Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)

1892-11-13 / 46. szám

eltávolítanak egész két éves korig: az annyira meg van nyerve a tisztaságnak, a csin és szépség érzetének, liogy mimlen időben olyan lesz, mint a skatulából kivett kedves baba. Ha az első csörgőt úgy veszik ki a kisded kezéből, hogy ő is jelen legyen, mikor rendes helyére teszik, ha később önmaga vesz elő és tesz ismét helyre minden darab játékot, minden darab ruhát, melyet rá adnak, vagy legalább tényleg segédkezik ezen munkánál, ha mások végezik is azt: az ily gyermeknek nem kell azon túl külön nevelés a rendszeretetben. Így vagyunk az engedelmességre és illemre való szoktatással is. Minél kevesebb szó, de annál több elöljáró példa és pillantással való igazgatás és célunkat biztosan elérjük. Gyermekünk hét éves korában öntudatosan íog engedelmeskedni és tizennégy éves korában, bármely körbe vezetjük is őt, oly illedelmes lesz, hogy bizonyosak lehetünk ezen első próba utáu, miszerint szégyent velők semmi körülmények közt sem vallunk. A nevelés alapja szoktatás. A szoktatás a nevelésben az, ami a festészetben a vázlat, a szobrászatban a minta, az építészetben a tervrajz. Ha ezekből ueui sugárzik ki a szellem, a lélek, hiába változtatnak, mázolnak, csiszolnak utólagosan, nem pótolja már, nem pótolhatja már az első hibát semminemű ügyesség vagy jóakarat. Ami a felnőtt emberben az, ami őt testi fogyatkozásai mellett, sőt azok dacára is kellemessé, kedveltté teszi, az nem más, mint ama négy szoktatási eredmény összege, sőt még több : minden nagyságának előfeltétele. Tehetség, akarat, erély és ezeknek következménye: a hir, melyben az egyén él, csak úgy fejlődhetett benne későbben ; mert az alapot mindenhez már megvetették. Nézzünk magunk körül! Egyének vagy családok, melyek szemlátomást sz^ósan haladnak fokról-fokra előre és fölfelé : nélkülözik-e az általunk jelzett alapeszközöket a boldoguláshoz ? Ezeknek eleven példájában nagyon is kidomborodva fogjuk ezen eszközöket láthatni. Maga a gyakorlati élet teremté meg bennünk a boldogulás ezen főtényezőit. Kövessük e példákat! Azért mondjuk záradékul újból, hogy a gyermekkori szoktatás képezi a további nevelés alapját es a tisztaság, rendesség, engedelmesség és illem képezik a társadalomban a boldogulás eszközeit. Zalamegyei gazdasági egyesület hivatalos értesítője. Jegyzököny v, felvéve a zalamegyei gazdasági egyesület 1S92. évi október hó 2 án Zala-Egerszegen tartott rendes közgyűléséről. .Jelenlevők: Mélt. Svastits Benő főispán ur elnök. Háczky Kálmán ügyvezető elnök, Koller Jstván 2 ocl elnök, Szily Dezső, Csillagh Gyula, Baranyay Ödön, Bogyay János, Smodics Viktor, Csertán Károly, Hayden Sándor, Szűcs Dezső, Thassy Miklós, Nagy László, Fábiánics Gyula, Csesznák Sándor, Udvardy Ignác, Gráner Béla, Baán Kálmán, Strausz Sándor, Ebenspanger Lipót, ilj. Háczky Kálmán, Barcza László, Deutsch József, Bezerédy László, liezsőffy György, Deák Mihály, Csertán László. Königmayer János, dr. Háry István, Vizy Géza, Csutor János, Orosz Pál egyesületi tagok, utóbbi mint jegyző is. Ügyvezető elnök ur, a szorgos mezei munka idő dacára ily szép számmal megjelent tagokat üdvözli s az ülést megnyitja. 61 99. Ügyvezető elnök ur előterjeszté az „első magyar biztosító társaság budapesti főigazgatóságának" válaszát, mely az egyesület azon lelterjesztésére érkezett, melyben a vitás jégkár becsléseknél alakítandó szakbizottságok tagjait a megyéből, vagy a szomszédos megyékből óhajtja a jövőre összeállíttatni; ugyan ezen felterjesztésében az egyesület visszautasítja a zalamegyei gazdaközönség iránt tanusitott, — de indokolatlan bizalmatlanságát a nevezett intézetnek. A válasz felolvastatván, a közgyűlés egyszerűen tudomásul veszi és napi rendre tér; mindazon által azon véleményét nyilváuitja, hogy a biztositó társaság ezeu leiratából ugy a közgyűlés, valamint a gazda közönség minden egyes tagia a jövőre, nézve a consequentiákat levonhatja; ezen véleményét átiratilag a biztosító társa sá- igazgatóságával közölni határozza. 61. Lzu. in Baán Kálmán tagtárs ur szólal fel ismét a már ma jd nem teljesen felépült egyesületi üvegház épít e ellen ; felemlíti, hogy annak megépítése vóleményezes vagy javaslat tétel végett nem adatott ki a szakosztálynak, igy azt alapszabály ellenes végzésnek tartja, a felelősséget mindezekért azokra hárítja, kik az üvegház létesítését elhatározták. A közgyűlés kimondja, hogy az üvegház létesítését szükségesnek tartja annál is inkább; mert az az egyesületnek nem hogy anyagi veszteségére, hanem egyenesen hasznára lesz; a befektetett tőke után 8°/o kamatot tartozik a kertész fizetni, míg más gyümölcsöztetésnél csak 4V

2% kamatot kap. Egyébként, az üvegház létesítése már évek előtt közgyüiésileg egyhangúlag elhatároztatott, s ha a szakosztály elleuvéleménynyel lett volna is, — azt megváltoztatni, elfogadni, avagy visszautasítani mindenkor a közgyűlés jogai közé tartozik. Felszólaló urnák azon kijelentésére, hogy az ügyet megfelebbezui szándékozik, kijelenti a közgyűlés, hogy a gazdasági egyesület, mint autonom testület közgyűléseinek határozatai nem telebbezheíó'k meg. Az üvegház felülvizsgálásával és átvételével, úgy az építkezés befejeztével a költségek kiutalásával, az ügyvezető elnök ur közgyüiésileg megbizatik. 62. Ügyvezető elnök ur előterjeszté, hogy miután a zalamegyei nemes' és alapítványi választmány, — a tekintetes vármegye közgyűlésének határozata alapján, — a vármegyeházában kapott hivatalos helyiséget, eddigi helyét az egyesület házában igénybe nem veendi s bútorait onnét elszállítja; igy némely bútor darab beszerzése válik szükségessé ; kéri a közgyűlést ez érdemben határozatra. A közgyűlés az elnökséget megbizza, liogy a szükséges bútort beszerezze s jelentését a jövő közgyűlésre beterjeszteni szíveskedjék. 63/116. Ügyvezető elnök ur felhívja a közgyűlés figyelmét a müidiukább terjedő és pusztitó „peronospora" szőlőlevél betegségre; ennek kapcsán Smodits Viktor egyesületi tag ur szakszerű fejtegetés és alapos indokolás mellett bővebben kifejti a kötelező védekezés behozatalának szükségességét és indítványozza, hogy kerestessék meg átiratilag a tekintetes megyehatóság, hogy a legközelebbi október 3-iki megyei közgyűlésen e nagy fontosságú kérdéssel foglalkozni s azt a közgyűlés elé terjeszteni szíveskedjék. Az inditvány közhelyesléssel találkozik, egyúttal egy bizottság küldetik ki, mely a megyehatóság részéről ugyanezen érdemben kiküldendő bizottsággal együttesen működvén, —- a kötelező védekezés mikénti életbe léptetése- és végrehajtására nézve véleményt adjon. Indítványozza továbbá felszólaló tagtárs ur, hogy ugyan ezen bizottság foglalkozzék a „burgonya levélpenész" (phitophtora infestans) betegség leküzdésének módozataival is, mely betegség ezen évben tudvalevőleg a burgouyát a vármegye területén nagy mértékben megtámadta s tönkre tette. Ezen bizottságba választattak: Háczky Kálmán, Barcza László, Csertán László, Koller István, Smodits Viktor, Orosz Pál egyesületi tagok. 64. Szily Dezső tagtárs ur inditványozza, kerestessék meg a megyehatóság az iránt, hogy a nagyobb forgalmú szarvasmarha vásárokon hídmérleg állíttaseék tel, hogv igy az eladásra kerülő hizott állatok ne átlagos becslési, hanem mérleg súly szerint legyenek eladhatók ; nagyobb előnyt lát a súly szerinti eladásnál, mint sem az átlagos eladásoknál; mert ez utóbbi mód mellett az eladó igen gyakran érzékenyen csalódik a gyakorlott vevővel szem ben. Inditványozza, hogy azon helyeken, hol hídmérleg állittatik fel, a lemázsálásért bizonyos dij legyeu szed hető; ugy véli, hogy ezen uton nem csak a beruházási költség térül meg rövid idő alatt, hanem az illető község tisztességes hasznot is fog élvezni. Az indítványt a közgyűlés elfogadja s a megye hatósághoz ez érdembeu kérvény intézését elhatározta. 65. Koller István Il-od elnök ur felemliti, miszerint ugy értesült, hogy a „tapolczai vincellérképezdéuél" -— a gazdasági egyesület két alapítványi helyén kitaníttatott vincellérek, — a m. minisztérium rendeletére, a megyéből elrendeltettek és más megyékben alkalmaztat tak. Ugy tudja, hogy az alapítványi helyet élvező tanuló, tanulmányai bevégeztével, 5 éven át a megyében kötele-i szolgálatba lépni; csak is ezen uton pótoltatik az egyesület áldozatkészsége; de az alapítás intentiója is az volt, hogy igy első sorban képzett szőlőműveseket saját megyénkbe alkalmazhassunk; kéri a közgyűlést, hogy az emiitett eset mibenlétéről illetékes helyről alapos felvilágosítást szerezzen, s ha ugy van, mint előadta, intézkedjék a közgyűlés, hogy hasonló eset jövőben elő ne forduljon. A közgyűlés teljesen osztja felszólaló tagtárs ur nézetét és az eljárást nem tartja az alapitás intentiójával megegyeztethetőnek; elhatározza, hogy felvilágosítást kér Skublics Gyula egyesületi tag és a tapolczai vincellér képezde igazgató választmányi elnök úrtól. 66. Háczky Kálmán ügyvezető elnök ur indítványozz.!, hogy mivel a folyó évben az egyesület több tagja kísér letet tett a cukorrépa termeléssel, kerestessék meg 'a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézeti vegykisérleti állomás, hogy a termelt répa cukor tartalmának meg meghatározását (polarizálását) teljesíteni szíveskedjék; továbbá felszólitandónak véli a „bükki cukorgyár üzletvezetőségét," hogy a termelt répát mily ár és teltételek mellett lenne hajlandó átvenni; a beérkezett mindkét rendbeli válasz pedig a cukor répát termelő tag urakkal közlendő. Az indítvány helyeslőleg elfogadtatik. 67/107. Egyesületi titkár felolvassa a „lesencze-tomaji" szőlőverseny oltás birálása és díjazása alkalmával a helyszínén felvett jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv helyeslőleg tudomásul vétetik, a dijazás alkalmával felmerült költségek pedig közgyülé sileg helyben hegyatnak. 0 (szaval): Hozzá. Magasra verődik szíim tenger-viharja, Alatta a vizet szem lángod forralja, Kajta ingó sajkán vad indulat evez, Vigyázz csalta leány, föl ne robbanjon ez ! Szeme démoni fényben égett, arcára túlvilági ki" fejezés ült. — Ez az ihlet -— Azután csak ezt a rövid egytagú szót mondta: Nos'?! — llauem hogyan mondta?! — Szép, szép — mondtam vontatottan, de hallgass, ez sem kutya. En : Osz-alkony. Almos a nap szeme, ősz-derűs fényének Sáppadt képű arcán ködök üldögélnek ; Tölgylevél hullástól fűlsziszeg a nádas; Langy illatos a lég és ökörtől nyálas. Nem plasztikus, megragadó, ecset alá való festés ? — ezt már én mondtam, hogy milyen ábrázattal, arról csak sejtelmem van. — Nnno — mondta ő, az n-et legalább is 5 másodpercig elnyújtva — de mintha az értelme nem valami tiszta volna, vagy mi. — Hiszen megmond',uk, hogy az nem jő számi tásba, szóltam megütközve. — Igen, de mégis. A nap szeme — sáppadt képű arc, stb. stb. és hangja gunyoros árnyalatot vett tel. Erre már én sem lettem volna én, ha ki nem jöttem volna a sodromból. — Nagyszerű, — szóltam pöffeszkedve — ha azt akarod, találok én is sületlenségeket a tiedben. — Micsoda ? meredt rám élesen. — Igen is micsoda ! micsoda sziv az, amelyben a tenger-vihar magasra verődik ; micsoda szem az, amelyik vizet forral; meg olyan nádast se láttam ám életemben, amelyik tölgylevél hullástól sziszeg. — Csupa zöldség! A legpiszkosabb földből kihúzgált zöldség nem zavarná úgy tel a gyöngytisztaságú husievest, mint ahogy a zöldség szó fölzavarta kollegám epéjét. Cudarul összekaptunk aztán, s csak az Isten őrizte, hogy ki nem dobtuk egymást az ablakon, le az udvar kövezetre. De meggondoltuk a dolgot és mást tettünk helyette. Elhatároztuk, hogy ítélő bíróság elé visszük az ügyet, döntsön az, melyikünk a győztes. Mindegyikünk egy embert választhat, s a kettő választ egy harmadikat. A történet következő időszakát a zsűri összeállítására irányuló lázas tevékenység töltötte be. En legelőször egyáltalán nem nagy lumennek ismert, de irodalmi munkásságom iránt annál nagyobb elismeréssel adózó ismerősömhöz mentem, hogy zsűri-tagnak megnyerjem. Elolvastam, elolvastattam a verset; nyilatkozott is, hogy ő föltétlenül hiszi, hogy a nyertes én leszek; nem is lehet máskép, de ő lelkiismeretének megnyugtatása kedvéért nem szavazhat mellette, mert igazán mondva, nem érti. Szánalmasan néztem végig szegényen, aki nem érti a lélek szárnyalását, csak a sárban mászkáló gondolatot és fölsóhajtottam, hogy vannak még a világon lelkiismeretileg kötelezett emberek is ! Kimentem egy irodalmi kapacitáshoz. Hallatlan ; képzeljék el, azt válaszolta, sajuálja, de tekintettel a kolerás időre, mikor mindenkinek szor goskodása a gyomra felé gravitál, nem hajlandó semmiféle verssel a gyomrát rontani, lett légyen az bár legjobb barátjától Íródott is. Az ezek után következett fölszólítottak e két vélemény között oszlottak meg; de ügyvivőm lenni egyik sem akart. Ismeretségem egész tartalmát kiürítettem; nem volt már senkim, erőm és türelmem is fogytán. Ekkor támadt egy szerencsés gondolatom. Volt egy régi adósom, kinek soha se volt pénze s ép azért jobban félt tőlem, mint a legfeketébb ördög a legtisztább szentelt víztől. Fölkerestem bát ezt, s miután kellőleg megnyugtattam, hogy nem pénzért jöttem, sőt ellenkezőleg . . . , előadtam a tényállást : Fél évi halasztás, ha mellém szegődik, rögtöni végrehajtás, ha ellenkezik. Dehogy ellenkezett a szegény. Tehát megalakult a zsűri: versenytársam emberét, meg a közösét nem ismertem, de az enyémnek annál inkább lelkére kötöttem a dolgot, sőt kilátásba helyeztem a fél követelés esetleges elengedését, ha a győztesek mi leszünk. A zsűri — becsületére legyen mondva — tekintet nélkül kolerára, bacillusra, hideg halál megvetéssel tar totta minden nap üléseit. A verset strófákra, illetőleg többnek hiányában strófára, a strófát mondatokra, a mondatokat sorokra, a sorokat szavakra és betűkre bon colták s mindeniket külön-külön és egybevetve szellemi serpenyőben mérlegelték. Mi pedig, mint a legszenve délyesebb bokmekkerek, vagy totalizátőrök, napról napra mohón lestük, melyikünk „vezet" és hány lótejjel. Addig is pedig, mig az ügy eldöntve nem lesz, otthon ágyainkat széttoltuk egymástól, gondosan ügyel tünk, hogy egymás felé arccal fordulva ne alugyunk s egymásra megfelelő farkas szemekkel nézzünk. A földolgozása zsűrinek álló egy hónapi munkát adott. Es ez mind helyes lett volna eddig, hanem ekkor jött az a bizonyos tragödiabeli negyedik fölvonás, vagyis a sors fordulat, amint mondani szokták. Egy napon a zsűri mind a három tagja kolarába esett, megkapták a bacillus rcrsjiculust (hogy ilyen is van a világon !) s még mielőtt végleges ítéletet hozhattak volna, méltóz tattak mind a hárman kimúlni ez árnyék világból. — Igaza lehetett az irodalmi kapacitásnak ! Evvel azonban, ha nem is testben, de reményeimben megölt engem is a kolera — mi mindenre nem képes ez? — mert több adósom nem volt se égen, se földön. Az ágyak pedig szobánk csúfságára széttolva nem maradhattak s testünk is megkivánta, hogy ne csak egyik felén aludhassunk, amely körülmény végre is arra birt bennünket, hogy in integrum restitutio-ra lépjünk. Igy veszett el nyomta lanúl egy év körömtermése, így hullott el s még csak nem is Mohácsnál — 339 egészséges hajszál. Ilequiescant in pace ! Morál: „Költők ne danoljatok!" Keresztúry József.