jónak találtatott, csak a Balaton utcától a plébánia térig terjedő része ellen történt az építészeti hivatal kiküldötte részéről kifogás a feltűnő kerékvágás ellen, minek oka abban keresendő, hogy a hengerezés nem kedvező időben eszközöltetett; a munkálati összes költség 8.649 frt 37 kr. végösszegben állapíttatott meg, mely fele részben a vármegyét, fele részben Keszthely várost terheli. Tudomásúl vétetett a kereskedelemügyi miniszter rendelete, melylyel Felső-Pusztafa községnek az állami közút átkelési szakaszának fentartási költségeihez a hozzájárulás alól való felmentése tárgyában hozott határozatot jóváhagyta. A Káuiáncs-hahót-söjtöri töryényhatósági közút bevégzett munkálatainak felülvizsgálatára a közigazgatási bizottság az államépitészeti hivatal részvétele mellett dr. Vizlendvay József és Véssey László megyei utibizottsági tagokat küldötte ki. Az államépitészeti hivatal beterjesztette a Nova csöniödéri törvényhatósági közút kiépítésére vonatkozólag készített tervet és költségvetést. Az ut kiépítésénél kisajátítási eljárás foganatosításának szüksége is forogván fenn, a kisajátítás elrendelése iránt a minisztériumhoz felterjesztés tétetik. Panasz emeltetvén az iránt, hogy egyes közegészségi körökben a körorvosok látogatásaikat a községekben pontosan nem teljesítik, ami csakis a közegészségügy kárával jár, hogy e bajnak eleje vétessék, a tőszolgabirák utján a kürorvosok e látogatások pontos betartására figyelmeztetnek ; az ellenőrzés foganatosíthatása végett a községi nyilvántartásban a körorvosi látogatások pontosan bojegyzendők; a főszolgabirák e nyilvántartást a közsé gektől követeljék be és évnegyedenként az alispáni hivatalhoz.teendő jelentéseikben e látogatások mily mértékben való megtartására is terjeszkedjenek ki. Olvastatott a dunántúli h. é. vasút részvénytársaság igazgatóságának irata, melyben a közigazgatási bizottság megkeresésére tudatja, hogy az igazgatóság a zala egerszegi pályaudvar megnagyobbítását elhatározta. A kis |! | 1 faludi állomás megszüntetésével járó üzleti megtakarítás n«m a társaságot, hanem a társaság üzletét kezelő m. kir. államvasutakat illetné s így az igazgatóság nem lá'ja indokoltnak, hogy amúgy is szerény jövödemét a szóban forgó állomás beszüntetése illetve áthelyezési költségeivel terhelje. Tekintettel azonban a közigazgatási bizottság óhajára, hajlandó a kistaludi állomás beszüntetéséhez és a berendezés áthelyezéséhez hozzájárulni azon esetre, ha a megye, esetleg Zala-Fgerszeg városa a zalaegerszegi állomáson ezen áthelyezéshez szükséges területet ingyen rendelkezésre bocsátja; felkéri a közigazgatási bizottságot, hogy a zala-egerszegi kisajátítandó földterület átengedése tárgyában Zala Egerszeg városánál a szükséges intázkedéseket megtenni szíveskedjék. Tekintve, hogy a kis faludi állomás beszüntetése, illetve berendezésének Zala Egerszegre való áthelyezése első sorban Zala Egerszeg város érdekét képezi: a közigazgatási bizottság megkeresi Zala-Egerszeg városát, hogy a kis faludi állomásnak Zala-Egerszegre való áthelyezhetése céljából a szükséges földterületet a dunántúli h. é. vasút részvénytársaságnak ingyen szolgáltassa át és az e célra szükséges földterület kisajátítása iránt a szabályszerű intézkedést foganatosítsa. Amennyiben pedig a kis taludi állomás beszüntetésével egyes földterületek ott feleslegessé válnának és azok értékesíthetők, a közigazgatási bizottság megkeresi a dunántúli h. é. vasul részvénytársaságot, hogy ezek értékesítéséből befolyó összeg fordittassék a Zala-Egerszeg város által beszerzendő földterület költsé geinek részbeni fedezésére. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a vármegye hat iparos tanonc iskolájának az államkincstárból és megyei iparalapból 2.300 írt segélyt engedélyezett. — A közokta tásügyi miniszter rendelete értelmében a kereskedelemügyi miniszter a vasúti alkalmazottak minősítése tárgyában kiadott szabályrendeletek kiegészítéséül ez évi 6.064 sz. a. kiadott szabályrendeletével kimondotta, hogy a nagykanizsai izr. középkereskedelmi iskola a minősítési törvény szempontjából a főgymnasiumokkal és főreáliskolákkal egyenlő rangúnak levén tekintendő, ennélfogva az e tanintézetet szabályszerüleg elvégzett egyének az 1888. évi 4.334. sz. a. kelt szabályrendelet 3. § ának A) pontjában megjelölt szolgálati ágaknál hivatalnokokúi, illetve gyakornokokúi, valamint a vasúti tiszképző tanfolyamon nyilvános rendes hallgatókúl és magántanulókúl közvetlenül felvehetők s az imént idézett szabályrendelet 4. §-a illetve a vasúti tisztképző tanfolyam szabályzatának 8. § a szerint előirt felvételi vizsgálat letételére nem kötelezhetők. — A közoktatásügyi miniszter a stridói, ráczkanizsai, második és negyedik hegykerületi állami elemi iskoláknál 189 2/ 3, 189 3/ 4 és 189 4/ 5 ik tanévekre a tandijat és az 5°/ 0-os iskolai adót elengedte. — A közoktatásügyi miniszter a stridói állami elemi iskola épületén szükséges pótmunkákra 1.488 frt 63 krt, a szt. adorjáni roskadozó iskola épület helyére emelendő új iskolaházra 8.961 frt 69 krt engedélyezett. — Ugyancsak a közök tatásügyi miniszter az iparssegédek számára berendezendő szakrajztanfolyam ügyében az erre alkalmas városok megjelelése céljából a kir. tanfelügyelőséget felhívta. — Ezen időszakban volt Nagy Kanizsán, hogy az ottani kisdednevelő egyesület igazgatóságával az ottani két kisdedóvodában berendezendő dajkatanfolyam ügyében a kellő intézkedéseket megtárgyalja. — Ugy N.-Kanizsán, valamint Zala-Egerszegen és Csáktornyán szervezendő dajkatanfolyamok ügyében külön felterjesztést tett. — Tanítói illetmények kiszolgáltatása céljából volt Zalabéren. — Meglátogatta a szent gróthi izr. iskolát, a szent-gróth polgárvárosi r. k. és udvarnoki r. k. iskolákat. — Mindkét helyen a második tanítói állomás szervezését előkészítette. — A kotori r. k. iskola életveszélyes voltának felderítése alkalmából megfelelő intézkedést tett. — A közoktatásügyi miniszternek ezen időszakban érkezett 17.332. se. a. rendeletéhez képest a vármegye területén szükséges állami kisdedóvodák, álllami állandó menedékházak, állatni nyári menedékházak ügyében tüzetesen indokolt felterjesztést tett. Danitzné Mészey Blanka stridói állami elemi isk. tanítónőnek ötödéves korpótlék ügyében beterjesztetett társadalmi élet százezer féle nuan9eai között, százezer kérdés tolakodik intelligenciánk elé, amelyre vagy választ kívánnak tőlünk, avagy én keresek a magam számára választ. Nem frázis és nem is uj, amit be kell, hogy ismerjen az ember (elcsépelte biz ezt már tiz tucat teuton professzor, de mindig aktuális), hogy többé-kevésbé egyben rnásbau mindnyájan sánták vagyunk. Egyetlenegy éplábu ember se hal meg a világon, érjen bár száz esztendőt, s szedje bár fejébe összes tudományát száz káptalannak. Sántikálva táncolunk mindnyájan abban a percben, mihelyt odaállítanak példáúl az Acsády-féle Kézi-Lexikon mellé, melyet most adott ki az Athenaeum. Fűben, virágban, iában ma nem kíváncsiságunk keres csodás dolgokat, hauem az intelligenciával járó szükség keresteti velüuk ama természetes igazságokat, melyeket ismerni kell. Az emberi tudás ama roppant birodalmában, melyet ez az előttem fekvő Kézi Lexikon se tudott százhúsz siírűn nyomtatott ívnél kevesebbre szorítani, hány olyan kérdés merül tel csak egyetlen nap alatt is mindazok előtt, kik nem élnek szent ostobaságban az urnák pusztájában, — a melyekre egyszerre fölkapjuk a lábunkat és sántikálunk szépen a szomszédunk után, ki szintén sántit. Persze, hogy képtelenség az egyetemleges tudás ; az, aki megpróbálná, versenyezne münchauseni erények dolgában azzal, aki követelné, — eszébe se jut tehát senkinek, hogy legrémületesebb memóriája ősz tudósunktól, Brassai bácsitól, például a khaliki nevű banán kéreg varrótű létezésének tudását is követelje. Igy örökli lassanként a nagymama tiszteletét a Lexikon nagymama. Az a 3840 tömött hasábba préselt rengeteg ismeret tömeg, mely az Athenaeum Kézi Lexikonában használatunkra áll, ,4-nál százszoros, Zf-nél ezerszeres mértéke annak, amennyit az emberi agy magába szedni és megtartani képes, — a Lexikon nagymamával fölfegyverkezve tehát éppen annyi tudással harcol szellemi ellenfeleivel az ember, a hány kitűnő elme produktivitása abban a 3840 hasábnyi hatalmas masszában le van rakva. Ne tessék megijedni, a Lex kon irodalom dicséretén, Isten segedelmével, rég túl vagyunk. Ma már a magyar e nemű vállalatok se szorultak rá, hogy csupa hazafi ságból lelkes tirádákat énekeljünk róluk. Kiállják a versenyt a külfölddel ugy a tartalom gazdagsága, mint a nyomdai kiállítás külső pompája által. — Nem szükséges, hogy szerkesztő és kiadó a „honfiak" és „honleányok" áldozatkészségére hivatkozzék. Acsády Ignác dr. összeállította a két kötetes, vaskos munkát, az Athenaeum kiadta nagy diszszel, olcsón (tizenhat forint az egész Kézi Lexikon ára) — a többi nem reájuk, hanem a magyar közönség intelligenciájára tartozik, mely nálam ebben, önöknél másban, de mindenkinél sántikál napjában legalább X-szer. Soh' se akarok szentebb lenni patrónusomnál; vallom, hogy okosabbik felünket ezekben a vaskos munkákban tartjuk, s hogy csak az ő közelükben nem szokás zavarba jönni, ha a khaliki-hoz hasonló fogalom definiczióját kívánják tőlünk Méltóztassanak megpróbálni. — Helyes. Mi az a Tunitias? A Tunisias . . . Megkérdezzük az Acsády-féle Lexikon nagymamát s a II. kötet 1746-ik lapjáról leolvassuk, amint követ kezik : Tunisias, Pyrker László eposza (1819.), magyarra, tord. Udvardy János (1839.) Tunisias, Pyrker László, Udvardy János! Ki az ördög emlékeznék te kegyelmetekre a nagymama nélkül ? Sólyom Ferenc. kérvénye a közoktatatásügyi miniszterhez pártolólag terjesztetik fel. A gyertyánosi körjegyzőség jelentése Hoticza, Kapcza, Gyertyános, Lendvalakos községek iskolai vagyona ügyé ben előterjesztetvéu, az alsó lendvai járás főszolgabírója felhivatik, hogy a történt tagosítás idejét nyomozza ki, továbbá Kapcza és Lendvalakos iskolai vagyonának mennyiségét tüzetesen állapítsa meg. Zsizsekszer, Alsó Bisztricze, Tüskeszer községek iskolai vagyonáról az 1892. évi számadás beterjesztetvén, az alsó lendvai járás főszolgabírója felhivatik, hogy a megtörtént tagosítás illetve legelő elkülönítés idejéről jelentést tegyen. A siimeghi járás főszolgabírója beterjesztette Bazsi és Csehi községek iskolai vagyonáról szóló 1892-ik évi számadást. A számadásban feltüntetett vagyon eredetének, illetve az 1868. évi 38. t. c. 38., 39. § aival összefüggő sének tüzetesebb kimutatása céljából a számadás a járási főszolgabírónak azzal adatik ki, hogy ez érdemben a számadási minta első sorozatának betöltése ügyében az érdekelteket hivja tel. Olvastatott a gyertyánosi körjegyzőség jelentése a közigazgatási bizottság határozatára. Amennyiben junius 15-ig a közigazgatási bizottság az alsó lendvai járás főszolgabirósága utján nem értesül arról, hogy az érdekelt községek Lendvalakoson 1893. év őszén megnyitandó új tanterem ügyében a megfelelő lépéseket megtették, a közigazgatási bizottság határozatának hatósági uton, az érdekelt községek terhére, fog érvény -jzereztetni. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint [április hóban a vármegye területén befizettetett egyenes adóban 42.993 frt 07 kr., hadmentességi dijban 808 frt 08 kr., szőlődézsmaváltságban 3,575 frt 66 kr., bélyeg jogille tékben 25.587 frt 05'/, kr., illetékegyenértékben 2.544 frt 32 kr., fogyasztási, szesz és italadóban 35.123 frt 92V-2 kr., italmérési illetékben 476 frt 17 kr. s igy összesen 111.108 frt 28 kr. A mult 1892. év április havában befolyt 118.787 frt 17'A kr., melyet a jelen év hason szakában befolyt 111.108 frt 28 krral egybehasonlíteán, a f. év április havában 7.678 frt 88'/a krral folyt be kevesebb. Az 1892. év első négy havában befolyt összesen 558.484 frt 76'/2 kr., a f. 1893. év első 4 hónapjában pedig 597.961 frt 66 kr. s igy a f. 1893. év első négy havában 39.476 frt 89'/a krral folyt be több, mint a mult évben. Fizetési halasztási engedély krnyi tartozásokra .adatott, a lefolyt hó folyamán nem április hóban 263 frt 15 Ideiglenes adómentességek engedélyeztettek. Kérelem a megyebeli volt 48. honvédekhez. Vöczköndy László, a zalamegyei honvéd egyesület elnöke, a tagokhoz a budavári honvéd szobor leleplezés ünnepélye tárgyában a következő felhívást intézte : Tisztelt bajtársak! A budai honvédszobor leleplezési ünnepélyének rendezésére kiküldött végrehajtó bizottságától f. é. május 8-án vett felhivásban értesíti az egyesületet, hogy a budavári honvéd szobor leleplezése Budapesten folyó évi május hó 21-ik napjának délelőtti II órájára tüzetett ki. Ezen nemzeti ünnepély fénye és a szabadság védelmében dicső halált szenvedett névtelen hősök iránti kegyelet óhajtandóvá teszi, hogy az emléküknek szen telt szobor leleplezésénél a honvédelemben elvérzett hősökkel a hazáért együtt harcolt bajtársak minél nagyobb számban megjelenjenek. Felkérem ez okból a t. bajtársakat, hogy azok, a kik ezen nemzeti ünnepélyen megje lenni szándékoznak és a leleplezésnél meg fognak jelenni, f. évi május 18-áig alólirtat értesíteni szíveskedjenek, hogjy a belépti jegyeket kellő időben beszerezhessem, Egyúttal van szerencsém tudomására hozni, hogy a bizottság azon bajtársak részére, a kik az utazási költségeket fedezni nem képesek, utazási szabadjegyek adása iránt az intézkedéseket megtette ugyan, de eddig még érdemleges határozatot nem nyert, hat jegynél többre azonban az egyesület nem számíthat. Végül meg jegyzem, hogy azok, a kik a leleplezési ünnepélyen részt venni óhajtanak, hogy testületileg jelenhessünk meg. Buda pesten Újvárosháznál f. hó 21-én reggeli 9 órakor szíveskedjenek összejönni. Az eddig jelentkezett Bogyay Kálmán, Utasi János, Sipos Báhnt, Bezerédy Elek bajtársak részére a belépti jegyek iránt intézkedtem. Hazafias tisztelettel Vöczköndy László elnük. Az én Újságom — Jókainak, Kedves gyermekeim! Szedjetek virágot, fonjatok koszorút! Fényes iin nepe lesz a magyar nemzetnek. Szájról szájra száll a költő dicsősége. Éljen Jókai Mór, a magyar irók fejedelme ! Arany babér a koronája, arany toll a királyi pálczája. Ezt a tollat egy félszázad óta tartja már a kezében. Ötven esztendeje ir vele ugy, a hogy csak lókai tud irni. Hány meg hány ivadék olvasgatta szebbnél szebb munkáit egy félszázad óta! Százezreket gyönyörködtetett, százezreket tanitott minden jóra, szépre. Hódol Jókainak egész Magyarország, megünnepli azt a félszázadot, ötven esztendőnek halhatatlan munkásságát. Oszszel lesz az ünnep, a nemzet ünnepe. Díszbe öltözködik az egész főváros. Ezrek sereglenek akkor Budapestre szép Magyarországnak minden vidékéről ünnepi köntösben. Elzarándokolnak a költő házához. Kocsira ültetik a nemzet költőjét, diadalmenetben viszik az utczákon, mint egy fejedelmet. Zászlók lengedeznek fenn a palotákon, virágos szőnyegek borítják az erkélyt, kendőket lobogtat ezer, meg ezer kéz, virágokat szórnak Jókai útjára. Ebben a menetben tinektek is részt kell venni, kedves gyermekeim ! Ezt kívánja a háladatosság. Ki tud nektek olyan bűbájosau irni, mint Jókai bácsi ?
